Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-19 / 236. szám

A Kormányzó ur ünneplése a Turáni Vadászok szabadkai zászlószentelésén Szabadka, október 18. 'Á Turáni Vadászok szabadkai tagozata va­sárnap tartotta zászlószentelési ün­nepségét. A' díszes ünnepségre ösz­szesereglett Bácska valamennyi tu­ráni vadásza. 'Az ünnepi beszédet vitéz Baráti Huszár 'Aladár tartotta. Hangsúlyozta, hogy a tu­ráni vadászok minden tagjuktól feltétlen hűséget követelnek a Kor­mányzó ur iránt. 'A1 jelenlevők felállva percekig ün­nepelték a Kormányzót. 'A1 szentistváni gondolatok helyes értelmezéséről beszélt ezután a szó­nok és kijelentelte, azt akarjuk, hogy bennünket is csak' magyar módra kormányozzanak. 'Á beszéd után a turáni vadász zászlóaljak diszmctietben vonullak el a vezetőség előtt Tildy Zoltán beszéde a kis­gazdapárt célkitűzéseiről Gyujna, október 18. Választmányi llést tartott vasárnap délelőtt Gyo­mán a Független Kisgazdapárt bé­késmegyei szervezete. Az ülésen megjelent Tildy Zoltán, a Füg­getlen Kisgazdapárt ügyvezető el­nöke, B. Szabó István és Angi István országgyűlési képviselő. B. Szabó István megnyitója után Tildy Zoltán emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy pusztán az a tény, bogv a párt életjelt adott, megmozgatta a belpolitikai vizeket. — A megerősödés útját — mon­'dotta Tildy Zoltán — a magyar nép szabadságának, szabadságjogai­nak biztosításában látjuk. Követel­tük és köveleljük a népi önkor­mányzat maradéktalan megvalósí­tását, valamint az általános élet­színvonal felemelését és a népi ré­tegek kulturális fejliődésének biz­tosítását. Ezek az ország felemel­kedésének is az alapfellételei. A különöböző társadalmi rétegek be­csületes békéjének megteremtését követeljük — hangoztatta — és megértéssel fordultunk minden más dolgozó réteg, elsősorban az intel­ligencia és az ipari munkásság felé is. — Nincs szükségünk politikai bölcsekre, politikai kibicekre, akik­nek semmi sem elég jó és semmi sem drága. Nyiltan vívjuk meg hácainkat és állunk igazságunk mellett. ' 'A továbbiakban Kossuth" ameri­kai szavait yidézte, amelyekben a 48-as magyar idők nagv politikusa kijelentelte, hogy olyan intézmé­nyeket akarunk, amelyek az általá­nos választójogon alapulnak. A nép többsége uralkodjék minden tekin­tetben a falun, a városon és az or­szágban. Egyszóval minden dolog­ban, amely az ország és ország­gyűlés nyilvános ügyeit intézi. — Támadják' a kisgadapártot — mondotta ezután —• amiatt, hogy a szociáldemokrata párttal együtt működik. Ki kell jelentenem, hogy mind a két párt változatlanul fenn­tartott programmal vesz részt a2 együttműködésben. Fel sem merült jDFCMXGYXROBS'ZAQ 9 a beszélgetések során, hogy pro- | KEDD. 1943 o b 16 b e r 1». 3 gramjainkat megváltoztassuk. A két párt együttműködése gyakorlati kérdésekre vonatkozik. Legyen nyu­jgodt az ipari munkásság, hogy mi ezt az együttműködést álljuk és megtartjuk, mert amit a magyar ember kijelent, azt "vállalja is. Haggenmacher Henrik, a GyOSz elnöke és Knob Sándor, a GyOSz vezérigazgatója Szegeden Beiktatták Wimmer Fülöp örökébe vitéz dr. Görög Károlyt (A Délmagyarország munkatársa-1 Minthogy nem helyi, hanem na­tól) Hétfőn délelőtt a kereskedelmi'gyobb területre kiterjedő