Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-17 / 210. szám

C DÉLM'AGY A RORSZAG P C N T K K, 1913 szeptember 17. Nyári napló 1. szusz* SZUIMU véleményem szerint a falu legkedvesebb, de egyben legbutább kutyája Öthónapos. mackó-fejo van, bozontos fekete bundája és az orrán, meg a farka végén egy-egy febér folt ékeskedik. Családom azt állítja, hogy vagy a farka lett fehér az orrától, vagy az orra a farkától, ugyanis ez a két testrész gyakorta összeér, mert az a kedvenc szórakozása, hogy a sa­át tengelye körül forog és a" farkát harapdálja. Egyébként tiázörző-cbnö­vendék, dc sajnos rendkívül kevés az ideje házat őrizni, meri egész nap cl van foglalva azzal, hogy hol a csir­séket kepgeti, hol a fürdöcipüinket szaggatja apró darabokra. Nahát ez az egyszerű, egéügyü öt­hónapos kiskutya szabadított meg bennünket egyik legsúlyosabb gon­dunktól. Volt ugyanis a mult héten egv jó­tél-onycélu előadás, tánccal, konfetti­csatával és tombolával egybekötve. Ezen a tombolán családunkat óriási szerencse érte. Megnyertük a fő­nyeremény l: egy üveg illatos, gyönyö vó falusi esirt. Megnyertük hazahoz­tak, de pillanatnyaj örömmámorunkat mihamar töprengő aggodalom váltotta 'el. Nem vezetünk ül háztartást. Ven­déglőből hozatjuk az ebédet és kiszá­mítottuk, hogy ha reggelire és vacso­rára naponla zsíros pirítóst, hagymás paprikást rumplit, rántották és más .izekhez hasonló, lékozlóan zsíros la­komát készítünk is spirituszfőzönkön. még akkor 5s megmarad szeptember elsején egy (él kiló zsírunk, amit — szállítási engedélyünk nem lévén — csak a legkörmönfontabb és társada­lomellenes csempészfurfanggal bű­vészkedhetünk haza, a városba. Tekintettel arra, hogy a Carmen cimü opera csempész-kórusát kivéve, hasonló mentalitású elemekkel soha­sem rokonszenveztünk és holmi bi­cikli-szabálytalanságokon, ablakon át ürtént porrongv-kirázásokon és kése­de'mes adófizetésen ktvül soha nem kerültünk összeütközésbe hatósági ren­delkezésekkel — meglehetősen izga­loir bennünket ez a dolog, sőt bizo­TVOS mértékig azt is meg tudtuk érte­liö milyen érzés lehet az, amidőn va­•aki a saját zsírjába fullad. Tegnap délben aztán egész hirtelen s nem remélt módon oszlottak el nyaralásunk egéről a zsir-okozla gondfej legek. Hazajöttünk a strandról, tat találtuk az asztalon a zsirosüve­;et, harmadrészben kiürítve és az asz­tal alatt Szuszi kutyát, öszehuzódz­kodva és rendkívül búbánatosan. Kisebbik fiain szerint Szuszit a rossz lelkiismeret bántotta. Szerintem a gyomorgörcs. Feleségem megmérte a zsírt és jiegállupitoUa, hogy Szuszi egy fél feilot evett meg. Mire nagyobbik fiam ugy véleke­dett, hogy ha Szuszi épp azt a (él ki­lót tüntette el, ami fölösleges volt, dikor ez az állat egész váratlan és zellemes módon oldotta meg összes elképzelhető zsirprobléraáinkat, tehát lia volt ezen a világon Kolumbusz to­lása, akkor Szuszi joggal nevezhető Kolumbusz kutyájának. 