Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-25 / 217. szám

Hungária-Kávéház Zsiga Ernő"*" a külföldi útról hazatért hangversenyez hogy * has/on mind a házipénztár foglalkozik Hódmezővásárhelyen ^unk * sírnál, ahol mindenM térdrejavára essék. Ezért várt és vár 50 ezzel a kérdéssel. A közgyűlés egyeszlerirteig törvényhatóságunk —-jhanguiag tiltakozni fog a dolog elmondja a memorandum — és most [len és kéri a minisztert, hogy a » távvezeték ezt az egész várako- [távvezetékre kiadott engedélyt hazást IHuzőriussá teszi. A jövő hé- tálytalanitsa. hogy a villanytelep ten a törvényhatósági kőz®,ülcs(értékes objektuma' maradhasson. Látogatás Székesfehérváron csodatévő Kaszap István sírjánál Egyszaiü sir, amely százazrakat vont szarta az országból A csocásarajü virágszál (A Délmagyarorfczág mankatárváfól) Az utóbbi esztendőben hatalmasat lendült előre KzeUrsfrliérvar idegenforgalma. Az ősrégi dunáhtuli váio» idegonjáiasáuak szinte mágneses vonzóerőssége egy egyszeri rír, amelyhez az ország legtávolabbi vidékéről, városokból, falvakból, sőt a külföldről is, tömegesen zarándokolnak az emberek. A Prohászka-bazllika tövéiben emelkedik ez a airdomb, ahol örök nyugvóhelyet talált magának kaszap irtván. Az első világháború harmadik évében, 1916 március 25-én, gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén született, Székesfehérváron, egyszerű szülők gyermekeként. Szinjeles tanulója a ciszterciták gimnáziumának és már középiskolás korában ts mély, vallásos eszmék hevítik: szerzetes akar lenni. A Jézus Társaságba kerül és szerzetesi életét a Manrézában kezdi meg. Áthatja itt a mély alázatosság és sz apostolt lelkület, ifja életét az önmegtagadás, a lemondás jellemzi bokát elmélkedik Jézus szenvedéseiről és -gyík nap kinyilatkoztatja, bogy aa emberek bűneiért felajánlja a ifjai életét Jézns szent Szivének. Halála ntán megtalált bizalmas (eljegyzései elárulták, bogy jéelőrr tadté niár, sokat tog szenvedni és fiatat <>n meghat. Valójában nemsokéra kínos és sejtelmes betegség támadja meg. hihetetlen volt ezzel szemben a« orvostudomány Is. Testét gennves seteli áhítattal ment el • botdogabb életbe. Az égi csodákra való tekintettet pár évvel ezelőtt mozgalom indult meg, hogy Kassa? Istvánt avassák boldoggá. Az egyház a maga felmérhetetlen tekintélyével áll az élén a boldogavatási mozgalomnak, amely már igen előrehaladott stádiumban van és bizonyára hamarosan Kaszap István nevével bőrUf a magyar szentek dicső gallériája. Szerte az országban a kéttornyos, cizellált katedrálfso/tól, a falusi kis imaházakig, mindenütt bizalommal és elmélyülve kérik Kaszap István égi pártfogását és imádkoznak kegyelemért, ünneplik dicső emlékét. Évrőlévre nő Székesfehérvár idegenforgalma és bővül hatalmas áradattá a sir hantjában zarándokló tömeg. Kaszap Is Iván csodás példája vallásosságra, buzgóságra ősztökéli az emberek millióit. A «zékesfehérvár! állomásié! pár percnyire vezet el Prohászka Oftokár-uti*. m"**ptt áli a Bazilika, melvet Székesfehérvár népe néhánv évvel ewlőtt eme'! az 1927-ben elhnoyt főpapia: Ottokár pflspők emlékezetére. A Bazilika Jobb oldalán tornácos folyosó húzódik, égetett téglából épült a folyosó, egyszerűség Jellemzi. A íolvo só elején kis kapun át négyszögletes rogy, fejét lehajtja közel a márványlaphoz és buzgón imádkozik. Átszellemült arcokat látni mindenüti és boldog, aki leróhatta kegyeletét a sírnál. Egy töpörödött idős asszony emelkedik most fel térdeplő he.yzetébfll. Szegedről jött el ő is ide Székesfehérvárra: — Minden évben eljövök fde K»s*ap