Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-17 / 235. szám

Móricz Zsigmond és a katolikus Szeged Az alábbi cikk a Katolikus Szemle októberi számában jelent meg S 8 a m o s v ö I g y i Gábor tqllábób az írói ncv mögött egyig kttünö szegedi professzor rejtőzködik. Bálint Sándor nemcsak a vallásos népraja jeles müvelője, de szülővárosa, Szeged népi emlékeinek is kitűnő ismerője. Szeged népi hagyományai hozták őt kapcsolatba Móricz Zsigmonddal is, amikor Móricz Rózsa Sándorról szóló, de befejezetlenül maradt legénytrilógiájához szegedi emlékeket és népi hagyományokat gyűjtött. A részben szegedi környezetben játszó regényben Móricz a szegedi népnyelvet is szükségesnek tartotta bemutatni. A szegedi népi hagyományok hozták őt kapcsolatba Bálint Sándorral, aki a regény egyes részeit a sze gedi népn nyelv szempontjai szerin' lomnak kétségtelenül vezető irói egyé-jvezett népi irodalmunk megítélése nisége. Nem nézi le, nem riad tőle'szempontjából is. amely szívesen U» vissza, éppen csak ugy tekinti, nvrt.lál pogányságot és nyers ma'erializ valami váratlanul előbukkant furcsa must ottr ahol kicsit" mélyebbre pilmeglepetést Nehezen akart binni ber- lantva az ezer esztendős magyar kéne. Tanulságos ez nemcsak Móricz- reszténység dús életét is könnyűszerZsigmond irój egyénisége, de ugvne-rel megtalálhatná. DELMAÜYABORSZáG VASARN A P, 1843 október 17 I A vak itntei vLíáytala** A világtalan zongoristákat mentesíteni keltene a negyven (iltíees vigalmi adá alól — kállai Sándos vongocamestec bizalmat, támogatást vác... — Muzsikáltam — hangzik a szerény válasz. Kállai Sándor vendéglőkben, zenekarokban játszott. (A Délmagyarország munkatársától) Vak ember ment előttem a Kossuth Lajos-sugáruton. Oly lassan, bizonytalanul tapogatózott, hogy megesett a szívem rajta. Még a mai, sok szánasozásra alkalmas időkben is olyan elesettnek, oly gyámoltalannak át is javította. Munkaközben barátság'hat egy világtalan ember az utcán... szövődött az író és a tudós között, jVájjon hogyan él meg ma, amikor lácntiek a bensőbbé vált baráti kapcso-; «ó szemmel is oly nehéz megélni, egy tatnak értékes emléke Móricz Zsig- .i ilágtalan ember? Hogy erre a kérmondnak az a tizenhárom levele, ame- [désre feleletet kapjak, követtem lakályet 1910 juntus 23 és 1912 április 27 ;sára, a Szilágyi-utca 4. számú ház között Bálint Sándorhoz és feleségé- egyik udvari kis szobájába, ahol féléhez intézett. A baráti hangulatu teve- isége naigy szeretettel várta az urát. lek érdekes bepillantást engednek Mó- j Az egyetlen szobából álló kis lariez ZMirninnd írói módszereihe és káshan az asszonv érvnen ebédet főricz Zsigmond írói módszereibe és igen jellemzőek a Rózsa Sándor-re geny létrejöttének körülményeire is. Móricz jövendő életirói és kritikusai haszonnal fogják olvasni. De a levelek és Bálint Sándor bevezető tanulmánya (Móricz Zsigmond Szegeden. Különnyomat a Délvidéki Szemléből.) más szempontból is nagyon érdekesek. Bálint megállapítja, hogy Móricz a Rózsa Sándor-regény írását megelőző időben mintegy négyszer járt Szegeden. A húszas évek eleién Juhász Gyulát látogatta meg. 1929oeo és 1933 táján a helybeli Lorántfíy Zsuzsánna Egyesületben olvasott fel, végül 1939 körül a Bethlen Gábor-Körben tartott előadást. Az Alföld nagy katolikus városának katolikuma azonban nyom nélkül pattant le az író lelkéről. Csak 1910 nyarán Bálint társaságában jutott el Szeged katolikus népének ősi szentélyébe, az alsóvárosi fcrencrendi templomba. Móricz elcsodálkozott, miért építették ezt a templomot ilyen nagyra. Másnap megkap megismeri a hangjáról és megismert a szívtelen embereket is. — Ha látnád, milyen gonosz a nézése —. mondja neki néha a felesége olyasvalakire, aki nem átallja megbántani a vak muzsikust. — Nem is akarom látni, örülök hogy nem kell