Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-05 / 201. szám

Csuka János: A bácskai németek utja A bácskai magyarság számára a németek szigorúan befelé néző élete jelentette a különélés egyik legjellemzőbb élményét. Elzárkózottságuk, csupán a maguk dolgával való törődésük a magyarság számára lehetetlenné tette, hogy közös frontot képezhessenek. A magyarságnak rosszul esett, hogy harcaiban nem talált a vele együttélő németekben szövetségesre, fájt ez az eltávolodás, amelynek értelmét és jelentőségét csak később fejtette meg. Akkor, amikor a dinamikus német szellem munkába állította a német harcos szervezetét: a Kulturbundot. *Szellemi és anyagi gazdagodás jött e munka nyomába, amely a bácskai kisebbségek sorában az első helyet a németek számára biztosította. A magyarországi németeknek több, mint negyedrésze él Bácskában, ahol a legzártabb német települések találhatók. A többi német szórványok szétszórodottságukkal szemben a Bácskában inkább összefogja őket a német lakóhelyek közelsége és egymásrautaltsága. W Magyarországtól elcsatolt területeken rekedt népek számára 1918 után uj élet kezdődött uj ismeretekkel. Az a nép, amely előbb és lelki emóciók nélkül tudott tájékozódni, könnyebben leküzdötte az összetorlódott akadályokat. A fogékony, tanulni tudó népek gyorsaságával elsőnek a bácskai németek jelentkeztek a mindennapi élet munkaterületein. Már olyan időben, amikor még a nemzeti államunkba került népek sem jutottak tul az ismerkedésen. A bácskai németek ezt a tájékozódási és alkalmazkodási készséget kiadósan kamatoztatták. Azonnal felismerték annak az előnyeit, hogy a magyarsággal »aló teljes szakításukkal tnegszere-zhetik Belgrád bizalmát. Elsőnek vették észre a szükreszabotl élet kevés adottságait s kiépítették népi életük alapjait, soha nem törődve »zzal, tetszik-e egyik vagy másik répnek, a fontos mindig a német nép szolgálata volt Nemcsak azért, mintha addig, a régi Magyarországon nem éltek volna teljes értékű népi életet vagy az elhomályosodott volna, hanem azért, hogy életük láthatóbb és kifejezőbben németszellemü legyen. A múltban ugyanis különösebb megnyilatkozásokra nem került sor a részükről, bár igaz, hegy erre nem is volt szükség. Magyarországnak abban az aranykorszakában nem kellett bárkivel is versenyre kelni, amikor a fejlődés, a boldogulás valamennyi attribútuma minden nép számára adva volt. Ezt az időt mégis a bácskai németség későbbi . vezetői a semmittevés pusztító korszakának nevezték. A frissebb és, elevenebb irányitás az uj viszonyok között mást követelt Mást kivánt, mint Magyarországon. hiszen a bácskai németek Jugoszláviában találkoztak a másként gondolkodó és cselekvő szerémségi, horvátországi, boszniai és szlovéniai rémetekkel, amelyek figyelő, harcoló egységei mozgásba hozták az tgész jugoszláviai német népi szigeteket. Megindították a totális szervezkedést és akármilyen fájdalmas érzéseket is ébresztettek eleinte a magyarságban, elzárták népi életüket a magyarság népi életétől, amely még nehezebb körülmények között kerfcste a boldogulás siváx lehetőségeit s a németségben a sorstársát látva, együttesen képzelte el a kisebbségi helyzetből adódó feladatokat megoldani. * A Jueoszláviahoz került nemetek először is egymást ismertek meg. Akármilyen különösnek is hangzik, de a bánáti német például csak felületesen ismerte a szerémségi németeket s még kevesebbet tudott a horvátországi, boszniai, vagy a szlovéniai németekről s ezek együttvéve alig valamit a bácskai németekről, pedig ez volt a gerinc, a legértékesebb anyagtömb. Az uj államba hozott ötszázezer németből közel kétszázezer Bácskában várta, bogy innen induljon el minden német kezdeményezés és ennek a kedvéért eleinte készséggel átengedte még a vezetést is szerémségi, bánáti és boszniai véreinek. Amig ugyanis a bácskai németeknek nem kellett merev nemzetiségi életet élniök Magyarországon, addig a szerémségiek és boszniaiak