gyáripari és iparkamara nagytermébe össze- t együttműködésről van szó a szege­hivott gyáripari munkaadók előtt di GyOSz-i'ióknál, ugy vitéz Görög rendkívül érdekes előadás hangzott el. Knob Sándor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének vezérigaz­gatója, aki időnként ellátogat az or­szág nagyobb ipari centrumaiba, hogy ott a gyáripar időszerű kérdé­seiről tájékoztassa az érdekelteket, értekezett a legaktuálisabb problé­mákról. Ugyancsak Szegedre érke­zett Haggenmacher Henrik, a GyOSz elnöke is. A GyOzS vezető­nek Szegedre jöveteléhez keretet adott az, hogy a régi szegedi GyOSz-fiók elnöki tisztségébe beik­tatták vitéz dr. Görög Károlyt, a Szegedi Kenderfonó vezérigazgató­ját. Ezt az elnöki tisztet legutóbb Wimmer Fülöp látta el, a Szegedi Kenderfonó elhunyt vezérigazga­tója. Haggenmacher Henrik: A GyOSz vidéki fiókjanak fel­adata az időszerű tájékozlatás A délelőtt II órakor megnyílt ér­tekezlet megnyitó beszédét Haggen­macher Henrik, a GyOSz elnöke mondotta. Üdvözölte a hatóság je­lenlevő vezetőit, majd kiemelte azt az egyetértést, amely az elmúlt év­tizedek alatt a GyOSz központja és vidéki tagjai közölt fennállott, ör­vendetes tényként jelölte meg azt, hogy az elmúlt évtizedek alalt Sze Károly elnök mellé Mezőhegyesről alelnöki cimmel megválasztották M a 1 b a s k y Milán cukorgyári ve­zérigazgatót és Hódmezővásárhely­ről Kokron Károlyt, a vásárhelyi Kokron-gyár társtulajdonosát. Ezután vitéz Görög Károly, a szegedi GyOSz-fiók uj elnöke kö­szönte meg a bizalmat, amely ebbe a tisztségbe juttatta és többi között bejelentette, hogy a GyOSz-fiók titkári teendőinek ellátására sike­rült megnyerni Pongrácz Albert ny. gázgyári igazgatót, a Munka­adók Szövetségének eddigi elnökét. Knob Sándor, a GyO z vezér­igazgatója mondotta el ezután tájékoztató ér­tekezését. Elöljáróban hangsúlyoz­ta, hogy a GyOSz ebben az ország­ban sohasem akarta a kapitaliz­must képviselni. A maga személy­telen erőivel olyanfajta ncmesei>b értelemben vett kapitalizmust igyekszik képviselni, mint amilyent H. G. Wells fest le a »Williani Clisold világa* cimü társadalom­rajzában. Ez a kapitalizmust ma­gasabb rendű és magasabb erkölcsi felelősséggel jár. A polgári gondo­latat és a polgári öntudatot képvi­seli s nincsen olyan gondolkozó em­ber, aki ne tudná, hogv ennek a A nét szenzációja: Még nyilnak a völgyben a kerti virágok... SZEPTEMBER VEGEN Petőfi oándor és Zoltán regényes élete. Belvárosi legyek már válthatók. geden a magyar kulturának erős jpolsári gondolatnak és öntudatnak vára épült ki. A Délvidék visszacsa--még egy további súlyos válsága gvárvállalatok is fejlődtek. Maga Szeged nem tisztán mezőgazdasági jellegű többé, mint régebben volt s közelében több ipari város fekszik, amelyekben nagy fellendülés indult. Éppen ezért tartotta szükségesnek épült tolásával fellendült a forgalom s aj kell, bogy bekövetkezzék. Ezért kell megszervezni a polgári gondolat őr­helyeit szerte az országban. Ilyen őrhelye Szegeden a polgári gondo­latnak és öntudatnak a GyOSz fiókja. A továbbiakban Knob Sándor ve­BELVÁROSI MOZI Kedden utoljára Szilágyi Szabó Eszter pompás iilmje: marié hat éjszakáié Gregus, Csortos, Pataky HÍRADÓ! 