látnom.., — válaszolja a vak ember és a mai nekikeseredett, szívtelen világban bizony sok ezekben a szavakban a bölcsesség. A cádió is a zongoea Megkérem, hogy játszón valamit a készülő pianinón. Szabadkozik, bogy még nincsen behangolva, de azért leül a pianinó elé és ujjai szeretettel »i* , ..... mogatják a billentyűket. A il&borm.M-.MtAét a I ÍÍL noknói slágereit játsza, ez a legfris zongorajátékai és jutott neki, meg a sehb. amit tud. Megmutatja a Brrillemódszerrel készült, pontozott kottákat is, amelyekből megtanulta. — Bizony, mi nehezen tanulunk. A vak ember mindent háromszoros fáradsággal szerez meg magának. Kita csaknem pogatjuk, félkázzel betanuljuk a kotnyomorba döntötte a kis családot a tákat s azután kívülről játszuk. Perkavehazakra és vendéglősre érvény-tSze sokkal joob, ha hallás után tabe hozott zeneadó. Mig olyan helyen,: nulhatunk de bizony erre ritkán var ahol cigányzenekar játszik, csak 2b'alkalmunk. filléres ,másutt, ahol komolyabb ze | Nagy tisztelet él benne azok iránt, ne van, 40 filléres a vigalmi adó. akjk szépen zongoráznak és klassriku— Szegeden öten vagyunk vakzon-' sokat is játszhatnak. Neki nincsen idegoristák — meséli Kállai Sándor —, je arra, hogv komolyabb zenével fogreánk nézve egyenesen tragikus ez a lalkozzop, Éjjel 11 óra után tér haza, 40 fillér. Mert ott is, ahol eddig sz.i- reggel korán ket és dolgozik, meg tavesen alkalmaztak, -'nőst a cigányo- nulja a legfrissebb nótákat, slágerokat részesítik előnyben, mert utánuk ket, hogy legven miből megélnie. Nocsak 20 filléres adót kell a vendégnek ki csak kenyérkereset a muzsika & fizetnie. Segíteni kellene ezen a fur-'nem is vágyik többre, mint arra, hogy csa helyzeten, hiszen a vakokat a tár-1 ebből élete végéig jusson neki egv társadalomnak gvámolitania kellene, nem.lat becsületesen megszerzett kenyér pedig elgáncsolnia... (re*.. Valóban, a vak zongoristákra kivé-1 — öreg vagyok én már arra, hogv zeneileg tovább képezzem magam ... — mondja halk beletörődéssel. Fehér haja a homlokába hull, ahogy a billentyűk főié hajol. A felefeleségének, ha szűkösen is, de mégiscsak — kenyér. A áO titléus vigalmi adó Az utóbbi időben aztán kásban az asszony éppen ebédet főzött, gyúrt tésztát margarinnal. Tiszta falas, rendesen megvetett ágy és egy féligkész pianinó vonta magára a figyelmemet ebben a szegényes családi otthonban. Hamarosan megtudtam, hogy a vak ember éppen olyan bámulatráméltóan ügyes a foglalkozásában, mint amilyen gyámoltalannak hat az utcán. A pianinót, amely olt büszkélkedett az ajtó mellett ő maga készitette. A legfinomabb hajszáldrótokat ő húzta bele a szerkezet sok-sok kis fa-alnatrészébe s az ő utasításai szerint készült az egész mechanizmus, j tett alkalmazhatna a rendelet, hiszen amelynek milliméternyi eltéréseit Isi nem a betűszerinti értelmezés a fonsz, akszerüen magyarázta meg a látó j los, hanem az, emberségesség ég emmesterembernek. A vak embee nem világtalan ... berszeretet. ideiglenesen á'lisban van, de ha piani nója lesz, akkor biztosabb a keresete. Kállai Sándor zongoramester «jmert a vendéglőnek, amelv alkalmazéves korában veszítette el szemen a- nem keP zon?orál bérelnie, gát. Szemidegsorvadás vette el a Iá- -Ha befejezem ezt a pianinót elbeszéli, hogy milyen boldog az könnyebben kapok alkalmazást, J "ra-,ba f mennek és egy-egy folytatja Kállai Sándor, aki jelenleg'"1? ak™ kiszűrődik a zongoraszó. Ki— Viszem magammal a ta a katolicizmusnak ezzel az oldala-[fását alig pár bét alalt. Apja ismert.) - wamma. a muzsikáin ií-es havi búcsúra sokszor 80-100 ki kitűnő bognármester volt Kiszomhnr-jí"at. D11?t a «wbalw»0k •• - mondlométerről is összegyülekezett, 40 ezer! ban, gimnáziumot végzett s mégis ipa.