Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-22 / 214. szám

Herczeg Ferenc ti a franciának f átintik, a stoire ttéHutrtPttl együtt egésk ÉtHój>„ saj­tója méltatni haséb< kon aattM tösegét. hogy a pá'riarkái ko.;; :ik küszöbére jutva ez a nagy iró. kitérő férfin és egész ember Isten különös kegyelméből csodálatos trite&ségM és ínegkoiphatatlannl fiatalon doH»­ri'í, alkot és legtöbb irása: Csek kedet !ía angolnák születik, egy hatalmas világbirodalom és vele az egész gló bns ünnepli és viszbaagozza nevét min­den sarka a világnuk Há németként jön a világra, ma már könyvtárakra menő irodalom elemezné, síednó tzek­r* és összegezné élete müvét, alkotá­sainak jelentőséit és jelölné ki szá­mára azt az előkelő helyet amelyet a világirodalomban sokrétű képességei­nél és teremtő zsenialitásánál fosva elfoglal. Ha ítáfia lenne szülőhazája, nyilván már szobra is állana, ámelvet a hódolat babérjával Övezne egv kivá­lóságaira bflszhé nemzét. De magyar­nak született egy maroknyi kis néjS tágjának', kiapadhatatlan bőségben bti­ftftgó. sokszínű tehetségének megnvt­latkozási formája egy elszigetelt nyelv, amelyet éppen Olyan értetlenség vesz körül a szlávság és germánság nagv karéjában, mint amilyen kevéssé meg­értve élőnk mi magunk Ázsiából ho­zott sajátos karakterünkkel az euró­pai tétrég geometriai közepén. Árvák és elszigeteltek vagyunk, éppen nem hijjával • barátoknak, de nem nélkü­lózve az ellenségeket sem. Faji tulaj­donságaink kiváltanak ugvan megbe­csülést. respéktust, talán rokonszenvet l*x dé Igazi megértésre Európa népei­nél még aligha találtunk. Ha «c Bem így volna, hanem más­ként, akkor Herczeg Ferenc épp ugy a világünneplés középpontjában állhat­na, mint a nagy nyugati kulturnemze­lek legnagyobbjai. A nyolcvanad!* életévébe lépő Her. ezeg Ferencet ma csak egy ország né­E e ünnepli a nevezetes évforduló al­almáböl de éz a nép az ő népe. en­nék a népnek a vágyai, érzései egyek az övével, reménysége, hősi elszénása és renditbetétlén bizodalma a jövőben ugyanaz Lehet hogy a fegyverzőrgés zaja elnyomja az ünneplés ujjongó hangját, lehet hogy ez a hang ea>\ ben a mostani időkben nem is hat át a határon, de Herczeg Fcrene írói egyénisége és élete munkájának jelen­tősége ezzel ném lesz kisebb Ma még hiányzik az időbeli távlat amely Szükséges a helye* értékelés kialakí­tásához és Istéftnek bála. nem fejező­dött még be. sőt egyre ujabb alkotá­sokkal gazdagítja a megvár irodalmat fterczeft Ferenc irói készségének pi­henést. megállást nem ismerő murka­folyaniata. Elkövetkezik azonban egy­szer nz idő. amikor Herczeg Ferenc, aki már az elmúlt évtizedek során is nem egvszef volt a Nobel-dij esélyes jelöltje, az egész kulturvilág megis­meri azokból aZ alkotásokból, amelyek ttllétneb minden politikai áramlatot, minden irodalmi divatot és azonfelül, hOsgy egy nemzet lelkületét, érzését és gondolkozásmódját tükrözi, egyben áh talánOs és örökérvényű emberi thölh futtákkal ékesek. Elkövetkezik majd az idő. amikor a nyelvi elszigeteltség béklyóiból kiszabadultán elindul majd Meroíeg Ferenc zsenije világkörüli hó­dító tfjára azokon a nyelveken, ame­lyek már ismerik Petőfit, hoztak izéli­tőt Adyból, most