3,5,7 a GvOSz vezetősége, hogv felélesz- jzérigazgaló a gazdasági élet kullu­szépmultu szegedi fiókkal '"ális kérdéseiről tájékoztatta a je­lenvollakat. Elsőként a magyar széntermelés ügyéről beszélt és ki­emelte, hogy a gyáripar számára ez a háborús idők egyik legfontosabb problémája. A széntermelést sike­rült az utóbbi évek folyamán SO százalékkal fokozni. A mezőgazdasági beszolgáltatási rendszerről szólva Knob Sándor el­mondotta, hogy ennek a rendszer­nek van egy idejében fel nem is­mert lélektani hátránya. Rámuta­tott arra, hogy a kormányzat 1940 karácsonya óta az ipari árak alaku­lásában nem engedett semmiféle ko­molyabb változást a termelői árak változása ellenére sem. A inegnövekedelt bankjegyfor­galommal kapcsolatosan a vezér­igazgató érdekes ősszíhasor.litást lett Magyarország és Svájc bank­jegyforgalma között és kiemelte, sze a való kapcsolatait. A továbbiakban a GyOSz elnöke kijelentette, hogy a vidéki GvOSz­fiókokra szükség van s ezeknek feladatát a gazdasági élet időszerű megvitatásában és tájékoztatásban jeölte meg. Hangsúlyozta, hogy a szegedi fiók ugyanugy, mint a töb­bi messzemenő autonómiát élvez az alapszabályok keretein belül. hogy nincsen a kellő között olyan aránytalanság, amely indokolna azoknak a konzekvenciáknak levo­nását, amelyeket az árak megálla­pításánál sokan érvényesítenek. Be­szélt az árak és a bérek kialakulá­sával kapcsolatos igen nebáz hely­zetről és elmondotta, hogy a GyOSz vezetőségének 1939 szeptemberében volt egv javaslala, amelynek kö­vetkeztében e viszonyok kialakulása kedvezőbb lehetett volna, A GyOSz felajánlotta a kormánynak', hogy tartja az árszínvonalat, ha a kor­mány a külföldi nyersanyagok ár­többletét megtériti és a háborús ki­adások számlájára veszi. Ezt a ja­vaslatot azonban a kormányzat nem tette magáévá, mert akkor arány­lag alacsony mezőgazdasági árait voltak és az ipari árak rögzítése a mezőgazdasági ágak rögzítése nél­kül nem volt elképzelhető. Knob Sándor utalt arra az organikus hi­bára, amelv abban rejlik, hogy a magyar mezőgazdaság mindig csak háborús időkben találja meg szá­mítását. Hogy ennek az organikus hibának orvoslását mpgtnláljuk, abban nagy szerep var a GyOSz-ra, mert eminens érdeke fűződik ah­hoz, hogy a gazőgazdaság helyzetét a helyes ulra tereljék. A vagyonváltság problémája 'Az uj vagyonváltság problémá­ját boncolgatva az előadó hangsú­lyozta, hogy ilyen vagyonváltság csak a Nemzeti Bank igénybevéte­lével volna keresztülvihető. Ez vi­szont nem lehet célja a pénzügyi kormányzatnak. Erre csak a háború utáni, végső rendezésnél kerülhet sor. Az ipari alaptőkeemeléssel igyekszik esetleg a pénzügyi kor­mányzat a szabad pénzpiacot be­vonni. Igaz, hogy az országban több, mint 1000 milliós tezauráll tőke van. Az alaptőkeemelésre visszatérve fel­vetette a kérdést, vájjon a tőzsde alkalmas-e most erre? Tudja-e vál­lalni az ipar azokat a kötelezettsé­geket, amelyek a tőke háboruutáni időkben való kamatoztatásával járnak majd? Mert az uj részvé­uyesekkel szemben vállalni kell. KORZUBAN M A Páger Antal és Simor Erzsi nagysikerű pompás vígjátéka KETTESBEN Széchenyi Mozi Ma 3, 5, 7 órakor! ORIENT EXPRESS Vígjáték. Szereplők: Ajtav, Pelsőczv, Csortos, Vaszary, Pethes. mmm Azonkívül IIIRADő *

Next

/
Thumbnails
Contents