Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-14 / 232. szám

DFLMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, I8M októbe. 14.' Sorok a sorról Észrevetlék-e. hogy hány kismama-jelölt jár az utcán? Kieresztett ruhájuk mennyi szerető gyengédséggel simul a nekiizmosodott cstpőjiikre. Milyen fiatalok, kedvesek széliek, homlokukon az anyamnenység glóriájával, szemükben a titokzatos tűzzel, amely az emberi beteljesülést várja. Ha még mindig a régi római jogba kapaszkodunk, miért nem elevenítjük fel azt a szokásukat, amely szerint mindenkinek tisztelegni kellett a várandós asszony előtt? Úgyis akkora garmadáját követelik a tiszteletadásnak olyanok. akik nem érdemlik meg. Az öröm későbbi folytatása, mikor a picike megjelenik a korzón. Először még bölcsökben, gondosan letakarva a külső világnak tett megnyitó vizitjén. Észreveszik-e, mennyi a gyönyörű bölcsős gyerek? Meglepően nagyok, elragadóan habtestüek, némelyiknek akkora már pár hónapos korában a haja, hogy szinte ondolálást kíván. (Na, de aztán el is csúfítják szegénykét a le jük közepére soppolt frizuráv >' Éppen olyanok lesznek, mint Beretzk Péter bíbicei.) Nagymamák jusst formálnak maguknak az örömből, tolják emlékek hatása alatt a bölcsőt, bár láttunk már nagymamát, aki l'ntó biccentésel halad el az unokája mellett. Most jött a bádogostól, ott svájíoltatta az arcát. Még valahogyan következtetni fognak az életkorára, óa kisül a családi kapcsolatuk- s akkor kevesebben őrülnek meg izépségétől a korzón. No, de megint a törvényalkotások hiányossága jgt ilyenkor az ember eszébe. Édes anyára, aki régi korok asszonya volt. mondta alkalmak adtán sóhajtva. — Volnék csak szolgabíró! ílég abból annyi, hogy léptennyomon találkozunk a kismamajelöltekkel, ók járnak azokra a helyekre is, ahol napjainkban életparancsolta szükségből csoportosulások támadnak. Nagymama-jelölt azt mondja ugyanis a lányónak: — Drágaságom, inkább állj te sort zsírért, meg krumpliért, veled, előzékeny lesz mindenki, a jólelkű rendőrök előre eresztenek, aszszonytórsaid méltányolják körülményeidet. De meg szükséged van mozgásra is. Engem agyonnyomnának. alantas megjegyzésekkel traktálnának Külsőrészi Tecák, akiknek száját Francó marsall valamennyi pecsétviasszával se lehet betapasztani. Igy szól nagymama-jelölt s hogy készülő családrangí előlépését enyhítse, belül a fodrász-terembe, fejérc húzza Pallas Athéné sisakját, (amelyen egy bolondóra jelzi csilingelve, mikor van készen) s hipphopp megjátsza a tizenhatesztendős barna kislányt, aki még mindég loholna a regiment után, ha vállalnák farkast ingerlő vérvörös karmait Kismama tehát elmegy és sorba áll. Mellette, körülötte kieresztett ruhájú más kismamák, van aki az apróságot ís magával hozta, ott dől az anvai vállon álomba a s jokert) rtfl angval, a jő rendőr nedift igazgatja a sort. Külsűrészi Teca, aki családi indulatoktól fűtötten már harmadik napja nem jelent meg szolgálati helyén — a lányát hajgurássza, mert hogy a kiasszony nem szeret éjszaka haza járni — most morogni kezd. — Legközelebb én is igy jövök ide, majd akkor előre eresztenek. Buócz Béla főkapitány azonban olyan ájtotosan neveli a rendőreit, hogy eltiltja őket a helyénvaló egészséges kontyoláslól, azért a rendőr csak szeliden szól a delnőrc; — Beláthatná: — Mit lássak be? Én is vagyok olyan, mint más. Hát erről lehetne beszélni, ha nem volna gyakorlatban az ájtatos rcndőmcvelés. A hátulsó sorok már nálunknál kevésbé fegyelmezettek, onnan felelelek hangzanak el. Vágyakozó Teca megszólalások központjába kerül. — .Tó is lenne a maga korában! — Nézd mán, mirül ábrándozik a kimarjultja! Mig a válaszok és viszsonválaszok ) vétele MfteW <M ebdeortwa. V mmt* forrósítják a levegőt. Kismama is szocializmus «*» poütftai, »em nehezen vesz lélekzetet és végre f^XZ™* megszólal. Egész gyerek még szegényke, finom hajkoszoruját verejték-gyöngyök koronázzák, a hangja félig bátortalanság, félig panasz. — Kisasszony kérem, majdnem egy órája várok