2. PALI Pult, a fiam egyik barátja és uszó­parlnere. Nyúlánk, barna, szelid fiu. _ Csen­desnek látszik, finomnak, jól nevelt­nők és épp ma akartam hosszabb ér­tekezési tartani a fiamnak arról, hogy jo lenne ezt a Pali gyereket nemcsak a rizisportok terén tekinteni követen­dő példának, hanem ugy egyébként is, iiieggondoltság, fékezettség és — mint mondani szokás — általános magavi­selet tekintetében. Kőzbeu azonban megismerkedtem Pali egyik itteni hölgyrokonával, aki a következő két apróságot mesélte: «) Pali aic'.ceves korában légtor­nászt játszott öccsével. A légtornászt ugy játszották, hogy Pali pesti laká­suk egyik ablakrácsába beleakasztot­ta a lábát, az öccse kimászott a rá­cson és Pali, fejjel lefelé függeszked­ve, kézenfogva lógatta le öccsét a harmadik emeletről. b) Mikor Pali ötéves volt, az öcs­ese meg három, a két fiu Pali rábe­szélésére kiállóit a budai Linzi-lépcső aljára az ott tanyázó koldusgyerekek közé és azokhoz hasonlóan két- és tizfilléres könyöradományokat gyűj­tött sapkába. Egy adakozó néninek megesett a szite a két, ragyogótiszla koldusgyereken és azt kérdezte tőlük: — Ó, édes ártatlan gyermekeim, hogy kerültök ti erre a szomorú sors­ra? Mi az apátok? — Főmérnök — mondta Pali őszin­te egyszerűséggel és azt hiszem:ezek után talán mégsem fogorn fiamat ar­ra buzdítani, hogy a jövőben szigo­rúan kövesse ennek a Pali gyerek­nek úgynevezett példaadását. Zágon István • f IGY KEZDODOTT A római szent birodalmi korona * Xí. Április 9-én megtartották a nép­szavazást Ausztriában és az óriási többség ratifikálta a csatlakozást a német birodalomhoz. Az uj román külügyminiszter a sajtónak adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy a kisantant kipróbáit (élő politikai és gazdasági szervezet, amely a béke kulcsát tartja a kezébeu Európa kelelén. A második Blum-kormány megbu­kott, mert pénzügyi javaslatait a sze­nátus leszavazta. Az uj kormányt Da­iadier alakította meg. Külügyminisz­ter George Bonnct. A szakadatlan angol—olasz tár­gyalások eredményeként az angol kor­mány jegyzéket intézett a Népszövet­séghez, amelyben kéri, hogy a népszö­vetségi tanács 'legközelebbi ülésén tűzzék napirendre Abesszíniai olasz annexiójának kérdését. Nagy feltűnést kelt a hír, hogv a négus meg fog je­lenni a Népszövetség ülésén, ami ké­sőbb meg is történt. Ez volt az első eset, hogv az elűzött király megjelent a Népszövetség előtt .és ott szót is emelt. Az Economist cimü angol lap tanulmányt közöl arról, hogy Német­ország élelmezés, vas- és olajellátás és emberanyag szempontjából nem bir ki egv hosszú háborút. Német lapok adatokkal cáfolják az Economist ál­lításait Ekörül a léma körül a vita állandóvá vált a világsajtóban. A fejtegetések egyike sem vette számí­tásba, hogy Németország elfoglalja majd az ukrán búzaföldeket és neki fog dolgozni úgyszólván egész Euró­pa ipara. Hora Belisba angol hadügyminisz­ter Párisba utazott, hogy a francia­angol katonai szerződést előkészítse. Az angol—olasz egyezményt a római Chigi-palotában április lő-án aláírták. Az egyezmény főleg a spa­nyolországi olasz önkéntesek elisme­résére vonatkozik. A világsajtó, mint a béke biztositékát ünnepli a meg­egyezést. Azt hiszik, hogy a külpoli­tikai feszültségben áitallános enyhü­lés következett be. Ribbentrop német külügyminiszter bejelenti Hitler küszöbön álló római látogatását. Azt remélik, hogy mire e látogatás megtörténik,, az olasz kül­politikai légkör is kedvezően megvál­tozik annak hatása alatt, hogy Anglia elismeri az olaszok abesszíniai hódí­tásait és Viktor Emánuel ethiopiai császárságát. A Daily Herald oly messze megy az optimizmusban, hogy azt reméli, hogy az angol—olasz— francia egyezmény nyélbeütése