Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-19 / 262. szám

Kéthly Anna ma is Szeged képviselőjének érzi magát Magyarország szabadsaga, önrendalkezesi joga es függetlensége olyan tételek, amelyek fölött nincs vita UELMAG Y A RUHÜAAÍí r PÉNTEK, 1910 november W tf HkidapM, BOMmber 18. Az üléste­remben unalmas szonok beszél falan v.em is a szónok unalmas, hanem a láma; valamelyik tároa költségvetésé­nek .--íararongcUigje. inkább statiszti­kusoknak való. A folyosók benépe­sednek. A meghittebb sarkokban meg­alakulnak azok a bizonyos csoportok, amelyeknek központjában egy-egy mi­niszter, vagy pártvezér állja a kerdé-! dom, öntudatos — Én is azt hiszem. Legalább igy érzem. _ Hogyan lett szocialista? — Annak születtem, ügy kjjenc­gyermekes családnak voltam a tagja, A külső esperesi kerület őszi tanácskozasa (A Délmagyarország munkatársá­tól) A szegedi külső esperest kerültl csütörtökön délelölt rendezte meg szo­kásos őszi tanácsülését a Szent Imié­in Aztán * jövőről beszélgetőnk, a jövőről, amely az országnak ebben »..,.. . , helyzetében a háború után közvetlenül kollégium különtermében. A tanacsso­következő éveket jelenti. jzáson az elnóklö dr. K re mer 1f»­ÖJ » .-a,-, — Bármi legyen is a felfogásunk a más kerületi esperes kegyeletes sz<­a prolelárproblémákat már az anya-/világháború okáról, méreteiről és be (vakkal emlékezett meg az elhunyt ló­tejjel szívtam magamba, a proletár- fedezéséről — mondja elgondolkozva pásztorról: dr. Glattfelder Gyula er­sorsot a magam soisán ismertem és Kéthly Anna —, abban a meggyőző- sekről, aki még a papság tavaszi coro­tanultam meg. Amióta az eszemet tu- őésben mindenki egyesül, hogy egy- Dá-án szetoélyesen is ,észtveU. Krc­rol mf'r «snprft« szavait a nieaielenlek áll­ma kk al kell foglalkoznia Annak szocialista vagyok, szer vége lesz és a világnak az „un.;- a.oWni» Q menielenteL áll­s«k záporát: Tele van problémával és1 Ezen, ha akarnék sem tudnék váltós-, nettéi és a békével jelentkező probié- » J22. L Se? teten­vérakozázsal az egész világ Henge-, tatni. De nem is akarok. mákkal kell foglalkoznia Annak a va balig,attak Mgig. Az esperest jelen­leg a kérdezni., a találgatni-, utvaló. Mindenkit gyötör az ció-éháég ebben az általános — tájé- ... .. . . „ kozatlanságban. Jól informáltnak ten-'ságosan bólint feléjük. tartása mellett — megalkotott, házaságról » ezzel kapcsolatosan a család védelméről. Az előadáshoz dr, Balogh István plébános, dr. Gár­ni pedig előkelő rangot jelent mauap A magyar alkotmányosság bus&te palotájának csúcsíves ablakain át a Duna világit be. Szürke novemberi kö­dök lebegnek a vén folyam fölött, amely titkokat rejteget ősidők óta, de titkai taláa sohasem voltak olyan ke­gyallanak, olyan elovenberágók, mint manapság. Kéthly Anna ez a kényszerűség a motorja. gyán Imre és vitéz Kis6 Gyula szóltak hozzá, majd dr. Balogh Ist­ván indítványt terjesztett elő a kegy­úri papságnak a kegyúr várossal kap­csolatos ügyeiről. Az indítványt vitéz Bokor Zoltán, Széli József és áll az egyik ablakban és nézi a Du-i pótok megteremtéséhez nát. Mintha éppen ezeket a "*••-• --­fürkészné. Érdekes asszon szó könnyebb érteiméhen. « u^m . . . . is must iszony, hanem mu.re.nber' A ?a&Yar sorskerdesM. aozu. érdekes. A t iíazban naire tekintetve m«'yeket tartja a legfontosabbaknak -ESS bél S^^eUk a Sr a legsürgősebben megoldódóknak? vát. I>e ezt a csöndet nem a hagyó- — Nem vállalkozom arra, hogy a mányos magyar lovagiasság diktálja, «z a osőnd nem a nőnek »szól«, üa Kelj, bogy azok a rétegek, amelyek- 'olyan szerszám, mint a szobrász vé­nek sorsat jelentik az előbb említett sője, vagy a festő ecsetje, problémák, résztvegyenek a megoldás i előkészítésében is, de részt vállalja- A kisinaros is művésze nak a felelősségből is. Munkás, föfd-j ** *lBIParoB J8 muvesze műves és értelmiségi n« csak felüle- a „aga szakmájának. Amit alkot, az László János támogató felszólalá­tes érdeklődéssel és távolrél adott nem a nagy tömegek szükségleteire, sa után egyhangulag elfogadták. A» kerület hitbuz­KEL 1°: vánságok kielégítésére való? Szer- »""" lakosztályának elnökévé . hozzájárulással, hanem cselekvő hanem az egyéni uüés, a nagy üzem érkke,let ° . * egyűttmunkálkodással az olyan álla- által nera s^lgaIható különleges ki- JXl s"kSvá, -ipotok megtererateséhez amelyek kó- yánsások kielégítésére való. Szer- f,, szauoszuuyai ezeket » titkokat!U nyugat, békés életet élhet az ^já tehát Jm olyan .termelőesz- Wagner Gyu at, az a sokosponte asszony de nem á egyes éppen ugy, mint a közösség. |k^ amelyet köztulajdonba kellene egyházközség v.lag. cinokét valasztot­It***?™ - A magyar sorskérdések közöl vem* U , . „ — Igen doíkozva A corona után a résztvevők meg­tette később hozzá elgon- jelentek a KALOT ülésén, amelyen • támadnak bennünket ezért KALOX (6iskoiávai kapcsolatos ter­két párt közös munkaprogramjában fcrd,tésekkel°rólzato,s rá- ™kr61 fsett »f6- A '^vekkel kapcso­szereplő magyar sorskérdéseket mind galmakkal nem zavarhatják meg. A latha" hangoztatták, hogy Szeged az fölsoroljam. A két párt vezetői már gondolkodó ember egyre jobban meg- egyetlen város, amely a KALOr­eddig is alapos tájékoztatót adtak ar- tanulja, bogy a két párt munkaközös- mozgalom minden támogatásától me­tál, hogy mit sorolunk a sürgős fel-sóg« egy ojyan átalakulásra készül, reven elzárkózik. Ugyanakkora vigal­D—I. I..L —-1- a rettegés ré- mi adó és a rendőrségi dijak minden Az emberi lé- kulturális megmozdulást niegakadá - .,,,- — r-.- i , ... . . - - i m;!.1! azA, ? lyznak, mert a legegyszerűbb esetben viselője, a szociáldemokrata párté, de és függetlensége olyan tételek, ame- nagy igazsagot, bogy a gyűlölet felel- ís ,-.n^K) nenirőt ielcntenek Az érte­azért az antipóluson is tisztelik. lyek fölölt nincs vita. met fakaszt és a rettegés gyűlöletet 's V" a L'?et KM.OT toLltoravá Régi ismerősök, vagyunk. Ismeret- _ Mit 62Ó1 azokhoz , támadások- Bori s' íSVőszkef pl'Ss^tá •em a mindig higgadtan, mindig meg­fontoltan beszélő és gondolkozo em­bernek. A komoly törvényhozónak. ságünk szegedi. Néhány percig együtt nézzük a ködök kavargását, aztán le­telepszünk az egyik sarokban, az aranyrarádás pillérek közölt és be­szélgetni kezdünk. Először persze Sze. gedről, a szegedi emlékekről. Nagyon régen, még 1922-ben terült először kapcsolatba Szegeddel, amelvnek egyik mandátumát