Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-03 / 224. szám

Ou'ra János; Ami összetart és ami elválaszt Az 1941-ben megtartott népszámlá- tetten, lángoló szenvedély, az egyéni lás hatalmas anyagának feldolgozást tapasztalatok és egyoldalú mérlegelelkiismeretes munkát igényel. Az'lések lendítik ki gyakran nvugaimukclső nyers vázlat adatai szemit Mtr-jból meg a legszelídebb embereket is, gyarország lakosságának magya raj ku'amikor egyik-másik nemzetiségről v'yn része, a négyszeres terüietgyarapo-' szó. A hiányos ismertek és e'banvadússal. — az erősen megcuzz^dt n; ni zetiségi csoportok ellenére _ meghaladja a nyolcvan száza.ékot. Az ország lakosságának teliát ''gvötöde idegen, nem a magyar népcsoporthoz tartozik, ami ismét felidézheti a régi nemzetiségi villongások és nézeteltérések emlékét. Azt az időt, amikor az elvakult gyiilöle1 annyi; a int ginéi gezte együttélésünk légkörét. A '-áború szűnni nem akaró lármája pillanatnyilag elnyomja ugvar a nemzetiségek hangiát, ennek ellenére jelenlétükről tudomást kell, hogy vegyen az ország közvéleménye. Nem is mondható, hogy * nemzetiségekkel szemben r.em'örő dömség, vagy problémák iránt érzéketlenség volna észlelhető. Sokkal inkább az hibáztatható, hogy nincsen egységes és kialakult közvélemény a nemzetiségekkel váló együttélésünk feltételcinek tekintetében. A fékr-zheraert velünk vannak a másajku népek, hanem mert keresztény küldetésünk, ezeréves létünk mást nem mondhat Ha a múltban más megoldások nyomultak volna előtérbe, akkor esetleg már századokkal előbb megváltozott volna nemzetiségi vidékeink öszszetétele s talán több lenne a magyar és kevesebb a másajku, de nagy állanitrrfiaink mindi;; az együttélésben és nem a különválasztásban keresték a kiegyenlítődés lehetőségeit. Most is azt kel I keresnünk, ami összetart és nem azt. ami homlaszt Az elválasztó tényezőkét könnyebb megtalálni külögolt érdeklődés következményeként'nöfíen « mai időkben, amely annyira olvashatunk és hallhatunk néha any- [lobbanékonnyá és ingerlékennyé teszi nyi egymástól elütő és ecymásnakel- az embereket. Nekünk azonban mindig lentmondó vclcménvt arról, hogy nvi-[arra gondolnunk, hogy nem át DttLMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1943 október 3, •PM ként kell nemzetiségeinkkel bánni, hogyan kell őket beleilleszteni az állami életbe és meddig terjedhetnek jogaikEzért egészséges és ítéletében megtámadhatatlan közvélemény kialakulása elsőrendű fontosságú, hiszen minden ötödik polgár idegenaiku. egyes országrészekben pedig a népek élénkebb keverdése folytán még szembetűnőbb gazdasági, vagyoni és kulturális erejűek. Megérteni lelküket, mindig izzó törekvéseiket. olvan értékes adottságok.' magyarság soha tevedésbe ne essen a hogv azokkal felszerelve indnlatrreu- }remzetiségek crtckeleséncl. jogaik tesen és tévedést kizárva alkothatunk j tisztelethentartásanal és kotclczettsómngunknnk helyes és megbecsülendő jgcik megjelölésének véleménvt. mcnctileg ujabb husz vagv huszonhárom évig akarunk uralkodni a viszszaszerzett területeken, hanem az idők végtelenségéig Ennek a rendeltetésnek a felismerése közelebb visz a nemzetiségi kérdés mibenlétének a megismeréséhez és tiszteletéhez. Ha pedig eddig eljutottunk, akkor már a , kívánalmaikkal szemben sem idegen- } kedhetünk. Azért mondottuk: egységes és szilárd közvéleményre van szük-1 ség a nemzetiségi kérdésben, hogy a | A nemzetiségek gondolkodását leginkább a visszatért részek magyarsága érti meg, amely a különélés alatt is közvetlenül figyelemmel kisérhette megmozdulásaikat. A közelmúltban a délvidéki magyarságnak a nemzetisé' Szinte minden esetben személyi és helyi körülmények adnak feleletet arra, hogy kik és miért ütnek meg egészen egyéni hangot a nemzetiségekkel való bánásmód tekintetében. Nem a gekhez való viszonyát taglalva egyik magyarság zöme, az a kiegyensulyopedagógusunk megkockáztatta azt az állítást, hogy a kisebbségi élet tanulságai az ottani magyarság bizonyos rétegét elfogulttá tették nemzetiségeinkkel szemben. Lehet, hogy a pedagógus, aki hivatásánál fogva főleg egy bizonyos réteggel és szűkebb körrel tart fenn érintkezést és alaposabb helyzet- és tájismeretet még nem szerezhetett, egy-két személy viselkedéséből erre a lesújtó következtetésre jutott. Állitható és Dizonyitható viszont, hogy a délvidéki magyarság kevésbe ingerlékeny ég felháborodott, ha másajkn népek beszédét hallja, törekvéseikkel