István sirjáhoa imádkozni, _ mondja kérdezés nélkül is. Nagy betegségben voltam, lemondtak már rólam az orvosok és ime meggyógyultam egészen. Nyolcvan éves multam már é9 nem fáradtság nekem a hoszszu utazás. Egy másik asszony azt meséli, hogy Kolozsvárról érkeaett Fehérvárra, a csodatévő sírhoz. — fin ls gyakorta eljövök" Ide családostul egvfitt. Kaszap István bennünket is megsegített Pap á!1 mellttünk. Ösztökéli • híveket. hogv tépjenek le virágot • 8Ír-!no'lért ajánlotta lel, róL — fizabad letépni egy wát virágot, Icy szokás rr, elvisszük kegyeleté * emlékül, mert éeodás erejűk Vau ezeknek la. A Jóságos figyelmeztetés ufán mindenki visz magával egy kis tépett vivágszálat. Az imakönyvek megteltek a Kaszap István sírjáról elhozott vlrágszálakkaL Delet harangoznak már valamelyik templomban. A zarándoklók tömege azonban nemhogy fogyna, de állandóan növekszik. Már megtelt hívőkkel a szögletes udvar, • tornácos folyosón is tömegével várakoznak" aa emberek, hogy bejussanak egy röpke percre Kaszap István sírjához. S (gV van ez napról-napra, hónapról -hónapra. évről-évre. Soha el nem fogy 9 hivők serege a csodatevő sir mellől, ahol Kaszap István alussza örökkétartó álmát, az n Kaszap István, akt irtózatos szenvedéseit az emberi WPLW.) * Stn&nultaU a vzeqtdi UisUocsmák ílUútl a nótaszó, elUattqattatía a 20 {ittíu* ztne\t^ifi kucset nélkül maiadlak az áitq. Utyányztniszek — Jlama-küldötUty a pótyáimcslci elótt (udvarba vezet bejárat. Kis udvar re, innen * magas kőfalon át nincs Wbek. fé kél vek borították et, több héz operádé* nent keremttl és lrto-j ; ^S^CuTeítk » kék eget »foy fájdalmait^bizó leiekkel, de meg-; Mfn, m nr ndvArban. közveíUn a Bazilika tövében jelölték kt örök adással viselt. A legsúlyosabb fájdal mai közt ls mindennap hálahlmmiszt — Te ficamot — mondott és szinte örömmel viselte szenvedéseit. Kevéssel halála előtt lelki végrendeletében ihletett szavakkal kinyilatkoztatta ifjú életének értelmét: .Szeretettel, azeOvcrfétmel szoleálni „ szeretet Székhelyét, Jézus szcntséees Szivét*. 1935 december 17-én halt meg Kaszap István borzasztó szenvedések után. Tár órával halála előtt — mi után szólni már nem tud — leírta bu címszavait: »Ne sírjatok, mennyei születésnap ezt« Mielőtt örökre lehunyta volna szemét, az örök élet utolsó küszöbén még megigérte. hogy az iránta tanúsított nagy szeretetet. « fi/fkai halálában is viszonozni fos ja... Azóta Kaszap István sok'zben Keváltotta Ígéretét, szent fogadalmát. Eüyszerü sírjához tömegével zarándokolnak a hivők, kő/tűk eulyoe betegek, bénák, térti lelki fogyatékosak, rokkantak, nyomorultak. Sokszor meztőrtént nz isteni csoda — írásos ht/onyitékok tömkelege ledokumentálja , hogy ett a sir mellett a bénákból épek lettek, a sánták egyszerre csak járni tudtak és nemrégiben ts volt rá eset, hogy egy fiatal leány, aki 2 mankón vánszorgott a sirdonibhoz, buzgó fohászkodás után onnan már támas* nélkül, repeső boldogsággal e» nyugvóhelvét Kaszap Istvánnak Rima. sziirke márványlap fedi a sírját, ecy-/érii, diS7nétkjl11 a sir. minf amilyen Kaszap István fiatal élete volt. A sír fölött, a templom falán nagv fekete kereszt, alatta két sorovl felírás: KASZAP ISTVÁN 1916—193Ő. A sir sima márvánvlapját elborítja a kegvelet sok-sokezer virágja. Soha sem fogv ki Kaszap István sírjáról a virág, ováron éppugv mint. félen. Messzi földről elhozták ide a kegvelet virágszálait az emberek, akik kegyelemért fohászkodnak a slrdomhnáf. Klgyözó emheráradat 61! Ja körűi ezt az egvareril sírt és öregek. fiatalok, nők. férfiak, gverm-kek. aggastyánok