Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-18 / 261. szám

DRLMAÜYAKOHSZAÜ (SÜTÖKTÖK t? ' november 18. Is. A magyar viues zeiieéletrnek egy­séges irányelvek b/.erinti megszervezé­sét Is célul tilzto ki. 8/iikségesnek látszik bizonyos mértékben a tantervi I és tankönyvi revízió is. Napirenden' van az uj polgári iskolai tanterv reví­ziója. A miniszter ezután részletesen foglalkozott az iskolapolitikával. A népoktatásnál — mondotta — kultúr­politikai programomnak abból a ve­rő rgondolutúból indulok ki, hogy mindazt, amit a nép széles rétegeinek szellemi, erkölcsi felemelése és erősí­tése érdekében szándékozunk, vég­eredményben az egész nemzet erősíté­sét és jobb jövőjét jelenti. B téren n templomok és lelkészek mellett az or­szág 12.01)0 népiskolájára és 30.0(10 ta­nítójára hárul a legszebb feladat. Hogy ezt a feladatot eredményesen tudják megoldani, meg kell teremteni annak anyagi és szellemi feltételeit. Az, anva gi feltételek tekintetében még sok hiánnyá] állunk szemben, többezer tan­terem és tanítói lakás építésére lenne szükség. Egyelőre azonban csak a leg­bnnlóbb hiányok megszüntetésére van módunk. Foglalkozott ezután a tanltó­hiány kérdésével is. Tudja, hogy en­nek részben gazdasági okai vannak. Igyekszik a bujokon segíteni, anieny­nyiben a rendkívüli időkben az állam­háztartás azt megengedi. Feladatának tekinti megfelelő tanítói lakások épí­tését is. Az iskolánkivüli népmüvelés feladatai megsokszorozódtak. Bekap­csoljuk a magasabb népművelési mun­kába a tudományegyetemeket, ország­szerte kiépítjük a szabadegyetem elő­adássorozatát. Iskolántuli népmüvelé­sünk legfontosabb észköze olvasás. Számos iij népkönyvtárat állítottunk fel és gondoskodunk a népkönyvtárak gyarapításáról is. Eszményem — mon­dotta — a lélekemelő olvasmányt szí­vesen forgató falusi magyar. Az. egye­temi oktatásról szólva, rámutatott ar­ra, hogy több tanszéket tervezett, • melynek felállítását az. élet gyakor­lati követelményei tették szükségessé. A legközelebbi id«ben felállítják Ko­lozsvárott a bontOKlaláskorabrli ma­gyar régészet saját tanszékét, Szege­den pedig nj gyógyszerismeretl tanszék lesz. Műemlékeink megfelelő védelméről is gondoskodás történt a költségvetés ben. A művészetről szólva, hangoztat­ta a miniszter, hogv minden erkölcsi és anyagi támogatást meg kell adni művészeink számára, hogy rátalálja­nak arra az útra, amelyet a magyar régészet és a magyar nép egyetemes­ségé által megőrzött emlékek szá­munkra megjelölnek A világon a ma­gyarországi közgyűjteményekben van a legszebb népvándorláskor! muzeális anyag. Szükségesnek tartja, hogy eb­ből önálló népvándorlási muzeumot lé­tesítsenek. A miniszter ezután részletesen foglalkozott a magyar játékfilm kérdésével és rámutatod néhánv olvan szempontra, amelyet a kri­tika figyelmen kivfll hagy. ami­nek az a következménye, hogy a magyar játékfilmet igaztalan bí­rálat is éri. A magvur filmjáték színvonalának emelését szükséges­nek tartja, ehhez azonban szüksé­ges a mozilátogató közönség kultu­rális nívójának és érdeklődési kö­rének emelése és kibővítése is. Végül a miniszter a nemzetiségi. Iskola- és kultúrpolitikáról szólt. Nemzetiségeink szabad vallásgya­korlatát nemcsak biztosítjuk, ha­nem hatékonyan támogatjuk is. Hasonlóképpen nemzetiségeink sza­bad nyelvhasználatát is nemcsak biztosítjuk, dc sajátos nyelvükéi egyenesen védelmünkbe vesszük é« szabad kifejlesztésre segítjük. — Amikor sokszoros gonddal tö­rekszünk nemzetiségeink Szabid anyagi és szellemi bóldogüíásáns1 , biztosítására és feílesztésére. azt hiszem, az egész világ lerinésze­tesnek és igazságosnak találja, hogy nem feledkezhetük meg a hazának legtöbb vérveszteséget áldozott és viszonylag legmostohább sorsú né péről, az államalkotó magyarságról sein. Kötelességünk saját fajtánk­ról gondoskodni. Ez érdeke a Kár­pálniedenee