Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-19 / 262. szám

e degm'agyahohszag " PÉNTEK. 1943 november 19. A szerb politika hét évtizede l)r. lludrovics László előadása (A DFlmagyarorazág munkatársától) Az ligyetem Barátai Egyesületének előadássorozatában dr. Hadrovics László egyetemi- magántanár a szerb l>olilika bet évtizedéről adott elö csü­törtökön este. Bevezetésül magyara­/.attai szolgilt arra nézve, hogy miért valasjtotla az clöadasában lel vázolt politikai téma kiindulópontjául az lSjl esztendőt. Azért indul ki ebből az év sráisMöl _ mondotta —, mert a szerb iiiacinrialiste törekvések elindítója: G a­r a s a n i n Illés szerb belügyi főnök ekkor irU meg Knragyorgyevics San­őor számára titkos tervezetét, amely­Um lefektette a szerb terjeszkedési po­litika alapelveit. Ez a tervezet batárt jelöl a szerb politikában s az előadó "cl.hő! kiindulva az 1811-től az 1914 es világháború kitöréséig eltelt hét évti­zed történetét nem az események, ha­nem az; eszmei eiök, amelyek a szerb politika Iti&lakulásat döntően befolyá­solták. Rendkívül érdekcsen bontako­zott ki a fiatal egyetemi magantauár sí .vajSói a szerbség térhódítása észak és nyugat felé a török hódoltság ide­jén, a izerb nemzeti cgybáz összetartó ereje, 4 XIX. század elején megindult szabadságmozgalom, amelynek nyomán kialakult az önálló szerb fejedelemség és a nagy, romantikus eszmei erő: a körrpkori nagy szerb birodalom feltá­madáUáiiAk Alma. Ezekből az erőkből alakult ki az 1840-es években a szerb fp.jcdeilemség önálló politikája. Dr. Hadrovics László reszlctescn ismén stte Garasanin Illcs szerb bcl­ugyuii úszter tervezetét, amelyben a messzibe tekintő szerb kul- cs belpoli­tika alapelveit fektette le. Ennek a tervezi* nek egyes eszméit a tehetséges Obrpuovics Mihály fejedelem probaita megvai ásítani, de korai halála mialt nem t« dott pozitív eredményeket elér­ni. Szurbiát különleges helyzete jogo­sitotlb fel arra, hogy a Balkánon nu.it közpoirti hatalom lepjen fel. Mert ha •nem foglalja el egy uj keresztény ál­lam a lörök uralom jogutódlását, ak­kor vagy az orosz törekvések jutnak éi vényre, vagy Ausztria terjeszkedik a Ualkun fele. Mindig akadt tehát a nyugati államok közül olyan, aki Szer­bia igé»iyeit pártolta. Az előadó beszá njolt a lengyel emigráns kormánynak idevoniükozo segitö lépéseiről Szerbia irányában, majd Markovics Szvetozár szerepét világította meg, aki a mult század uelvcnes eveiben uj politikai irányt igyekezett adni a szerbeknek. -Szélsőséges szocialista tanai melleit is erősen oagyszerb érzelmekkel volt te­le és Szurbia jövőjét csak Törökország cs a Monarchia lerombolása árán látta birJósitrittnak. Hasonlóképpen clleusé­gvt látott a Monarchtaban Itisztics Já­nos is, aki mint miniszterelnök, kül­ügyminiszter és konstantinápolyi ko veü, évekig játszol! vezető szerepet a hjcyieleinség élctcben. Az übreuovi­csok uralkodása alatt a uionarclnael­ienes irányzat nem tudott özerbiaban énépyre jutni a dinasztikus érdekek iniatt, de megváltozott a helyzet Kara­igyorgyevics Péter trónralepéscvel. Szerbia és Ausztria-Magyarország kö­zölt a feszült viszony a bosnyák an­nexiós válság idején érte el tetőpont­ját. Az előadó kiemelte, bogy Szerbia Í,J09 óta tudatosan készült a háború­ra, amMy 1911-ben kirobbant. Dr. Hadrovics László azzal fejezte i*» előadását, hogy az eseményeket mélyről jövő népi erők határozzak meg s nekünk, magyaroknak tudomá­sul kell vennünk, hogy a szerb törck­mesék változatlanok, nehogy illúziók­han riogassuk magunkat a jövőt ille­tőleg, a nagy tetszéssel fogadott előadást, MZ esős idő ellenére is nag.v­-<*ómn körön; tg hallgatott végig, dr. r •»« f i fslván királyi közjegy­ző vezette be és ugyancsat az OTés ei- se, tudomásul kell vennünk és a ma­nóké zárta he az előadást azzal, hogy gunk népi erőit hasonlóképpen fejlesz­bármilycn szomorú is ránk nézve a teniink, hogy meg tudjuk védeni ezer­szerb nacionalista törekvések fejlődé-,évcs határainkat. fi szegedi rendőrség