Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-01 / 197. szám

PENTEKEN TEMETI SZEGED NAGY FŐPAP-HALOTTJÁT A budapesti egyetemi templomban helyezték ravatalra Glattfelder érsek holttestét A berédi Jusztinián hercegprímás által végzendő temetési szertartás után Szegedre hozzak a halottat és pénteken a fogadalmi templom kliptájában helyezik örök nyugalomra (A Délmasyarország munkatársnői) szembeszállt az orvosi tanácsokkal A gyász komor hangulata leH úrra Pihenés közben sem szűnt meg foglalkedden a csanádi egyházmegye szék- kőzni egyházmegyéje fontos ügyeivel városaban, dr. moóri Glattlcldcr s mindazokkal a dolgokkal, amelyek Gyula érsek, csanádi megyéspüspök székhelyén, de tul a város halálain, az egész egyházmegyében, sőt mamenflH az ország határain belül, ahol ismerték, elismertek, tisztelték s egyházi és közéletünk egyik legtekintélyesebb egyéniségeként becsültek Glattfelder . érseket. Halála súlyos csapás Szegedre és egész egyházmegyéjére, de eltávozásával felmérhetetlen veszteség érte az egész magyar egyházi és szellemi életet is. A végzet váratlanul sujiolt le a városra, amely a tisztelet és szeretet minden kifejezhető módján ragaszkodott föpásztorához. Tudiuk, hogy az utóbbi időkben betegség támadta meg szervezetét, tudtuk, hogy orvosi gyógykezelésre szorul, de bizr tunk szervezetének sokszor megcsodált SZÍVÓS erejében, mellyel már hosszabb idő óta eredményesen birkózik a kórral, de a vég közeledéséről csak legszűkebb környezete tudott s hétfőn este, amikor megszólalt a fogadalmi templom harangjai, a döbbenet rázta meg a várost. A harangok kongása, bugása világosan beszélt, nem volt kétséges, hogy miért szólaltak meg ebben a szokatlan órákban. Hirdették az érsek halálát s szavuk nyomán a hivek ezrei és tízezrei butloltak térdre, hogy elmondják a Miatyánkot, Glaltfaldeír Gyula betegsége és halála Szeged püspöke, akit csak nemréemelt érseki méltóságra XII. Pius pápa, az év eleje óta gyengélkedett. Azonfelül, hogy — mint azt több ízben ki is fejezte — minden gondolatával és szándékával ragaszkodott Szegedhez, ahol a püspöki szék köré ő épitette ki az egyházmegye hatalmas szervezetét, betegsége is közrejátszott abban, hogy nem foglalta el a kalocsai érseki trónt Életének hátralevő évelt itt akarta leélni a tiszaparti városban, hozzá annyira bü és ragaszkodó papjai és hivei, nagy családja körében. Senki sem bitté volna, hogy ilven hamar és ilyen váratlanul pontot tesz tevékeny és áldásos életére az elmúlás. « Julius elején annyira rosszabbodott az állapota, hogy orvosai tanácsára julius 13-án felment Rudapestre, hogy gyógyulást és üdülést keressen az Isteni Szeretet Leányainak zárdájában. Az orvosok véleménye az volt, bogy a legteljesebb nyugalomra van szüksége, soha nem csökkenő és állandóan aktiv tettiekpszsége azonban tanácsokkaL hatatlan nagy szellemének földi radványai közelében helyezik cL Seivarosi Moi ma és a következő napokon, a kirobbanó sikerű magyag vfigjaJlék Főszereplői: SZILARSY, RILTCSI, PELSÖCZI, 2FASZARY, MALY GERÖ. Azonkívül: ROSITA SERANO, a hires spanyol csalogány magyarul is énekeL HIEADd *, «, 8 személyén keresztül érvényesültek az egyházi és a nagy magyar szellemi életben. Ez az aktivitás nem tett jót a betegség folyományaként egyébként is megtámadott szivének. Betegsége az orvosi megállapítások szerint agyvéredényelmeszesedés volt, ami súlyosan fenyegeti a szívműködést. Julius véén állapota annyira súlyosbodott, hogy be kellett vinni a Siesta-szanatóriumba. A betegség ettől kezdve az ágyhoz láncolta. Augusztus 2-án konzíliumot tartottak orvosai betegágyánál s az a vélemény alakult ki, hogy ha komplikációk nem lépnek fel s a betegség nem támadja meg a tüdőt, remény lehet a beteg érsek felgyógyulására. Sajnos, ez a lehetőség nem következett be. A betegség előrehaladása szükségessé tette nemsokára, hogy állandó környezetét eltávolítsák betegágya mellől s ettől kezdve csak" az orvosok és *z ápoló személyzet őrködött élete felett s követett el aggódva mindent, liogv megállítsák a vég közeledését. Vasárnap