merülnék alá Ma­dáeh gondolatainak mélységeibe és előbb vagy utóbb megkapják majd a Bizane-ban azt a tragédiát, amelyek mondanivalói "minden körhöz és min­dén nemzethez szólnak. Herceeg Ferénc a modern magyar irodalom ama jelesei közé tartozik, akinek nevét égyes müveinek fordítá­sából már külföldön is ismerik. Egye­lőre azonban csak a könnyebb fajsú­lyú munkái: Kék róka és A bá­róm les tőr cimü vígjátékai és tár­sadalai regényei forognak közkézen a k ül földön és bár ezekbe® is mélységes emberismeret és sök leetórt éietból­esesse® csillan meg, Herczeg Pereme­nefc" igazi és teljes írói arculatát még nem mutatják. De mi is. akik ismerjük és advörtk­be aárva szeretjük ezt nr arról kt r szü'k. hop\- még wHork:., ujabb e ujabb M/ná sokkal gazdagodni munka révén, amelyet Herczeg renfc a magyar irodalom greal ó'I man-je mindannyiunk ifaz lelki g-'té nvöriiségére kivételes szellemi képes­ségei birtokában és akkatókésesé-ji? teljében folvtat. * Szeged külön részt kér ma "árak ból az ünnepből, amelyet a nagy iró 80. születésnapja alkalmából IK »e or­szág népe. Herczeg Ferencet, a v«rsöBI kis sváb diákot Szeged nevelte n»»v gvarrá, itt kapta azokat az imprese­sziókat, Ht élte át azökai a legmé­lyebben ható ifjúkori eiső élményedet, amelvek eldöntötték sorsát, meshetá­rozlák magyarságát. írói látásét, ál­lásfoglalását. Herczeg Ferenc kora if­juságiAban összenőtt Szegeddel és az­óta sem szakadt el tőié: megmaradt a város polgárának, sőt díszpolgá­rának, mert amint emlékezetes, Sze­ged illő megbecsüléssel díszpolgárává választotta volt diákfiát. Herczeg Fe­renc a törvényhatósági bizottságnak is örökös tagja. Más közvetlen kapcsolata la van Szegednek »* ősz Írófejedelemmel: l*ctpeg*g .HeraVc eVnylte $ Déhnagyar­fífugágj '' H'- •' vékorióéí sí 1 g- vaületnek fc/oely »v,y,ktrV<í eUnóke ihteadóiboz lhíven, kiveszi a részét a Város és a s'rtyídék fealturájjíYnak ápo­lásából M-^s Herczpq, Fvíftac nem csak dísmA és reprezentációs külső ségnek tekinti a DMKE eV öki tisztsé­gét, hanem munkahelynek amelyet en­nek megfelelően kell betéhonl Ezt W zopyitja, hogy az irófejeóatom csak­nem minden évben lejön Szegedre és személyesen elnököl a DMKE Közgyű­lésén s ezenkívül is állandóan érdek­lődik az egyesület ügyi ifánt Éppen ezért Herczeg 80. születés­napja alkalmából Szeged ünnepét a DMKE rendezi meg, mint arra egyik leghivatottabb egyesület A DMKE ün­nepsége mg szerdán délután 6 órakor lesz az egyesület Boldogasszony-su­gárut 2. szám alatti üléstermében. Ez alkalomból Madáesy László tanár, a fihomtollu költő és irodalomtörténész tart ünnepi előadást Herczeg Ferenc­ről. Az ünnepi ülésen a nagyközönsé­get is szívesen látja a DMKE rende­zőségé. Az olszcgedl roblóéiillhos családirtó bírái elül! (A Délmagyarország munkatársá­tól) A szegedi tőrvényszék Mojnár­tatiácsa kedden reggel 9 órára tűzte ki a folytatólagos főtárgyalást Bora Mihály, az ujszegedi családi rló ügyében. Emlékezetes, hogy három eszten­dővel ezelőtt. 