akkor nyerte el először a szociáldemokrata Peidl Gyula, a bob sevistauralom ntán visszaálló alkot­mányos korszak első miniszterelnöke. Vele együtt ment le Szegedre és Jiar­rolta végtg a választási harcot, Az­óta átlandó a kapcsolata az Alföld fővárosával. Peidl után két cikluson át ő képviselte Szegedet az országgyű­lésen. A szegedi mandátumot csak a legutolsó választáson nem kapta meg. — De. azért ma is Szeged képvise­lőjének érzem magamat — mondja mo solyogva —, igy, mandátum nélkül is. Hisgen régjen összeforrtam azzal a i i-ároesal. Ismerem minden probléma 1 ját és érdekelt minden tekintetben né-J sadalomban élők egymásrautaltását "" J '"T"" y megértő és vállaló uj ember neveié k*zf,vA Pcd|8 S,rnon Janos ,am,ü' sének. Es a báborn utáni közoktatás J«>o»e­egyik legfontosabb feladata lesz. ' — Mint Szeged volt képviselője ésj . , «„ , , , , „ problémáinak alapos ismerője ho- \ szegedi rendorsedi palota vei ijesztgetik, a kisgazdák felé pedig gyan látja a vidéki városok helyzetét , ... , .. , ?, 1 fölvonultatják a szociáldemokrácia el- és szerepét a háború után? PpllkCZeSC UPVCDeil 5»sr j^rv ts értekezletet tartanak hétfon Budapesten hoz, amelyek a két pártot érik a szö­vetkezés miatt? — A két párt munkaközösségét sok felől támadjak. A szociáldemokráciát a kisgazdapárt merev polgári jellegé­x ....... { , . . .... Szeged, november 18. A Kossuth szárad első négy ^tizedének társadal- f'^^^f^f'í^„SÍi*itenM LdjoS-SUglrUtj rendőrségi székház, m. harcaiban a gondolkodó ember ki- ef,?Y,r« köMlrol megismern. meg nem Ai,~iznn. mP„.-,i|-,T1. . lépett o szociális gyormekoipőből alkalmam. Abból, amit tapasztal- epitkezese — altaianos megállapt Azok a badarságok, amelyekkel a »eu- ,am Szegeden, arait tudok Szeged né- tas szerint — az utóbbi hónapok­rilista. tömegektől 'riasztgatták a szo- P61,01' aEt hiszem teljes joggal állapit- bnn jgen lassan halad előre, Ugv­eiális lelkiismeretét fölfedező polgárt, hatom meg; az a város és a magyar hnRy pk a i,„pozánHnak igér­már régen elkoptak. Ezek közé a ba-, vl(Jék tot>bi varosa nagyobb szerete- 1 darságok közé tartozik a magántulajdon pénvk sarsa. Szegedi kapcsolataim meg1 kérdésében felénk irányutó vád is, vannak, gondosan ápolom őket. gyak Fél évszázaddal ezelőtt talán még el­van utazom Szegedre, mert őszintén. hitték, hogy a szociáldemokrácia iji­s ne retem ezt a szép magyar várost, emeli a polgár pénztárcáját, lehúzza let/nagyobb figyelmet Trdémeíne"aí kező ^"létnek az átadását nv*t ország és a magyarság egyetemes ér- már ismételten el kellett halász­mert nagyon a szivemhez nőtt Szeged komoly, értékes munkásága és mert egészségemnek is jót tesz a szegcdi le. vegő. Tudja, aokat kell beszélnem, tár­gvalnom, nem csuda, ha néha bereke­dek. A szegedi levegő rögtön meggyó­gyít, megtisztítja a hangomat — Kicsit hihetetlenül hangzik — szólok közbe —, mert az operaéneke­sek mindig szidják n szegedi levegőt, Veszett hirét költötték. Azt hirdetik, Hogy flwgeden rögtön berekednek. — Nem tudom, hogy a szegedi le­vegő hogyan hst az énekesrisre, Azén torkomnak határozottan Jót tesz. De nem osak a levegőjéért és munkássá­gáért szeretem azt a tíszaparti