Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-24 / 216. szám

A DÉLM A G Y A R 0 R S Z A (J sejti a magyar politikai élet sivár--hisz a magyarság föltámadásában. audienciákból a kőzvélemtny metsa* * PUktlk, 1*48 szeptember *4. ságában u tornyosuló fellegeket. B Dráma, regény, újságcikk, szónok- menó következtetéseket vont le.Egye­———— zánc tragédiájának jelképével int h lat l)d- és külföldön mind egyetlen sek azt hitték, hogy a kisantant lát­fenyegető veszélyre Érzi a történelem nagy eszmének a szolgálatában. Na- van a veszedelmet,'amely elsősorban nagy viharának előszelét Uj Mohács-1 lósággal mitikus hittel sugároz erőt (Csehszlovákiát és utána másokat i« tói rélli nemzetét, amikor fölemeli a mások lelkébe. A trianoni Magyar-j fenyegethet, közeledést skar keresni szavat a nemzelrontó radikális és ország idejében minden irása és tet-> Magyarországhoz. Ez azonban nem nemzetközi irányzattal szemben. Ami- te a riagy eszményt szolgálja: elesett következett be, Jugoszláviát kivéve, de kor pedig a nemzet Trianon halálvöl- \ nemzetének fölemelését, a trianoni bi-j Jugoszlávia sem nyújtott Magyaror­gyébe süllyed, írásmüvészetének ra . tincsek összezúzását. Ezért mondhat- szagnak semmi revíziós igénykielégi­gyogó fegyverével hirdeti a feltárna- juk, hogy írásmüvészete és cselekvé- tést. Különben is a kisantant e*kor dóst s szervező erejének hatalmával se egyaránt a politika legmagasabb igyekszik megmozgatni a nemzet str- j régióiba emelkedett. Mi e helyről ma kövét. »Akárhány zsoldossal őrizte í a nyolcvan éves Herczeg Ferenc­Herczeg Ferenc Irta: Csekey István Herczeg Ferenc, a mostani ma­gyar -/cpirodalom koronázatlan ki rulya ivolcvan éves. Fejedolemnek és közönséges földi halandónak egy­itinin Különös Isteni kegy az ilyen pati iái kakor elérése. De egy enesen az isü ni gondviselésnek magyal azz ban ricin HZ írót és a művészt, há­tik is a Szent Sírt — kiáltja —: Igazság föl fog támadni*. Abban az. nrm a nagy állammüvészt. a politikust időben, amikor oly sok vérbeli ma- ünnepeljük, aki minden művészetével gyár a r.emzelhalá! rémképét látja, az egyetemes magyarság ügvét szol­líerczeg a magyar puszták fiainak gálta. azaz a szó ' legnemesebb értel­folénves nyugalmával rendületlenül méhen vett politikumot nemzet irányában kinyilvánított külö­nös kegyelme, hógy a nemzet egyik legnagyobb szellemi vezérét ily gaz­uag éiellel áldotta meg testi és szel­lemi erejének teljességében. Herczeg Ferenc Versecen szü­letett IJcrzog Ferenc József yógvszerész, majd polgármester és Hwffmacn Lujza harmadik gyer­mekeként. Bár német ajkú szülőktöt Magvatoi szégon született és igy e ter­mészeti lénynél fogva a magyar lia­Z J'ihK, és A politikai magyar nemzet- W^P ^WH^P eek lett tagjává, .le önként csallako- Chamberlain az angol alsóhazban végsőkig. Masaryk «.it ahhoz a szellemkulturális KÖZÖS- "tegnyugtato nyilatkozatot tett a idején, nem a háború a legrosszabb, séghez, amelylet művelődési értelem- osebsz.ovakiai helyzetről. A üémtl tw-, hanem a becsületnelküli élet vagy bei. magvar nemzetnek nevezünk »A» , wlalmi kormány _ úgy mond — ked-t rabszolgaság. Lehetséges köztünk es , é» családom kétszáz esztendővel <z- .vezöen togadta az angol kormány erő-; Henltinék között az együttműködés a! előtt lőtt ki Németországból — írja' leszitéseit és _teljesen osztja az angol: következő két feltétel mellett: L Is­L (icmánv Ahaiói hn.riv n c/n/lnta nP. ..I U^~ I. IGY KEZDODOTT Hodzsa és Heniein -tárgyalásai mondta annak­A Várhegyben —, egy német fejede­lem elől menekült, olyan időben, ami­kor az őshazában a nemzeti ér/>s ínég ismeretlen fogalom volt Kxt a* érzést itt ismerték meg Magyaror­szágon, alattvalókból itt lettek pol­gárokká. Ha ez.