Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-03 / 199. szám

UELMAGYAR ORSZÁG PRNTEK. 1943 szeptember 3. Antal miniszter Kézdivásárhelyen Kézdivésárhely, szeptember 2. Antal István nemzetvédelmi pro­ingandaminiszter erdélyi körútja során szerda délután Szenet i vé­ri y i Gábor főispán kíséretében Kezdi vásárhelyre 'érkezett. A polgár­mester, K. Kovács István sürü tömeg élén lelkes szavakkal kö­szöntötte a minisztert. Antal István miniszter hosszabb beszédben vá­laszol. — E városnak 000 éves törté­nelme — mondottá többek között — nemcsak emlékeket ébreszt az el­múlt időkre, de kőlcclsségekct tá­maszt az elkövetkezendő jövőre is. Azok a viharok és viszontagságok, amelyen e város népe az elmúlt év­századok folyamán keresztülment, biztosíték arra, hogy a jövő meg­próbáltatásait, ba ilyenek elíiövet­cznek, ez ősi székely város népe A megrövidült iskolai év problémái Tonccsl<ozások folynak a gyermekek vakáció alatti {oglalkoztatásárói FludapoBt, szeptember 1. Ismeretes, gáikon erről is számot kell adniok. Iiogy kormányrendelet szerint az idei j Utolsónak hagytuk, bár ez is lénye. vakáció kényszerű meghosszabbítása tanév csak novemberben kezdődik. A |ges kérdés, a szülők helyzetét. Külő­sok gondolatot vet fel és a kultuszmi­nisztériumot is foglalkoztatja. tluboru van, természetesen hozzá kell szoknunk a gondolathoz és a há­ború uiinden következményéhez. A szeptemberi és októberi tanítási szü­net megokolt és érthető. Nem kell kü­löu részelteznünk hogy miért. A tanév lehat november 3-án kez­dődik, most han\arjában számoljuk össze, háuy hónapból is fog állani? A november, december és január bárom hónap lenne, ebből az időből azonban ki kell vonnunk a karácsonyi szünetet, nmelv januárba is belenyúlik, azután a félévi vizsgálatok, értekezletek nap­jait, valamint november első betét, amely a tanuláshoz való bozzákészü­lésse'l fog eltelni. Az első félév tehát inkább csak két hónap. Februártól májusig négy hónap áll rendelkezésre és 1*> az 1 í> l:t—1941-es tanév a közép­síkereseti fogja kiállani. Annál is fokú'iskolákban mindössze hat hónap­ere je re r a terjed, fiat hónap, azaz félcsztendő inkább, mert nincs saját Ulalva, ott áll mögötte a magyar].iüt rá hogv a diákok és tanárok el­Ivégezzék azt a munkát, amelyre ré­gebben kereken tiz hónap jutott. A középiskolás diák 10—18 éves és a serdülő korban él. Ebben az időben szorul rá leginkább irányításra és nevelésre. A nevelömunkában kétség­telenül jelentős szerep jut az otthon­nak, a szülőknek, a családi háznak, de az oroszlánrész az iskoláé. Itt kap­oenizet vezet és minden szerető gon tloskodása, egész Magyarország ösz -/es erkölcsi és anyagi erői. Ez a táros a magyar szuverénitás egy előretolt bátyája, amely város népe Istenbe vetett hittel áll őrt a ma­gyar jogok felett Európa e vihar­vert sarkában és megalkuvást nem ismerve védi az ezeréves magyar lóid minden jussát. Annak a nem­zetnek, amelynek határain ilyen ke­mény és retteohefetlen nép ál) őrt, ut ru kell lelnie a jövőtől. Ez a nem­zet örökké áll. A nagy tetszéssel és tomboló él­jeiizéssel fogadott