itt, vegyen engem eJő. — Tessék várni, amig sorra kerül. Erre már kipirul a gyerek-arc. — De nem várna a kisasszony sem, ha a kilencedik hónapban lenne, mint énl tuládót. Németország gazdasági megsemmisítésével az angolok nem let" tek gazdagabbak és a közgazdasági teológusok ezúttal is tévedni fognak, A demokráciák halalmi helyzetét nem javította meg Németország gazdasági erejének gyengítése, mert Azstábao és Európában uj hatalmak keletkeztek, amelyek mindenütt sKembenélIanak a demokráciákkal. Hitler ezután a gyarmntok kérdésére tért át és ezek elvételét politikailag erkölcstelennek, gazdaságilag őrültségnek nevezte. A' gyarmatokat Németország visszaköveteli. Támadja Chureíllt és Edent, akiket a hahóra apostolának mond. Majd Olaszország szerepét vázolja és Egyszerre megszünki a zümmögés, nyomatékosan hangoztatja, hogy há az előrehaladott idő akaratlanul ís imponál mindenkinek. Intézkedő kisasszonyt, aki nem táthalott be a tömegbe, mert csak a fejek sorakoznak előtte, most megcsapja valami titokzatos szellő, a nagy misz bora esetén Németország Olaszország oldalán áll. Németországnak nincsenek területi követelései Angliával és Franciaországgal szemben, csupán gyarmatait igénvll vissza. Chamberlain ismét beszélt az *ngol alsóházban, de nem foglalkozott terium, ami fel is emel és meg is beszédével Római ntjit Ismerí,,,,—,...,.. „„ A-XI, ..A: .„.I:,).-;«A« tette részletesen és haneortatta. hogy "í s20hdarftás meggyőződése szerint Mussolini minteszi puhává a hangját. Kérem a jegyéti Tudod márki. » f den tekintetben a békét óhajtja. fFolvtntjnk.) Párisi tornán követté Tatarescu volt miniszterelnököt nevezték ki. Az 1939 év főleg a francia—olasz ellentétek jegyében köszöntött be. Rövid tdflre elcsitultak a németoszágl szomszédos államokkal valló viszályok. hogy r.ztán ar.nál nagyobb erővel törjenek ki és előtérbe téptek azok a követelések, amiket Olaszország egyre nyíltabban hangoztatott Franciaország róvásárn. Különösen Olaszország tuniszi Igényel domborodtak kt. Ennek ettendemonstráriöíakcpen Oaladter fanriia miniszterelnök látogatást tett 1939 január elején Tuolszibon. ahol ez alkalommal olaszellenes '.tüntetések zailottak le. Az olasz lapok emiatt hevesen támadják a francia kormányt. Tljévkor Roosevelt éles beszédet tartott a diktatúrák ellen. A beszéd jelezte o sorok kőzött, hogv uj háború esetén Amerika nem marad sem leges. Roosevelt elítélte a zsidóflMózéseket. \ beszéd óriási hullámokat IGY KEZDODOTT.. Httivr visszaköveteli a német gyarmatokat Kánya Kálmán magyar külügymi- Résével, hogy a szuezi csatorna bárniszter lemondott és helyébe gróf minő diplomáciai alku tárgya legyen. Csaky Istvánt nevezték ki. ^Ciano gróf olasz külügyminiszter JuCiano gróf olasz külügyminiszter ,'goszláviába látogatást tett és tár1938 december 19-én Budapestre ér-; gyalt Stojadonovics minisztereinökkezett, ahol nagy lelkesedéssel fogad-> kel. Lapjelentések szerint az olasz ták. i külügyminiszter magyar—jugoszláv Petrescu Commen román külügy-.baráti szerződés megkötését készíti miniszter helyébe Gafencu főszerkesz-; elő Chalkovszky cseh külügyminiszlöt nevezték ki külügyminiszterré. • ter Berlinbe járt. Boris bolgár király Rómába érkezett A diplomaták utazása között legfontosabbnak látszott Ribbentrop német külügyminiszter varsói utja. Január §V-én ment Ribbentrop a lengyel fővárosba. A pohárköszöntők a német—tengvel ötéves megnemtámadási egyez-1 mény ötéves évfordulóját ünnepelték.' Mindezt az utazgatás: azonban el-j nyomta a közérdeklődés tekintetében, az a várakozás, amellvel a világ Hit-J ler január 30-iki beszédét leste. Azt jelezték a lapok, hogy Hitler be fogja jelenteni igényét Csehország teljes behódolására. Pár nappal előbb Chamberlain tartott beszédet Kiemelte, hocy az elmúlt *v őszén csakis Mussolini segítségével ét az angol—olasz egyezmény erejénél fogva lehetett fenntartani a békét. Legutóbbi római utja alkalmával azt tapasztalta, hogy az olaszok őszinte barátságot éreznek az anfiolök iránt Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy megteremtsük « népek között a barátságot. A MAGYAR NYILVÁNOSSÁG vert és főleg a német sajtó erősen j békét csak a kiihivó törekvések veszétámadta az elnököt. 