Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-13 / 231. szám

DÚL MAGYARORSZÁG örökítették meg és Kiralyhalomnak SZERDA. 1913 október 13.'nevezték el. Meglátogatta az iskolá­~ kat, megnyitotta a Somogyi-könyv­tárat. Végül ünnepi bál volt a szín­házban. A király szegedi tartózko­dása alalt az óvódák részére 400, a szegény tanulók felruházására 400, a piarista gimnázium segélyalap­jának 200. a kórházalapnak 300. az önkéntes tűzoltó egyletnek 200. a város szegényeinek pedig 1500 fo­rintot adományozott A város a nagy ünnep emlékeze­tére plakettet veretett. Az egyik ol­Ferenc József az újjáépült Szegeden Most napjainkban van halvan esztendeje, hogy 1883 október 14— 16-án Magyarország királya, Fe­renc 2 József, meglátogatta a hul­láinsii iából feltámadt, új jászüle­tett Szegedet. Három napon át tar­tózkodott párosunkban, nemcsak nekünk, haneth az egész Alföldnek és Délvidéknek fényes ünnepe volt ez. A Szegedre érkezett vendégek szóinál a szemtanuk 30 ezerre be­csülték. Az előkészítő munkálato­kat Pálfy Ferenc polgármester irányította, ő fogadta a királyt is, aki a városházán szállt meg. A királynapok alatt Szegeden tartózkodott Tisza Kálmán mi­niszterelnök és több miniszter, Havnald Lajos kalocsai biboros­érsek, A n g y e 1 i c s Germán kar­lócai ortodox pntriárka, Vancse János balásfalvi meropolita. R o­inán Miron nagyszebeni ortodox metropolita, a szegedi származású Németh Jözef, egyházmegyénk püspöki helvnöke. Révész Bá­lint debreceni református püspök, továbbá a keresztény felekezetek sok más megyéspüspöke és főpapja, de képviselőket küldöttek az iz­raelita egyházkerületek is. Azonkí­vül: gróf Degn feld-Sch om­b u r g hadtestparancsnok, az al­földi vármegyék és városok főis­pánjai. illetőleg polgármesterei, Budapesttől Versééig. Újvidéktől Arádig. A magyar szellemi élet ki­emelkedő nagyságai közül csak Jókait. Pulsíkv Ferencet, Hunfalvy Pált, Praknói Vil­most, Szász Károlyt, Mikszáth Kálmánt. Beöthy Zsoltot, Zichy Jenőt, Dó c z i La jóst, P a u 1 a y Fdét. Podmaniczky Frigyest. Rákosi Viktort, említjük meg. A királyi fogadáson huszonhét küldőifség jelent meg, utolsónak Szeged városa nevében Pálfy pol­gármester hódolt az uralkodó előtt. Í 'cszédjében többek között ezeket tomdotta: Mig e város áll. míg ésák annak lakója lesz, őrökké lo­bogni fog a hála tüze Felséged és Felséged családjáért és sohasem feledve a nyert kegyelmeket, há­lánk tanúsítására az lesz minden törekvésünk, hogy a magyar nem­zettel közös és ősi hagyományos ér­zelmeinkhez hiven, Felséged trón­jának és családjának hü jobbágyai sorában az önfeláldozó honfiúi kö­telességek tel jesilésében az elsők lehessünk. 'A királv kegyesen fo­gadia a polgármester szavait és biztosította Szegedet királyi jóaka­ratától. változatlan kegyelméről. A király nyitotla meg az tlj szín­házat is. A díszelőadás programján későbbi két nagv művésznőnk, Nagy Ibolya és H ti n y a d y Mar­git tolmácsolásában Szabados ünnepi kölleménye. Pósa Lajos prológja és Dóczi Lajos Utolsó szerelem cimü darabjának első fel­vonása szerepelt. A királv sort kerített az összes egyházi, katonai, polgári intézmé­nyek meglátogatására is. Többek kőzött megfordult a Hozália-kápot­nában. Tápén, egy hnlászünnepen. a tanyán: azt a helyet, ahol ko­csijából kiszállt, később dalon CüelsügeTtépe »Szeged szebb kezéSTlBOTban az ügyvedeknél nem lesz, mint V0lt«, a hátlapján pedig llcbet alkalmazni, mert a vonatkzó ' , , , ' T>1 . . , ' . pénzügyminiszteri rendelét értelmében az uj varoshaza .PhoenixkéUt uj-(£ köv*J|el6fiCk a könyvköveteló­jászületetU felirattal. Megjelent két sekc, kcI1 s/^mitan|. alkalmi lap is. Az egyik Szeged | Ezen a ponton azután a Közigazga­hálája, a másik A feltámadt Sze- tási Bíróság autentikusan foglal ál­last abban a kérdésben is, hogy mi­ged. a A királylátogatás után az ural­kodó rengeteg szegedi polgárt ré­szesített magas kitüntetésben, a polgármestertől kezdve egyszerű tanyai gazdálkodókig. Bálint Sándor. Osztálysorsjegyek llLULé. ,,.