érf renegát vagyok: annyi baj legven, Zrínyi MÍKIÓS és Petőfi társaságában vagyok az*. Né­hány évvel ezelőtt még megütközést kellett volna, ha Mátyás király, Rá­kóczt és Széchenyi nagv művészi meg­elevenitöjének magyarságát kelleti volna igazoltatnia. Lehet, bogy né­hány év múlva szégyenletes lesz. Ma azonban koreszme. Mi ellenben a vér­szerinti temzetfogalonrmal szemoen Nagy Lajostói a Hunyadiakig, Zrínyi­től Pctíifiig, Murtkáesytól Liszt Fe­rencig és Gárdonyitól Herczeg l-eren­cig éppen az ő példájukból hirdetjük, hogy magyar az. aki rendületlenül hisz a magyar nemzet fennmaradásá­ban. nnnaK örök életében s az »itt él­konnáiiy óhaját, hogy a szudeta né-.meijé* el. bogy a központi kormány melekkel való tárgyalusok jó ered uz egyetlen szerv, amely egyedül dönt menyre vezessenek. ButtJer angol külügyi AUamtiUár egyik beszédében ezt mondta: Az elmúlt busz év folyamán Anglia azzal próbált hozzájárulni a nemzetközi béke biztosításához, hogy a végletekig korlátozta fegyverkeze­sét, miután azonban a leszerelési poli­tika ne in váltotta be a hozzáfűzött re­ményeket, most a végsőkig fegyver­kezni kell és helyre kell állítani az angol világbirodalom régi katonai erejét, amely aztán lehetővé leszi a régi függő kérdések megoldását. Frá­zisnak mondta azt, hogy a háboru el­kerülhetetlen lenne. Az alsóházban kérdést intéztek a koi mám hoz Hitler és Mussolini ta­nácskozásai tekintetében. Chamberlain Kijelentette, hogy Hitler és Mussolini római tárgyalásai nem aggasztják az angol közvéleményt, mert az angol ned-halnod k«M« parancsából rétet j kormány pontos információkat kapott vállal abban a munkában, amelv az'ezektől « meffbe.szélésekrfll Ciano ezer esztendő nemzetfenntartó hagvo Hiányait csorbítatlanul örökíti át ké­sőbb születő századok magyarjainak. Miként a finneknek a finnországi svéd születésű Ifuneberg, aki még tjozzp svéd nyelven irt, volt legna-j gyiíbb nemzeti költőjük, a finn n-ni­/di himnusz szerzője, óképpen mond-1 a megbeszélésekről. Ciano gtóf olasz külügyminiszter baráti módon lögtön a tárgyalások befejez­te után részletesen tájékoztatta l'erth római angol nagysővelet az eszmecse­re lefolyásáról. Mint nagy eseményt jelentette a világsajtó 1938 május 24-én, hogy lleríeln szudeta német vezér Prágá­ba érkezeti Hodzsa miniszterelnök már vesztett súlyából és Magyaror­szág sem tekintette többé annak a ha­talomnak, amelynek éveken át a kis­antant magát kijátszotta. A nemzetközi világot állandóan foglalkoztatta a spanyol polgárhábo ni is, amely sehogysem akart véget érni. 1938 év juniusa igy telt el a cseh' feszültség, a spanyol pol#árháboni és a francia—olasz megbékélési dip­lomáciai kísérletek izgalmaiban. Egy­egy cseh—német incidens fokozta a* állandó idegháborut. Kisebb hírek: Tatarescu volt ro­mán miniszterelnök Londonban elő­készíti Kátoly király utazását. A bu­dapesti tábla háromévi (egyházra ítélte Szálasi Ferencet. Codreanu van a gárdista vezért tizévi fegyházra Hó­' lik. Teleki Pál 1938 junius 12-én is* inét visszatér az ' a*tiv politikához, mert az Imrédy-kormányban kultusu­miniszterré nevezik kt. Imrédy ml* niszterelnök Rómába ntazott, ahof Mussolini