(:a moso.vogva és ebben a szelíd motoré tehető tömeget! Mint Bálint ir.jajri pályára ment. A látását veszített fiu so1vban benne van a vak ember örRk Móricz nem győzött eléggé csodáikor,- ; azonban kénytelen volt abbahagyni az ni, hogy a vallás még ilyen tömege- iskolát és muzsikus lett. Először saket megtud mozdítani. Kicsit magába-(ját szorgalmából tanult zongorázni, mélyed'ós azt mondotta, hogy a vállá- majd bekerült a szegedi Vakon Tnté-1Relsö világunk és mi abban élünk, sos ember, a vallás mint társadalom >etébe, ahol kosárfonásra tanították, jSajnos. ma több a lelki vak, minf a képző erő őt eddig nem foglalkoztat- [Megmaradt azonban a muzsika mel-... ^^^^^^^^^^^^^ la ,a katolicizmusnak ezzel az oldalá- Tett, a vigasztaló zenehangok szépséval még nem találkozott. Mint mon-jge mellett, amelyek valamennyire kárdotía; misztikus vallásos élményre, pótolták az elvesztett világosságért.. képre eddig csak egyszer utalt — akkor is csak futólag —, amikor az Erdély-tnlogiában egy anabaptista leánykát rajzolt meg. Móricz Zsigmondot a szegedi bucsu, a keresztek és zászlók erdeje, a virrasztó búcsúsok éneke könnyekig meghatotta. Elbeszélgetett néhány messziről jött bucsussal és csodálkozott kitartásukon, hogy »liaszon« nélkül vállalkoztak Ilyen hosszú ulra. A szegedi bucsu emlékéül Móricz az öt kisérő Bálint Sándor édesanyjának egy imádságos könyvet vásárolt Bálintot akkor foglalkoztat ta a katolikus népi vallásos élmény egyik legszebb emléke, egy katolikus bucsuvezető önéletrajza, amely azóta Egy magyar szentember címmel (Budapest, 1912; meg is jelent Móricz löbbizben is nagy gonddal merült el olvasásában és egyik levelében is foglalkozik azzal a gondolattal, hol kellene ezt a könyvet kiadni. Apró megjegyzések ezek Móricz életéhez és életmüvéhez, uiégis igen jellemzőek nemcsak reá, de népi Irodalmunk nagyobb felére is, A vallásos élményre, különösképpen a sajátosan katolikus vallásos népi lélenre csak véletlenül döbben a néni irodavált ha olyasvalaki játszik, aki ér-zést tud belevinni a muzsikába,.. _ A zongorát nagyon kiszorította a rádió _ mondja szomorúan a vak zongora mester. — Azért nincs munka mert ma már csak dísz a lakásokban a zongora.,. Pedig megérdemelné., hogy sok munkája legyen. Mert ügyes ujjai vég telen szeretettel és szakérteleinme! babrálnak a pianinó szerkezetén, <roiinekünk meg van a fcor elbucsuzunk tőle, meg a feleségé["' '", v tőt. Nagyon érti a munkáját s csak egy kis bizalom, egy kis segítség kellene a társadalom részéről, hogy méloptimizmusa. A vak ember nem világtalan -» magyarázza • Érdekesen meséli e' — PS 3 felesé- tőképpen élhessen munkája után . ge is tanúsítja —, hogv 0 tó emberi Ce, P. Egyidejűleg zongorahangolással is foglalkozott és 3 évig volt Zombor- j ban két nagv zongoravállalat állandói hangoló)* és mechanikusa s munKájá' j igen megbecsülték. —, Csak azt a vak mestert küldjék. — mondották az üzletfelek, akik H megvásárolt zongorát hangolta'! k } vagy javíttatták. A felesége mesél -,e künk ezekről a zombor; szén időkről amikor a világtalan zongoramestert megbecsülték a munkájáért. — Miért jöttek el Zomborból? — Mert a honvágyunk idehúzott a szerb megszállás alatt... Káltai mester 1923-ban jött Szegi 0re és azt hitte, hogy nagyobb zenek uituráju városba jött, tehát jobban meg fogják becsülni a munkáját. Sajnos, nem igy történt. Husz éve él Szeg,-den ; és atig volt néhány zogorajavitása, vagy hangolása. Nem becsüli meg a társadalom a vakok mukáját — panaszkodik. — Itt félnek a vak embertől és nem merik rábízni azt, amit pedig esetleg joh ban, pontosabban megcsinál, mint r látó iparos. _ Miből élt hát az elmúlt husz év alatt? Központi fűtését és vízvezeték berendezését vizsgáltassa felül Szabados műszaki vállalatával karbantartás, javítás, szerelés berendezési tárgyak szállítására, kérjen ajánlatot: SZABADOS műszaki vállalata SZEGED, BOKOR-UTCA 4|c. Telefon: 25 — 63.