1940 novemberében idősebb Bera Mihály vincellért, feleségét és leányát ujszegedi laká­sukon ágyukban meggyilkolva ta­lálták. Amikor a gyilkosságot fel­fedezték. az áldozalok teteme már erősen oszlásnak indult, kétségte­lenné váll tebát a rendőrség előtt, hogy a rablással párosult nyilkos merényletei több nappal, feltétele­zés szerint mintegy két héttel előbb követték el. A gyanú már az első pillanatban a megölt házaspár hét kamasz fiára hárult, akiket dolog­talan, mindenre elszánt suancoknak ismertek a környékben. A gyanut megerősítette az a körülmény," bogy a két fiatalembert ekkor már hetek óta nem látták, valószínűnek lát­szott tehát, hogy tettük elkövetése után megszöktek a felelősségrevo­nás elől. Pár nappal utóbb az egyik ujsze­gedi szatócsüzletbe kenyérvásárlás ürügyével beállított az idősebbik Bera-fiu és revolvert rántott a lu­lajdonosnőre, akire közvetlen kö­zelből kétszer egymáután rálőtt. A golyó szerencsére célt tévesztett, er­re a merénylő elmenekült. A rend­őrség ekkor a legszélesebbkörü nyomozást indította meg a vesze­delmes gonosztevők kézrekeri lésére és csakhamar nyomukra is találtak a nemzetközi ut melletti csontgyár­nál levő kukoricásban. A kétBera­fivér itt bujkált napokon át és a környékbeliek közül többen látták, senki sem merte elfogni, mert a su­hancok egész fegyver- és uiunició­raktárt rendeztek be a kukoricás­ban és az elfogásukra kirendelt de­tektiveknek és rendőröknek is fegy­veresen ellenálltak. Valóságos baj­tóvadászatot kellett rendezni a két elvetemült gyilkos kézrekeritésére Nyolcvan rendőr és tizenhét detek­tív fogta közre a két holdas kukori­cást, két gépfegyverrel és barciko­csival rohamozták meg a gonoszle vök búvóhelyét. A Bern-fiuk sor­tűzzel fogadlák a rendőröket és órákig tartó tűzharc fejlVlött ki köztük és üldözőik között, ennek során az egyik rendőr: Tornyai János meg is sebesült Mind szoro­sabbra vont gyűrűben végre is kézrekerültek a gyilkosok, a fiata­labbikat szétroncsolt rejjcl. hollan talállak, valószínű, hogy nem rend­őrgolyó. hanem sa.iál maga oltotta ki az életet. Az idősebbet súlyos fejsérwiéK*eI fogták el és a rabkór­házba szállították, ahol heteken á' élet-halál közölt lebegett, végül is azonban felépült a sebéből, de a go­lyó a koponyájában maradt és az agyat ugy megroncsolla, hogy egy évnél tovább ápollak különböző igazságügyi orvosi intézetekben, amig állapota annyira javult, hogy biróság elé állíthatták. Az ez évi február 9-én megtartott első főtárgyalást a tanácselnök a védő előterjesztésére azzal az indo­kolással napolta el, hogy további orvosi megfigyelés céljára hat hó­napot szabnak. Kihallgatása alkal­mával ugyanis a fiatal vádlott a hozzáintézett kérdésekre többnyire teljesen értelmetlen feleleteket adott és általában olyan zavarosan viselkedett, hogy szükségesnek mu­tatkozott annak szakorvosi tisztá­zása, hogy szimulál-e, vagy való­ban olyan kóros agyi elváltozáso­kat szenvedeti, amelyek következ­tében képtelen a tárgyalás menetét figyelemmel kisérni. A keddi főtárgyaláson dr. Mol­nár István tanácselnök megint megkísérelte, hogy kihallgássa Bera Mihályt, az azonban teljesen apa­tikusan fogadta a hozzáintézett kérdéseket és vagy egyáltalán nem felelt, vagy értelmetlenül, teljesen összefüggéstélen válaszokat adott Vallomás hiányában az elnök felolvasta a bűnügyi vizsgálat so­rán háromizben jegyzőkönyvbe vett