a telepeiket hevesen ostromló szláv tengerben a megmaradásért vivott küzdelemben már gyakorlatra tettek szert a népcsoport vezetésében és irányításában. A német vezetők ugyan a Magyarságnak a németekkel szemben követelt politikáját másként magyarázták. Elvitathatatlan, hogy a bácskai németek ezért tűrték meg maguk felett a más vidékről való vezetőket, mert a jelszó a németek tömörítési és megsegítése volt s ennek az elérésére szívesen vállalták a tapasztalatokkal rendelkező szláv vidékekről való vezetőket is. Az első, 1921-ben készült jugoszláv népösszeirás 11,984.911 lakosból 505.790 németet mutatott ki, amely igy oszlott meg: Bácska, Bánát Baranya 316.579 Szlovénia 41.514 Horvátország 124.156 Bosznia-Hercegovina 16.471 Szerbia 5.969 A bosznia-líercegovinai és szlovéniai németek nagvobbrészét azóta visszatelepítették Németországba, a horvátországi és bánáti németség pedig egészen különleges jogokat elvez s Szinte résztvesz az állam, illetve e területrészek közigazgatási kormányzásában. Bánátban 126.636 német élt az 1921-es jugoszláv adalok szerint, Bácskában és Baranyában pedig 190.094 a 277.636 magyar mellett. A szerbek, bunvevácok és Horvátok száma viszont 262.200 Ha levonjuk a Baranyában kimutatott 16.253 németet, akkor a hazatért Bácskára 183.796 német marad. A németek zöme tisztán németlakta falvakban húzódik meg. A jugoszláviai városoknak 1,375.060 lakosuk volt, ezek közül 148.408 (7.65 százalék) magyar, 119.905 német (7.58 százalék) német nemzetiségű. Még kedvezőbb az arány a magyarságra nézve, ha az egykori dűhabánsági városokat nézzük, hiszen azokban ,127.024 magyar élt és csak 55.973 • német. A legszámottevőbb városlakói német réteg Bánátban található.! Bácskában igy oszlott meg a szá-1 rr.uk: Újvidéken, amely a német szellemi és gazdasági élet központja: 9.116. Szabadkán 2.869, Zomborban 3.400, Zentán 412 német lélek volt található. A németek tömörülésére és ösztönös összetartozására jellemző az is, hogy 38 közép-, illetve délbácskai községben vannak többségben s ezekben már 1910-ben 161.776 lélek élt. A legegységesebb német települések a hódsági és palánkai járásban találhatók. A bácskai németek 72 százaléka élt 1910ben a 38 községben, ami Mária Terézia és II. József alatt tökéletesen végrehajtott telepitési politika eredmenye. Nem szóródtak annyira szét, mint más népek, megmaradtak családi együttesben s éppen ez a körülmény jelentette számukra a legyőzhetetlen erőt és öntudatot A r.émet szorgalom és kitartás 1763 óta, amikor a telepítések rendszert öltöttek, boldogulást és jólétet tudott alig kétszáz év alatt teremteni a németek számára az addig idegen és ismeretlen bácskai földön. A jugoszláv statisztika bácskai vonatkozásban is inkább a németeknek, mint a magyaroknak kedvezett. Amig a magyarság arányszáma Bácska, Bánát, Baranyában 29.7 százalékról 23.8 százalékra csökkent' mert 449.464 lélekről 385.036-ra zuhant az 1931-es jugoszláv adatok szerint, addig a németek száma 20.1 százalékról csak 19 százalékra esett \issza, ami érthető is, hiszen a németek elköltözése, önkéntes és kényszerítő távozása nem volt olyan nagyarányú, mint a magyarságé. Bácska lakossága az utolsó három népszámlálás alapján magyar magvarázat szerint az előbbi adatoktól némileg eltérően igy oszlott a HEH meg: 1910 1921 1931 lélek. Nemzetiség Magyar: 1910 1921 1931 Német: 1910 1921 1931 708.272 748.4Ű4 784.S90 szerint; 300.265 (42.4 százalék) 263.720 (35.2 százalék) 259.351 (35 százalék) 161.760 (22.8 százalék) 173.575 (23.2 százalék) 178.849 (22.8 százalék) Szerb-horvát: 1910 144.241 szerb (20.6 százalék), miután a bunvevácok egyebekben voltak feltün- i tttve, 1921 256.536 (34.3 százalék) 1931 294.281 (37.5 százalék) \ ez már magában foglalja a szerb- 1 séggel együtt a horvátokat és a bu- I nyevácokat is. Azóta a magyarság, szempont jából lényegesen kedve- j zőbbhen alakultak az erőviszonyok, j Ha a magyar és jugoszláv