Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-23 / 265. szám

fenyegető veszélyeket, bár most márj sokban példát is adott. Ami még a gépbeszerzési nehézségek és az nem nyert nálunk megoldást, pélépitőanyaghiány korlátozzák a fel- dául a kisiparosok öregségi biztoujitási munkálatok végrehajtását Isi tása, az sem a jószándékon mult, Mindenesetre törekednünk kell arra, hanem a kényszerítő körülményehogy az ipari vállalatok immár ken. A még megoldatlan kérdésesok esetben aggasztó eladósodási folyamatba megálittassék és különösen a részvénytársasági keretben foglalkozó iparvállalatok sorozatos tőkeemelésekkel biztosítsák a vállalat likvidálását. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdaságnak IH iizfeleslcggel biró rétegei lehetőleg hrlcku|K'solódjauak a mugvar ipari töke ellátásába. Bornemisza Géza iparügyi miniszter ezután a munkaerő ellátása kérdésével foglalkozott. Általában megállapítható — mondotta —, hogy sikerült leküzdenünk a felfokozott termelési munkaerő szükségletével járó nehézségeket, amiben oroszlánrésze van a magyar mérnöktársadalomnak és a magyar munkásnak. A széntermelésünk állandóan növekszik, külföldi réz elmaradása a belföldi bányászat megerősödésével és az alumínium széleskörű alkalmazásával ellensúlyozható volt. A textil- és l>őripari anyagellátásban jelenti a liehozatal visszaeseése a legnagyobb ürt. Helyettesítő anyagok bekapcsolásával arra kell igyekezni, hogy a htxustermelés teljes leállítása után a népruházati akció részére lehetőleg minél több ruházati cikket és lábbelit gyárthassunk. A pamutiparban a kotonin felhasználása, amely már szinte tökéletessé fejlődött és mind szélesebb körben alkalmazzuk a lent és a kendert is. A textilipar többi ágában a műselyem és a mürostok felhasználása ma már általános. A vegyészeti iparban a hazai olajos magvak termesztése éreztette jótékony hatását. A legszűkebb keresztmetszetek »z energiagazdálkodásunkban adódnak. Olajat érthető okohól nem használhatunk fel jelentékenyebb mértékben ipari energia előállítására. Trianoni szegénységünkben a villamosítás későn indult, mégis energiabázisaink kiszélesítésével a gyengébb minőségű szén és lignit fajták villamos energiává való alakításának és a vizierők kihasználásának máris jelentékeny szerepe van. Energiaellátásunkban túlnyomórészt változatlanul a szénre vagyunk utalva. Elkerülhetetlen a legtakarékosabb fogyasztás és a szén felhasználása szigorú rangsorolása. Az ipari racionalizálás területén a háborús kényszer nagy előrehaladást eredményezett A mezőgazdasági gépek eddig lebonyolított tipizálása már 20 százalékos anyagmegtakaritással járt, nem beszélve a munkaerő és a rezsi megtakarításáról. A racionálizálás eredményeinek további kiépítése és a háborús kényszer megszűnése utáni időre való átmemtése elsősorban magának a. iparnak a feladata. A specializálódásnak nem szabad ismét visszafejlődnie. Bornemisza Géza iparügyi miniszter ezután az ipari szociálpolitika kérdésével foglalkozott, hangoztatva, hogy noha tőkeszegény állam vagyunk, nálunk az ipari szociálpolitika a tökével bőven ellátott nyugati államok szociálpolitikájával nemcsak lépést tudott ket is elkészítettük és az első ked vező alkalmat várjug megvalósításukra. A miniszter bejelentette, hogy tervbevette a gyermeknevelési pótlék további emelését és ki akarja terjeszteni a rendszert a magántisztviselőkre is. Mihelyt a lehetőségek megengedik, húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok és a kisiparosok alkalmazottjait is részesíteni kívánja a gyermeknevelési pótlékban. Nem szabad figyelmen kivül hagyni azokat az intézményeket sem, amelyeket nem állami beavatkozásból, hanem a magyar ipar önkéntes áldozatkészségéből jöttek létre. A kötelező mértéken túlmenően az utóbbi években mindenütt megjelentek azok a vállalati magánintézmények, amelyek az alkalmazottak egészségvédelmét, üdülését, művelését a szórakozásbeli igényeit szolgálják. A háború kétségkívül fékezően hatott az 1937—38-as évek szociálpolitikai lendületére, amely súlyt fektelett nemcsak arra, hogy a megelőző vívmányokat a