folytatja a városnak a kétes egzisztenciáktól és munkakerülőktől valé megtisztítását (A Délmagyarország munkatársá­tól) A háborús idők hozzák ma­gukkal, hogy a nagy városokban feltűnően elszaporodott a kétes eg­zisztenciák. a munkakerülők szá­ma. Szegeden idejekorán felismer­ték ennek a jelenségnek a társada­lomra való veszedelmét és meg­tellek a szükséges intézkedéseket az ilyen elemek elszaporodásának meggátlásár'a. Még igy is előfor­dult azonban néhány feltűnő eset, amikor kétes egzisztenciák, szél­hámosok hiszékeny polgárembere­ket megkárosítottak. Ilyen eset volt például nemrégiben a szélhámos álbáróé. Ez a fiatalember Scbu­s h n i gg kancellár titkárának adta ki magát és egész sereg embert be­csapott, a napokban pedig Pi c k Pataki Ferencé, akinek szintén többen estek áldozatul. A rendőr­ség ébersége azonban ezeket a szél­hámosokat hamarosan ártalmat­lanná tette és a rcndszeresitelt raz­ziák során rajtuk kivül is sok ké­tes egzisztencia került rendőrkézre. Amint értesülünk, a szegedi rendőrség folytatja ezt a nagyará­nyú tisztogatási munkát, amelyet nemrégiben megkezdett Legutóbb a napokban rendezlek isniél na­gyobbszabásu razziát a kétes eg­zisztenciák és munkakerülők fel­kutatására. A razzia során 13 olyan nőt és 4 olyan férfit fogtak el, akik­nem sem foglalkozásuk, sem laká­suk nincs Szegeden és a közre nézve semmiféle közhasznú tevékenysé­get nem folytatnak, sőt látszólag káros tevékenységet fejtenek ki. Az előállított 17 személy közül 5 nem szegedi illetőségű volt, ezeket azon­nal kitoloncolták a városból, a helybelieket pedig rendőri felügye­let alá helyezték. Előéletük meg­vizsgálása után döntenek arról, hogv indul-e ellenük valamilyen eljárás. Az Olvasó irja A kalauz és az utazóközönség Tisztelt Szerkesztőségi »A kisvasút a közönséggel szem­ben tanúsítandó viselkedés formá­jában hasonlítson a MÁV-hoz.* Közismert dolog, hogy a kis­vasút utazóközönsége a vasút sze­mélyzetében az elmaradottság meg­testesülését látja és ezt különösen a kalauzi szolgálat ellátásánál le­het tapasztalni. Ha valaki vonaton utazik, az utazás tartama alalt kifogástalan bánásmódot óhajt a személyzet ré­széről igénybevenni, az legyen tisz­tába azzal, hogy neki mint utas­nak, az utazás tartama alatt a ka­lauz rendelkezéseit be kell tar­tania. Sajnos a mi utazóközönsé­günk — tisztelet a kevés kivételnek — ezt nem érti, illetve nem akarja megérteni. Mindenki tudja, / hogy helivásá­ros napokon a rendelkezésre álló személykocsik a nagy utasforga­lom lebonyolítására nem elégsége­sek, ezen okból léptették életbe az utaskorlátozást. A rendelkezés ér­telmében a vonatokhoz csak annyi utasnak szolgáltatnak ki jegyet, amennyit a rendelkezésre áiló ko­csik befogadni képesek. Ezek alapján a vonaton való uta­zás nemcsak a végállomásokon fel­szálló utasoknak van biztosilva, hanem a középállomásokon felszál­lásra váró utasoké is. Az a kérdés, hogyan tudja a ka­lauz a felszálló utasokat a vonatba ugy elhelyezni, hogy a középállo­másokon felszálló utasoknak is meglegyen a helyük? Sajnos ezl már biztosítani nem tudja sehogy sem. Most. amint az állomáshoz közeledő vonat a látha­táron feltűnik, a felszállásra váró tömeg, mint egy megbolygatott méhkas, a vonatnak az állomásban való megállását meg sem várva, rohan a vonatnak, egymást lök­dösve. a kalauz erélyes hangjára fütyülve, felöklelve az esetleg le­szállni akaró utasokat. Csak ter­mészetes, hogy ilyen állapotok kö­zött a kalauz legerélyésebb fellé­pése is kevésnek bizonyul a meg­indult tömeg ellen. Ja kérem ez kisvasul! Itt min­dent lehet! — mondja egy tanyai polgár — ne morogjon, mert ugy jár mint a nyáron az az izé ur! (Rudolf-téren vita keretében a vasul üzletvezetőjét az egyik pol­gár inzultálta) aztán elmehet. Ezekének előrebocsátásával kér­dem: hogyan tudjon a kalauz a kö­zönséggel szemben udvarias maga­tartást tanúsítani, mikor a közön­ség provokálja ki a kalauz gorom­baságát. Nem a polgármesterhe­lyettes ur közismert erélyére van itt szükség, hanem magának az utazóközönségnek a fegyelmezettsé­gére, mert ha ez meg lesz, akkor bizton remélhető, hogv a kisvasul nemcsak hasonlítani fog a MAV hoz, hanem felül is múlja azt. Szeged, 1913 november 18. Tiszteletlel: Egy kalauz. BÉLYEGET, gyűjteményt, lömegbélyeget vásorolok. 