beszéd után a kii­löubfcző intézményeknél telt látoga­tást a miniszter és a küldöttségeket fogadta. (MTI) Tizenöt játékos a svéd-íinn portyára utazó magyar tutbatlválogatottban Kn't.ipe-t, szeptember Vághy "Kyimán szövetségi Kapitany a szerdai edzés után tartott uzsonnán kihirdet­te a svéd és finn túrára induló ma­gyar válogatott labdarugó csapat ösz­s/eállitását. A portyán a következő 15 •játékos vesz részt: Kapusok: Csikós Ferencváros, Tóth Gamma. Hátvédek; Olajkár II. Csepel, Líiió Újpest, Rudas Ferencváros. Fe­dezetek; Sárosi III. Ferencváros, Hor­váth Gamma, Sziücs Szolnok, Nagyma­rosi Újpest. Csatárok; Egresi Kispest, z.-inge Mér, Szusza Újpest, Sárvári, Bo­lola, Tóth III. Nagyvárad. Mivel a vasárnnpi bajnoki fordulón esetleges sérülés változást okozhat a csapatban, a szövetségi kapitány a kö­vetkező játékosokat jelölte ki tarta­lékként:, Hátvéd: Polgár Ferencváros, f edezetek: Pázmándi Elektromos, Ba­logh BSzKRT. Csatárok: Marosvári Csepel, Deák Szentlőrinci AC. Hideg­kúti Elektromos és Déri Törekvés. nősen azokat a családokat ejti zavar ba a szünet kitolódása, ahol az apa is, az anya is dolgozik. Ezek a csalá­dok nagyon nehezen várják évről-évre a tanilás megkezdését, mert legalább délelőtt biztos helyen tudják gyerme­küket Ugy értesültünk, illetékes helyen tanácskozások folynak, hogy az isko­laév kezdetéig terjedő két hónap alatt is foglalkoztassák a gyermekeket. Igen valószínűnek látszik, hogy lecaláhb lietenkint egyszer berendelik iskolán­adjanak a tanárok tgy kis »előtaüu­lásra c. Bizonyos tárgyaknál ezt meg lehet vatósitani, magyar nvelvből például kötelező olvasmányokat, stílusgyakor­latokat Írhatnak elő, az idegen nyel­vek tanulásánál fel lehet hivni a ta­nulók figyelmét tavalyi szókincsük átismétlésére, történelemből, földrajz­ból. természetrajzból könnyebb leckék­kel a bevezető részeket át lehet ol­vastatni. Esetleg — ha megtalálják erre a megfelelő nipeoldást n rádiót ig he lehet kapcsolni az oktatás ezolcálatá­ba. A délelőtti »sznbadt adóidőkben á'talánós tanulási irányelveket ösz< szefoglaló, tételeket adhatnak tanáraik' az iskolát már nehezen nélkülöző diákjaiknak. Ebben természetesen szükség lenne a rádió közreműködésé­re és segítségére. Mindenesetre ez a 'anév elég ne­hézséget ró tanárra szülőre és diákrs ként egy-egy osztályt, hogy irányifást íegvaránL Pör az árnyék miatt Délraagyarország munkatársi-, helyett facsemetéket gyűjtött a íaiv régebbi időkből emlékezünk • kólájába, az álommagokkal teleli in­(A tói) A egy öreg magyarra, aki éveken at jarla az igazságszolgáltatás fórumait. Vállán a tarisznyája s ha valahon­nan elküldtek, leült a városháza elölt, vagy a fiakker-stand mellett a park­tükör rácsára s ott fundálta ki, hogy legközelebb merre menjen. — Tegyenek már igazságot az urak az árnyék dolgában, mert engem a sírba visz. Szobonya Miklós azt szokta mon­dani az ilyesmire, hogy: — Rossz helyen jár, tatám, mert ez ja meg nemcsak a szükséges tananya-, járásbíróság. A temetkezési vállal­got, rióképzettséget a további tanulás- xwu _ _ ».., DELMAGYARORSZAG / (tunden. soui^J cuUk&s