<„ IMiMljMM az I. osztályú húzásra nagy számválasztékban kaphatók Tábor ucca 3. (Városi adóhivatali épület) Több mint hárommillió pengőt eredményezett a Vöröskeresz gyűjtése Budapest, október 12. A' Vörös­reszt kétnapos országos gyűjtése az eddig beérkezett adománykból több mint hárommillió pengőt tesz ki. Budapesten 54 Urnát állitotl fel a Vöröskereszt, az urnák tartalmá­nak átszámítása most befejeződött és abból kitűnt, hogy az ország szive a legtöbb pénzt a Kormány­zóhelyettes ur özvegyéhez vitte. A Miklósné, Szinyei-Mcrse 'Jenőné, vitéz Lukács Béláné, vitéz Mar­schalkó Kornélné és Imrédy Kál­mánná. A Vöröskereszt országos gyűjtésének eredménye a mai na­pig tehát 3 millió 141.385 pengő és 13 fillér. Az adományok még állan­dóan érkeznek a Vöröskereszt cí­mére és igy az elszámolás még nem ért véget és remélhető, hogy fiatal Főméllóságu Asszony 146.583 a gyűjtés végeredményé a tavalyi pengő 94 fillért gyűjtött, de rekor- gyűjtés eredményét felül fogja dot javított a gyűjtésben Kállay múlni. Áz ügyvédek nem kinnlevőségeik, hanem csak tényleges bevételeik után adóztathatók meg A közigazgatási bíróság nagyjelentőségű állásfoglalása Budapest, október 12. Az ügyvédek féitnöi/au kari Hutonomiajunas »Mr» ve* re*itt az ólludo/.ialas, Évről-évre megállapodik az ügyvédi Kamara a pénzügyi lia lovagokkal arra né/, Ve, liogv a kamarának mily összegű álta­lános keresetiadó-átalányt keJl visel­nie es az Ügyvédi Kamura azután eh­hez a megáiíapodáBltoz képést tagjai­uak az adóalapját egyénenként prog­resszív alapon saját hatáskörében veti ki. Jól bcvált-ez a rendszer, mert mó­dot ad az ügyvédi titoktartás követel­ményeinek érintetlenül hagyására, nfttit minden jogállam szem előtt tart. Az ügyvédek számára pedig némi könnyítést: nevezetesen a bevallási kötelezettség esyszerűsitését és zak­lalásmentességet jelent, tízzel szemben a kincstár megszabadul a kivetési el­járással járó jelentékeny költségtől és munkaterhétől és biztosította o maga javára az adónak egyenletes, zavar­talan befolyását, < Nagy feltűnést keltett nemrégiben a Budapesti Ügyvédi Kamarának hi­vatalos közlönyében tagjaihoz intézett az a figyelmeztetése, hogy a pénz­ügyi hatóság 1ŰH-t8Í kézdve az adó­kivetésnek ezt a módfát többé nem en­gedélyezte. A tárgyalások még folyamatbán vonnak az ügyvédi kamara és a pénz­ügyi hatóság között és most a Köz­igazgatási Bíróság egy pécsi ügyvéd adóügyében otyan nagvhórdérejü dön­tést hozott, ameiy alkalmas arra, hogy hathatósan hozzájáruljon ahhoz, hogv e tárgyalások — mint az elmúlt évek­ben is — eredményesen lezáfódiáhak és _ legalábbis az adókivetés módiát illetőleg — a Mi. szoborral Idekbői is fennmaradjon. status ouo ante kózéf- .mitásba. amire a (módot ie érd. Ezt A pécsi ügyvéd javádU egy perben a bíróság 26.Ü0U pengő perköltséget ítélt meg és amikor es kiderült, az adútelszólamlási bizottság — egyéb forrásból származó 19-10. évi ügyvé­di jövedelmét 6000 pengőben fogadva el — végeredményben 32.000 pengőben állapította meg az 1941. évi általános kereseti adó alapját. Az ügyvéd a Közigazgatási Bíró­sághoz intézett panaszában ezt azért sérelmezte, mert ' _ úgymond — a 26.000 pengős perköltségtétel ötévi munkateljesítményének eredménye és ezért kérte, hogy a Közigazgatási Bí­róság — bevallásának elfogadásával — adóalapját akként állapítsa meg, bogy az ügyvédi honoráriumot öt érre meg­osztva vvgye figyelembe. Előadta még azt. hogy különben is a neki megítélt 26.000 pengős