Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-29 / 245. szám

DÉEMWGYSBORSZÁG PÉNTEK, 194H október 29. Tavasztól-őszig Irta: Dr. fteretzk Péter (4) Június 21-én több ezer tőkés, ken­dermagos, vörösnyaku réce gácsérja hemzseg a vízen. Kanalas gém, 1 kis kócsag vakitóan fehérlik közöttük. Ló­sirály testes alakja emelkedik ki a danl ák tömegéből. Zátonyfutók, széki lilé'laiek fészkelésben szorgoskodó 30 —40 párja futkos a tükörsima partszé­leken. Vörösgém, üslökösgém, 15—20 szürkegém teszik még tarkábbá e tö­meget. A hirtelen támadt zivataros szélben sok száz sarlós fecske tűnik fel. Naphosszat róják légi utjukat hol nagy magasságokban, hol a viz szine fölé ereszkedvén. Gyönyörű látvány, amidőn réti sas huz át alant e terület felett. Riadt zsivaj, lárma, kavargó tömeg. De csak egy-két percig. A ha­talmas erős madár csak átfürkészte a terepet. Nincs sebesült, beteg, vánszor­gó, nvomomlt, melvet megszabadítana az élet terhétől. Már odébb is állolt. Nyomban visszatér az élet, benépesül az oázis. '.Tunius végén halfarkas tü­nedezik' fel. üreg kiszínezett hosszu­farlai példány. Mit kereshet ez itt mé­lyen a szárazföld szivében, amidőn most fiait kellene nevelnie valahol fenn, nagyon messze jéghegyek között most tavaszodó sziklás partok pere­mén. Talán szerelmi csalódás űzte, 'rnzta ide, vagy kiöregedett mór a sze­relömből. Lehet ez is, az Is, de egy bizonyos, hogy hetyárságban még ve­zet. Naponta többször is felzaklatja a békésen nyüzsgő kis oázist. Ijedten menekülnek előle a csapatok. Nemso­kára cséreknek vészes csérogása jelzi, hogy már nyomában van vaamelyik­nek. ti tengert szelő, gyorsszórnyu irmdái kitartóan és eredményesen ül­dözi. derész kanyarokban, fordulatok­ban, -vágódásokban, emelkedő Ívelé­sek tekervényes utain mindenütt a nyo­mában van a kiszemelt madárnak. Va­lóban élmény figyelni, szemmel tarla­ni eg\ ilyen kitartó üldözést, mely reude «n csak akkor szakad félbe, ba iz üJAzött begylartalmát kiöklendezi. A huJIó apró halacskákat biztos cél­zással kapja el a levegőben. Amig a balfart <s után siklik, addig néha az ildözöl i egérutat vehet. Junl iá 29-én 4 van ebből a betyár fajból. ,A sirályok el is tűnnek az oázislx), a csérek azonban már fész­kelők, '*k kítarlanak és elismerésre ntéltó itiódon tűrik a folytonos zakla­tást. A puskások vállalkoznak a be­1 várok Ivézrekerilésére, a gyors szár­nyú madarakra többször is lövés esik eredmény nélkül. Fel sem veszik a sőrétek öüyitését, zavartalanul foiyíal­ják par rztta életüket. Aztán mégis csak jo »bnak látják más rablóterület­re költö ;ni, mert julius ll-én márcsak egy madarat lehet látni. Ez is eltűnik pár napán belül. Több évi megfigyelések során azt tapasztattam, hogy nyár derekán ki­fejlődőt! öreg madarak keresik fel a Fehértaoat. Julius végén, augusztus­ban ésqinég későbbi időben feltünede­ző halfarkasok már fiatal, friss köllé­sö. esetleg csak egy-két éves madarak. Szeptember 5-én volt. Kacsákat ha jt la ttunk- Páran puskások a halas­tavak gátjain állottunk. /Hullott a ka­csa hátunk mögé a vizbe. Egy uszó sebzett kacsát figyelve, fekete madarat veszek észre a halastó közepén, tőlem vag 350—400 méternyi távolságban. Valami! vagdos. Távesővel megismer­tem a halfarkast. Habozás