Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-18 / 211. szám

At Erdélyi Párt küldöttség Kállay miniszterelnöknél Budapest, szeptember !7. Kállay Mlklóa minisztereink csütörtökön dél­előtt Remény i-Schneller Lajos pénzügyminiszter, héró B á n f f y Dá­niel földművelésügyi miniszter, vala­mint vitéz Thuránszky László és Pataky Tibor miniszterelnökségi ál­lamtitkárok jelenlétében az Erdélyi Párt törvényhozóinak több mint 30 ta­tra küldöttségét fogadta, amely gróf Teleki Béla vezetésével jelent meg a miniszterelnök előtt Gróf Teleki Béla előreboesátva azt, hogy a küldöttség tagjai sorában Er dély minden vármegyéje és minden társadalmi rétege képviselve van, Is mertette a miniszterelnök előtt azokat a kérdéseket, amelyekkel az Erdélyi Párt parlamenti csoportja Marosvá­sárhelyen és Kolozsvárott tartott leg utóbbi értekezletén foglalkozott, majd átnyújtotta a miniszterelnöknek a képviselőcsoport memorandumát, amely 14 pontban sorolja fel az erdélyi ma­gyarság orvoslásra váró legfontosabb kérdéseit. A miniszterelnök mindenekelőtt kö­szönetet mondott a küldöttségnek az­ért, hegy a memorandumban foglalt kérdésekkel felkeresték, majd hangsú­lyozta, hogy az erdélyi kérdés a ma­gyar életnek mindig virulens, de a ma­ga különleges volta mellett egyben ne­héz problémája is volt Bár a minden­nap feladatai a mai háborús időkben megnehezítik e mélyenszántó kérdések­ben a kormány intézkedéseit, a memo randnmot kormányának tagjaival együtt gondosan áttanulmányozza és minden lehetőt megtesz a bennefoglal­tak megoldása érdekében. Végül kérte a párt tagjait és rajtuk keresztül Erdély egész magyarságát, bogy őrizzék meg soraikban továbbra is azt az egységet, amelv a megszállás éveiben esvbeforrasztotta őket, mert ez az egység egvtk záloga az erdélyi, magyarság jövőjének és boldogulásé Bak. Utteín-Reviczky Antal meleg búcsaja a sajtótól Budapest, szeptember 17. Dr. Ül­te in-Reviczky Antal, az ujon han kinevezett stockholmi követ, sajtfönöki minőségben igen mele­gen búcsúzott el a magyar sajtótól. 'A külügyminisztérium nagy tanács­termében összegyűltek a budapesti gaíJoíT bWzSdre a magyar sajtó ne­vében vitéz Kolosváry-Borcsa Mi­hály, az Országos Magyar Sajtó­kamara elnöke válaszolt. Az egész magyar sajtó nevében igen meleg szavkkal mondott köszönetet a tá­vozó sa itófőnöknek azért a szeretet­teljes baráti támogatásért, amely szesitette, a követi működésére és jövő pályafutására Isten áldását kérte. Az egybegyűltek' meleg ünneplés­ben részesítették Ullein-Reviczky Antal követet, aki sorra mindegyi­küktől elbúcsúzott. Ullein-Reviczky Antal követ hétfőn utazik állomás­ben a magyar sajtó munkáját ré- helyére, Stockholmba. Hz ipartestület szigorúan fellép a közellátást veszélyezteti! iparosok ellen (A Délmagyarország munkatársá­tól) A közellátásügyi minisztérium körrendeletben hivta fel az ipar­testületek figyelmét arra, hogy a közellátás érdekeit veszélyeztető iparosok ellen az ipartestületi szék előtt indítsanak megfelelő eljárási. A körrendelet megállapítja, hogy nem minden iparos tartja be a köz­szükségleti cikkek szabályozására vonatkozó rendelkezéseket és egye­sek megengedhetetlen tevékeny­séggel jogosulatlan előnyökre tesz­nek szert. Erre való tekintettel a minisztérium fokozottab ellenőrzőt kiván az ipartestületektől ós közre­működésüket kívánja igénybe ven­ni az ipari