lioz. hanem az iskolában alakul ki bizonyos szempontból jelleme, egyéni­sége is. Ez idén a tanév májusban be­fejeződött májustól novemberig csak­nem félcsztendő telik el, annyi ideig nem látia a diák az iskolát, nem ta­nítja, nem neveli tanár n növendéket. Nem lenne csoda, ha a fegyelem meg­lazulna a hosszú, szünet alatt. Régeb­ben elég volt a szeptember első hete. hogy a tanár »rendre szedje* diákjait és nekikezdhessenek a komoly tanu­lásnak erre most alighanem hosz­szabh időre lesz szükség, kivált az alsóbb osztályokban. Nemcsak a fegyelemben kövelkcz­hetik be lazulás, ennyi idő alatt sok mindent el is felejt a diák. Bizonyos, hogy a vakáció pihenésre szolgál és nem rendszeres tanulásra, dc az is igaz., hogv a középiskola egyes osztá­lyainak tananyaga között szerves ösz­szefüggés van. A magasabb osztály­ban a tanár épit az alacsonyabb osz tályokban megtanult, elsajátított tan­anyagra. Ila tnl hosszú a szünet, ter­mészetesen sokkal többet felejt a diák és sokkal nehezebb munka vár reá. Most jutottunk el a kérdés legfon­tosabb pontjához. Rendeletileg írja elrf a kultuszkormány azt a tananyar­ménnyiséget, amit feltételűül ei kelt * égezni. El kell végezni, de bouvan? Bizor.yos részleteket talán el lehet hagyni, össze lehet vonni, erre feltét lenül szükség lesz, hiszen hat-hét hó­nap alatt kell végignyargalni tiz hó­nap tananyagán. Fölmerült már az a kérdés is, hogy a mai középiskolai diák többet kénytelen tanulni, mint an­nakidején apáik tanultak. Cikkez,lek a tanulók túlterheléséről, a tananyag megrövidítéséről is, de a mai idős sok olyan uj fogalmat vetettek föl. uj tudnivalót, amelyet már a középisko­lában el kel lsajátttani. A gyors tan­menet mellett a tanároknak kevesebb idejük maradt magára a nevelésre. Már pedig a nevelés is van olvan fon­tos, mint a tananyag gépies betanítá­sa. Különösen nehéz, lesz azonban a helyzet a VIII. osztályban, az érettsé­gi tantárgyakban a középiskolában ta­vA*nullakat is föl kell eleveniteniök. vizs­kozó arrébb van, a túlsó soron. Azt áiulja el inkább, mi baja van az ár­nyékkal, mert hogy én meg cpp azt keresém meleg időben. Kiderült aztán, hogy az öregnek van egy kis tanyai földje, viszont a szomszédja jegenyékkel ültette körül a maga telkét. — Pankrót lesz az a gazda, ame­lyik jegenyefát nevel, meg pávát tart, ballja-e! — Az ü baja miatt ne fájjon a mi fejünk. — Do hogy Igen is, fáj, mert a je­genye az én fődemre veti az árnyé­kot s ahova ér, ott nem terem semint. Hogy az ekképpen támadt kár mek­kora, azt kiszámítani alig lebet. Min­deneseire számolni kell azzal is, hegy minek árt? Továbbá hol marad a köl­löszködés, mint nem éppen a legutol­tett ólomszérük helyett pedig a leg­reálisabb szérűket vette gondjaiba. Tudomásunk szerint sikerült ts t terve, erős munkájának eredmén'.e van, csupán most érkezett el egy kis zökkenőhöz. Az ujszeged-alsótiszapartl borgaz­daság ugyanis feljelentette, mert föld­jének mesgyéje mind a két oldalán nyárfával van beültetve s ezek 4—5 méternyi magasra is megnőnek. — Így aztán a mesgyétől csak két méternyire, 25 százalékban birjuk a