várost, hanem Juhász Gyulájáért, Móra Fe­rnueéért, meg még jónéhiny élő, vagy halott nagvszerü polgáráért akik na­gyen közel kerültek a srivemhez. És megilletődve emlékszem vissza Layer Dezsőre is, pártunk ottani titkárira, akinél lelkesebb, szerényebb, jobh em­bert nem igen ismertem. télikabátját, kilakoltatja kis osgládj házából. Aki társadalmi kérdésekkel komolyan foglalkozik, ma már megér d« kéből js. Most két ismert képviselő halad el a közelünkben. Az ülésteremből jön­nek, a vitáról beszélgetnek. »J«1 tpl­adiák a leckét* — mondja az egyik, Kéthly Anna utánuk néz és mintha nekik válaszolná: — A háború végével jelentkező nagy leckéz fel vannak adva. Felsoro­lt, hagy a termelő eszközök magánfu- W * - / , . • l, , lafdona és az esvén szeméivé. („Iái. Összefoglalásuk, helyes meg), tani. A közelmúltban á hclysziuen megtekintette az építkezést dr. T ti k a I s Sándor főispán, aki a munkálatok meggyorsításával kap­csolatban a kövelkeznket mondotta: — Meg kellett állapitanom, hogy a munkálatok befejezése nem ha­lad abban a tempóban, amint a vállalkozók kötelezve vannak és lajdona és az egyén személyes (ulaj dona kőnfttt mi a különbség. Az ájlani . ,, . . , , - ... . a Vi I héten fővárosi tartózkodásom során » amint az kívánatos lenne. A múlt ía?dXtet*?re ^UÍ&IebWó; td-ségre készül mindenki, aki a mai ezértjogosíbbnab js tart? Ü'Semcsak /U/ftos nem roppant háborús viszonyok körött-, hogv es va.tozatlaaul vallja az em­korlátozza és kisajátítsa a közösség ber, az embertelenségében Az egyes szükségleteit szolgáló iparágakat és egyéni értékéivé eg>én erő­termeiő eszközöket. A magántulajdon feszítéseivel, egyenl felelősségvállalás­kérdésében hatalmasméretü szemlélte ÍiruI hogyezeketafelada. tö oktatás volt például a közlekedés! tpkat együttesen és jól betolthessilk... eszközök, a bányák, a gáz- és elektro A folyosó megélénkül. Ugy látszik, mos müvek. - R ««•-—« . . ... .... ... a belügyminisztériumban szóvá­tettem ezt a késedelmet. Ugylátszik megbeszéléseim eredményeként no­vember 22-ére, hétfőre Budapestre értekezletet hívtak össze a rendőr­ségi székház építésének ügyében. Ezen az értekezleten az iparügyi és belügymiminsztérium képvise­nflvek. a szeszgyarak állami odabenn szünetet rendelt el az elnök. ... , •„ vagv közületi tulajdonba vétele, vagy Csoportosan jönnek a képviselők. Föl- löm kivul ™s«vcsznek a vállallvo­ennek előkészitésc még a legkonzer fedezik Kéthly Annál, többen odasiet- zók js s Szeged városa is képvisel­vativabb országokban ia, nek hozzá, lassankint egész társaság rr . . „ . verődik össze körülötte és megindul r it « * n 9Z Sem S r a beszélgetés - ugyanezekről a kér­E?Jtírmíl^körMsí" "ésekröl Sokszor kicsendül az állan­játitáTa hmSo%ÍS . ^ÍipáÍ0Stk,Sis dp ..-f-n: mi tesz holnap, mi, hoz a Zt a Síogcd iránti s<»rrtet eew tnwrkasborsíémai'ói. A kis cipé*z ka i0vö? WCeJdalu, hanem kölcsönös. Ilapáesa, a kis szabómester rarrógépe k "MAGYAR L.ASZLG teti magát az értekezleten. A váró* részéről dr. R ő t h Dezső tanács­nok, valamint Buócz Károly mű­szaki főtanácsos és Csányi Má­tyás műszaki tanácsos vesznek részt a hétfői értekezleten. fMTT) \

Next

/
Thumbnails
Contents