Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-03 / 199. szám

| ÜELMAGYARUBbZAG • PÉNTEK. 1948 szeptember 3. Ravatal a Dómban rA l>6ni feljárója előli a koporsót furgonra téve bevitték a templomba, ahol már várta a feketeposztós, egyszeri! ravatal. Előtte zsámoly, amelyre kikészítették a főpásztori süveget és a pásztorbotot, ez azután rákerült a ravatalon elhelyezett koporsóra. A katafalk négv sarkán egy-egy kandailáber égett, köröskörül pedig nyolc gyertyaszál. A koporsótól kétoldalt kettős cs bármas rendben sorakoztak a koszorúk. A koporsot kisérő menet elhelyezkedett a templomban, az orgonán A ntos Kálmán székesegyházi zeneigazgató gyúszindulól Játszott, majd 'előadta Szenttamásy Almának erre a* alkalomra irt és általa megzenésített gyászdalszerzeményét. Ezután felzendült a kóruson a székesegyházi vegyeskar előadásában a »Dies trae, dies illa* kerdetü gyászének, majd dr. Henny Ferenc főesperes nagy papi segédlettel elmondotta a Mindenszentek litániáját. Ennek keretében ünnepélyes Szentségkltélel volt Ezalkalommal a hívek a responsoriumoknól az >Uram, irgalmazz nekünk' ós »Könyörögj érettünk- helyett • Irgalmazz neki* és >könyörögj éret te« mondatokkal feleltek. Óráco ntán a templomot megtöltő tatvek elénekelték a >Ments meg engem Uram az örök haláltól* kezdetű gyászéneket, ezzel a csütörtök esti gyászszertartás véget ért. A közönség nagyrésze ezután eltávozott a templomból, azontán a bivek közül sokan visszamaradtak, hogy résztvegyenek a Szentség'mádással egybekötött éjszakai könyörge'sben. Közben rátelepedett a nüvös szcp temberi este a városra. Egészen besötétedett. csak a székesegyház abiakain keresztül szivárgott ki a gyerlvák világossága Este 10 óra után ez a fény is kihunyt: légoltalmi irányiáuipaí; hlr,tették csak kékes fényükei a dom szentélyében a Szeged balott érsek-püspökének koporsója körül térdeplő és halotti zsolozsmákat mormoló szerzetesekre, apácákra és a késő éjszakai ólakban is még nagyszámmal n templomban imádkozó áhítatos hívekre. Az esti gyorsvonatta! Szegedbe ér<ezett gróf Mikes János címzetes érsek, szombathelyi püspök, Scheff• 1 e r János szatmári püspök, B u b nics János rozsnyói püspök, báiú Apor Vilmos győri püspök és Horváth Győző, kalocsai felszentelt püspök, akik dr. Grősz József kalocsai érsekkel végzik majd a pénteki temetési szertartást. A főpapok az állomásról a templomhoz, hajtattak, és a ravatalnál imát mondottak. A szegcdi mozgófénvképsziuházak nz érsek-főpásztor ur elhunytával a várost ért súlyos gyászra való tekintettel a nagy halott csütörtökesti ünnepélyes fogadásának és a Dómban való Telravatalozásának ideje alatt önkénles elhatározással szüneteltették előadásaikat s ezzel szép kifejezést adtak • város hangulatának. Az ctfulutzmeouei papság guászicientese Az érsek-püspök haláláról a Csanádi egyházmegye apostoli kormányzója, a szegedi vzókeskáplalan az egyházmegye papsága a következő gyászjelentést adta ki: A rsanrtdj egyházmegye apostoli kormányzója és u szegedi «>zékesbAptalan, valamint az egyházmegye papsága szomorú szívvel jelenük, bogy nagyméltósága és főtisztelendő moóri GLATTFELDER GYULA pápai trónálló, római gróf, a nsanádi egyházmegye érsek-püspöke, magyar királyi titkos tanácsos, a magyar országgyűlés felsőházának tagja, • Magyar Érdemrend Nagykeresitjének, a Ferenc József Rend Nagy-keresztjének. a Kormányzói Teljes Elismerés, a Magyar Vöröskereszt I. osztályú díszjelvényének és a Nemzetvédelmi Keresztnek tulajdonosa, Őseged város dlszpol, gára, az Országos Actio Chatholiea ügyvezető-elnöke, a Szent István-Akadémia tiszteleti tagja, a Katolikus írók és Hírlapírók Országos PázmányFgyesiiletc elnöke, a Szent Imre Főiskolai Internátus Egyesület egyházi e|. nöke, a magyar kat. vallás- és kat. t»nulniányalapokra felügyelő és azok ke. /élését ellenőrző bizottság, valamint az Országos Kat. Kongmatanáes tagja. a szent hittudományok doktora és a budapesti Pázmány Péter-tudományegyetem hittudományi karának, valamint a kolozsvári Ferene József-tudomány egyetem jogi karának díszdoktora, 1943 augusztus 30-án, hétfőn este 8 órakor, áldásos éleiének 70-ik, pappászenlelésének 47-ik, püspökségének 33-ik évében, a betegek szentségével és a Szentatya