Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-21 / 264. szám
Beszélgetés a Uálykaiaká Munkással (A Délmagyarország munlcatársá-j bizony, már sokkal hamarabb is tál) Az ablaknyilásba még nem he- (elfáradunk. A fáradtság leginkább lyezték be a rámákat és még üre- a jobbkézen jelentkezik, a csempék sen tátong az ajtó helye is. Bent faragásától, majd körülbelül egy a szobában zavaros összevisszaság- j félórával később már a lábakban han cementporos asákok hevrnek, is, különösen, ha magas kályhát is csak a szakember láthatja. |DÍLM'AGYARORSZAC| j — A munka után képes-e arra.j Á^SÁRNAP^M^iovembw^t^l hogy valami szellemi foglalkozási | űzzön: olvasson, irjon, előadásokat tőle * kereszténység felvételét és a hallgasson? [szentisváni alkotmány megteremtésé!. Újra felkapaszkodik az állvánvra Mi sem mutatja ennek a népnek , ,,, , ,,, , , li-lliilplct fix s/.fihfiiisáo's7,>rfitntel a kalyha melle, apro drotdarabokkal erősiti egybe a csempéket, homokkal, mésszel, vizzel teli csorba bádogvedrek állanak. A sáros padlón szerszámok, kalapácsok, fogók fekszenek ugy, ahogyan ide-oda sodorta őket a munka lendülete. A szoba sarkában sárgásfehéren csillanó félig kész kályha. Szélesvállu, őszülőhaju ember cserepeket tör apróra, majd a kályha mellé kapaszkodik egy deszkapadra és lassan illeszti a kályha belsejébe az apró cserépdarabokat. JUtfit UÓH építünk és sokat kell le- és felugrálni az állványra meg ismét onnan le. — Érzi-e az alkotás öeötnét, amikor dolgozik? Gondolkodik és lassan mondja: — Ha jó anyaggal dolgozhatok, akkor örömmel csinálom, mert szépen és jól lehet dolgozni, de, bizony, a mai árunál legtöbbször nemhogy őrömmel, de méreggel csinálja az ember. Mert ha a lelkét beledolgozza, akkor sem tud lelkületét és szabadságszeretetét jobban, mint az, hogy sem a rabszolgaság intézményét, sem a hűbériség szolgai lelkületét nem ismerte és nem alkalmazta soha európai értelemben. Ai Aranybulla pedig minden tekintetbe* megállja helyét az angliai Magna Car!»i—i ne--. —a- Corpus agyagot ken, apró cserepeket illesztget a cserepek közeibe. Igv felel: — Én igen. Mindig vigyázok , arra, hogy olvasással megőrizzem >t3™l> Test acta és Habcas „-„em, tam ta p»..m.r. . heaz a munkás lehet ertekes tagja allycs történelmi szemüveget is az or társadalomnak, aki nem hagyja, hogy a munka robotja felőrölje, hanem képezi magát... Az egész épületben mindenütt runkról és nézzük közelről, mint mulatnak a barbár magyarok azzal a bizonyos szentgalleni együgyü baráttal. Ez a bájos idill talán közelebbhozza forr a munka. Talicskák csikorog-'hadviselő őseinket lelki szemeinkhez, ° mint akármilyen történelmi beállítás. megfelelő eredményt elérni. Ter- verejtékből a szép cserépkályha... mészetes, hogy a hibákat ilyenkor (K) Tortáé nnrinl4léct,eguiabb h"3"0'3 géPcmmel csináltasson. I drill* UllUUldldol A ha! nem törik és természetes fényt kap. Herédi Gizella Estélyi frizurák gyönyörűen készülnek. Szántó György: Történelmi szemüveg Az épületen itt is, ott fs zörög dolgozók lépte. Valaki hangosan, idegesen rendelkezik. — Milyen hangulatban kezdi a munkáját? 'Az őszülőhaju ember vállat von. — Azt lehetne mondani, hogy a tni kedvünket, a mi hangulatunkat igencsak az időjárás szabja meg, mert igaz ugyan, hogy látszólag fedett helyen dolgozunk, de mond hatjuk, majdnem annyit szenvedünk az időjárás viszontagságaitól, mint az, aki kint dolgozik. Sőt tán még többet Mert hiszen nekünk vízzel, vizes anyagokkal kell dolgoznunk. Minthogy pedig itt állandó a légvonat, a eug, bizony hidegebb időben ugy kifújja a szél a kezünket, hogy csupa vér. Visszalép a padlóra, az agyagos vedrhez hajol, azután újra felkapaszkodik a padra és ráhajlik a félig épített kályhára. — Egy óra alatt körülbelül hányszor csinálja meg ezt a munkamozdulatot? — Körülbelül