összes népeinek és nemzetiségeinek, de magának Euró­nak is. Ebben az államban ezer év alatt minden nemzetiségünk szám­belileg szaporodott, vallásában sza­badon élt, nyelvében és kultúrájá­ban szabadon fejlődhetett. Ezért semmi mást nem várunk, csak amit joggal megkövetelünk, loynli­tást, hűséget és testvéri együttmű­ködési, Aki a közös haza ellen tőr, arra a törvény teljes szigorával le kell sujlani. Ez nemcsak magyar, dc európai kötelességünk is a magva: ság történelmi hivatásának tovább­folytatása érdekében. A miniszter végül részletesen válaszolt az egyes felszólalásokra. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter beszédét többször szakí­totta félbe a helyeslés és taps. A Ház a kultuszminiszter be­széde után a tárca költségvetését általánosságban, majd az egyes ci­mek felolvasása után részleteiben is elfogadta. Az elnök ezután napirendi ja­vaslatot tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését csütörtök dél­előtt 10 órakor tartja, napirendjén a költségvetés folytatólagos vitá­jával. A Ház ezután meghallgatta Ruppcrt Dezső írásbeli inter­pellációját a miniszterelnökhöz egy téves joghatározat tárgyában. Az interpellációt kiadták a miniszter­elnöknek. Grói Teleki Béla interpellációja a (félerdélyi magyar iskolák bezárása ügyében Uh'-ra feszült érdeklődés kö zölt gróf Teleki Béla, az erdé* lyi párt vezére emelkedett szólásra és intézett kérdést a miniszterel­nökhöz, valamint a külügyminisz­terhez 3 délerdélyi magyar közép­iskola bezárása miatt. — A rnult hónap utolsó napjai­ban — mondotta gróf Teleki — az egész magyar közvélemény meg­döbenésscl, dc egyben súlyos meg­botránkozással értesüli arról, hogy a ronrán kormány Délerdélyben há­rom magyar felekezeti középisko­lát éspedig a nagyenvedi Bethlen­kollégium főgimnáziumát és ugyan­ott a leánykereskcdelmi tanfolya­mot, valamint a brassói református leányalgimnáziumot bezárta, illetve működési engedélyét megvonta. (Kiáltások a Ház minden oldalán: Hallatlan.) Gróf Teleki Béla interpellá­ciója további során még kiemelte a legutóbbi állatrekvirálásokat, ami­kor néhány nappal ezelőtt kizáró­lag magyaroktól rekviráltak mar­hákat, tenyészállatokat, a kisgazda egyetlen tehenét sem kímélve. 'A felháboritóbb azonban az, hogy hogy ezekért kilónként élősúlyban, magyar pénzbe véve két és felüliért fizetlek. — Románia ugyannak a szövet­ségesnek oldalán áll, mint mi. Tűr­hetetlen, hogy magasabb szempon­tok diktált fegyelmezettségünkkel visszaéljenek és amíg ml az embe­riség elvét tartjuk szem előtt, ko­holt mesék retorziójaként magyar­ságunkat odaát irtsák. — Interpelációm céljaképpen — fejezte be Teleki Béla —. kérem a miniszterelnök urat és a külügymi­niszter urat, hogy még fokozottab­ban kövessenek el mindent a kiszol­gáltatott délerdélyi magyarság vé­delme érdekében és ha a kultura diktálta eszközök nem használnak, a legerősebb eszközöktől se riadja­nak vissza annak biztosítása érde­kében. Az interpellációt a Ház minden oldalán többhelyütt szakították meg a tiltakozó felkiáltások. teni román követnek azokat a fa­vaslatokat, amelyeket az ő javas­latukra válaszként adtunk. A ma­gyar kormány nagyon reméli, hogy az iskolakérdésben kedvező ered­ményre juthat a román kormány­nyal, már csak magasabb okok te­küintetbevételével is. És ezáltal ta­lán újra megkezdhető lesz az okta­tás azokban az iskolákban, ame­lyeket felszólalásom bevezetésében emiitettem. — Az állalrekvlrálásokra vonat­kozóan azt vagyok bátor válaszolni, amikor tudomást szereztünk arról, hogy ilyen körülmények között retorziók cimén Délerdélyben fo­lyik az állatrekvirálás, haladék­talanul értesítettük a román kor­mányt arról, hogy mi is hasonló eszközökhöz fogunk fordulnL Számbeli adatokat még nem mer­nék mondani, mert külképviselőnk­től még nem érkeztek be a pontos jelentések. Kérem válaszom