földeket használni mondja a pa­nasz, amely négy év óta tartó kárt emleget, majd azt kívánja, kötelezze a hatóság Koilauchot a fák kitermelé­sére. Ha erre nem hajlandó, fizettes­sék meg ve'e egyötödét a bérletnek. A 25 százalék s az egyötöd ugyan nem logarléc-számitás eredménye, azért kicsire nem nézünk. Am jött egy másik panaszos Is, an­nak meg az fájl, hogy Koliauch a bérföldje határára, attól 20 centimé­teres távolságban, akáccsemetéket te­lepített s ezek a jövőben nagy kárt tehetnek a veteményekben. — Ejnye, Károly, Károly! —mond­tuk szabadon Pluhár nyomán, látod-e, mibe keveredtél? Most aztán megkap­tad a magadét. A panaszok ugyanis nem lelték he­lyüket a honban, utaztak erre is, meg arra is, amig kiderült, hogy eliniczé­só szomszédi szórakozás? Ha rossz'sQkbe„ « közigazgatási bizottság cr­lesz a termés, bűnbaknak alkalmatos d£szeti albizottsága az illetékes. Az> előrángatni a jegenyét. A páva erre 1!)35 évi |V. tc. ugyanis kimondja, rossz fix pont, az kinyitja a legyező- ,in„v gazdasági fásítást földbirtokok jét cs mindenkit megvető méltósággal .kö7ÖS határvonala mentén uay kelt sétál odébb.' Egyébként is olyan buta, - ­mint számtalan tollatlan kortársa s hiábavaló minden magyarázgatás, nem ért meg semmit. Az árnyék azonban már sok ga­balyodást okozott és nem használt pa­nasz, instanciázás. öreg magyarunkat is láttuk egy ideig hivatalról hivatal­ba vergődni, vedlett tarisznyája már kacatokban fityegett a válíán, mrg végre ő maga is eltűnt ebből az ár­nyékvilágból, ahogy illetéktelenül ne­vezik. Mert mint lehetne jussa hozzá, mikor annyian, dc annyian játszak még inkább a napot! Koliauch Károly néhány év előtt még kedves hirlapirólársunk volt, járta a riport-körutakat, finom tian­gulaiu novellákkal kísérletezett, aztán egy rossz percében földhöz vágta a tollat, viszont erről eszébe jutott igazi föld. létesíteni, hogy az egyik fasor ne es­sék a határvonalhoz egy méter­nél közelebb, miért is Koliauch Ká­rolynak ebben a szellemben át kell üttetnie a fáit. A törvénynek megfelelően igy ala­kul át a felpanaszolt két méteres tá­yolság, nemkülönben a 25 százalékos kár. Szerencse, hogy nincs megszabva, mekkorára nőhetnek a fák' Amint is­kolás gyakorlatunkból tudjuk, az égig somiesetre sem jutnak s nyilván eh­hez a tételhez kénytelenek alkalmaz­kodni a faiskolák rakoncátlan cseme téi is. Mindenesetre kár. hogy csak a növények tudják ezt. Mikről ezennel tudomást adraesa* azt sajnáljuk, hogy hajdani öreg ta­nyai barátunk nem érhette meg az [1985-ös törvényt, mint amely számolt jmir.den eshetőséggel s tapasztalatok — Az nem csal meg, ha szeretik, jután készült, mert pillanatig sem Hűtlensége is látszólagos, mert csak [hisszük, hogy csak Szegeden haraguri­az időjárás leszi passzívvá- Annak ajtak az árnyékra. Am most megkapni dolgai pedig nem mitőlünk függenek, t az öreg is a maga igazságszolgálta­Igy történt, hogy Koliauch Károly tását. Dc mikor olyan türelmetlenek 'átvonult Újszegedre, kezdett földeket Iaz életsor kibirásáva! szeipben az em­berelői. felnőttek hiábavaló oktatása berek! i

Next

/
Thumbnails
Contents