lehetőséghez képest megőrizze a munkásság számára, hanem ujabb intézményeken és intézkedéseken is dolgozik. Főleg anyagbeszerzési nehézségeknek tulajdonítható, hogy még nem bontakozott ki eddig a kívánt mértékben a munkások családi házépítési akciója. A munkabérek három ütemben, az 1941 őszi alapbérek 60 százalékkal emelkedtek. Miután a lineáris béremelés mindig bizonytalanságot rejt magában, utasítottam a legkisebb munkabénnegállapitó bizottságot, hogy újból kezdje meg működését természetesen a bér és árszínvonal stabilizálásához fűződő érdekek szabta keretek között. Miután a bérek hatósági megállapítása kedvezőtlenebb helyzetbe sodorta a hadiüzemi alkalmazottakat, igyekezett és a jövőben is igyekezni fog az ilyen helyhez kötött munkavállalóknak a központi ellátás fokozott kiépítésében segítségére lenni. Beható tervet dolgozott ki abból a rélhól, hogy a háború sérültjei az ipari termelés kereteiben minél szélesebb körben helyezkedjenek el. A szociálpolitikával a tervszerű fokozatos haladás végett az első magyar ipari munkakodex kidolgozásának munkája már jelentékenyen előrehaladt. Egyesíteni kívánja a munkaüggyel foglalkozó különböző hatósági szerveket is: iparfelügyeletet, munkaügyi fe' ügyeletet, munkaközvetítést és családi pénztárakat. A tanonckérdést szívügyének tekinti. Egyik legfőbb teendője a tanoncotthonok számának szaporítása és azok kibővítése. A gyáripari tanoncok részére a gyáripar közreműködésével óhajtja létrehozni a tanoncotthonokat, feltétlenül el kell érnünk azt, hogy a mestermühelyben megfelelő körülmények között valóban mesterséget tanulja a tanonc, a tanonciskolákban pedig necsak időt töltsön, hanem módszeresen foglalkoztassák. Bornemisza Géza iparügyi miniszter ezután részletesen foglár-'' problémáival. Hangoztatta, bogy a kisiparosság boldogulására legelsősorban szaktudásának emelését szolgálja. Bornemisza miniszter végül a harmadik nagy problémacsoportról, az ipari szervezési kérdésről beszélt. Az ipari szervzés természetesen csak eszköz, amelynek szolgálnia kell a mindenkori gazdasági rend céljait. Meggyőződése azonban, hogy még a háborús viszonyok között is magánkezdeményezés biztosítja az ipari termelés terén a legnagyobb eredményt és jövő gazdasági rendünk érdekében mindent el kell követni, hogy véglegesen sikerüljön a jelenleginél észszerűbb szintézisre jutni a magángazdasági és közéleti tevékenység között. A gazdasági élet összefüggő nagy problémáinak megoldásánál bele kell kapcsolni az államhatalom munkásain kivül az üzletemberek és vállalati vezetők százait is. A miniszter beszéde végén hangoztatta, hogy a nehézségek még |ioRozoani rognak minaen tekintetben és megfeszített munkára van szükség, hogy a magyar ipar nagy Iértékeit átmenthessük a jövő szájinára. Ehhez azonban nem elég a minisztérium tevékenysége, ehhez szükség van az ipar minden ténye[zőjére, ezen túlmenően az egész I nemzeti közvéleménynek és társadalomnak támogatására. Ha valamennyien összefognak, nem kell féltenünk a magyar jövőt és ennek egyik legbiztosabb zálogát, a magyar ipart. A miniszternek a magyar ipar valamennyi problémáját felölelő beszédét és a hozzászólásokra adott részletes válaszát a Ház minden oldalán többször szakította félbe lelkes taps és éljenzés. A beszéd elmondása után a kormány tagjai és a törvényhozók lelkes ünneplésben részesítették a minisztert. A Ház ezután az ipari tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta. Krúdy Ferenc elnök napirendi tu-* ditványa szerint a képviselőház kedd délelőtt 10 órakor folytatja a költségvetés vitáját. A Ház ülése 7 órakor ért véget. Fiatal férj és öreg feleség házasságának tragédiája A Kúria halybanhagyta a feleséggyilkos férj hatévi fegyházbüntetését (A Délmagyarország munkatársától) gevizenyö lépett fel és általános mér Érdekes szándékos emberölési bün- gezcs következtében meghalt, ügyben mondotta ki a végső szol aj A szegedi törvényszex vonta feleKúria Szolnok Jenő-tanácsa. jlősségre Németh Imrét házastárson el-. Guczi Rozália kisteleki birtokos- követett szándékos emberölés bűntett® asszony busz évvel ezelőtt — 50 esz- miatt. A főtárgyaláson kihallgatott latendös koraban — negyedszer ment nuk olyan vallomást tettek, bogy • férjhez. Vásáros emberek szállottak j sértett nő nagyon különös asszony meg nála, ezek között az akkor 24 éves {volt. Rátarti, gőgös, szeszélyes aszNémeth Imre földművesnek ezeket iszony volt, aki »Iigurásan« öltözkömondotta Guczi Rozália: »Nagyun{dött. Vén korában is kislányos ruhái egyedül érzem magam, egy jóravaló [csináltatott magának, rendszerint fehér férj kellene nekem*. Egy hónap mul | fityulában járt, pedig sok kalapja volt. va a nő már Németh Imre feleségei Az első férje öngyilkos fett, agyonlő*, lett. A fiatal férj a nálánál jóval idő- te magat. Az egyik leánya templomban megmérgezte magát, mert aa aqy. ja beleszeretett az udvarlójéba. A következő évben egy másik leány* is öngyilkos lett és csak a harmadik leánya éi, de ezt az anyja kitagadta. A bizonyítási eljárás adatai alapján a törvényszék bűnösnek mondta kl a vádlottat erős leiindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettébe! és ezért hatévi fegyházra itélte «i. K királyi tábla, majd véaső fokon a királyi Kúria a hatévi ftgvbázbümeijéet kiszabó Ítéletet helybenhagyta. sebb feleségének gazdaságát szorgal inas munkával rendbehozta és hamarosan négy hold földdel gyarapodott a* eredetileg tizenötholdas birtok. A házasság második évében az asszony féltékenykedni kezdett, emiatt napirenden volt köztük a civódás ugy, hogy a házasfelek szétváltak és tíz esztendőn keresztül éltek külön egymástói. Eközben folyton pereskedtek, feljelentették egymást lopásért, becsületsértésért és rágalmazásért, de polgári pereket is folytattak egymással szemben. Tavaly májusban a férjet katonai szolgálatra behívták. Ez alkalomból kibékültek és a házasfelek pár napra njra összeköltöztek. Amig Németh Imre katonáskodott, az asszony folyton hirdette, hogy neki nem kell a férje és nem engedi vissza a házba. Majd' ranyaváimegyei társadalmi egyesüictöbbektől arra kért tanácsot, hogyan tek' munkaközössége Nikolitz Mihály lehetne a férjét ctenni láb alól, hogy föjspán vezetésével vasárnap tartotta a gyanú ne irányuljon őreá. .alakuló ülését, amelyen megjelent éa Németh Imre leszerelése után visz nagyobb beszédet mondott Antal latszameut az asszonyhoz és megérkezé v4n nemzetvédelmi miniszter is. A mise után való nap arra kérte a felesé- niszter hangsúlyozta a társadalmi erők gél, hogy hozzon a szomszédból egy összefogásának szükségét és azt, hogy kis tejet. Délben a nő átnyújtotta a te- , ma m végső határig kell fokoznunk a jet egy háromdecis sósborszeszea üveg- j nemzet katonai teljesítőképességét és ben, amelyből Németh húzott ögyet, meghatványoznunk a belső front .1.. „ *.. I Ir.I.rAnlAn 1.iL-,.r\l í> mert i ül/. ...iAI IT;.i—r. (.-lírft íÁTan n Antal István beszéd* a magyar helytállásról Péos, november 22. A pécsi és b*tarlani. hanem egyes vonatkozá-j.kozott a kis- és háziipar szociális de a folyadékot rögtön kiköpte, mert az nem tej volt, hanem marólúg. A férj mellbevágta, majd földreteperte az asszonyt és a torkát addig szorongatta egyik kezével, amig az asszony fuldokolva eltátotta a száját Németh Imre ekkor a másik kezében levő üveg tartalmát beleöntötte a felesége torkaba. Az eset után a helyszínre kiszállt a rendőrség, az asszonyt azon ban csak irásos alapon lehetett kihallgatni, -piert beszélni qem tudott. Ráirlenálló erejét. Hideg fejre, józau megfontolást a van szükség a mai időkben. Mi is kívánjuk a békét, de ez nem rajtunk múlik a gigászi erők méiközősében. A belső front megerősítését szolgálja a közellátás javainak igazságos elosztása, az önzésnek, az egyéni érdekeknek íélrctétele a nemzeti közösség védelmében s a kötelesség teljesítése az étet minden posztján, mert csak igy állhatunk helyt és élhetünk biztos révbe. A nagy tetszéssel fogai|»w i vvw uijbios nyvuv- „ „-is.t -v..—™ —o ta. a jegyzőkönyvre, bogy az egészet a jtfott beszéd utáa a munkaközösség ei férje GttháUa. A hőt körlfttíw vitték, nőkévé dr. Fischer Béla ny. altsműtétet végeztek rajta, de másnap gé-jpánt, felsőházi tagot választották meg.