Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-22 / 239. szám

fflniszferl rendelet szabályozza a marhavásftriast Hl ÁiHitiorgnlmí Hizpont PVllalM0?«M ) Hogy nkkftnf állításai lényegileg megfelelnek a valóságnak, azt tehát a nyilatkozat is elismeri, annál is .inkább, amiből nyilvánvaló, hogy ! annak nem volt más célja mint az Állatforgalmi Központ közérdekű (A Délmagyarország munkalárva- nyilatkozatnak, bogy a konkrél tevékenységének elismerése mállott tol) A Délmagyarország október esetben mutatkozó 70—80 pengős orvos|á( féljából a jogos gazduér20-iki számában »Ellenőrzést kér- ,differencia nem az Allatforgalmi dekek védelme. Hogy jogos érdeket nek a gazdák a marha eladásban* .Központ javára, de minden bizo- ! szolgáltunk, miilatja a nyilatkozat fámén cikket közöltünk, melynek nyal az eladó kárára jelentkezik — azon része, amely elismeri, hogy egyes megállapításaira az AJUU'imv hacsak orvoslás nem történik, mint minőségi különbözet cimcn az el gahni Központ szegedi kirendelt- azt cikkünkben meg is említettük.; adónak térilés jár. sége a következői közölte: A cikk állításával szemben az Allgtforgalml Központ minden önként felajánlott szarvasmarhát a rendeletnek megfelelően átvesz és ennek ellenére a szükséglet még igénybevétel utján is nehezen fedezhető. A jogosított kereskedő által levont 8 szálakék apadó, valamint a jószág minősítése miniszteri rendelet értelmében történik, melyet a közvágóhíd vezetőjének ellenőrzése mellett állapíttatlak meg. 'A cikkben ismertetett konkrét adatra nézve már ott a helyszínen közölték az eladó megbízottjával, hogy amennyiben a jószág harmadosztályúnál jobbnak minősülne, az árkülönbözetet meg fogják tériteni. A járlatirásért cs niázsálásért levont 12.88 P ugyancsak az előírások szerint történt. Egyébként a szóbanforgó üsző már nem két, hanem két és negyedéves volt. Nem felel meg a valóságnak az \ fantv Kísől hczdtic mialf nincs helye a fandit elengedésének »aöu mérséklésének A. hmliaszmlnlszlcr elvi Mntósc Budapest, október 21. A nyári zetni az egész tandí j összegét akkor szünidőnek meghosszabbítása foly- is, ha a tanuló betegség, vagy tán megrövidített tanév kapcsán egyéb okok miatt ideiglenesen nem felmerült a nagyközönség körében jár iskolába, de meg kell fizetni az a kérdés, hogy a tanév késéi akkor is, ha az iskola ideiglenesen, kezdése miatt van-e helye a tandíj elengedésének, vagy mérséklésének, A vallás- cs közoktatásügyi miniszter elvi döntése szerint a tandíj és az ezzel kapcsolatos befizetési és egyéb dijak fizetésének kötelezettsége független attól, hogy a tanuló mennyi ideig jár iskolába. például tüzelőhiány, járványos betegség, vagy egyéb ok miatt nem működik. A tandíj fizetése alól a szülő vagy a tanuló gondviselője csak abban az esetben mentesül, ha az iskola az egész iskolai év alatt nem működik. Más elbírálás alá esnek a rendkívüli tárgyak tanítására fizetett különdíjak. Ezeket a — mondja tovább az Állatforgalmi A land!-Í iskolai évre egysé- 'dijakat csak arra a hónapra kell 0p<rn «•«; pn\r n*vZf"«l»p«i VÜ«I mm- tiretni amo vnen a LII ons/n 5U taKözponl —-, hogv ebben az egy esetben 70—80 pengős differencia mutatkozik az Állatforgalmi Központ javára, mert az Allatforgalmi Központ, mint az állatforgalom lebonyolításával megbízott hatósági Mterv, a vételi jegyen feltüntetett elszámolás szerinti vételáron adja át a közfogyasztásra az átvett állatokat, tehát egyetlen fillér sem mutatkozhat a javára. Az el járó kereslj<$ő ebben az esetben 5.47 pengő jutalékot kapott. Ezenfelül semmi haszna sem voll abból, hogy az ál gesen és egy összegben van meg- fizetni, amelyben a különszolgáltaállapitva még akkor is, ha ezt rész- tást a tanuló igénybcvelte, (MTI) letekben lehet fizetni. Meg kell fi- t Á mai Törökország Saddak török képviselő a >Journal zelkeletea. Törökországot a szövetséde Genevo egyik nemiégi számában gi és baráti szerződések egész rendiegn figyelemreméltó cikket irt Tö- szere fűzi össze a