1 ;fí LY EG K ER ENK ED és. fonradn Imi templommal szemben. Dóm-téren. Te­lefon BD-IKÍ. 201 kercsijnk stabil vizsgázott gépészt, .Jó lakatosok előnyben. Ajánlatok •Vi­déki gTárvallatati jeligere' k'öM'endők. A meginduló népruházafi akció nem azonos a mezőgazdasági cselédek ruházati akciójával Szeged, november 18. A Közvélemény előtt ismeretes, bogy a Koruiauy szo­ciális gondoskodása egyre szelesedé területeivel ölei fel. Ez a szociális gon­doskodás elsősorban a szegény ebé néprétegek ielemelésere és megoegite­seie irányul. Erről a szociális scgité munkáról legutóbb a belügyi tarc* köllscgvclésenck tárgyalasa »oráu aa egyes Iclszolalok az elismerés bang­jan emlékeztek meg. Ennek a szociális szellemnek megfelelően a kormány né­hány bcttel ezelőtt a mezögazdasagi cseicdek felrulmzasára akciüi indított, amelynek megszervezése nagyrészt már bclcjezóilult. Ennek az akciónak, a keretében — a tényleges szükségleti hez képest — a törvényhatósági jugu városok területén a mező-, a kert- cs eidögazdaságbau alkalmazott éves gaz­dasági cselédek, ezek utan az erdő­gazdaságok idénymunkásai és a som­más idénymunkások részcsitiiulók. A sommás idénymunkások ígeuyeinek ki­elégítésére tehát az állaudó eves gaz­dasági cselédek igénycinek kielégítése után kerül sor, tebat elsőbbségnek a» a Ilarnló eves gazdasagi cselédek része­sülnek. Nemrégiben bejelentette a kormány, liogy ezen a gazdasági cselédek ruhá­zati akciójáu kivül sor kerül az úgy­nevezett M'.cpruházati akciói lebonyo­hlasára is. a közönség körében ér­deklődéssel nczuek ezen széleskörű népruházati akció elé cs inár olyan hí­rek is napvilágot láttak, hogy a» igénybejelentcsek gyűjtésé a főispáni hivatalok utján történik. Ezek szerint, a hirek szerint az akció lebonyolítása az ország egyes részein oiyan sor­rendben történik, ahogyan ezek a* összegyűjtőit igénybejelentések a fő­ispáni hivataloktól a közellátási mi-. Misztériumba beérkeznek. i obben igénybejelentésükkel, illetve kérésükkel tévesen már a szegcdi töispáni hiva­talhoz is fordultak. Ebben az ügyben kcrdcst intéztünk dr. Tukats Sándor főispánhoz, Szeged város közellátási kormánybiztosához, aki a következő­ket mondotta: — A közönség körében összetévesz­tik a már megindult gazdasagi cseléd­akciói a tudomásom szernrt is terve­zett cs központilag most előkészítés alatt álló úgynevezett mepruházati akcióval*. Az előbbi, a mezőgazdasági cseléd felruházást akció keretében a* [igénylések összeírása nagyreszi befe­jjeződött cs az előkészületek is meg­történtek az akció lebonyolítására. A ncpruházati akcióval kapcsolatban azonban Szegeden a szervezést és le­bonyolítást még nem kezdtük meg, mert hiszen ezzel kapcsolatban a {el­sőbb hatóságoktól Szégedrc semmiféle rendelkezés nem érkezett. Az termé­szetes, bogy a ncpruházali akció lebo­íuyolitásához haladéktalanul hozzá li­'lünk, mihelyt rendelkezést kapunk. Mu­'iaszlás tehát ilt senkit sem terhel. ! Előliünk egyébként még ismeretlenek; azok a szempontok is, amelyek szerint a kormányzat ezt az akciót lebonyolL lani kívánja. Szükségesnek tartottam ízt meg­állapitani azért, mert a közönség kö­rében igen sokan összetévesztették »• gazdasági cseléd- és az úgynevezett népruházali akciót. A csakuem telje­sen előkészített gazdasági cselédruhá­zati akcióval — mint már több izbea alkalmam volt a gazdák cs munkások elölt hangsúlyozni —, szinte megérde­melt gondoskodás történik azok.-ót a gazdasági cselédekről és idénymun­kásokról, akik a termelés folyamatos­ságát biztosítva egv gazdáliái dolgoz­lak az egész, gazdasági évben, vagy idényen át — mondotta végül nyilatko­zatában a főispán. (MTI) oeimagyarorszaa leiefonia ia-36

Next

/
Thumbnails
Contents