Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-26 / 218. szám

Csuka János: Dalmácia visszatér Jutott második világháború amikor A negyedik vérgőzös esztendőn lul-.számításokat végezni tovább [események rázkódtatják meg a halmozza a meglepetéseket. A pilla- got. Gyűlölt ellenségekből ilyen vilá barátok, natnyi érdeklődés középpontjában az dédelgetett barátokból ellenségek le.sz­olasz kérdés áll, amely minden sza |nek úgyszólván átmenet nélkül s ezek mitást és higgadt elképzelést fejtetőre a megrázó fordulatok meg több szen­állttott. Nem lehet nyugodt és reális |vcdést okoznak a fáradt olasz népnek. A horvát sajtó hangja az olasz dráma kifejlődése éta TELEFUNKEN ÉS EKA gramafonos rádiók kaphatók: Bruckner Elemér RIV golyóscsapágy képviselet élénkebb és színesebb. Horvátország is érdekelve van az olasz események­kel kapcsolatban nemcsak a közös ha­lár, hanem elsősorban Da'mácia, a horvát tengerpart által. Jugoszlávia megszűnésekor az Adriai-tenger kcie­ti partvidékét olaszok szállták meg. A szebbnél-szebb fürdővárosok. kUölők olasz kézre kerültek s a paitszegélytn kivül még vagy száz kilóméter mély­ségben ékelődött bele a horvát lerü Jetek érzékeny húsába a határvonal. Fájdalmas és kiábrándító voit a hor­vátokra nézve a tengerpart elszakí­tása. A horvát nép büszke arra. hogy .a világtengerek egyik legferíőibb tá­ja az övé. Dalmácia lakossága kilenc­ven százalékban horvát, ha délen vé­konyabb szerb réteget is találunk, olaszok pedig úgyszólván minden na­gyobb városban élnek. A számuk •azonban egészen jelentéktelen. Ezen a vidéken fekszik Biograd na more, SpaJato, Raguza, Sebeniko, amelyek múltja ha nem is nélkülözi az olasz hatást, de át és át van szővehorvát történelmi eseményekkel. ' A horvát mult aranyszálakkal őrizte meg e tör­ténelmi névek ragyogását. Dalmácia népe intelligens, hevesvérű ugyan, mint mindenütt a tengerparti városok lakossága, de nacionalizmusa maga­san lobog. Az első világháború lezá­rulása után elsősorban Dalmácia 1a­•kossága tüntetett és nyugtalankodott Fiume. Zára és Isztria elvesztése mi­att Különösen fájlalta azt. hogy Zá­rát, amely Dalmácia közepén fekszik, kiszakították a horvát anya ölelésé­ből, hogy Olaszországnak adják. A lángoló szenvedély, amely visszakí­vánta az olaszoknak' juttatott területe­ket, sokáig hátráltatta az adriatengeri megértés létrejöttét. Muspolini segi-, tett eloltani a tüzet, amikor Jugosz­láviával likvidálta a függő ügveket. S 1911. történelmi tavaszán mégis ezt a Dalmáciát vágták el Zágrábtól. A temperamentumos dalmát nép, amely a Belgrádellenes front első sorait tar­totta mindvégig s ezért különös ke­gvelemben állott Zágráb előtt, elke­rült a horvát államtól, nem lehetett annak részese. A dalmát n én dinamikus lelki beállitotfsáaát, gondolkodását kell ismerni ahhoz, bogy megérthessük, milyen hatása le­hetett a tengerpart megszállásának lam. bogy nem tudott megerősödni, Horvátországhoz s annak élő részese, mert nemcsak elrejtőzött partizánok- megmutatja sebet és támogatást kér. kai, de belső ellenzékkel is meg kel- Pavelicsck talán a tőlük elfordult tó­lett küzdenie elsősorban Dalmácia meg megnyugtatására és kiengesztclé­mcgszállása következtében. söre gondoltak, amikor nemi kárpót-. A horvát lapok az usztasa Horvát- lásul megszerezték Fiumét és Záráf szki Karoddal együtt szines beszamo- is. A horvát történelemnek ezt a két lókban érzékeltetik azt az vörömuj- fellegvárát, amelyet D'Annunzio légio­jongást, amit a horvát csapatok visz- náriusai ragadtak el tőlük. Ifogv a sza térése Dalmáciában kiváltott. Az horvát nép félreállt, csendesen szem öröm és a megelégedés hangja mögött lélődő része mit szól a fordulathoz, azonban felnyomul a másik, kevésbé az. nem derül ki a közleményekből, barátságos Hang, amely a panaszé és- A háború morajlásában is néhány­a bosszúságé. A két és fél éven keresz- heti vigasztalást talált a horvát nép ugy a dalmátok, mint a tengerért, ra­jongo, a tengert a horvát allaro eliu Iáidon óhatatlan részének tekintő bor­•vat