világgal s ennek a lökország balkáni politikájáról. »fje messze szétágazó, néha egymással akarjuk szögezni — allupitotta meg i homlokegyenest ellenkező tendenciájú cikke bevezetésében —, bogy Török-j eredőkből összetett diplorrtáciaá háM«. x tSrajSiMM. suesi viták elkerulése vegeit a lius kedvező pillanat kivárása, banem ag'rozó szerződések sorát a Szovjettel kitermelés ellenőrzését a vitás ese- ország életfontosságú érdekeinek szem- \ 1925 december 17-én megkötött baráttekqe vonatkozólag a közvágóhíd- [meltartása Ha Törökországnak a há-|sági szerződés nyitja meg. Ezt követi nak. valamint az Allatforgalmi bomba való betépése a szövetséges i az 1934 február 9-én aláirt BalkáHf(özpont szegedi kirendeltségének hatalmak balkáni partraszállásától i paktum, amelynek gyakorlati jelenlőtojMenti. Itt a kitermelést ellenőrzik függene — mini art egyesek állitják ségét a most folyó háború eseményei és amennyiben a kitermelés alap- I-'. re1,ehetjiik a kérdést: miféle előny teljesen megszüntették. 1937 juliusá származnék Törökországra nézve a ban csatlakozott a saadabadi egyezmény révén Törökország a közelke irja'teti államok: Irán, Irak és Afganiszián « szarvasmarha jobb minősé- háboruba vaIÓ belépésből? gímek bizonyul, kötelezi a kereske- Sermni ,€m természetesebb dot. hogy a rendeletnek megfelelően'a továbbiakban —, mint hogy Törők-1 tán szövetségéhez, amelynek rendelteaz árkülönbözetet eladónak 8 na- [ország érdeklődéssel figyeli a balkánt[tése egy öncélu bözslkeleti politika pen belül fizesse ki, .helyzet alakulását De mindenki tnd-i kiépítése lett volna. A mostani háhoA szóbatiforgó szarvasmarha — |.ia és bolgár szomszédunk is meg van ru eseményei ennek az egyezménynek folytatja az Áruforgalmi Központ'avözíidve arr6'- hofT Törökországnak j jelentőségét is elseperték _ a Kő— folyó hó 19-én levágásra került tit! ^ffnck ^vetelései jle: zejkeleten bekövetkezett pagy változá. ,* „, ... ,, . , n „ , . az is ténv: Torokország számára, sok: Iran és Irak angolszusz— szovjet « annak huskimérése az ellenőrzés}hogv a Bfl,kán a legfontosabb bizton-!megszállása révén EWTben bárom elkalmával 2 szazalékkai mégha- sági iVvezel*. } fontos egyezmény megkötése jelzi. India a II. osztályra előirt legala-J Saddak cikke ezután nyomatékosan hogy a törők külpolitikai adottságokarrs, hogy Törökország vissza-lkai kell számot vetnie. 1939 május 12csonvabb súlyhatárt. S igy az el- jutat odút minősítési különbözet illeti meg. Nem hibáztatható az eljáró kereskedő, minthogy a kis százalékkütönbözet bizonyítja, hogy a szarvasmarha a II. és III. rendű minőség határán mozgott. Készséggel adtunk helyei az Allatforgalmi Központ nyilatkozatának, do ahhoz az Igazság kedvééi t néhány észrevételt kell tennünk. A 8 százalékos sulylevonást valamely közigazgatási ülésen a tautasit minden olvan törekvést, amely J én Angliával, junius 2S-áp Franciamár most ürvekszik határokat rajzol ni és hatalmi csoportosulásokat alkotni — jpTalább is tervben — a Falkánon Majd megállapitia. hogv Törökország legfontosabb célja ebben a térségben annak elkerülése hocv valamelyik nagyhatalom befészkelhesse országgá!, majd október 39-án e két nagyhatalommal köt együttes szerző dést Ankara Ennek az egyezmény rendszernek gyümölcse az Alexandrette-i szandzsák visszacsatolása Törökországhoz Az egvezménvek sorát kftveti a Bulgáriával kötött barátsági szerződés MfMI február 2-án) és véH pémet—törökmagát ezen a területen és teljesen befolyása alá keríthesse 3zt a területet, j gü! f9?f június 12-én Saddak cikke csak Törökország bal-Jbarátsági szerződés káni politikájáról be=zél. de a cikk | F. szerződések mindenike kötelezettszelleme igen jellemző a mai törökfségeket hárit az első világháború külpolitika egész vonalvezetésére. Az [romjain felépü't uj Törökországra s nyai érdekek illetékes képviselői is'a nagy józanság és mértéktartás, amely csak Ankara npey józanságára és dipszóvátellék és sokallották Ankara balkáni politikáját