áldásával megerősítve nemes lelkét visszaadta Teremtőjének. Felejthetetlen emlékű érsek-püspökünk és jóságos atyánk holtteste folyó évi szeptember 2-in, csütörtökön dél- • _ cíött 9 órakor a budapesti egyetemi j templomban tartandó ünnepies gyász* | mise és beszentelés után Szegedre fog ; szállíttatni, ahol szeptember ik-án, pénJtoken délelőtt 11 órakor az általa anyuyira szeretett és minden alkotása közül legjobban szivéhez nőtt fogadalmi székesegyházban fog ujabb rekviem és beszentelés után a boldog feltámadásig nyugalomba helyeztetni Szeged, 1943 augusztus 31. Az őrök világosság fényeskedjék nekjf Nyilas alkonyból nem lesz mégegyszer nyilas hajnaihasadás! Az egyszerű józan ész szerint a szavak arra valók, hogy kifejezzék a gondolatokat. A politikai beszédeket pedig azért mondják, bogy a politikusok és pártok kifejtsék programjukat, céljukat és terveiket Ha azonban a különböző nyilas csoportokban történt megnyilatkozásokat olvassa valaki, csodálkozva kell megállapítania, hogy a szavak az Igazi gondolatok elküdöHiteaére, a beszédek pedig & valódi tervek minél mélyebb titokban tartására valók. Mert akármelyik nyilas vezér vagy alvezér beszédeit és Írásait vizsgáljuk, azzal a furcsasággal találkozunk, hogy a szavak zűrzavaros halmazából az egymásra tóduló körmondatok össze-visszaságából, a hosszú lére eresztett fogadkozásokból és unalmas bőbeszédű seggel előadott célkitűzések, bői senki emberfia meg nem tudhatja, mit is akarnak hát voltaképpen a nagy nyilas pártvezérek, milyen tervekkel, reformokkal és intézményekkel akarják boldogítani és megváltani a magyar nemzetet. Beszélnek uralkodó és feltörő uj világnézetről, korszakalkotó uj Allnmrendröl, a közösség uj meghatározásáról, a megkezdett ut kemény követéséről. a harc fel nem adásáról, a kockázat vállalásáról, csak arról az egyről nem, hogy mi a csuda is hát voltaképpen ez az ö saját külön magyar nemzeti szocializmusuk, mit akar ez csinálni az egész magyar élettel? Miben áll ez a bizonyos uj államrend? Mi a »Uapjalnk diadalmas viláenázete?* Mi az az uj közösség, amelyei felvenni akarnak, mik a célok és mik az eszközök, amelyekéri és amelyekkel harcolni akarnak, üszszességében és részleteiben miben áll az, amiről ugy fogadkoznak, hogy »«mit vallottunk, valljnk, amit hittünk. hisszük, amit cselekedni kell. cselekedjük!* Ezt a kérdést nem is ml magunk vetjük fel, hanem az a számtalan érdeklődő levél, szóbeli kérdés, amelyet a józan magyar olvasóik köréből inréznek hozzánk, akik a maguk őszinteségében és jóhiszeműségében nem tudják megérteni, hogy politikusok és pártok miért kezdenek most egyszerre karban kiabálni, hogy ők igenis kitartanak s hol értekezleten, hol lapok és folyóiratok hasábjain verik a mellüket, hogy ők azért mégis és annak ellené, re. sőt, hogy igenis kitartanak, nem tágitannk, nem sodródnak, nem váltornak és nem hátrálnak? Azt viszont, hogy mi is az, amihez ilyen tennen ragaszkodnak s amiről ilyen nagy hangon kiabálnak, micsoda is voltaképpen _ az általánosító ködös jelszavakon s már unalomig hallott s mindig az >uj« jelzővel ellátott eszménymányságokon kivül —az uj életforma, az az uj állam rend. amit ők a magyar földön- ipeg akarnak valósitani. arról — hallgatunk! Nem beszélve erről hogy voltaképpen még egymás közölt sem tisztázták sziát külön alapfogalmaikat s a Iiüségházi Leg- j főbb Akarat s a vele ádáz testvér- j harcban álló többi pártvezérek és i párttrónöröbösök semmiképpen sem J tudták programjaikat közös nevezőre hozni, a nagy nyilvánosság semmivel sem tud többet terveikről, bár tonnaszám használták el rá a papirost és megszámlálhatatlan mértékben a szavakat, mint amikor először kezdték hirdetni pártjaik, frakcióik és különböző vezéreik úgynevezett »eszraeieiidszerét*. Nos, megnyugtathatunk mindenkit, ha eddig nem beszéltek világosan és félre nem érthetően, ezentúl még kevésbé fognak. Egyszerűen azért nem. mert nem tudják, vagy nem merik megmondani « magyar népnek, hogy voltaképpen miről is volna szó... Amig folytonosan valami homályos népfelszabaditásról és uj nemzetközösségi építésről szavalnak, gondosan kerülik s a világért ki nem mondanák azt az igazságot, hogy céljuk a saját külön parancsumlmuk a nemzet felett, a magyarság ősi életformájának fel rúgása és félredobása nyakára ez az uj államrendszer, e« a* uj világnézet, ez az uj közönség nem kell a magyar nemzetnek!.., magyar nép tisztában vau a zeti szabadság és az embert méltóság értékével, pontosan tudja, hogy a keresztény alkotmányos királyság biztosítja számára, hogy róla nélküle senkise dönthessen s hogy saját sorsánv\ irtézésére meg legyen az állampolgárt megillető befolyása. Olyan tervekkel kimenni m magyar nép elé, amelyek azt kiskorusitani akarják, amelyek meg akarják fosztani a nemzet összességét attól, hogy m»;» dönthessen élete és sorsa Intézéséről, amelyek el akarnák venni a századokon át megőrzött szabadságot és megresnfolnák azt az emberi méltóságot, amelyre a magyar min. dig olyan büszke volt képtelenség! Mivel pedig a nyilas vezetőit és pár* tócskák ezt imár maguk ls jól tndják, azért nem beszélnek világosan, azért ködösítenek s azért tartják mélységesen titokban Igazi céljaikat. J A kérdés csak. meddig fog tarfan! és a nemzet ez a játék? Meddig hangzanak még m l szónoklatok a zászlóról, kitartásról, pártdiktatúra |helytállásról, koreszméről, uj államültetése! Hogy legfőbb fokon ki gya- rendről és >uj» diadalmas világnézetkorolná náluk ezt a diktatúrát. az» röl? természetesen nem döntölték el, mert: Aligha sokáig! hiszen éppen ez az. ami körül egy-, A fMs&? "á^nak egyik fő szellemi más kőzött veszekcsznek. Az azonbanmozgatója _ akitől ama híres tőr] kétségtelen, hogy tervük, a munkaál- J vényjavaslat származik, amely népilamnak nevezett totális pártállam, ez;csoportokra akarta bontani a szentpedig más nemzetek, más történelmi M,,v4ni országot s akit ezért, mint • körülmények és más társadalmi fej--nemzett húség ellen vétőt kivetett Ilödés következiében előállott állami,' magából a magyar képviselőház, 'gazdasági és társadalmi berendezte-1maKa mondja azt, hogy híveiknek aaádésének szolgai lemásolása. lm* a százezret haladja meg. Hogvart Mert ngyan mit jelent az esvik mernek tehát a tizenötmilliós országpártvezetőnek az a minap elhangolt l^n ilyen törpe kisebbség nevében kijelentése, hogy a keresztény testvé- .maimat, hatalmat, sőt pártha»almt riség. amint azt Szent István kiráiv parancsnralmat követelni maguknak? hirdette, ha tiszteletreméltó fogalom' Akármennyit kiabálnak, fogadkozvolt is a régi időben, .ma már nein n*k. szónokolnak és Írnak, a letagad* elegendő, s újból akkor tér a helyis, hatatlan ténnyel szembe kell nézniok? jövő útjára, ha napjaink diadalmas j elfogy a regementjük!... világnézete alapján elfogadja a népi. Az a veszedelem, hogy félrevezetett ftnfelépitést szolgáló nemzeti szieia. j tőmeigek politikai bódulata következlista államrendet.: mert szerinte >a.tében akár egyik, akár másik nyilaslegdiesőbb múlt sem jogosít fel airrajpárt, akár e frakciók összessége meg egy népet, hogy a Jövőt oly utakon munkálja, amelyek a változott viszonyok mellett nem a dicsőség, hanem a/ enyészet útjaivá válnak, amelyek nem a továbbfejlődés, hanem a maga ethseyás ntjal.. Természetesen az enyészet útja a magaelhagyás utja a». ha a nemzet továbbra Is kitart a szentistváni magyar keresztény királyság alkotmányos államberendezóse mellett, ha megőrzi a nemzeti önkormánvzatot. ha fenntartja a törvénvhozól, végrehajtói és birói államhatalom szétválasztását és egyensúlyát, szóval — ha nem szolgáltatja kf az országot a nyilas párt parancsuralmának. Erről kellene őszintén és nyíltan beszélniük a nyilas pártoknak és veséteknek... Csakhogy valószínűleg már ők ls tisztában vannak, vele. Logy fogja. tudja szerezni magának az ország többségét, szerencsére már régen ssertefoszlott. Nincs komoly politikai tényező, aki elhigyje, hogy a nyilas alkonyból még egyszer nyilas hajnaihasadás lehessen... De éppen ezért ugy illenék, ho®? tt nagy nemzeti megpróbáltatás idején ezek a legények csendesebben vigadjanak, _ mielőtt végképpen haza mennének... A magyarság paranesur,ilmat és pártdiktaturát elfogadni nem fog Soha. A szabadságot pedig, amelynek • véres zászlóit itt hordozzák*, ahogy a költő szavait száz éve énekeljük, — sem a Hűség Házi Legfőbb Akarat kedvéért, sem egyéb nyilas és félnyllas honmentö vezérek kedvéért megtaeadni, elalkudni vagy elárufnj nem