Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-09 / 228. szám

f DlSLM AGYAKOR SZAG SZOMBAT, 1943 október 9 nui minisztere szólott. II i m m 1 e r Hadviselés és désének eges* zott az SA világnézetéről birodalmi miniszter * a belső tisztogatás kér­sorozatával tog'aiko­Dr. Ley birodalmi miniszter is­mertette azt a nagyszabású lakass©­célyt, amelynek célja az, hogy ön- és közsegéty utján keresztül kisegítő ott­honokat állítson fel település formájá­ban vidékeken s ezzel előmozdítsa a bombatámadások okozta hajléktalan­ság megszűntetését. (MTI) IGY KEZDŐDÖTT „Ezt jól csináltad öreg Chamberlain!" Szeptember 30. A világ nem vár-, Chamberlain Londonban nagy f* batott mást a müncheni találkozásim, előkelő közönség várta a repülőtéren, mint ami bekövetkezett: a degiokrala' Halifax • m Eerlin a mesék birodalmába tartozónak mondja a nemet—orosz megegyezés hirét Illetékes né­Berlin, október 8. met helyről közlik: Berlinben érdeklődéssel figyelik at Anglia, az Egyesült-Államok és a Szovjetunió hármasértekezletéről a külföldön kiadott jelentéseket és cáfolatokat anélkül, hogy a megbe­szélések kilátásairól közelebbről nyilatkoznának. Itteni politikai körökben a kü­lönböző oldalról tett nyilatkozatok­kal szemben a legnagyobb tartóz­kodást tanúsítják. Ez alól csak azokkal az ismét feltűnő híresztelésekkel tesznek ki­vételt, amelyek Németország és a Szovjetunió között kéz alatt állító­lag létrejött megegyezésekről szól­nak. Ezeket a híreszteléseket most épugv, mint nemrégiben a mesék birodalmába tartozóknak mond­iák. (MTI) Finn részről éber figyelemmel Icisérik az eseményeket Helsinki, október 8. Illetékes finn helyen rámutatnak arra, * hogy az általános helyzet tekintetében Finnország igen jelentéktelen ahhoz, hogy a mostani események előterében állana a háromhatalmi értekezleten és éppen ezért finn részről csupán az események éber figyelemmel kisérésérc szoritko­nak és ugy vélik, hogy az ősz fo­lyamán a finn külpolitikai élet rypti lesz túlságosan mozgalmas, hacsak erre a későbbi események nem kényszerítik a külpolitika irá­nyitóit. (MTI) Nem politikai jellequ o finn küldöttség svédországi látogatása Helslnty, október 8. A Stockholm­ban elterjedt hírekkel kapcsolat­ban, amelyek egy finn küldöttség svédországi látogatásával össze­függésben Tanner pénzügymi­niszter és Zangell volt minisz­terelnök nevét emlegették, iletékes mérvadó helyen hangsúlyozzák. hogy a bizottság nem politikai kér­désekben utazik a svéd fővárosba. A Wilhelmstrosse cáfolata a Törökországhoz intézett tilta­kozó jegyzék hiréról Berlin, október 8. Illetékes német helyen közlik: Az Associated Press jelentést kö­zöl, amely szerint a birodalmi kor­mány Ankarában tiltakozó jegyzé­ket nyújtott át amiatt, hogy Tö­rökország semleges-ellenes maga­tartást tanúsított német kötelékek­nek a Dodckanézos elleni akciójá­val kapcsolatban. A Wilhelmslrasscn ezt a jelen­tést a tényeknek meg nem felelő, célzatos és zavaró közleménynek minősítetlek. (MTI) £den megbeszélés* Moszkva előtt az emigráns külügyminiszterekkel London, október 8. A Budapesti Tu­dósító jelenti: Edén külügyminiszter moszkvai utazása előtt megbeszélést folytatott a londoni emigráns kormá­nyok külügyminisztereivei. (Mii) ti* icl>, október 8. \mint a Basler Nachrichten londoni levelezője jelenti, csütöiioi o váratlanul távbeszélőn Ed,'! kü'.,: y-anniszterhez értekezletre hívlak .s/e a Londonban működő szo­veiscgoek külügyminisztereit. A len­yel diploruada Londonban rendkívül tevékeny. A német bombázók teljesítménye Berlin, október 8. A Nemet TI je­lenti: Milcb vezértábornok egyik be­szédiben, amelyben a német bombázó­ős vadászkötelékek szervezetével, va­lamint a német és ellenséges légierő teljesítményeivel foglalkozott, érdekes adatokat közölt a német légi fegyver­nem sikereiről. Az elmúlt háborús esztendőben — mondotla egyebek között — a német légierő 3.5 millió bombát dobott le, több mint 61.000 ellenséges gépet nitt le. Hatmillió bruttó regisztertonna el­lenséges hajóteret süllyesztett el és 12.9 millió tonna ellenséges hajóteret rongált meg (MTI) Reményi-Schneller Lajos beszámoff az ország pénzügyi helyzetérül Budapest, október 8. Nagy érdek­lődés közben ült össze péntek dél­előtt a 42-es bizottság, hogy meg­hallgassa Remény i-Scbnel­1 e r Lajos pénzügyminis zter tájé­koztatását az államháztartás hely­zetéről és a pénzügyi politika idő­szerű kérdéseiről. Pénzügyi beszámolójában Remé­ny i-Schneller Lajos hangoztatta, hogy az év első nyolc hónapjában az összes állami kiadások 75.2 szá­zalékát fedezték adókból és egyéb állami bevételekből és esak a fenn­maradó 24.8 százalékot kellelt hi­telműveletek utján előteremteni. A továbbiakban a pénzügymi­nihzter részletesen •tájékoztatta a 42-es bizottság tagjait a naptári év végéig még előrelálna'olag felme­rülő kiadásokról és várható bevé­telről, valamint a szükségessé váló hitelműveletekről és azok fedezési módjáról. Kiemelte, hogy az állam­háztartás helyzete az esztendő hát­ralevő harmadik harmadában is valószínűleg ugy alakul, mint az és első két harmadában. Változatla­nul, sót fokozott mértékben taka­rékosságra és a nemzet minden tag­jának áldozatkész, fegyelmezett magatartására van szükség. A pénzügyminiszter általános ér­deklődéssel várt és fogadott beszá­molóját több felszólalás követte amelyekre Reményi-Schneller La­ios részletesen reflektált. (MTI) hatalmak feláldozták abban a hitben, hogy ezzel megmentik a békét és megmentik magát Csehszlovákiát is. ha csonkábban is, mint addig volt. Szeptember 29-én késő eslig tanácsko­zott a négy miniszterelnök, majd Hit­ler a három idegen államférfit vacso­rán látta. Estére már meg is jelentek a kommünikék, amelyekből kiderült, hogy megegyeztek és az egyezményt alá is irták. A konvenció nyolc pont­ból áll és lényege az, hogy Csehor­szágnak a követelt szudeta német te­rületet október 10-ig fokozatosan ki kell ürítenie. Az egyezmény szerint nemzetkőzi bizottság fogja megállapí­tani azt, hogy mely területeken tar­tanak népszavazást afelett, hogy hova akarnak tartozni, a pótegyezmény ar­ról intézkedik, hogy a magyar és len­gyel kisebbségi kérdés rendezésére uj tanácskozás kezdődik a négy nagyha­talom között, ha három hónapon be­lül az érdekelt kormányok meg nem egyeznek. Londonban nagy izgalommal vár­ták a müncheni döntést és azt öröm­mámorral fogadták Százezres töme­gek ünnepelték Chamberlaint, mint bé­keszerzőt. Ismeretten emberek egy­más nyakába borultak és sirvafakad­tak. Chamberlainnek olyan fogadta­külügyminiszter átnyújtotta neki VI. György lurály levelét. Cham­berlain felmutatta a közönségnek a müncheni okmányt, amelyben — úgy­mond _ Hitlerrel együtt kölcsönösén kijelenti, hogy nem akarnak többé népeik között soha háborút. A cseh­szlovák probléma csak előjátéka egy tágasabb rendezésnek, amelyben egész Európa megtalálhatja a békét. A tömeg kedélyesen kiáltotta; — Ezt jól csináltad öreg Chamber­lain. Angliában mindenütt hálaadó is­tentiszteletet tartottak. Mindezt két ember szemlélte a leg­nagyobb® szkepszissel: Churchill és Edén. Nem hittek egy percig sem a müncheni döntés maradandósagában és Chamberlain békeakcióját oly gyön­geségnek mondták, amelyből Anglia megtépázva és még az eddiginél ts nagyobb báboru eshetőséggel került ki. Csakhamar kiderült, hogy a mün­cheni döntés nem hozott Csehszlová­kiának még pillanatnyi pihenést sem. Mert bár a döntés szerint Prágának három hónapja volt, hogy magyar és lengyel kormányokká tárgyaljon, Lengyelország a tcschem városok azonnal való átadását köve­telte jegyzékben, amit a cseh k©r­tást készítettek, mint valaha Weiling- mányhoz intézett. Prága persze ki­tonnak, aki legyőzte annakidején Na-, tért, mire a lengyel kormány kijelen­poleont, vagy