állam citulajdonilhatailan rcsze­nek tekintő horv át közvélemény kor e- _ ben. Megszakadt az összeköttetés ázitül visszaszorított, ingerült érzések Dalmária visszaszerzésében. Pa vei les uj horvát birodalom és a tengerpart'tombolása ez. Árulkodik Csak usy elegáns a ruhája, ha „HUSZTIK" szabómester csinálja. Be'- és küifölai szövetek. — Telefon: 49-64 Fodor-u'ea 20. és vádol, államfő pedig a megnagyobbodott or­között, ami nemcsak azért fájt, mert jSzóban és képekben. Az a táj jajdul, szág egységében bízva, igyekszik még­nem lehetett a fürdőhelyekai felke.es-.fel. amely inkább enyhe és szeíid ég-f crösitetii belső helyzetét awközeled'T ni, hanem elsősorban az idegen meg-[hajlatánál fogva az élet szebbik olda- j nagvobb megpróbáltatásokkal szem­szállás miatt. ^ | Iáról ismert. Most. hogy visszatért ben. Paveticsnek a független horvát ál­lam életrehivásakor a tengerpart el­vesztése okozta a legtöbb gondot As bajt. A Pogtavnik, aki az északdaln.á­ciai Likában szervezett felkelés leve­résekor menekült külföldre, tulajdon­képpen Olaszországban készttette elő a szerbektől való elszakadást s azok a gyengéd kapcsolatok, amelyek Ró­mához és az olasz politikához fűzték, zényszerü hallgatásra kényszeritették. Hatalmas szövetségesével amúgy sem szállhatott szembe, mégis hallgatását gyávaságnak, a legkedvesebb horvát gyermek; Dalmácia elidegenítésének tekintette az a horvát réteg, amely a tengerpart nélkül nem tud horvát ál­lamot elképzelni. Hogy a horvátok ra­gaszkodása Dalmáciához mennyire mély és körültekinthetctlen érzés, bi­zonyítja, hogy az 1910-es szerb—hor vát megegyezés első feltétele volt a tengerparti bánságnak a szávai,. va­gyis a hurrát bánsághoz való csato­lása. A horvát lapok mostani cikkei szerint Pavelics kormánya évek éta ismételten felhivta a német kormány figyelmét arra, hogy a horvát közvé­leményben milyen rossz hatást váltott ki Dalmácia elvesztése, de a helyze­ten eddig nem lehetett változtatni. A két és fél esztendő pedig főleg a dal­máciai kérdés kiéleződése miatt szét­szaggatta a horvát közvéleményt. Még az a réteg is, amely Jugoszláviában aivar legradikálisabban a Belgrádtói való ' felé kiépítendő villamos távvezeték tervcinek letárgyalására. Rendkívüli érdeklődést váltott ki Hódmezővásár­hely helyettes polgármesterének: Be­retzk Pálnak tiltakozása a távvezeték megépítése ellen, miután ez súlyosan sértené Hódmezővásárhely anyagi ér­dekeit. Az értekezésből közismertté vált, hogy a villamosniüvek tulajdonképpen Hódmezővásárhely villanvellátásának majdani birtokbavétele coljából haj­landók Algyő világításának és Lud­öntözőmüveinek energiaszolgálta­•^™UÍTaJ"H'il ia (fására. De Hódmezővásárhely résen cltavo odáson dolgozott, csalódottan ( ^ RÍkraszá„ni „ va­fordn1 ehetetlen kormá- <nkk hatalmas ,ÖUecso. nyáto.l A legértékesebb elemek a hor- swmÍK,n, rj az. amit a szege­vat parasztpart Kiegyensúlyozott meg- '— ........ bizhaló és minden áldozatra kész ve­zetői szakítottak az usztasa mozga­lommal. mert ugy látták, hogy Pave­lics nem tudja megőrizni a nevében olyan eréllyel és határozottsággal em­legetett horvát állam függetlenségét Mussolini bukása és az ezt követő oiasz kapituláció egy csapásra meg­változtatta a dalmáciai helyzetet ts. Az Olvasó iria A szeged fenyavilágba vezessék ki a villanyvilágítás? elvárja tehát a város hatóságától, A Délmagyarorszag szombati bogy a hódmezővásárhelyi érdekek számában részletes tudósítás jelent ellen irányuló tárgyalások megszaka­meg arról a tárgyalásról, amely hi- dúsával egyidejűleg kezdeményező 16­vatva lett volna az Algyő és Ludvár péseket tesz saját polgárai anyagi ér­'dekeinek védelmére! Németországgal egyetértésben megindultak a horvát csapotgk és birtokukba vették a két és fél év előtt eltulajdonított dalmát tengerpar­tot és megszerezték /arát és Fiamét is. Horvátország a legnagyobb győ­zelem mámorával ünnepel. A horvát igazság diadalmaskodott. Hatszázezer hónát egyesült a törzzsel. A zágrábi sajtó újabb színnel gazdagodolt. Meg­indult pergőtámadása és