megbékélt türelemmé1 várakoznak hosszú-hosszú időn át. hogy perenví időre odatolhassanak a sírhant közelébe. Néma ábitat öli meg a környéket Itt senki sem síel, nem tolong, nem Idegeskedik, némán várja, amikor sor kerül rá és oda ér a sirhoz. ahol térdre ereszkedik és rf mondja imáját ahhoz, aki fiatal életében is olv sokat szenvedett Ott állunk mi ts a sorban, előttünk egy fiafal leánv. mögöttünk idős urak. kezükben virág. Ha valaki a térdepelők közül felkel a sir meilő-. esy lépést jutnnk előre, közelebb • sirhanthofc Percről-percre kö/rtebb (Á Délmagyarország munkatársától) öreg cigányzenészek küldöttsé ge kereste fel pénteken délelőtt dr, Pálfy József polgármestert. Fekete »szalonkabátba« öltözött, feketeképü öreg muzsikusok álltak csöndesen és tisztességtudóan a város polgármestere előtt és arra kérték: tegyen valamit érdekükben, hogy ismét keresethez jussanak. — Három hónapja nem muzsikálunk — panaszkodott a küldöttség szószólója, egy saját bevallása szerint 68 éves vén cigány. — Valamennyien tnl vagyunk a hatvanon, tíe azért még volna annyi erőnk bogy muzsikával megkeressük mindennapi kenyerünket. Nem akarunk mi senkire rászorulni, csak dolgozni szeretnénk! Dc amióta bevezették a 20 filléres külön vigalmi sdót, nem muzsikálhatunk ... Elmondották, hogy kisebb kocsmákban muzsikáltak éjszakánként 'V amióta életbelépett a 30 filléres vigalmi adórendszer, azóta a k's kocsmákba be sem engedik őket, mert a kocsmáros nem akarja vendégeit! »molc?ztálni« a nótadijjal. — Olyan sok az a 20 fillér? —' kérdeztük a cigányküldötíség vezetőjét. — Hát hiszen nem sek határai között tehet, azt elköveti, hogy az öreg cigányzenészek keresetükhöz jussanak. — Nem mehetünk el Budapestre rajkónak... — mondta kimenőben az egyik öreg és panaszosan mosolygott hozzá... lemszépen, dc a tulajdonos azt mondja, hogy nemcsak annak a vendégnek kell megfizetni a 20 fii. lért, akinek a nótáját huzzuk, hanem mindegyiknek, aki a kocsmában van, Ez pedig nem méltányos. Ezért osztan meg sem engednek nyikkani minket... Előadták a polgármesternek, h' gv még azokban a kocsmákban if, ahol eddig volt egy-két vonós, vagy egy cimbalmos muzsikált, beszüntették a zenék Igy va'amenvryíen kenyerüket vesztették. Kérték a polgármestert, hogy tegyen valamit érdekükben. Dr. Pálfy József átvelte a kül__ döttség kérvényét és Ígéretet tett, intünk A csodához. már ott U v#-|hogy amit • törvényes rendelkezéTejszövetkezet létesül Alsótanyán (A Délmagyarország munkatársitól) Az alsótanyai gazdók értekezletet tartottak Alsókőzponton »bból a célból, hogy a tej beszolgáltatásával kapcsolatos hátrányok kiküszöbölésére szövetkezetet létesítenek. Megírta a Délmagyarország, hogy a gazdák a tejgyüjtéssel s az akörül felmerült hátrányos helyzettel nincsenek megelégedve. Hogy a tejbeszolgáltatás admi nisztrációiának hiánya miatt további károkat ne szenvedjenek, elhatározták, hogy szövetkezeti alapon oldják meg a tejértékesilés kérdését. Az alsóközponti gazdaérteketleten megjelent Haidekker Andor gazdasági főfelügyelő is, valamint Recktenwald Kristóf *ok az ké.jügyéd, aki tájékoztatta a gazdákat a szövetkezeti törvény idevágó rendelkezéseiről. Az értekezleten részt vettek: Tanács Sándor, Farkas János, Babarczi József és Gerle Imre gazdálkodók, azonkívül Ben ke Ferenc, a gazdasági iskola igazgatója és dr. Nyilassy Pái aljegyző, az alsóközponti közigazgatási kirendeltség vezetője. Elhatározták, hogy a szövetkezeti alakuló közgyűlést két hét múlva öszszehivjók. Olvassa a Délmagyarország ot hirdessen a Délmagyarországban!