kimutatások között némi eltérést is találunk, nagyjából azonos nemzetiségi tájképet kapunk Bácska népi •szemléleténél. Vonatkozik ez elsősorban a németségre, amelynek megszervezése is minden jel szerint ezért indult ki Bácskából, mert a közelben lévő német tömbök biztatáson kivül más segítséget is adhattak és gondoskodhattak arról, hogy a lendület vissza ne zuhan jon. Nem is következett he elhajlás ezen az uton, pedig voltak évek amikor még a németekkel szemben megnyilvánult bizalom ís feloldódott s egy időre megállást parancsolt törekvéseiknek. A szakítás pedig a két »sorstárs«, a magyar és a német kőzött ekkor már teljes volt s a németek irányában felbukkant gyanakvás már csak ezért sem tarthatta magát. A magvarság számára mégis tanulságos volt ez a német viselkedés; ösztönzést látott eredményedben s a német sikereken felbuzdulva igyekezett helyzetén segíteni. Szegedi útmutató A Somogyi-könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszolgálat Az egyetemi könyvtár augusztus 1-től 81-lg a könyvtári helyiségek tatarozása és általános takarítása mlntj zárva. A városi múzeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak; Takács István Klauzál-tér 3, Jnst Frigyes Petőfi Sándor-pugárut 41b, Seimeezi Béla Somogylielep IX n. 480, Török Márton Csongrádl-sngárut 14. Mozik műsora: Belvárosi Mozij Anyámasszony katonája, Korzó Mozi: Makrancos hölgy, Széchenyi Mozi: Házassággal kezdődik. —oOo— AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE ESTE TÍZ ÓRAKOR, YÉGE REGGEL HÁROM ÓRAKOR. —ooo— — Ratfay Sándor negyedszázados püspöki jubileuma. Budapestről jelentik: Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspök, titkos tanácsos és felsőházi tag vasárnap tölti be püspökségének 25-ik esztendejét és egyúttal 33 éve, hogy meghívták a pesti magyar egyház Deák-téri lelkészévé. Az utóbbi évtizedekben alig vott hagyományőrző, vagy ujjáójMtő mozgalom, amelyben ez a kivételre tudásu tanítómester az erkölcsi magyarság meggyőződéses apostola irányító szerepet ne vállalt volna. Most már csaknem két esztendeje kinos betegség akadályozza munkájában, de igy is, mondhatni emberfeletti erőfeszítéssel látja el egyháza kormányzását. — A szegedi bolgár egyetemi hallgatók gyászmiséje Boris király elhunyta alkalmából. Boris bolgár király halála alkalmából a szegedi egyetem bolgár hallgatói szeptember 8-án, szerdán délelőtt tél 11 órakor a görögkeleti magyar kápolnában-, Kazinczyutca 11 (az evangélikus templom mellett) gyászistentisztelelet tartanak. A gyászmisére meghívták a szegedi katonai és polgári hatóságok vezetőit. Az emlékmisére szívesen látnak a bolgár ügy iránt minden érdeklődőt Damilov cári tábornok Lőkftsházán meghalt Budapestről jelentik: Damilov Mihály tábornok, az orosz emigráció egyik legkiválóbb képviselője 64 éves korában Lőkösházán meghalt. Damilov tábornok a cári vértes gárda ezred utolsó parancsnoka volt és a polgárháborúban is felelősségteljes tisztet töltött be. Családja Tndrig tatár fejedelemtöt származott. A fejedelem 1550-ben vette lel a kereszténységet és négy fiától származott a Tolsztoj, Durnovo-, Damilov- és Vanilcsikov-család. Magyarországon Damilov tábornok uj hazára talált. 22 esztendő óta vezette gróf Uchtritz Amadé birtokát. (MTI) _ Orvosi htr. Dr. -Nagy Klára orvos szabadságáról visszaérkezett rendet délelőtt 9—11-ig, délután 2—4-ig, Valéria-tér 4 Telefon 22-55. 242 — A TISZA VTZALLASA. A szegedi rendőrség révkapitánysága Jelentése szerint a Tisza vizánága szeptember 4-én reggel 7 órakoi 120 cm, d levegő hőmérséklete lí fok Celzius volt Országos vásár Kisknndorozsroán. Kiskundorozsma nagyközségben a legközelebbi országos áílat- és kirakodó vásárt szeptember 11-én tartják. Vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható. Zsidók nem rakodhatnak: ki Elöljáróság. _ 247 _ Értesítjük a t, közönséget, hogy a városi gőzfürdő hadosztálya I. hó 6, 7-én hétfőn és keiden szfcietelIgazgatóság.