délután 5 órakor azonban az utolsó szentséá felvétele után bekövetkezett az agónia. Néhányszor még feleszmélt, de életének lángia mind halványabban lobogott a hétfő este 8 óra S perekor visszaadta áldott és nemes lelkét Teremtőjének. A megrendítő hírt a haláltusájában végig mellette tartózkodó hűséges regi munkatársa, Sopsich János prelátus-kanonok közölte telefonon az aulával. Néhány perc múlva megszolaltak a harangok s hirdették a városnak föpásztora elhunytál Ravatal a tudapesli egyetemi templomban Az érseket holttestének bebalzsamozása után kedden Budapesten «z egyetemi templomban ravatalozták fel s ugyanitt mutatják be csütörtök délelőtt 9 órakor lelkiüdvéért az engesztelő szentmiseáldozatot, majd itt végzi el a temetés szertartását gerédi Jusztinián, Magyarország biboros hercegprímása a pápai nuncius, a kalocsai és az egri érsek közreműködésével. Az érsek halála után rövidebb ideig tanácstalanság uralkodott atekintetben, hogy hol helyezzék örök nyugalomra? Megnyilvánult olyan álláspont, hogv Budapesten kell eltemetni, mert életével és minden tevékenykedéséyrl egyetemes magyar és egyetemes egyházi ügyeket szolgált s éppen ezért földi maradványai fölé az ország fővárosában hatalmas és diszcs 8 hozzá méltó mauzóleumot kell építeni. Ez az álláspont azonban hamarosan báttérbo szorult s az lett a végső elhatározás, bogy a szegedi székesegyházban helyezik örök nyugalomra. Döntő jelentőségű volt ennek kialakulásában n. agának az érseknek az a kívánsága, amelyet még életében kifejezésre juttatott, hogv "halála Után a szegedi székesegyházban kivánja örök álmát aludni. Sírboltjának terveire és kiépítésére nemrégen tárgyalásókat js folytatott Ohman Béla építőművésszel, a halál azonban gyorsabb volt, mint az elhatározás. Az érsek koporsójának elhelyezésével kapcsolatban Sopsich János prelátus kedden délben tárgyalásokat folytatott dr. Pálfy József polgármesterrel s ugy határoztak, bogy addig is, amíg elkészül az érsek díszes és méltó síremléke és sir. boltja, koporsóját gróf Klebelsberg Kuno sírboltjában, Szeged másik halTemetés Szegeden A terv az, hogy a budapesti temetési szertartás után nyomban furgonra teszik a koporsót és Szegedre hozzák. A megérkezés körülbelül háromnegyed 7-kor lesz 8 a halott érseket a város hatósága a városháza előtt fogadja s itt mondja el búcsúbeszédet dr. Pálfy József polgármester. A városháza elől a fogadalmi templomba viszik az érsek hoittetemét, itt felravatalozzák és az elsötétitési rendelkezések betartása mellett egésr éjjel imádsággal virrasztanak mellette a különböző női és ferfiszerzetesrendek. A szegedi gyászistentisztelet péntek délelőtt 11 órakor lesz a fogadalmi templomban A rekviemet G r ö s z József kalocsai érsek mondja. A gyászistentisztelet után 12 órakor ünnepélyesen helyezik el az érsek koporsóját a fogadalmi templom alagsorában, gróf Klebelsberg Kuno sírboltjában. Amennyiben a furgonon való hazaszállításnak valami akadálya voína, vonathoz kapcsolt különkocsiban hoznák haza a halott érseket s ebbeD az esetben is, mielőtt felravataloznák » fogadalmi templomban, a koporsót a városháza elé vjszik, hogy a város közönsége és hatósága bucsut vehessen tőle. Szeqed q' ásza Az érsek váratlan halála mO'ységes megrendülést okozott a városházán és a városban mindenütt. Dr. Pálfy József polgármester és di. T u k a t s Sándor nyomban intézkedtek, hogy ugy a város hatósága és közönsége, mini saját nevükben koszorút helyezzenek az érsek ravatalára. A polgármester elrendelte, hogy a városi kertészet a rekviem és a temetés napjára diszitsp fel a fogadalmi templomot. A városháza tornyára kora reggel felhúzták a fekete zászlót, de a gyás? lobogoját lengeti az ősziesre fordult szél a fogadalmi 'emplom két tornya közólt is, az egyetem! szemináriumi épületeken s a különböző katolikus és közintézmények épületeim Az aula rendelkezésére egészen a temetésig minden nap hítoniszor megszólalnak a város összes templomainak harangjai a gyász kifejezéséül. Az egvházmegve egyetemes gyászát és fájdalmát Raskó Sándor adminisztrátor