negyvenszer-ötvenszer. Attól függ, hogy milyen a munkatempó. Általában mondhatom, hogy ez egyébként a munkánk legnehezebb része. Leszáll, kezetmos, azután sárgásfehérszinü csempét vesz elő és gondosan vagdossa a le a széleit. — Amint látja, a csempék szélei hosszabbak, mint ahogyan nekünk kell. Ez azért van igy, hogy szállítás közben meg ne repedezzék. Mi tehát, mielőtt a kályharakáshoz hozzáfognánk, először levágjuk a felesleges részeket, azután puccolókővel lesimítjuk és csak azután illesztjük egyb. — Milyenek a munkalehetőségek? ~ A kályHarakóiparban jelenleg némi nyersanyaghiány mutatkozik. Ennek az oka, hogy az agyag kiégetéséhez 1000 fokos hőség is kell, vagyis nagy famennyiség felhasználása. Kell ezenkívül ólom, fnhamu és sok más. Ez az oka azután annak, hogy a munkalehetőségek korlátozottak. Pedig éppen az utóbbi időben minden építkezésnél inkább cserépkályhákat állítanak. — A nap melyik szakában jelentkezik először a fáradtság érzése? — A gyakorlott munkás légin- ^ PáHsi„ eljutva barbaP h0rdákliább a munkanap Vége felé farad „alt „evezték krónikáikban. De szjw,el. de különösen az utóbbi időkben,dokkal később is barbár bordák volnak, kopog a kalapács, dalolnak a festők. A féligkész szoba sarkában lassan-lassan illeszkedik öszsze a szép sárgásszinü csempékből, az agyagból, a téglákból, az apró drótokból a szegletes cserepekből, a hajlongásból, a munkából és a Megmutatja, hogy o kemény harcosokban, melyeknek nyilaitól egész Európa rettegett, mennyi gyermeki dórii, kedélyesség, leikijóság rejlik a páncéling alatt és irne, ezeket nevezte a külföld barbár hordáknak. Amikor pedig megszűntek a kalandozások, kisütötték, hogy kis nemzet vagyunk. Ezzel a veszedelmes hazugsággal már legutóbb foglalkoztam. Most csak azt kérdezem, kis nemzet-é az, amelyéhez maga jószántából akartak csatlakozni hűbéresi formában a szomszédos államok az Árpádok alatt? Kis nemzet az, amely rövid néhány év alatt ki tudott heverni egy tatárjárást? Kis nemzet az, amelyet Nagy Lajos birodalmi súlypontnak választott akkor, amikor három tenger mosta ennek a birodalomnak a partjait? Folytathatnám Mátyás király renaissance udvarával. Az erdélyi fejedelmek csodálatos politikai érettségével Nem egy bizonyos történelmi szem- tunk a szemükben, amikor Bocskay és szabadságharcaik jelentőségével. A üvegről akarok most szólani, hanem hajduseregei és Rákóczi kurucái Ausz- negyvenkilcnccs tavaszi hadjárat kaarról az ócska, rossz okuláréról, me- triát, Moivát és Stiriát járták. Hogy tonai csodájával. A kiegyezés utáni lyet már gyermekkorunkban reánk- közben felfogtuk a keleti lovasoépe*, korszak reorganizációs munkájának raknak, bogy azon át nézhessük csak évszázados rohamait, azt nem irta a páratlan lendületével és dolgozniffla multakat. javunkra senki, a szentszéken kivüt dásával. De minek? Bármilyen káros Nem szemorvos rendelte ezt az és a kereszténység keleti védbástyájá- (propaganda is a multak fényében cs okulát, rossz sablon és majd minden nak is magunk neveztük magunkat. az élniakarás töretlen erejével magászem látását torzítja, mint a görbe lü- Viszont a világbóditó mongol sereget1,61 összeomlik ez a nevetséges vád. kör. Kivételes az olyan tanító, vagy mi neveztük kutyafejű tartár hordák-1 Történetíróink mégis beleesnek tanár, aki történelmi látásunkat a nak és az ugyancsak világhódító oz- [ugyanabba a hibába amelyet velünk kellő szemüveg alkalmazásával kor- mán seregeket pogány hordáknak, bo-; szemben állandóan elkövetett a külfölrigálja, fejleszti, élesíti. Kevés peda- ]ott mindkettő a bonfoglaló magyarság di történetírás. Lebecsülik ellcnségegógusnak van bátorsága, egyéni ere- nagyszerű katonai erényeivel rendel- ,inket, elsősorban a keletieket. Hogy je, lendülete ahboz, hogy felüiemel- kezve verte le a