tisztséggel össze nem egyeztethető tevékenység megtorlá­sára. Az ipartestületi szék.iek köle­lesége az ipari tiszteséget sértő te­vékenységet folytató iparost figyel­meztetni a törvényes rendelkezé­sekhez való szigorú alkalmazkodás­ra és amennyien ennek a felszólí­tásnak nem lenne meg a kiváat eredménye, ugy a megfelelő meg­torló eljárást kell alkalmazni a ren­deletek ellen vétőkkel szemben. A szegedi ipartestület tudomásul­vette a körrendeletet és a legébe­rebb figyelemmel fogja kisérni az iparosok tevékenységét. Alkalmaz­kodva a körrendelethez, amelypek kibocsátására az ország más he­lyein adódott példák adtak okot, ha ilyen eset Szegeden is előfordulna a rendeleteket áthágó iparosokat az ipartestületi szék elé utalják. Tárgplásoh szegeden, xmün es IMdmezővásáriicluen a villamos távvezeték ugtieben Az érdehelfeft hozzfttfiriiltah a vezetéhfog megadásához — fiién hestk a roszbe—szenimlnaiyieihl vezeték megépítése? DfiEMAGYARORSZAO TS SZOMBAT. 1913 szeptember Chíorodont fogpaszta •rtAlti Jehfc fogokjf. Oda «t HMM * 'leheletről goodotkodlk. » (A Délmagyarország munkatársá­tól) Jelentelte a Délmagyarország, bogy a Szeged és Hódmezővásár­hely között Algyő bekapcsolódásá­val villamos távvezeték épül. A táv­vezeték megépítését már régen el­határozta a villamsotársaság, amelynek ugy a szegedi, mint a lapok főszerkesztői s ama munka-1 vásárhelyi villanytelep kezében társai, akik az elmúlt évek-orán az yan, az építkezés azonban mindez ertekezleteken, melyeket dr. Ullem Reviczky Antal rendkívüli követ é« roeghatalmazotts miniszter, sajtófő­nök a sajtó számára hetenként többször is tartott Dr. Ullein-Reviczky 'Antal követ meleg szavakkal mondott köszöne­tet azért a nagy támogatásért, ame­lyet a magyar sajtótól munkájá­rak elvégzéséhez kapott Ez a mun ­ka a mai súlyos időkben nem volt könnyű, annál örvendeteseüb, hogy tökéletes összhang fejlődött ki « magyar sajtó és sajtófőnökség kö­zött A magyar sajtó mostani súlyos idők közepette is bizonyságát ad te annak, bogy hazafiúi érzés hatja át s mindig az ország nagy érdekeit tartolta és tartja szem előtt Mind­egyik sajtóorgánum a maga nyel­vén, a maga elképzelései szerint a köz érdekét szolgálta s mivel a sajtó ezt őróla is feltételezte, *öny­ryö volt kettejük között a harmo­nikus munkát megteremteni. 'Arra kérte a sajtó képviselőit, akikkel közel ötéves munkássága ríván « személyes barátságot is sikerült kiépíteni, hogy ezt a magasabbren­dü szellemet ápolják és őrizzek meg a jövőben is. Á nagy tetszéssel és tapssal fő­idéig elódázódott. Most, hogy a hódmezővásárhelyi Tiszaparton, Ludváron elkészült az évek óta épülő nagy öntözőmü és annak meghajtásához villamos energiára van szükség, ismét aktuálissá váit a távvezeték megépítése. A tervek gyakorlati megoldása felé pénteken délelőtt tőrtént meg az első jelen­tős lépés. Pénteken délelőtt 9 órai kezdettel szakbizottsági értekezlet volt ebben az ügyben a szegedi vá­rosházán. Az értekezleten Buócz Károly, a városi mérnöki hivatal vezetője jelent meg a város képvi­seletében. rA résztvevők hamincöt főnyi csoportjában ott voltak az iparügyi, földművelésügyi, bonvé­delmi és kereskedelemügyi minisz­térium kiküldöttei, a belyizszivaty­tyuzó és ármentesitő társulatok, a szentesi államépitészeti hivatal, a szegedi folyammérnöki hivatal, a gázgyár budapesti központjának ki­küldöttje