ünnepélyesen fogadta. Má­ria román özvegy királyné julius 18-án meghalt. György angol király Julius 19-én Párisba érkezett, ahol fontot tárgyalásokat tartottak. Az angol Ki­rály és a francia köztársasági elnök pohárköszöntőikben a legszorosabb együttműködést hangoztatták. A szu­deti németek 14 pontban fogalmazták meg Kívánságaikat, amelynek lényege a csehszlovák állam átalakítása nem­zeti államból nemzetiségi állammá. Mielőtt krónikánkat tovább sző­nénk főleg azokkal a tárgyalásokkal, amiset az angol király párisi utján bet az állam létét érintő kérdésekben. 2. Ismerjék el külpolitikai vonalun­kat, amely együttműködést óhajt min­den állammal. Nem mint bőkezű gesz­tust kérjük Anglia támogatását, bá­néin mert ugy véljüd, hogy a brit szabadság kötve van a mienkhez. Az angol kormány NVilliam Stran­got, mint szakértőt elküldte Prágába, bogy tanulmányozza a szudeta helyze­tet. Később — miut tudjuk — Runci­inan volt kereskedelmi miniszter ment Csehszlovákiába, de ő nem menthette meg a cseh államot. A francia Havas-ügynökség május végén azl irja, hogy anna* ellenére, folytattak és a cseh "kérdés tovább.1 hogy a német sajtó változatlan eréiy­lyel Námadja Csehszlovákiát, ugy lát­szik, iwgy a hivatalos Németország méráékelte igényeit. De a végső céin a szudeta német területek bekebele-j zése, nem változik. Berlin egyelőre csak a helyzet kiélezéséről tett le, mcit látta, bogy ez bábomra vezetne. A csehszlovákiai helyzet és Auszt­ria becsatolása a német birodalomba Lengyelországban fokozta az aggo­fejlödésével, meg kell állnunk egy hír­lapi cikk előtt (Folytatjuk.) 214 pár munkásbakancsot osztanak ki Szegeden liatiUK. hogv a nemei származású ll«-r- > — " .""TT" V ~r.~ szeg Ferenc ma a magyarság legna- ^ ^ gvobli élő írója. Jól esik ezt éppen e helyről, a szabad nemzetek béKés tv. vii'telisének klasszikus hazája, l-.r­dely szellemi fővárosából megállapí­tanom. Szimb ttuiti ez, amely napnál fényesebben bizonyítja, hogy a szent­islváni eszme valóban él és hal. ttne a külföldön janicsárokat nevelőnek cs elnyomónak kikiáltott magyarság idegen ajkúnak született fiában ün­nepli a magyar nemzett eszme és ön­tudat legmagasabb politikai inkarná­ciójót. De még egy jelképet testesít meg Herczeg Ferenc a csak nemrég ha­zatéri keleti orsuógrészek magyarjai termében. A Délvidék szülötte, ama végeké, amelvek még mindig várják visszatérésüket a Szent Korona tes­tébe. A határszéli mngynr nemzeti ér­zése a századokon át ráleselkedő vé­széivel; miflt talán élesebb, fájóbb és öntudalosnbb. Ezek az érzések sar­kalták a mngynr irodalom bajnokát, hogv tollát előbb a szivébe mártsa, mi előtt tintába mártotta volna. Hlfeh your wagon to a starl Kösd szekere­det egy csillaghoz — hirdeti Emerson Herczeg Ferenc legdrágább kincséi, arnnytollát és vele egész valóját a nemzrti eszme ragyogó csillagához kő'ötte Világnézetek gránitoszlopa a nemzeti gondolat. Már a század békés kezdetén meg­prágai minisz tárgyalt Hodzsával a lerelnöki palotában, konkrét kisebbségi törvényről nem be­széltek. Cfak főleg a köznyugalom fenntartásáról. Május 24-én temették el azt a két német motorkerékpárost, akit a chle­bi haláron a csehek lelőttek. Hitler koszoiukat küldött a koporsóra. Párisi lnpo* ludni vélik, hogy Heniein a következő négy pontot ter­jesztette Hodzsa elé: t. Katonai Intézkedések visszavo­nása a német területeken. 