szembe keriil. vagv életlehetőségeikkel ismerkedik. A kisebbségi élet egészen különös embert termelt ki. A délvidéki magyarság, amely vágyainak és életlehetőségeinek az eléréséért küzdött, nem volt és nem is lehet más népek hasonló jogos kívánalmaival szemben érzéketlen, még kevésbé türelmetlen. Nevelése, tapasz-, talatai, állandó érintkezése a nemzetiségekkel azt szinte kizárja. Ha mégis akadnak elrettentő kivételek, azok nem megmagyarázhatatlanok. Amint nemzetiségi oldalon tehettek türelmetlenek és ma is vannak, ugv a magyarság nem nélkülözheti a könnyenbcvülökct. zott magyarság, amely századek óta együttél és együtt is akar maradni a nemzetiségekkel, ragadtatja et magát, nem ez a túlzó, ha elö is fordulnak kirivó kivételek. Mennyire megállapodott és világos viszont a hivatalos körök álláspontja, amely egymás megbecsülésében és tiszteletében jut kifejezésre. Nincsen különbség az ország polgárai között, nemzetiségeink nem szívesen látott idegenek, hanem a mi drága megbecsült fiaink, akikkel ugy kel bánni, mint az összetartó nagy család gyermekeivel. Ezt hirdeti a szentistváni szellem és ezt a lélekbe itatódott örökséget hozta magával a hazatért magyarság, amely ma is a nemzetiségek mellett él, házaik összeérnek, a munkaasztalnál egymásnak adják a kalapácsot, földjeik határosak és nemcsak tisztelik egymás szokásait, nyelvét, de azt is megtanulják. Ma is őszinte érintkezés jellemzi vegyes lakosságú vidékcink lakosságának magatartását. Eljárnak egymás ünnepeire, mulatságaira, szívesen kisegítik a szomszédot, ismerőst, mert az a táj. amelyet a történelem harcai tettek termékennyé, elsősorban az emberi megbecsülésre és tiszteletre tanít. A mult nem azt hirdeti és parancsolja, hogy A nemzetiségekkel nemcsak az életet, de az összes előnyöket és terheket is meg akarjuk osztani. Az előnyökről szólva arra gondolunk, hogy nem hátráltatjuk képességeik érvényesülését, haladásukat, hogy szűkebb hazánkban velünk együtt és egyetértésben hatalmat is gyakorolhassanak. A ter- j bek alatt nem csupán az adót, az azo- • nos kötelezettségek viselését, hanem j azon messze tuijutva, a közös haza szeretetét, erősítését, ha keit, áldozatok árán való megvédését is értjükTudjuk, sokak számára ma még ez a gondolkodás nagyon is idegen és szinte kcresztülvihetetlen. Magyar és nemzetiségi oldalon egyaránt. A jövő pedig nem tartogat számunkra mást. mint azt a követelményt, hogv egyszer már értsük meg egymást, ne Rengeteg N Y E R E M Ú N Y VÁRJA! f; osimrsii iiöfier 16-n kezdői p p Főnyeremény: 400.000 J u t a lom: 600.000 sto. sttb. A nyeremények végösszege több mint 15 millió pengő. Sorsjegyárak osztályonként: Nyolcad 5 P Negyed lo P Fél 20 P Egész 4o P Húzás: október leg a kört s forduljunk derűs aoccal és tiszta lélekkel egymás felé, hogy megtaláljuk igazi emberi hangunkat és lelkünket. Ne az irigység, hanem az öröm kicsurranó melegsége kisérje egymás törekvéseik Amit megtehetünk és megadhatunk, soha ne sokaljuk. Mindig egész és töretlen emberek akarjunk visszaadni többé vélt vagy legyünk, ha méltóak akarunk lenm átélt sérelmeket. Soha nem lesz here-.arra, hogy itt a Kárpátok raegkmiezése ha véget nem vetünk az ellen- zott földjén áldott elet és mgyelt bal' 1 ° . r» . - » « - . I «-» cTOrarnnlrra számlák benyújtásának. Zárjuk le vég- dogulás fakadjon a számunkra. az egyik népnek el kell tűnni, hogy a másiknak helyet adjon, mert földünkön mindannyiunk számára van elegendő tér és boldogulási lehetőség. Megférnek egymás mellett szelid békességben magvarok, szerbek, németek, bunyevácok, ruszinok és szlovákok, ha más-más nyelvet is beszélnek. Akárhogyan is rendezik el az tij Európa határait, a népek ott maradnak az ősi földön, apáik vére olvan kiadósan és amelyet izzadságuk puhított meg. Aki más hirdet, az nem tesz jó szolgálatot sem népének, sem önmagának. Mindig ennék á lényegnek mély átérzcsével kell beszélnünk nemzetiségi problémáinkról, csak ennek a felismerésnek a birtokában intézkedhetünk tárgyilagosan és kívánhatjuk a amelyet "nemzetiségi kérdések tisztességes renöntözött dezését. Nem azért kívánjuk a békét. NAV ügynökség a Magyar Királyi Államvasutak Szállítási Vállalata Iroda i Piér«Lutoa 12, Telefon 41-28. Qs'abá'uk, fceesirakománya árak feladása, érkerett árnk kis*ái= tH*... K»LTÖITETes, SUTOM SBALMTAS MFLYBE" ÉS V!DFir»E, !**¥ Has**!—Há-da lergalss?. SZEGEDI BEVÁSÁRLÓ KIRENDELTSi Os SZÉCHENYl.TÉR 12. TELEFON: 33-77, 33-78.