'lyeztetik, amiknek célja az. hogy az erőszak utján uralják a világot. Mint Reck lengyel külügyminiszter Né metországban járt és Hitlerrel tanácskozott Hir szerint a két kénves kérdést: Pénzig és Memmel sorsát tárgyalták eredmény nélkül. Hitler Igényt tart Tianzig szabad városra, mig Lengyelország ragaszkodik ahoz. hogv Daniig független maradion. Camberlain és Hnlifax Rómában jártak január első hetében, ahol nagv ünnepélyességgel fogadták őket. Az angol kormányférfiak főleg az olasz —franeia viszályt szerették volna elsimítani. Az an3r>1 lapok hangoztatták', b'ogv az anffo! kormány semmiféle változást nem óhajt a földközi tengeri térségben ChamBersín Rómában több ízben tárgyalt Mussolinival. A római megbeszélések nem hoztak" eredményt és lev mernvugvást sem Csákv Tfctván magyar külügyminiszter tanná r lö-án H'tterhflg tjta. az fí és Roosevelt kijelentették: a demokráciák minden erejükkel szembeszállanak ezzel a törekvéssel. Nem hiszi, hogv egyetlen állam megmerné kockáztatni a provokációk háborús érvénvesitését. Witler Adolf Kesnődében először arról az eredményről beszélt, amit az Ő kormánva hat év alatt elért. Kifejtette. hogv krítius órákban egyetlen erélyes férfin többet tud tenni, mint ezer okos ember. A jövőt illetőleg bizakodó, a németség zárt egységben várfa a fejleményeket. Gúnyolódva beszélt arról, bogv a külföldi gazdasági szakértők tpllven ellentétes diagnózisokat adnak Németország bafslról Fzek a d-mnkrnfa jós. latok csnk abbnn őszinték, bogr kivétel nélkül NémoforszéP. Illetve n mai nemzeti szocialista rezsim összeomlásában remónvkfcdnek- Némeforzott. Az egyiptomi korma nv szembe- szágtuk vannak' súlyos gaadaságí nehalvfixlcedett « olaszait ama követe- kézségei. d« elteket a "saraatojt ei»SZA B ARS A GHőSöK M BÖRTÖN. LAKÓK* cimen irja a 8 órai Újság: Nyilván hazabeszélés az alábbi mondat, melyet a széthuzók pártjának lapjában, a szálasista összetartá»-ban olvasunk. A hatalomnak fira van: kenyérvesztés, internálás, száműzés, fogság. viszontagság, erőszakos haláb Hitler várfogságot szenvedett, Mussolini tizenegvszer volt letartóztatva. Mátvás. Rákóezi, Kossuth bőtönlakók voltak. A hatalomnak valóban fira van. Elsősorban is hivatoltság kell hozzá. Isteni szikra, r.mely átüti a börtön falát is. A zöld ing még nem hivatottság. csak egvszerü és tapasztalatunk" szerint vajmi ritkán mosott és egyro kevésbé ismert ruhadarab. A hebehurgya, elmekórtani tüneteket mutató mondatok nem jetentik a« Isteni szikrát, sőt éppen egy szikra értelem sincs bennük. Az élő zérust, az emberszabású tehctsástelenségct üldözhetik, internál' hatják, börtönbe zárhatják, mégsem lesz belőle egyéb, csak körözött szökevény vagy fegyenc. Mert itt a nagy különbség. Hitlerre. Mussolinira milliók esküdtek akkor Is. mikor várfogságban voltak. Mátyás. Rákóczi és Kossuth a magyar nemzet legszentebb eszménvét. a szabadságot képviselték az egész magyarság szemében akkor is. amikor mint a széthuzóló lapja, az Összetartás irja — ©börtönlakók* voltak. Am ezzel szemben mit és kit képviselnek a boxeres eszmevédftk, a rendvéd&k. az óbudai babcsókok ellen rettentően merész hadjáratot viselő cukrászdarombolók a templomrobbantók, az önkéntes száműzetés nem éppen keserű kenyerén élő SütS és Kovarcz testvérek és a tobbieK mind. akik jelenleg éppen fizetik A hatalom árát a szegedi Csillagbörtönben, vagy a fizetés elöl ismeretlen helvre távoztak? ,„ . Nem »z összetartás megállapítása mai és honi gyepül vonatkozásban nem helytálló. A hatalomnak valóban ára van es annak ormán tényleg gyakran veze> ut a börtönön keresztül. Ami viszont nem ad jogot ahhoz, hogy szabadsághősök sorsát a fegyencekével azonosítsuk & a hatalcanképesnég kritertu| másak kizárólag azt tekintsük, bogy ki meddig Ült a vád feffrMöwn