nélkül ru­háimat-ledobva mentem a vizbe. Kora egget lévén a szeptember éjszakán le­hűlt friss viz egy-kettőre felfrissített is a féllábszárig süllyedő iszapos tó­tónékben gyors haladásra kényszeri­tett. Tapasztalatom az, hogy vizén ezt a madarat elég jól meg lehet közelí­teni. A« embertől egyébként sem fél Valami nagyon, vízben meg talán nem -!» lát en»her| ellenséget benne. Nem tagadom, utolsó száz méternél már így frfrt'-«o. heg/ láthatatlan kezek húzzak vissza nagy erővel fábomat a sárba, de azért mentem. Az uszó ma­dár csak vagdosta az előtte tündök­lően csillogó valamit. Néha gyanús leltem, mert olyankor pár méterre el­úszott prédájától, ilyenkor én elfelé ferdén oldalogtam. Egyébként sem mentem egyenesen irányába. Már csak 30 lépésre lehettem, amidőn a madár nyugtalanul úszkálta körül zsákmá­nyát. Tervem az volt, hogy akkor lö­vök, ha a madár a vizről felkel. A sár taposásában azonban annyira kifárad­tam, hogy nem éreztem kezem biztos­nak repülő célra leadni lövást. A vi­zén ülő madarat vettem célba és a dörrenés után a madár mozdulatlanul dölt oldalára Fiatal, szokatlan színe­zésű halfarkas volt, mely egy harcsa­dögből lakmározott. A fehértói gyűjte­mény változatos színezésű halfarkas gyűjteményét még egy változattal egé­szíti ki immár e tizedik szegedi hai­farkas. Julius 4-én fi daru szállott m.cg rövid pihenőre. 2 elkéselt, vagy fész­kelésből kimaradt nyári tud is vendé­geskedik egy napig. 2 réli sas is für­készi a fehértói puszta vizes foltját. Szerkők százai lepik el a kis viztük­löt. Ez nyilván fészkelési szándékkal, mert megfigyelhető, hogy párosával tűnnek el a zöld szásszönyegben. A juniusvégi gyönyörű madárélet nem sokáig tartolt. Megindult a juhá­szok harca a viz ellen. Sikerült ter­ivüknek megnyerni az ármentesilő tár­'sulatot. Átvágták az újonnan készült 'fehértói csatorna gátját és megindul! a viz hosszú messzi ntjára. Megindult abban az időben, amidőn már előre­vetette árnyékát az Alföldnek legna­gyobb réme, az aszály. Dehát a juhász­nak nem elég ezer holdnyi legelő. Ne­ki az a 1U-—2(1 hold is kell, amit éppen viz borit. Elment a viz, eltűnt innen a zsongó-nyüzsgő madárélet és mi­előtt még bemehettek volna nyakig sárba a birkák, a julius nap perzselő heve leégetett itt minden pezsdülő nö­vényi életet. Pár hét multán már csak a hosszú zörgős sás mutatta, hogy itt élet volt nemrégen. Kedvezett az a körülmény, hogy a tiszavizzel szivattyúzás utján feltöltőit uj halastó nyugati széles lankásan emelkedő part. Itt a viz pár száz mé­ter távolságban nem ér fel a gátig, | kilométer hosszú földesik szegélvezi a •partot. Ide tevődött át az ősi élei egy , töredékrészlete. I (Folytatjuk.) 11 IGY KEZDŐDÖTT... A német-szovjet szerződés bombája 1939 augusztus 22-én bombaként ha-. Elutazása előtt ezeket mondta: tott az egész világban, hogy Orosz-j _ Molotov úrral aláirtuk az ország és Németország politikai szer-1 egyzeményt, amely a két állam együtt­ződéseket kötnek és Rihbentrop né­met külügyminiszter szerdán, augusz­tus 23-án Moszkvába érkezett. Barha már előzetesen hónapok óta felmerült [a német-orosz közeledés hire, mégis [hihetetlennek tartotta a világ ennek a 4két hatalomnak az összefogását. A ;nagy esemény mégis