DTzraeünek, amikor tette, hogy a lengyel kormány nem hazajött a berlini kongresszusról. Azt más hatalomtól várja kívánságai tel bitté mindenki: a békét megmentették. És egy év múlva kitört mégis a há­ború. Annál nagyobb volt a gyász Prá­gában. Tudta mindenki első percfői fogva, hogy a müncheni döntést el kell fogadni. A cseh fővárosban teljes a lehangoltság bár más oldalról fel­engedett a háborútól yaló félelem. A parkokban felállított légelhárító ágyu­kat ugyan bevonták, de az aggodalom a jövő iránt nem csökkent Mindenki Szlovenszkó sorsa iránt szorongott most már a magyar követelések miatt. Lengyelország felől a közös lengyel—magyar határ jelszava tep­pent fel. A lengyelek meg is növelték kívánságaikat, most már olyan teriile­teket és városokat követelnek, amik­nek lakosságszáma meghaladta a 300.000-1. A nagyhatalmak garantálták a meg­maradt Csehországot, de Magyaror­szág részéről nem kivánfak határga­ranciát, amig nem rendezik a magyar követeléseket. A békehangulat persze máshol Is kitört és megnyilatkozott. Például Da­ladier francia miniszterelnököt való­sággal ünnepelték Németországban. Egy öreg asszony, amikor Daladier kilépett a vezérkari palotából, hozzá­lépett, megcsókolta és megköszönte a német anyák nevében a békét. Ehhez hasonló érzékeny jeleneteket közöltek az összes világlapok. Berlin zászlódissze) ünnepelte a 1 szudetanémetek bekebelezését. A ha-' rangok zúgtak. Hitler különvonatát óriási tömeg várta. Szeptember 30. Csehszlovákia párt­vezérei Benes elnökletével tárgyalták meg a müncheni döntést. Természete­sen elfogadták a határozatot. Nem is volt mit tenni egyebet, hiszen a német csapatok már indulásra készen állot­tak, hogy oklóDer elsején elfoglalják az első pontokat. Sirovy cseh minisz­terelnök kiáltványt intézett a cseh néphez. Ebben kijelentette, hogy a szomszédos hatalom túlerejével meg­semmisíthette volna a csehek nemzeti létét és igy nem maradt más válasz­tás, mint meghajolni Vigasztalta a cseh népet, hogy a szudeta német te­rületek elcsatolásával a cseh nép tö­mörebb egységet fog alkotni. Azt mondja hogy a müncheni határozat­hoz hasonló nincs a .világtörténelem­ben. jesitését, hanem elég erős arra, hogy maga tegyen eleget nemzeti köteles­ségének. A cseh kormány erre október t-én közölte a lengyel kormánnyal, hogy hajlandó a kívánt területet átadni, bár etviieg tiltakozik az igények el­len. Tescbeut a lengyelek 1988 október 2-án már meg is szállották, miután Ridz Smigli lengyel marsall erre na­rancsot adott. Ezzel Csehország rövid Időn belül a második területvesztést szenvedte el. Október 1-én Imrédy Béla magyar miniszterenlök mondott rádióbeszédet, amelyben kifejtette, hogy a münchen' döntés a csehszlovákiai magyarok sorsának újjárendezését is kimondta. — Nem keressük most, hogy ebben a döntésben kinek milyen szerepe volt, de nyilvánvaló, bogy nem volt hiábavaló az a külpolitikánk, amely két hatalmas barátot szerzett ennek az országnak és e két hatalmas barát kézfogását elősegítette. A müncheni döntéssel természetesen csak ak­kor leszünk megelégedve teljesen, ba végleg elrendezik a csehszlovákiai magyarok problémáját. Ennek az ön­rendelkezés és az egyenlő elbánta alapján kell megtörténnie. (Folytatjuk.) Francia politikusok sorsa Zürich, október 8. Mint a Tribü­né de Geneve Tirolból jelenti, Da­ladier volt francia miniszterel­nök és J o h a u xf a francia szak­szervezeti szövetség főtitkára Tirol különféle belyein élnek felügyelet alatt kény szertartózkodási helyen. Másrészt jelentik, hogy Herriot, akinek nemrég halálhírét közölték Nancyban van az egyik klinikán Herriotot ngyanis agyszélhüdés ér­te és a naneyi klinikára szállítot­ták. Herriot állapota az utóbbi idő­ben javult. Mandel volt belügy­miniszter hir szerint Németország­ban van. (MTI) (timmmtiHiiimiiiiimiiiiiiMiiiiiiiiitmmr flflpwseaswíw wi

Next

/
Thumbnails
Contents