után Németországgal keresnek megegye­zést és megcsinálják mégis a négyha­talmi egyezményt Anglia, Francia-, Olasz- és Németországok között. Félhivatalos formában > előkelő né­met körök* a következőképpen ecse­telték a nemzetközi helyzetet 1938 húsvétján: Németország a gyarmataiért sem könyörögni, sem harcolni nem fog. A béke hivei lássák be, hogy a német gyarmati igényei jogosak. Hit­ler vezér és kancellár római látoga­tása alkalmával felkéri Mussolinit: hasson oda az angol—olasz-egyezmény révén szerzett barátjainál, hogy a né­met gyarmati igények terén teremtse­nek kielégítő mezőidéit, A Daily Herald ugyanekkor >szen­zációs* leleplezéssel szolgái a világ­nak. Egyáltalában ez az idő tele ven szenzációkkal, akár igazak, akár oem. A lap szerint lehetőség van arra, hogy Hitlert a nagynémet birodalom császárává koronázzák. Az előaészü­letek ebben az irányban — a lap sze­rint — már megtörténtek. Az osztrák nemzeti bankból elszállilotlák Berlin­be a német-római császárok koroná­ját. — A német birodalom vezetői már évekkel ezelőtt kísérletet tettek, hogy megszerezzék a nagy német birodal­mat szimbolizáló koronát — irja a Daily Mail. — Göring porosz minisz­terelnök, amikor pár évvel ezelőtt Bécsben járt, tárgyalt is a korona át­adásáról Schuschnigg volt osztrák kanecllárral. de megtagadták a ké­rést és nem adták át a koronát. Sőt, hogy Ausztriát meglepetés ne érje a korona esetleges eltűnésével azt a Nemzeti Bank páncélszobájába vitték és ott őrizték. A szent római birodalmat vagyis a német imperiumot tudvalevőleg Nagy Károly alapította 800-ban és a közép­korban ez volt Európa legnagyobb bi­rodalma. A római sz%nt birodalomnak Napoleon vetett véget 1804-ben és ek­kor alapították meg az osztrák csá­szárságot, amely 1918-ban omlott ösz­sze. Az angol lap szenzációjának azon­ban csupán annyi alapja volt, hogy a koronát, mint történelmi emléket, Berlinbe vitték. Hitler soha nem akart császár lenni. Más lapok ugyanekkor azt irták, hogy Hitlernek a birodal­mi gyűlés ezt a eimet fogja adni: >Az összes németek Führerje*. Ezzel szim­bólizálni akarják az egész német egy­séget, tekintet nélkül, hogv a németek mely országban laknak. Ez sem tör­tént meg, mert ez utánzása lett volna a >minden oroszok cárja* cimnek. Henlein ultimátuma Mindezek eltörpültek az egyetleu igazáu aktuális kérdés; a cseh allam sorsa mellett. Az Anschluss óta való­jában ez izgatja Európát. A cseh­Kérdésnek két kulminációs pontja van: 1938 május 21, amikor percek választották el a világot attól, hogy a németek bevonuljanak Csehszlová­kiába és 1938 szeptember 29: a mün­cheni döntés, amikor leválasztották a szudeti német területeket a cseh ál­lani testéről. Addig azonban sok ir­galom és változat idegesítette Euró­pát. A cseh kormány engedményekkel igyekezett leszerelni a német kisebb­ségi problémát, amely a Ileinieiii­féle nemzeti szocialista párt dominá­lása óta egyre jobban elhatalmaso­dott. 1938 április végén Heinlein Karisbadba hivta össze pártjának gyűlését, amely elé fesziült érdeklő­déssel nézett a világ. A cseh kormány a karlsbadi né­met gyűlés előtt körvonalazta, hogy miiyen engedményeket hajlandó tenni a csehszlovákiai németeknek: 1. A cseh nyelv mellett a német nyelvet is hivatalos nyelvvé léptetik elő. 2. A németeket arányosan bevon­jak * minisztériumokba, a kormány hivatalaiba és a közigazgatásba. 