megtörtént. A [moszkvai Tass távirali iroda a követ­kező rövid kommünikét bocsátotta ki 193'J augusztus 22-én: >A szovjet—német kereskedelmi és hilelegyuzuiény megkötése során fel­merült mindkét állam kormánykörei­jben, hogy a létrejött egyezmény kellő .megvalósítása érdekében politikai té­. rcn is a feszültség enyhítése és a há­borús veszély kiküszöbölése mindkét [államnak helyesen értelmezett érdeké­lvé váJt. Ennek szem előtt tartásával ihontakozott ki egy kölcsönös meg nem támadási egyezmény megkötésére irá­I nyúló tárgyalás terve és annak sür­gős lefolytatása. A szovjet kormány hozzájárult, hogy e végből néhány na­pon belül Joacliim Bibbentrop német külügyminiszter Moszkvába érkezzék és átvegye ezeknek a politikai tárgya­lásoknak a vezetését*. A Vőlkischer Beobachter azt Irta, hogy Hitler már tavaszi nagy beszé­'dében bejelentette, hogy Németország nem fogja tűrni a demokratikus nagy­hatalmak bekeritési politikáját. Ak kor a Ffihrer szavát nem vették figve­lembe, most azonban a Harmadik Bi­rodí\Jom rtiegadta a csattanós választ. A londoni sajtó szerint ez a fordu­müködésének hosszú időre záloga. A Führer bölcsessége és Sztálin éleslá­tása megállapította, hogy a kölcsönös barátság alátámasztja a két ország érdekeit. Az orosz—német szerződést augusz­tus 23-án éjjel 1 órakor irták alá. A szerződés szövege a következő: 1. A két szerződő fél köteten ma­gát, hogy tartózkodik egymagában vagy más hatalom társaságában min­den erőszakos cselekménytől, vagy tá­madástól a másik fél ellen. 2. Amennyiben a szerződő felek egyike valamely harmadik hatalom­mal háborúba iépne, a másik fél tel­jes semlegességet tanusit. 3. A két szerződő fél kormányai a jövőben állandó érintkezésben marad nak egymással. 4. A szerződő felek egyike sem vesz részt olyan hatalmi csoportosulásban, amely közvetve vagy közvetlenül a másik' fél ellen irányul. 5. Ha a szerződő Telek kőzött vita vagy viszály keletkeznék, akkor azt kizárólag barátságos eszmecsere utján oldják meg. fl. A jelen szerződést tlz évi Idő­tartamra kötik" meg és ha azt valame­lyik fél egy éwel előbb nem mondja fel. akkor az öt évre meghosszabbít­tat ik\ 7. A" szerződés az aláírással azon­nal életbelépett. ITenderson berlini angol nagykövet még szerdán Berchtesgadenbe repült lat annyira lesujtő, hogy szinte fel és az angol kormány nyilatkozatának sem lehet fogni. Berlin és Moszkva lépése sulvos csapást jelent a nyugati hatalmakra és félő, hogy Lengyelor­szág lesz a legújabb fejlemények első áldozata. Rendkivül hátrányos az an­gol és francia diplomáciára, hogy ugyanakkor történt mindez, mikor Moszkvában angol—francia katonai küldöttség tartózkodik. A francia saj­tó szerint a váratlan esemény hord­erejét még nem is lehet áttekinteni. Rihbentrop német külügyminiszter 1939 augusztus 23-án, szerdán déli 1 órakor szállt le a moszkvai repülőté­ren. Ugyanekkor lap jelentések alrről szólnak, hogv a németek' befejezték kalonai előkészületeiket. A lengyelek is nagy csapatösszevonásokat rendel­tek el a német batár mentén. Rihbentrop német külügyminisztert Sztálin különkiballgatáson fogadta. pontos szövegét átadta Hitlernek. Az audiencia azonban csak tlz percig tartott. Hitler kijelentette az angol nagykövetnek", bogv nem mondhat le a német érdekek kielégítéséről. (Folytatjuk.)" Ivanovfcs György egyetemi nyilvános rendes tanár Budapest, október 28. 