és annak szegedi igazga­tója. Hódmezővásárhely városát dr. Berelzk Pál polgármesterhelyet­tes, dr. C s á k y La jos főügyész és Mérav Sándor műszaki tanácios kxjpvisylte. B i n n y e i István miniszteri mérnök vezette atárzyalásokat és meghallgatva az érdekeltek észre­vételeit, átnézték azokat a telek­könyvi adatokat, amelyek a távve­zeték útjába eső birtokokra vonat­koznak. A távvezetéket ugyanis szolgalmi jogon vezetik át a ma­gántulajdonba levő földeken és a földtulajdonosoknak joguk van ész­revételeiket közölni, amelyeket a bizottság a lehetőség szerint hom­rál. Az értekezlet után a bizottság ki­szállott Algyőre, ahol a községhá­zán folytatták a megbeszéléseket. A távvezeték ugyanis Algyőn fog keresztülvezetni. Algyőről Hódme­zővásárhelyre mentek át, aho/á déli negyed 1 órakor érkeztek meg. Itt szintén átvizsgálták a telek­könyveket és a helyszíni szemlék eredményeként a bizottság mega­lapította, hogy a vezetékjog meg­adásának nincs semmi akadálya, a szegedi gázgyár az építkezéssel és a vezeték tartóoszlopainak felállítása következtében előálló kiadásokat az érdekelteknek megtéríteni tartozik. Az értekezlettel és a távvezeték megépítésével kapcsolatban, bár an­nak a magyar mezőgazdaságra való jelentőségét mindenki elismeri. Szeged város érdekei szempontjából joggal vetődik fel az a kérdés, mi­képpen lehet, hogy ez a hosszú táv­vezeték megépíthető, amikor a Röszke—Szcntmihályteiek villarac­sitásának ügye immár évek óta Luzódik és azzal az érveléssel szen­ved még mindig halasztást hogy jüncs elegendő anyag a távvezeték megépítésért. Holott a távolság a vásárhelyinek csupán eavKwmada volna. További kérdés, hogv miért kell Szegedről vezetni Ludvárig a villamos-energiát, amikor ezt a vá­sárhelyi ielep jóval közelebbről igy sokkal olcsóbban szoigáiiai­hatná? Ezekre a kérdésekre Bué'cz Ká­roly műszaki tanácsos, a városi mérnöki hivatal vezetője a követ­kező felvilágosítást adta munkatár­sunknak: — A távvezeték megépítését az iparügyi miniszter engedélyezte és ugyanő gondoskodott az építkezés­hez szükséges mennyiségű szerelési anyagok kiutalásáról is. Tény, hoay a vásárhelyi villanytelep jóval kö­zelebb esik az öntözőmüvekhez, mint a szegedi, azonban annak ka­pacitása oly csekély, hogy nem bír­ná el ezt az ujabb terhelést, mig a szegedi villamosmüveknek különö­sen a nappali órákban, amikor az öntözőmüvek üzemben vannak, je­lentékeny energiatartaléka van, amely eddig kihasználatlan volt. — A röszke—szentmihályteleki eletrifikálás az anyaghiányon kivül azért is késik, mert ennek a tanyai körzetnek a bekapcsolása alig hasz­nálna el 10—15 lóerőnyi energia­mennyiséget, mig a vásárhelyi ön­tözőmüvek napi 400 kilovatt, azaz körülbelül 400 lóerőnyi villamos­energiát igényelnek. Ezt, mint ipari áramot ugyan lényegesen olcsób­ban adja a gázgyár, mint a tási áramot, azonban igy is lénye­gesen több bevétele lesz belőle, mint amennyi a röszkeiek csekély fo­gyasztásából lenne, A mai háborús időkben pedig a gázgyárnak erre a körülményre is figyelemmel kell lennie, hogy egyensúlyban tarthas­sa az üzemi rezsijét a bevételekkel. Természetes, hogy amint a viszo­nyok javulnak és megszűnnek p háború okozta gazdasági bori át o­zások, időszerűvé válik a röszke— szentmihályteleki villamosítás ügye is. <1 re si DELMAGYARORSZAG minden saiaT^ érdekes

Next

/
Thumbnails
Contents