3. A németek közoktatási önkor­mányzatot kapnak. 4. A prágai kormány fokozza a né­mellakta területen a pénzügyi és szo ciális támogatást. 5. Minden csebesitő törekvésnek véget vetnek. 6. Kormányhivatalt állítanak fel a német követelések végrehajtásának el­lenőrzésére. Ezzel szemben Heinlein a párt karlsbadi nagygyűlésén sokkal tnesz­szebbinetiő követeléseket állitolt fel Heinlein rendkívüli éles beszédet mon­dott, amelynek ultimátum jellege volt Kijelentette, hogy a szudeti németek sem belső, sem külső háborút .nem akarnak, de követeléseik sürgős tel­jesítését kivánjfk. íme a pontok: 1. Teljes egyenjogú és egyenrangú helyzetet a csehek és németek közölt. 2. A német letelepülési terület el­ismerése és elhatárolása. 3. A szudeti német csoport elisme­rése közjogi személyként. 4. Német önkormányzat a közélet liiiiiden ágában, a települési területen. 5. Törvényben szabályozandó azok­nak a németeknek a jogai, akik a települési területen kivül laknak Cseh­szlovákiában. A szudeti németekkel szemben 1918 óta elkövetett sérelmek jóvátétele és kártalanítása. 6. Német területen elvileg német köztisztviselők alkalmazhatók. 7. Teljes szabadság a németeknek arra, hogy magukat nemzeti és világ­nézeti szemportból berendezzék. Ezek a pontok kétségkívül teljesen önálló nemzetiszocialista jellegű né­met autonómteriiletet kívántak telje­sen német szervezettel és igazgatás­sal. A karlsbadi események világpoliti­kai jelentőségét mutatta, hogy Karls­badban külföldi diplomaták .is vol­tak jelen, valamint a világsajtó szám­talan képviselője. Angol lapók szerint Heinlein nem maximális, hanem mi­nimális követeléseket állított fel. Be­nesnek tehát — irta a Times — vá­lasztania kell az eddigi cseh nemzeti állam és a németekkel közös állam kőzött. A karlsbadi pontokat most már konkrét tárgyalásoknak kell kövel­niök. Az angol és francia kormányfér­fiak londoni tanácskozása, amely 1938 április 28-án ült egybe, főleg a cseh kérdéssel foglalkozott. Benes emlék­iratot juttatott el ezekhez a kormá­nyokhoz, amelyben készségét jelenti ki a megegyezésre. Benes hajlandó , messzemenő engedményeket lenni, ha ;biztosítva látja a szudeti német lerü­'leien a cseh állam iránt való hűséget, Elzárkózik attól, hogy IíenJeinnel tár­gyaljon. Henderson angol munkáspárti kép­viselő, aki ezidőtájt középeurópai ta­nulmányútján Budapesten is járt, Prá­gába utazott, hogy a helyszínen tanul­mányozza a cseh—német problémát. A londoni angol—francia kormány­megbeszélésről kiadott hivatalos köz­legény ennyit mond a cseh kérdésről; >Az angol és francia miniszterek tel­jes figyelmet szenteltek a középeuró­pai helyzetnek és megegyeztek abban az eljárásban, amely a legcélravgze­többnek bizonyulhat a vidék problé­máinak békés és igazságos megoldá­sára*. E jelentés alapján a csehek an­gol és francia diplomáciai lépéseket várnak Csehszlovákia egzisztenciája érdekében. Henderson beszámol kiözópeurópat útjáról és főleg Heinleinnal folylato't eszmecseréiről. Henderson nem jói látta a helyzetet, mikor megállapítot­ta. hogy Heinlein sokkal többe! kért karlsbadi beszédében, mint amennyit elérni akar. (Folytatjuk.) Varga Mihály kMdcrklkínltC, r kötétftrw „ár é.meehen.R.lhélésn^ SZEGED.

Next

/
Thumbnails
Contents