fogja pásztorlevé'ben kifejezni. Az egyházmegye kormánvzásában, tekintettel arra, hogy éppen néhány nappal ezelőtt kapott adminisztrátori megbízást Raskó Sándor püspöki helynök, a tragikus haláleset folytán semmi fennakadás nem áll be. Az elhunyt érsek díszdoktora a szegedi egyetemnek és díszpolgára volt Szegednek, örökös tagja a város törvényhatósági bizottságának. Dr. Pálfy József polgármester kedden délelőtt a város közönsége nevében a következő gyászjelentést adta ki: •Szeged sz. kir. város közönsége fájdalmas megilletődéssel jelenti, hogy dr. moóri GLATTFELDER GYULA érsek, csanádi püspök, pápai trónálló, titkos tanácsos, felsőházi tag, Szeged ez. kir. város díszpolgára 194*. évi augusztus 30-án elhunyt. Szeged sz, kir. város nagy katolikus társadalma az elhunytban forrőn szeretett főpásztorát, a város egész közönsége jóságos atyját, nemes pártfogóját, díszét és legkitűnőbb polgárát cyá szolja, Dr. moóri Glattfelder Gyula elDÉLMAGYARORSZAG * SZERDA, 1943 szeptember 1. « hunyta alig pótolható fájdalmas vesztesége az ország katolikus társadalmának, egyházunknak, a magyar kulturális közéletnek és legfőként városunknak, melyet atyai szeretetével egyházmegyéje székhelyévé avatott. —» Emlékét hálás kegyelettel őrizzük. Szeged, 1943. augusztus 31. Szeged sz. kir. város közönsége.* Az apostoli kormányzó qyószíe'entése Raskó Sándor apostoli kormányzó a következő szövegű 'gyászkeretes körlevélben közli az egyházmegye papságával dr. Glattfelder Gyula érsekpüspök elhunytát: •Tisztelendő Testvérek! A veszteség nagyságától lesújtva, de a fölséges Isten mindent legbölcsebben elrendező szent akaratában megnyugodva, tudatom Mindnyájatokkal, bogv egyházmegyénk föpásztora, Szent Gellért vértanu-püspök 87. utódja és mindannyiunk Jóságos Atyja, nagyméltóságú és főtisztelendő dr. moóri Glattfelder Gyula érsek, csanádi megyéspüspök, pápai • trónálló, m. kir. titkos tanácsos folyó évi augusztus 30-án este S órakor. Immár egy év óta legnagyobb türelemmel. Istenbe vetett törhetetlen bizalommal és az imádságban talált nagy vigasztalással elviselt súlyos betegség és a betegek szentségének ismételt buzgó felvétele után szülővárosában, Rudapesten, az Úrban elhunyt. Megszűnt alkotni a szellem, melyről szerte az országban a szivek és kövek fognak beszélni. Elnémnlt az ajak, mely oly páratlan ékesszólással, megalkuvás nélkül hirdette mindenkor Isten igazságait. Egyházunk örök tanításait Megfagyott a mosoly azon az arcon, melyről csak jóság sugárzott az emberszivekbe s igy a szenvedés óráiban valóban nyugodtan mondhatta magáról: mindenkinek javát, soha senkinek kárát nem akartam. Lehanyatlott a pásztorgyűrűs főpapn kéz, mely annyit áldott, annyit erősített s oly szilárdan tartotta az ősi pásztorbotot. ,, És most az Ur trónusának zsámolya előtt álló Főpásztorunkat, a mindenkor kimagasló nagy magyar főpapot, valamennyiünk Jóságos Atyját, paptestvéreim és az egyházmegye hívei imáiba ajánlom, akikért az ntotsö időkig fáradhatatlanul dolgozott és mindaddig, mig a meggyengült testben :a sziv meg nem szűnt dobogni, betegágyon a szentolvasót végezte s {érettünk szenvedéseit engesztelésül fel! ajánlotta. Utolsó üzenetként Is azt hagyta nekünk papjainak és híveinek: keressük mindenkor az Isten akaratát, melynek teljesítése számára komoly életprogram volt. Holttestét a budapesti egyetemi templomban szeptember 2-án végzendő rekviem és beszentelés után szeretett székvárosába, Szegedre hozzuk s szeptember 3-án a székesegyházban ravatalozzuk fel. Folyó évi szeptember 3-án 11 órakor kezdődő, az elhunyt Főpásztor lelko üdvéért bemutatandó gyászszentmise után pedig a székesegyház sírboltjában helyezzük a boldog feltámadásig tartó pihenőre. A temetésen a papság a lehetőséghez képest minél nagyobb számban Szpchenvi Mo*» Ma 4, 6, 8 órakor! 16 éven felülieknek A legsikerültebb német vígjáték! m lányi szereieh üditő, napsugaras, aranyos vígjáték, vidámsággal, szerelemmel fűszerezve. Szereplők: HILDE KRAHL HARALD PAULSEN ER1CH PONTO Azonkívül; HIH A Dó HIIIIIILJMH.JJII III.JL •! - .