Saddak lomáejai ügyességére vall. hogy meszA jártat átirásáérlés mázsálásért cikkének tükrében jellemzi, zsipórmér- sze szétágazó kötelességeinek rendtáró 1"88 pengő említése nem vád- Törökország yilágopolilikai szerében folytatni tudta Komál Alakén ^ „„ helyezkedésének A tőrök köztáraa- türk politikáját és Törökországot kent hangzott cikkünkben, hanem ságBak ma geopolitikai szempontból nemcsak meg tudta eddig érni a háa teljesség kedveért volt megemlít- fODtos kulcshelyzete van a földközi- borúiéi, hanem Közelkqiet Ie»fpntove Abban tökéletesen iaaza van a .tengeri térség keleti parttai* és a Kő- sabh állntpává emelte A SSyres-l bekediktátumban bokrg térdelt Törökországból Törökországnak meghagyott Anatolia ntját a történelemben Kemál Atatürk poiilikai nagyvonalúsága határoota meg, és szabja meg ma is. Amióta a török történelemnek e nagy férfiuja megbuktatta VI. Mehmed szultánt (1982:, 1923-ban a iausannei konferenciáo békés uton hárította el a megosonkitot® Törökország felöl az idegen beavatkozásokat és 1924-ben a kalifátust Is megszüntette, majd megszabadította a török földet a görögöktől — a nemzeti Törökország azelőtt elkópzelhetetlerül vakmerő újítások és reformok kohójában izzott, olvadt és alakalt ojjá a török lélek A keleti fatalizmus és tunyaság ingovánváhól a török létek is felemelkedet! a szellemiségnek arra a fokára, amely az czeregyéjszaka tündérvilágának álmodozásából az kiléphetett a XX század életének valóságai közé és azok között meg is tud« ta "állni a helyét. 1938-ban meghalt a törők újjászületés megteremtője, de nemzeti politikaijának alaptétele megmaradt. Ez mindössze ennyi: lAnaloliát bosszú ideig meg kell óvni a vérveszteségtől*, Ea 'a kemáli gondolat a mai Törökország politikájában ugy jut kifejezésre, hogy !a török nemzet egy-két nemzedéke* !át nem gondolhat imperialista poiitta kára. S ennek a politikának legszeífe beszököbb eredménye az, hogy amig, ltöG3-ban a lörök köztársaság lakosainak száma 13 millió volt, az 1910. évi török népszámlálás már t.Snfl.tiuO lőlek többlettel 17.800.000 törököt tarl nyilván. A lakosság természetes sza* porodása évente 450.000 újszülött. S * török föld még a mai kileriedésfcpcn is 40 millió embert tud eltartani! 8 cz a 40 millió török nemcsak vágválrpa Kemál Atatürk politikájának, amelyet utódja Izmrt Inönü elnök ts folytaiéi; ápol, hanem a török sors reálpolitikai célja is. Ezért vállalta Ankara a nemzetközi szerződések hatalmas és bonyolult rendszerének kötelezettségeit magára, ezért eayensulyozza az egymással homlokegyenest ütköző érdekek útvesztőjében bámulatraméltó sikerrel, mert a nemzetközi kapcsolatok nemcsak kötelességeket jelentettek, de előnyöket is kínáltak. Igy sikerült Törökországnak honvédelmét erőteljese* kiépítem; iparát, mezőgazdaságát fejlesztenie és a világversenyben számottévő tényezővé emelnie s vasúthálózatának, repülőtereinek kiépítésével szervesebben bekapcsolódnia a világ vérkeringésébe. F.gy bizonyos: Törökország kulcshelyzete a földközitengeri térség keleti partján abban a pillanathan ujrat az érdeklődés és az érdekek gyújtópontjába került, amikor Portugália engedve az angolszász nyomásnak, támaszpontul engedve át az Azoriszigetek el. Saradzsoglu külügyminiszter 1939ben még sikerrel küzdött meg Moszkva nyomásával és azzal a követelésével, hogy török területen támaszpontokat nyerjen De most, apókor a moszkvai sajtó már szemére veti Ankarának. hogv semlegessége egyoldalú. a török földön duló idegháboru u| fejezethez érkezett Es a moszkvai értekezlet megkezdésének óráiban bizonyára Ankarába* is nagv kérdftielek rajzolódnak a politikai láthatárra: Yajjon máról-holnapra petn történik-e valami ami megbonthatja n nemzetközi eavezményc eddig jót észerencsésen kiegyensúlyozott rendszerét. A magyar nemzet nagy érdeklődéssel, figyelemmel és meleg együttérzéssel kisér! a török testvérnép sorsának további alakulását az Idők sodrában. Varsa MUill* gyár fei TZTFEBD. Ara*rn rnmAjm