mi európaivá ved- csak egy-két kirivó példát mondjak, kedjék az előirt, sablonos, sokszor lelt és nyugati harcmodorban clgyen Dzsingisz kán, a kegyetlen, barbár' idejétmúlt tananyagon, szembehelyez- gült, belső viszálykodástól megbéni- 'öszcgyüjti udvarában a Uinai. perzsa, kedni vele meg szinte a lehetetlensé- tott seregeinket. iarab. kisázsiai, északafrikai, hindu és gek sorába tartozik. Pedig rengeteg Hogy a külföld felénkirányitott tör-(Sóiög tudósokat és bölcselőket, esiltőrténelroi tévedés és hamisítás szo- téneimi szemüvege milyen rossz, azt lagvizsgálót állit Karakorumban, rul koirekturára, vagy revízióra és teljes tárgyilagossággal magunk is,amelynek munkája századokkal mrgez elsősorban nekünk, magyaroknak megállapíthatjuk. Az utolsó évtizedek ?e!őzi Kopermkus és Kepler eredmrelsődleges nemzeti érdekünk. Mcrt,SZOrgos kutatásai napnál világosab- inveit és egyenes folytatása a mórok ir.i mindig és minden körülmények kö-|ban bebizonyították, hogy a honfogla- 'előttünk nagyrészt ismcrtlcn, hatalmas zött emelt fővel állhatunk meg a tör-!i<j magyarság minden törzse méltó kultuimunkájának. Batu, az unokaténelcm Ítélőszéke előtt. Ezért kell vi-j képviselője volt az ázsiai nomádkuitu- öccse nemcsak hihetetlen stratégiai gváznunk arra, hogy ne rakjunk magunk rossz okulát a birák orrára, hiszen ezek is a mi iskoláinkból ke rülnek ki, onnan hozzák magukkal a később sokszor az orrukhoz nőtt, elválaszthatatlan rossz szemüveget A történeti látásnak két alapvető hibájával találkozunk legtöbbször. 1'. Hogy az ellenség barbár horda. 2. Hogy egy emberi és alkotmányos jogait követelő elnyomott társadalmi réteg, lázadó csőcselék. , képviselője volt az ázsiai nomádkuitu- öccse nemcsak mi rának. Ez annyit jelent, hogy nem tudással rendelkező hadvezér, de a csak katonai erények dolgában állott mongol világbirodalom kinai császári felette mindama keleteuró- székében ugyanolyan kulturmunkát fejt ki, mint birodaiomalapitó nagvbátyja. A csak kegyetlenségéről ismert Timurlcnk udvarát is jó volna ugyanebből a szempontból vizsgálat tárgyává tenni, mielőtt kimondanánk magasan telette mindama keleteurópai népeknek, amelyeken itt a Kárpátmedencében győzedelmeskedett, de kitűnt családi élete tisztaságával, szervezőképesséigével, tekintélytisztelő fegyelmezettségével, fejlett szépérzékével, bölcs körültekintésével és el- rá a barbár jelzőt. Az ozmán biroda sősorban emberségével, amely soha- 'om roppant katonai szervezető mel sem engedte, hogy rabszolgatartó des lett pedig ismernünk kellene azt az pofájává süllyedjen a legyőzött né 'építőmunkát is, amelyet a szultánok Horda és Csőcselék, ez az a két hl j péknek. Mindezeken felül államalkotó belet hatalmas kulturcentrumaiban bás kiindulópont, az a kél repedt és! képességét is fényesen dokumentálta, / folytattak. homályos okulaüveg, mely eltorzítja' amikor az idők szava meckövetelte ' A keleti ellenségeik, például a szomgenerációk tisztánlátását Mert meg. kellene tanulnunk végre, ellenségein ' ket megbecsülni, mégirkább a magunk elégedetlenkedő néprétegeit, hogy ne' intézzünk el mindent a horda fcs csőcselék szavak struccpoiitikáiával. Hogy kellőképpen éreztessük a tisztánlátás szükségességét, uézzflk pétdául önmagunkat a külföld hamis tör téneimi szemüvegén. A kalandozások korába.i, amikor hadaink végigportyázták Európát, Csodálatos katonai kénességeik révén Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Rókusi 222. szám alatti saját házamban (Rigó-utca végén balra) Elektró műszerészet! müheivt és laboratóriumot nyitottam, ahol mindenféle elektro motor, rádió és minden más, ebben a szakmába vágó elektro mechanikai munkát vállalok és a legprecízebb kivitelben jutányos áron elvégzek- Díjtalan szaktanács. Szive, pártfogást kér: JÓCSKA GYULA müszerész-mester.