vallomásokat, amelyek egymással ellenmondóik és éppoly zavárosak, tnint a moiani feleletei. Ezután dr. Kál János törvényszéki orvosszak­értő terjesztette élő hatháVi megfi­DFLMAGYARORSZAG r SZERDA, 1943 szeptember ü. U mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm * nyelésének eredményét, amely tel­jesen egyezik dr. Incze. Gyula és őr. Ács Sándor orvosszakérlők vé­leményével, valamint az Igazság­ügyi Orvosi Tanács megállapításai­val. Eszerint Bera M hály tetteiért birói uton felelősségre vonható, tette elkövetésekor beszámítható volt és a fejlövés következtében el­szenvedett betegsége akartelhatáro­zó képessépét csökkentelte ugyan, de nem oly fokú, hogy menlesit­né a büntetéstől. Elmondja az orvosszakértő, hogy, Bera a fogházban kéthetenként epilepsziás rohamokon esett át, zárkatársaival szemben ingerlékeny és erőszakfis volt, egyébként azon­ban rendesen elvégezte a dolgát és elbeszélgetett a többiekkel. Ponto­san beszámolt nékik szülei vagyo­ni helyzetéről, azt is tudta, hogy szülei vagyonát az árvaszék kezei i és azt hangoztatta, hogy minden ót illeti, mert szülei után nincs más örökös. Dr. Acs Sándor a vádlott elme­állapotára vonatkozólag megálla­pítja. bár a koros tünetek bizonyos fokig észlelhetők, azonban a bíró­ság előtti viselkedése szándékolt, ha akarna, tudna vallomást tenni, A bűncselekmény elkövetésekor birtokéba volt szabad elhatározó képességének, bár a jelek szerint erősen dencgerált, de cselekedete közönéges gonoszságnak tudható be. »ZüUött, dologkerülö, hitvány fráter volt* — fejezte be véleményéi dr. Ács Sándor. Dr. Incze Gyula a gyilkosság áldozatainak boncolásánál észlel', orvosi megállapításairól száinp't be. Mindhárom áldozatukul egy-egy fejlövéssel ölték meg, a lövések két­ségtelenül halálosak voltak, a halál oka mindhárom esetben agyruncso­lás Volt, a lövéseket közvetlen kö­zelből adták le, a sebek körül pus­kaporszemcséket talállak. A tanácselnök azután a beidézett tanukat szólította maga elé. Tere­nyák Mihály, a meggyilkoltak egyik férfirokona arról vall, hogy a Bera-házaspár rendes, dolgos ele­tet élt, leányukat szigorú erköl­csökben nevelték, a két l'iu azonban elfajzott és gyerekkoruk óta sok bá­natot okozlak szüleiknek. Bera Mi­hály a gyilkosság előtti években egyszer majdnem agyonlőtte tcsi­vérliugát, csak az anyja mentette meg az utolsó pillanatban a biztos haláltóL Tornyai János rendőr, aki Bera golyójától az üldözés közben súlyos sérülést szenvedett, elmondja, se­besülése történetét, majd közli a törvényszékkel, hogy a fiatalem­bert már régebbről ismerte és tud­ja, hogy sok panasz volt ellene. Az iskolában, hová járt, lanulótársaÜ és a tanítónőjét is lelövéssel fenye­gette. Deák II. István volt rendőr­törzsőrmester, jelenleg detektív, Keresztesi III. János rendőr­tiszthelyettes és Kakuszi István rendőr az elfogatás körülményeiről tesznek részletes vallomást, majd az elnök á bizonyítási eljárás folyta­tását szerda délelőtt 10 órára ha­lasztja. Ekkor hallgatják ki Me­gyeri Rozál tanút, majd a vád- és védőbeszédek következnek. Minden valószínűség szerint szerdán aaái ítéletre is sor kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents