Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-26 / 218. szám

f IGY KEZDODOTT. Runciman Prágába megy dést Egyöntetű a vélemény, hogy ez senkit nem fog kielégíteni. Runciman augusztus másodikán érkezett Prágá­ba. Olyan reményeket fűztek a csch­DÉLMX'GY'ARORSZXÖ VASARXAP, 1943szeptember 28. rnmrii ———» f A blédt konferencia végül kiadta a hivatalos kommünikét Ennek lénye­ge kettőben csúcsosodik ki: lehetővé sorsa eldőlt és ezt az államot az ősz-[egyébként is akkor még fel *em me- egyezmény, amit a kisantant Magyar­szeomlástól nem lehet megmenteni, j rfllt a mai önálló szlovák állam lehe- országgal kötött. A kiadott kommuni­Javaslatai tehát, amiket tett, Csapa Aőséige és igy a tótok a csehszlovák ké a béke és megértés áldásait han­reménytelen kiutakat jelöltek meg. (ál1am kereteit védelmezték. HosszasJgoztatta, valamint a kölcsönös bizal­Egyébként Runciman útját Halifax " angol külügyminiszter magánjellegű­nek mondta, amiért az angol kormány nem vállal felelősséget. Ugyanekkor Wiedemann kapitány, Hitler bizalma­sa, ismét Londonba utazott, hogy Chamberlainnek megvlgye a Führer ujabb üzenetét. A franda kormánv hi­vatalosan kijelentette, hogy nemcsak tud Runciman útjáról, hanem abba beleegyezését is adta volna felsorolni: miféle tervek és ht-jmat, amit a kisantant addig soha nem rek repkedtek Runciman tárgyalásai hangoztatott Magyarország felé. Érdé­kapcsán. Hire járt, hogy a iprd felke-jmes ideiktatni, mint történelmi dokn­resi Hitlert, hogy Chambcrlainnak' mentumot a magyar hivatalos közJe­minden nap jelentést tesz, hegy me-1 ményt: gint négyhatalmi értekezletet akarnak egvbehivni. Körülbelül szeptember el­sejéig tartottak Rundman puhatolód Azok a tárgyalásé*, amelyek egy­részt Magyarország, másrészt Romá­nia, Jugoszlávia és Csehszlovákia kö­megítéléssel találkoztak világszerte, mert szeptemberben gyors ütemben to­Runeíman érkezése előtt a cseh dúltak meg az események, amik végűt kormány közzétette nagy vonalakban ís a müncheni döntéshez vezettek és azt a kisebbségi statútumot, amellyel ezek elseperték a nemes lord fárado­el akarta intézni a szudeta néme'kér-lzáspit A kisantant gyürire meg'czul Magyarország körül Szeptembertől kezdve szinte napló- 20-án kezdődött a jugoszláviai Bléd szerűen kell ismertetnünk Csfhszlo [nevü elegáns üdülőhelyen a kisantant vákia lavina esésének mozzanatait, de [tanácskozása. A irisantant-konfereB­előbb meg kell állanunk a kisantant ciának legfontosabb témája volt a ma­összeomlásának egyik legfontosabb gyar fegyverkezés. Minden hiábavaló etapjánál; a blédi konferenciánál, volt: Magyarország lerázta magáról a amely előjele volt annak, hogv Cseh-[trianoni igát és a fegyverkezést tila szlovákja aligha számithat többé a [lom dacára megszervezte kitűnő had­kisantantra. Már évek óta tudja és seregét A kisantant konferenciának szlovákiai kisebbségek az angol poU-.dott jegyzékre vártak. A bledi koufe* t. György angol király 1038 juüus kezdődött meg a csehszlovák dráma tikus közbelépéséhez, hogy a Prágai Irenclat «pn's » kulisszák mögött Ma­li-én érkezett Párisba, ahol nagy ün- utolsó felvonása olyan momeatü.nmaJ, Magyar Hirlap angol nyelvű vezér-j gyarorszaggai roiyiatou targyaiasott ncpélyességgel fogadták. A világsajtó amely később némi humoros elemmel cikkben üdvözölte. Rundman elsőnek 101°ztek meg. szerint számos döntő fontosságú prob- vegyült. Ekkor indult ei ugyanis természetesen Benes köztársasági el­léma keiül megbeszélés alá az angol Csehszlovákiába Runciman lord, volt nőknél jelentkezett, majd sorra tái­király és Lebrun köztársasági elnök, kereskedelmi miniszter, hogy közvetít- gyalt mindenféle politikai csoporttal valamint a két kormány tagjai között, sen Berlin és Prága közölt. A esc-h és tényezővel. A szlovákok felé hely-j tették, hogy a kisantant-áliamok Halifax angol külügyminiszter kúiö- kormány elfogadta Runciman beneve- zetét egyengette, hogy éppen czidő-[( gyenként egyezségeket kössenek Ma nősen a cseh kérdést szeretné végleg zését. Runciman missziója külön kenv-[tájt halt meg Hlinka András, a tot Jgyarországgal és elismerték Magyur­tisztázni, mert Csehországot tartja vet igényelne, mint a meddő megtegye-'autonomisták vezetője és a szlovákok ország fegyverkezési jogának Ogyen­Európa viharsarkának. Az angol ki-.lések és tárgyalások kézikönyve. Áz hajlékonyabb magatartást tanúsítottak hőségét. Erre nézve Magyarországgal rály pohárköszöntöjében erősen hang- angol lord meglátta, hogy Csehország most már, mint a vezér életében, j egyezményt irtak a'á. Ez volt az első súlyozta, hogy a két nagyhatalom' -«•»». -- ' megértése nem irányul más állam el­len. Ellenkezőleg: hő vágyuk, hogy a világbékét fenyegető problémákat meg­egyezéssel simítsák el. Mindez a tanácskozás alig enyhí­tett valamit a cseh válságon, amely hol lappangott,, hol élesen szóhoz ju­tott Oldalakat töltene el, ha reprodu­kálni akarnók a különféle nyilatkoza­tokat, burkolt fenyegetéseket, harci kiáltásokat, a sokoldalú megbeszélést és vitát. Így csak a legkiemelkedőbb momentumokat irjuk meg. világsajtó egyetért abban, hogy az angol király párisi látogatása kapcsán az angol és francia államférfiak tanácskozásának gerince a cseh kérdés volt. Wiede­mann, Hitler bizalmasa Londonban járt és Halifax beszámolt Hitler üze­netéről, amelyet tgen komoly Jelleufl­nek tart. Még nem fogadták el azt a tervet .hogy négyhatalmi értekezle'et hívjanak egybe Anglia. Franciaor­szág, Olaszország és Németország kö­zött T>e mindent elkövetnek, hogy Pi­ri s és Róma között tárgyalások in­duljanak meg és ez a két ország megegyezésre jusson. Prágának azt üzenték hogy siessen a szudeta né­met viszály megoldásával. Bombaként hatott az angol király látogatása idején Göring egyik állító­lagos kijelentése: * — A szudeta németek októberben német állampolgárok lesznek. Nem fogjuk" ezt az országot meghódítani, Sanem önként adja meg magát. Má­jusban nem értünk el semmit, dc okul­tunk a történteken. Göring jóslata Ke fs vált a maga ideiében pontosan. Bonnet francia külügyminiszter üzenetet küldött Benesnck, hogy gyor­sítsa meg a szudeta német kérdés le­bonyolítását. E tekintetben a legvál­tozatosabb tervek merültek fel, igy többek között az, hogy Csehszlová­kiái négy tartományra osztják, amely mindegyikének önkormányzati parla­mentje is lesz. Csak a pénzügyek, hon­védelem és külügyek maradnak a prá­gai központi kormány kezében. De ilyesmiről Prága hallani sem axart. 1938 végén fantasztikus hirek kel­tek ismét szárnyra. Ezek szerint Hit­ler Wiedemann utján azt közölte Ha­lifax angol külügyminiszterrel, hogy hajlandó négy-öt éves fegyverszüne­tet kötni a szudeta kérdésben, ha ad­dig Csehszlovákia megoldja a német kisebbségek helyzetét. Bár Londonban ezt a bir cáfolták, mégis Csehország­ban felkapták a hírt és késznek nyi­latkoztak erről tárgyalni. Hitler állí­tólag ismét kivánta egy négyhatalmi értekezlet összehívását, amit sokan elleneznek, de amint tudjuk pár bó­nap muiva Münchenben mégis össze­ült és feldarabolta Csehszlovákiát. Közben kiderült, hogy nincs teljés egyetértés Anglia és Franciaország között a cseh kérdésben. Kiderüli az t#, bogy Chamberlain mégsem idegen­kedik a négyhatalmi konferenciától, sét arra ts bajlik, bogy Csehszlová­kiának javasolja a szudeti területről való lemondást, ha ezzel meg lenet meateni a békét. Viszont Franciaor­szág attól tart, hogy ez Hitler szá­mára rendkivül nagy sikeit {éteri'ette ás megnövelné nemzetközi eiejét és tekintélyét, ami más országokban ts a francia befolyás gyengülésével fog járni, anélkül