tudo­másulvételét. A minisztert válaszának elmon­dása után a Ház tagjai lelkesen megéljenezték. A külügyminiszter beszéde után sorra kerülő interpelláló képvise­lők interpellációjukat egyöntetűen elhalasztották, mire Tasnádi Nagy András elnök a Ház szerdai ülését röviddel 8 óra elótt berekesztette. Ghyczy külügyminiszter válasza Ezután általános figyelem kö­zepette Ghyczy Jenő külügymi niszter emelkedett szólásra és az interpellációira a következőkben válaszolt: — A román kormány folyó évi október hó elején a nagyenyedi Bethlen-kollégium református gim­náziumában, a brassói református leánygimnáziumban és a brassói fiu felsőkereskedelmi és leány felsőkereskedelmi iskolákban el­rendelte » tanitás felfüggesztését. — A román kormány ezen intéz­kedésének előzménye az, hogy az erdélyi és keleti részeknek az anya­országhoz való visszacsatolása utáft a román kormány ismételten kérte a felekezeli oktatás bevezetését. Méltóztatik emlékezni arra, hogy a román kormány a trianoni szerző­dés által hozzá csatolt területen a görögkatolikus és a görögkeleti fe­lekezeti oktatást államosította. A magyar kormány a visszacsatolt te­rületen az iskoláztatás terén ezt az állapotot vette át és tartotta fent. A román nemzetiséget tehát sem­miféle térelem nem érte azzah hogV a feíek'cZetl oktális' 3 mai ¥13-* pig nem vezettette be. mert nem ne­vezhetem kisebbségi sérelemnek azt • a rendszert, amely fennállott akkor 'is, amikor a magyarországi román nemzetiség többsége alkotó nép volt. — A' felekezeti oktatás be nem vezetése Északerdélyben azért se lehet nemzetiségi sérelem, mert a román nemzetiség számára bizto­sítva van, hogy népiskolai és kö­zépiskolai tanulmányait anyanyel­vén végezhesse. — Északerdélyben a román nem­zetiség számára a magyar állam tart fenn ezernél is több isko­lát. Minden nép számára az anya­nyelvén való oktatás egzisztenciá­lis kérdés. Ha tehát a román kor­mány Déierdélyben a magyar isko­lákat bezárja azzal az indokolással, hogy Észákerdélvben felekezeti ok­tatás nmes. az ott élő testvéreinket egzisztenciájukban rendíti meg, amivel szemben sem a magyar köz­vélemény. még kevésbbé a magyar kormány közömbös nem maradhat. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Az iskolaügyben tárgyalásokat folytatok a román kormánnyal ás gftate most htt&b* bt wzd. [lek, helyettesem átnyújtja az it­A szegedi kerületi orvosi kamara jövő évi költség­előirányzata Az Országos Orvoskamarai Köz» löny legutóbbi száma közli a szegedi kerületi orvosi kamara jövő évi költ­ségelőirányzatát, amely igy fest; Kiadás ! Személyi járandóságok I Rendszeres és állandó Illet­mények (iródatiszt, írod* s. tiszt, altiszt fizetése) ZSCAM Nem rendszeres illetmények. (Titkár, pénztáros, ügyész^ ellenőr tisztelétdija, eset­leges helyettes ellenőr I tiszteletdija) - — — 25.9Wt.jl3 ' Jutalmak és segélyek — — 600.— 1. rovat összesen: 3S.343.4l Dologi kiadások Beszerzési költséoek. 2. Irodaszerek és nyomtat­1 ványok — — — — — 2000 — Szakkönyvek — — — — 200 ­I Bcendezési és felszerelért I tárgyak — — — — — 000.— |Távirat és távbeszélő — — ' Posta és szállítás — — — 4.000,^ Hirdetések, stb. — — — _ 200. ­1. alrovat összesen: 7.800.— Elhelyezési költségek Hivatali helyiség bére — 2.000—, Fűtés — — — — — — 1.000.­Világítás — — — — — 500.— Takarítási szerek — — — 200 — Kózüzémi és különféle ki­adások*) — — — — 5.000—­t. alrovat összesen: 9.500.— Egyéb (leírtai kiadások Lapok előfizetése — — — ' Társadalombiztosítás! járu­lékok. stb. — — - — 3. alrovat összesen: 2. rovat összesen: 400.— 1.800.— ~2200~ "lö.vwT^ 5.000.— 15.000.— ö.ooo SO.H43.01 *) Ebhwi 43 összegben saajwpel vl­Af. MtóVó Zóháo eliök tisztelet­és ríorezetítációs dija is. Küldetési költségek - — Országos Orvosi Kamara | költségeihez hozzá támlás Kamarái segélyalap céljaira Kiadások összesen:

Next

/
Thumbnails
Contents