költségtételből csak 11.000 pengő folyt be kézéhez az irány­adó 1940-es adóévben és ekként a kü­lönliözeti 15.000 pengő semmiesetre sem jához hozzá. Most foglalkozott a panasszal a Közigazgatási Bíróság dr. HőltiS Béla tanácselnök vezetésével és dr. Sárfy Aladár közigazgatást bifó előadása mellett. A Közigazgatási Biróság a panasz­nak csupán akt a részét találta figye­lembe vehetőnek, hogy sz ügyvéd kö­vetelése az Irányadó adóévben nem folyt be kezéhez'teljes összegében. — Az általános keresett adó alap­ja az előző évben elért tiszta tövedc íem _ hangzik a Közigazgatást Bí­róság határozatának Indokolása. — A panaszos részére megitétt 28000 pengőből 15.000 nengőt a pénzügyi ha­tóságok mint követelést vettek Srá­törvén V valóban törvényes rendel­lyen könyvet tartoznak az ügyvédek adóügyi szempontból vezetni és eb­ből kiindulva nagyjelentőségű végső Következtetésekre jirt: — Az ügyvédek a vonatkozó tör­vényes rendelkezés értelmében csak pénztárkönyvet tartoznak vezetni; pénztárkönyvbe pedig csak a tényle­ges bevételeket és kiadásokat tehet bevezetni, abban követelések és tar­tozások nem szerepelnek. Ebből kö­vetkezik, hogv az ügyvédek csupán tényleges bevételeik után adóztathatók meg, a követeléseket az adóalap meg­állapításánál számbavenni nem lehet. A kisügyvédelc kívánságai A Közigazgatási Biróság döntésé­nél termeszeteken csakis a törvényt és a törvényes rendelkezésekét vette irányadóul, de mégis lehetetlenség ki nem érezni belőle egy megértő gesz­tust az ügyvédi kar félé, mély mintha csak ezt mondaná: — Ha itt-ott akad is egy-egy na­gyobb ügyvédi kereset, azért mégis tudnivaló, hogy a kar többsége érzi az idők súlyát. Hogv papíron ami meg van ítélve, az még távolról sincs meg­keresve , , . Éppen ezért nem lehet az adók /kimunkálásánál* sem a hurt túlfe­szíteni. Hirdik-hallatszik, bogy « megegyezésnek az volna az akadálya, bogy egyes, állítólagos százereket ke­reső ügyvédek _ kihasználva a kari önadóztatás nyújtotta lehetőségeket — 15.000 pengős megadóztatással szaba­dulhattak. Ámde — áttekintve attól, bogy at ily visszaélésekkel szemben adva van nemcsak a jóvátétel, de a megtorlás lehetősége is —- egyesek elvétve elő­adódó hibájáért nem lehet a közössé­get sújtani. Különösen nem a kisügy­védeket! Eseknek a számára már » mostani fejkvóta is aránytalanul sú­lyos mgterhelést jelent. Kívánatos is, hogy a Kamara autonómiáján belül t progresszivitás követelményei — • konjunkturális kelesetü ügyvédek to­vására és a kisügyvéd-exisztenciák javára — fokozottabban és teljesebben érvényesüljenek. A kisftovvédek fej­kvótája máris Olvan súlyos, bögy ezek Csakis kari szolidaritásból és aa említett közérdekű szempontok meg­óvása érdekébén maradnak benn az adóközösségbén. Éppen az Ügyvédek ludják ugyanis a legfobbant — A rossz egyesség is jobb a pe­reskedésnél a hercehurcánál, a huza­vonánál! ' Ámde viszonosan a kincstári érde­kek szempontfából Is áll ugyanez at iffazság. Egy budapesti házaspár motorkerékpárszereucsét­leusége Szeged határában (A Délmagyarország munkatársé­számítható az 1941. évi adóalap- Itól) Hétfőn este súlyos motorkerék­w*4 párszcrencsétlcnség történi Szeged határában a nemzetközi uton. Jo6 Sándor 35 éves budapegti motorsze­relő és felesége motorkerékpáron látogatóba jött Szegedre, A férfi ve­zette gépet, a felesége pedig mö­götte foglalt helyet. Amikor Sze­ged határába értek, a gép eddig niég kiderítetlen okból felborult és utasai nagy ívben kizuhantak * nyeregből. Mindketten eszméletükét vesztették és csak később, amikor, magukhoz tértek, tudtak segítség­ért kiáltozni. Az arrajárók közül valaki értesitolle a mentőkét, akik a közkórházba szállították a súlyo­san (érült házaspárt, „

Next

/
Thumbnails
Contents