súlyos váda kat sorol fel már harmadik hete. Ar­ról a nagy anyagi és erkölcsi károk­ról ír. amit Dalmácia népe elszenve­dett. Meglepő még a mai eldurvult sajtódzsungelben is az a hang. amely­lyel a zágrábi lapok a megszálló olasz katonák eljárását és viselkedését bí­rálják. Mintha nem is a tengnapi szö­vetségest. banera a legádázabb, leg­gyúlóltebb ellenséget leckéztetné. A horvát sajtó hangjára a németországi l»pók í« felfigyeltek. Egvik-másik megírja, miért kellett Dalmáciát át­menetileg elszakítani Horvátországtol. Közléseik szerint Mussolini és n fa­sizmus ezt mindig ellenezte. Mussoli­ni a realitások embere, érthető, hogy nem akart még egy szláv vidékei Olaszországnak megszerezni, hiszen tudhatta, hogy az felidézi az Isztria és Fiume elvétele miatt különben so­ha teljessé meg nem szűnő olasz­horvát ellentéteket. Horvátország kü­lönben is ekkor már barátként és nem ellenségként állott mellette Pavelics­csel az élen. A mohó, a kielégítetlen olasz katonai körök, amelyek az ad­riai tenger teljes uralmáról álmodoz­tak, győztek a diplomácia és n poli tik* csatájában. Ezek akarták Dalmá­cia megszállását olvassuk a hor­vát és a nériet lapokban s ennek a magatartásnak köszönheti a horvát ál­diek saját Ugyanis a bevezetve a Röszke és hatóságaiktól ls elvárnak! tanyán még ma sincsen villany. Szcntmihálytelek. különösképpen Alsóköz­pont megvilágítása legalább annyira szegcdi, sőt közérdek, mint Algyő vil­lannyal való ellátása, És ba éppen öntözni akarunk, akad itt öntöznivaló eiég a tanyavilágban! A tanyai nép " Ne mondja senki, hogy nyers­anyaghiány miatt ezt csak a bábora után lehet megvalósítani! Mert balett {volna s most is lenne vezeték AlgyŐ felé As Ludvárra, akkor lehet, sőt van anyagi saját igényeink kieiégi tű­sére is. Az bizonyos, hogy a villany tanyára való kivezetése a nagytőké­nek nem nagy üzlet! De a tanya la­kossága garantálja aatl hogy ráfi­zetni nem fognak! Elégejék meg » nagytőke ez egyszer kisebb haszon­nal! A szegedi tanyavilág népe elvárja mindenkitől, akinek ev. akár mint vá­rosi hatóságnak, akár mint ország­gyűlési képviselet tagjának" köteles, réífc, hogy most, ebben az ügyben megvédje a város tanyai polgárságá­nak jogait. Röszke, Szentmihálytelken1 11 kilométernyi. Alsóközpontra pedig a repülőtértől számítva 17 kilomé­ternyi vezetékről volna szó. És B ta­nyavilágban is kigyúlna végre a ci­vilizáció fénye... A te 'visszaélések és a közönséq Igen tisztelt Szerkesztőség! A tex-j látom, hogy bőven van anyag és el tilvisszaélésekkel kapcsolatban hadd [lehetne látni a közönséget szűkségle­mondjon néhány szót az olvasó is. tének megfelelően, ha nemcsak a Szeged közönsége értem alatta fő-{nagv-, hanem a kiskereskedőket is a leg a munkás ós kistisztviselő osz-' legszigorúbban ellenőriznék. Miért tálv tagjait, továbbá azokat, akiknek nem kötelezik a kiskereskedőt, hogy semmiféle textilösszeköttetése, nincs áruját, amint megérkezik, azonnal té­egyáltalán nem tud mosó- és vá- ípve a kirakatba? Vezessenek listát szonátáihoz hozzájutni. Magam péí- 87 eladott áruról (van elég alkalma­déul félév óta képtelen vagyok egy •<-tt a látszólag üres üzletekben!) é* férfiingre való anvaghoz normális' a harisnva eladáshoz hasonlóan, min­áron hozzájutni. : a fekete árat meg- den eladást vezessenek be a vásárlási könyvbe, számoljanak el vele névsze­rinti kinek, mikor és mennyi árut szolgáltak ki, — amit szükség ese­tén ellenőrizni lehet. ^ Szerelném, ha soraim nyilvános­ságra kerülnének, abban a remény­ben, hogv szolgálatot tehetek" vele f mai nehéz időkben súlyos gondokkal fizetni pedig képtelen vagyok Az üz­letekben üres polcok é« gúnyos mo­solyok fogadják a vevőt és mosó­anvag helvett tüllt meg csipkéket kí­nálnak. Csipke-ruhát természetesen sem dolgozó férfi nem viselhet, sem iskolás gyermekeimre nem adhatok. F.ddig azt hittem, hogv ezek a sze­gény kereskedők ecváltalán nem jut- küzdő embertársaimnak. Kiváló tts«­' nai» portékához. Most azonban ugy ' telettél: Egy hü olvasójuk-

Next

/
Thumbnails
Contents