2. Azoknak a hatósági közegeknek szigora megbüntetése, akiknek részük volt az utóbbi Incidensekben, németek letartóztatásában és zaklatásában. 3. A rend legszigorúbb helyreállí­tása. 4 A szudeta német sajtó számára legteljesebb szabadság. A cseh sajtó ellenzi a katonai in­tézkedések megszüntetését, amig a külföldről szított propaganda izgatja a közvéleményt. A német hivatalos híradás szerint Heniein és Hodzsa megbeszélései nem hoztak enyhülést. Hodzsa harcias nyilatkozatot tett a Daily Herald munkatásra előtt: — Habár nem vagyunk militarista állam, ba szabadságunk veszélyben forog, tudni fogunk harcolni a leg­(A Délmagyarország mnnkatársA­.tói) A kormány az elmúlt években le­dalmát és a lengyel kormány igyeke- i bonvolitott munkásbakancs akciók' zet: kiépíteni védelmi és szővetáógi j hoz hasonlóan, ebben az évben is na­lendszerét. Ennek egyik jele volt azj gvobb mennyiségű munkásbakancs©! hogy a román vezérkari főnök nyolc-1 ósztat ki az ország egész területén, napi tartózkodásra Varsóba utazott, | Az illetékesek közjóléti szővetkezeto­aliol tanácskozott a lengyel hadsereg vezetőivel. Erős katonai védelmi tak­tikái beszéltek meg, de — mint tud­Egyelőre még,juk _ ez a va|óságban nem érvénye­sült. mert mikor Lengyelországot mf gtámadták, Románia nem volt ab­ban a helyzetben, bogy segítségére siessen. Közben állandóan történnek Cseh­szlovákiában kisebb-nagyobb inciden­sek. Jgv 1038 junius elején egy német­országi autóról, amejy Prágába igye­kezett, a cseh rendőrség levette a ho­rogkeresztes zászlót, amiért a német követség tiltakozását jelentette be összetűzések is állandóan napirenden vannak. A cseh kormány nem egyszer volt kénytelen sajnálkozásának kife­jezést adni. De ez hiábavaló vott; mindkét iészről annyira izgatottak voltak a kedélyek, hogy az összetű­zéseknek útját állni nem lehetett. A cseh politikusok fokozni akarták a közvélemény hangulatát, mert a tör­téntek nagyon lehangolták a cseheket, akik országuk jövője Iránt elvesztet­ték bizalmukat. Ezekben az időkben mondott le be­tegsége miatt Darányi Kálmán és ma­gyar miniszterelnökké fmrédy Bélát nevezték ki. Imrédy junius elején fo­gadta az összes kisantant követeket. Ugyanekkor Bárdossv László bocla pesti ma.syat követ kihallgatáson je leül tueg Petrescu-Commen román külügyminiszternél. Ezekből *r kel bizták meg a bakancsok kiosztá­sával. A közjóléti szövetkezetek kü­lön utalvány alapján adják ki a ba­kancsokat az arra rászorulóknak. A munkásbakancsok kiosztásával kapcsolatosan Kovács Sándor, a sze­gedi Közjóléti Szövetkezet Igazgatója elmondotta, hogy Csongrád várme­gvében 404 pár munkáshakancsot osz­tanak ki. ebből Szeged 214 párat k*P­A bakancsokat elsősorban a leszereli katonák, harctereket járt munkások, sokgyermekes családapák és ba eset­leg jut még bakancs, akkor azok a munkások kapják, akik nem jutottak" cipöjegvhez, cipőjük pedig olyat* rossz, hogy abban téli miinkftjuksl képtelenek elvégezni. A munkásba­kancs akcióból részesedni akarók igónvlési lapot állítanak ki. azt eljut­tatták a Közjóléti Szövetkezethez, ahonnan miután megvizsgálják, hogy családvédelmi szempontból lkaphat-0 bakancsot, kiállított utalvánnyal el­küldik a közellátási hivatalba. A ba­kancsok kiosztása a közeliővfiben megtörténik, de a pontos Időt még nem tudja maga a szövetkezet sem á kiosztás napfáról azonban a közjóléti szövetkezet hirdutméiiv uttán érle«itt az Igénvlöket. illetve az érdeleitekéi otínioaporszáüiejBloniai!-^

Next

/
Thumbnails
Contents