azonban, hogy ezZei a békét téuyleg megmentettek voina 1988 juliusának ufólsó napjaiban hallja mindenki, hogy a kisantant ro­pog. Már 1936-ban erőszakkal keüett megdrótozni a kisaniantot. amikor ki­mondták. hogy egyik tagállam sem köthet semmiféle megegyezést a töb­bi beleegyezése nélkül. Ezt akkor hoz­ták, amikor a jugoszláv kormánv kez­dett Magvarországhoz közeledni Mint­hogy pedig ezt a tilalmat a valóság­ban úgysem lehetett keresztü'viuni és EKffiS! tótt a mult év éta folytak, abból a közös vágyból fakadva, hogy elhánt­tassanak az útból mindazon tényezők, amelyek zavarják a jó zomszédi vi­szony kialakulását, — ideiglenes meg­állapodásra vezettek. E megállapodó sók Magyarország fegyverkezési jo­gosultságának elismerését jelentik a három emiitett állam részérőt, vala­mint a lemondást egyrészt Magyaror­szág, másrészt a három állam részé röl minden fegyveres erőszakról. A megelőző beszélgetéseknél, amelvek a határozatokat megelőzték, az összes egyéb kérdések, amelyeknek megoldá­sa" a dunai államok viszonyát kedverő módon befolyásolnák, szintén beható és Jóindulata megfontolás tárgyai vol­tak. A fentemiitett államoknak e kér­déseket illető magatartását leszögező nyilatkozatait előkészítették, de végtm ges formájukban nem voltak lefektet' hetők. Remélhető, hogv mthclvst a fennálló nehézségiek áthidaltattak- « kérdések megoldására Irányuló tár­gyalások kedvező befejezést nyernek' és a létrejött megállapodások, vala­mint a szóbanforgó nyilatkozatok egy­idejűleg közé fognak tétetni. Imrédy Béla miniszterelnök é« Rá­akarva nem akarva hozzá kellett já­rulnia a trianoni szerződés katonai zá­radékának feloldásához. A kisantant tanácskozásaival egyidejűleg Horthy Miklós kormányzó. Imrédy miniszter­elnök. Kánya külügyminiszter Német­országban tartózkodtak. A tartózko­dás neve: vadászat Göring meghívá­sára. de lényegében fontos politikai megbeszélés. Németországi tartózko­Magyarország előtérbelépését sem le- dásuk miatt nem érkezhetett meg Bléd- nya Kálmán küiüffrroinlsztcr ^P^"1®* hetett elhomályosítani, a kisantant vál-1 be a magyar kormánv válasza, ame- tű nyilatkozata még jobban megviia­toztatolt a magatartásán. 1938 aug ivet a kisantant tárgyalásaim' kül- jgitja a blédi konferencia jelentőseget, ' _ Nem volt meglepetés számunkra a blédi konferencia határozata. Egy esztendő óta szó van Magyarország és a kisantant megegyezéséről. Magyar*; 'országnak természetesen változatlanul (az volt a megbeszélések során az ál­láspontja, hogv az egyen jogosultság kérdése alku tárgya nem lehet. A kis­antant államfétfiai honorálták ezt a* álláspontot. A blédi eredmény három pontban foglalható össze: 1. Magyaré ország fegyveres egyenjogúságának ei j ismerése. 2. Magyarország nem alkal­maz erőszakot, erre kötelezi magát é* külön-külön létesít erre nézve a szom­széd államokkal megállapodást. 3 K kisantant kormányai velünk egyetér* tésben mindent el fognak követni, hogy eltűnjenek mindama körülmények, amelyek Magyarországot és szomszéd' államait egymástól eltávolítják. Nem lehet többé visszacsinálni Magyaror­szág katonai szabadságát. Egyenlő fe­lekként keli állanunk egvmá«?al szem­ben. A kisebbségi kérdésben Csehszlo­vákia nem fogadta el a magyarok ál­lal felajánlott formulát, de Világot, hogy Jó szomszédi viszony alapja a magyarsággal szemben tanúsítandó magatartás. A blédi konferencia azonban csak'" hamar elméleti jelentőségűnek bizív nyúlt. Magyarország betartotta, mert nem erőszakkal, hanem békés döntő­bírósági határozattal jutott a felvidéki területekhez, de egyébként a kisan­tant maga összeomlott és igy határo­zatai csak történelmi jelentöségüekké válták gyakorlati érték nélkül. (Folytatjuk.) SZEGEDI BEVÁSÁRLÓ KIRENDELTSÉG .SZÉCHÉNYI-TÉR 12, TELEFON. 33-/7,

Next

/
Thumbnails
Contents