'K Kor­mányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a szegedi kir. Horthy Miklós-tudomány­m egyelem orvostudományi karán dr. ívanovics György nyilvános rendkivüi tanárt egyetemi nyilvá­Rihbentrop augusztus ?t-én. csütörtök nos rendes tanárrá nevezte „ki. - (MTI) délben visszautazott Németországba. Délke •ieurópai cazcasági hirek Bukarest. A nemzetgazdasági mi* nisztérium külkereskedelmi igaz* jatósága újra szabályozta az Olasz* szág i'elé irányuló kiviteli íorgal* mai, mely a JBadoglio-rendszer uralomra jutása óta szünetelt. Egy| most megjelent rendelet értelmé* ben azok a szállítmányok, amelye* ket szeptember 8-a előtt vagonba raklak s amelyekre vonalkozólag a váninyilalkozalol szeptember 12-ig az illetékes hivatalnál beadták, elv* ben lovábbilhalók. A szállítmány, útnak indításához azonban minden esetben a kiviteli igazgatóság kii* lön hozzájárulása is szükséges. Amig szállítani lehetett, Németor­szág ulán Olaszország volt Romá­nia második külkereskedelmi üz­letfele. A román külkereskedelem forgalmának 12—14 százaléka bo­nyolódott le Olaszországgal. A leg­utóbbi jelentés szerint 1913 első félévében az Olaszországba irá­nyuló kivitel 368.657 tonna (főként kőolaj, gabona és fűrészáru) az onnan származó behozatal 18.333 tonna volt. Athén. A görög kormány közli* hogy októberben két svéd szállító­hajón 6500 tonna kenyérgabona, 300 tonna hüvelyes, valamint na­gyobb mennyiségű gyógyszer érke­zett a pireusi kikötőbe. Az élelmi­szerek szétosztása megkezdődölt. Bukarest. A román kereskedelmi tengerészeti igazgatóság elhatá­rozta, hogy két dunai jégtörő hajót rendel Németországban. A két jég­törő építési költsége 6,700.000 né­met márka. Bukarest. A 100 leies papírpénze­ket december 31-ig kivonják a for­galomból. December 31. ulán a 100 leies bankjegyet csak a Nemzeti Bank fiókjai fogadják el beváltás­ra, vagy az adóhivatalok, adóhát­ralékok törlesztése fejében. Zágráb. Horvátország és Szlová­kia közölt uj ánicserecgyezmény jött léire, mely szerint a jövőben al kél ország közötti kereskedelmi for­galom kompenzációs alapon bonyo­.lódik le. i 1 I Az Olvasó irja Megálmodtalak, de nem hallak Tegnap este ismét az oly sokat ese* pült magyar filmek egyikét láttuk vi­szont. Meséje a szokott, ismert, elcsé­pelt történet. .Vaszary ismert rutinjá­val igyekszik a vérszegény vígjáték­történetet elfogadhatóvá tenni. Aí igyekezet meg is van, de a kivitel..* Muráti híres inagyar énekesnő, megál­modja fellépése előtt jövendőbelijét (Bilicsit), akivel az álom reggelén pont összetalálkozik, amint az az es­küvőjére készül. Muráti szokott tempe­ramentumával megakadályozza a ké­szülő házasságot és sok bonyodalom után Bilicsi ki is mondja a boldogító igen... Azaz ezt az igent alig hallják, Szeretnénk, ha a Korzó Mozi igazgató­sága észrevenné, hogy a film ma máit hangosfilm és a nézők szeretnék te hallani, mit js beszélnek a szereplők 1 Oly nagy dolog ez? A Megálmódtalak előtt — Immár 2 hete pergő magyar hiradót — a közön­ség már jól ismerte! Szeged, 1943 október 28. Tisztelettel: Aláírás.

Next

/
Thumbnails
Contents