Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-17 / 210. szám
C DÉLM'AGY A RORSZAG P C N T K K, 1913 szeptember 17. Nyári napló 1. szusz* SZUIMU véleményem szerint a falu legkedvesebb, de egyben legbutább kutyája Öthónapos. mackó-fejo van, bozontos fekete bundája és az orrán, meg a farka végén egy-egy febér folt ékeskedik. Családom azt állítja, hogy vagy a farka lett fehér az orrától, vagy az orra a farkától, ugyanis ez a két testrész gyakorta összeér, mert az a kedvenc szórakozása, hogy a saát tengelye körül forog és a" farkát harapdálja. Egyébként tiázörző-cbnövendék, dc sajnos rendkívül kevés az ideje házat őrizni, meri egész nap cl van foglalva azzal, hogy hol a csirséket kepgeti, hol a fürdöcipüinket szaggatja apró darabokra. Nahát ez az egyszerű, egéügyü öthónapos kiskutya szabadított meg bennünket egyik legsúlyosabb gondunktól. Volt ugyanis a mult héten egv jótél-onycélu előadás, tánccal, konfetticsatával és tombolával egybekötve. Ezen a tombolán családunkat óriási szerencse érte. Megnyertük a főnyeremény l: egy üveg illatos, gyönyö vó falusi esirt. Megnyertük hazahoztak, de pillanatnyaj örömmámorunkat mihamar töprengő aggodalom váltotta 'el. Nem vezetünk ül háztartást. Vendéglőből hozatjuk az ebédet és kiszámítottuk, hogy ha reggelire és vacsorára naponla zsíros pirítóst, hagymás paprikást rumplit, rántották és más .izekhez hasonló, lékozlóan zsíros lakomát készítünk is spirituszfőzönkön. még akkor 5s megmarad szeptember elsején egy (él kiló zsírunk, amit — szállítási engedélyünk nem lévén — csak a legkörmönfontabb és társadalomellenes csempészfurfanggal bűvészkedhetünk haza, a városba. Tekintettel arra, hogy a Carmen cimü opera csempész-kórusát kivéve, hasonló mentalitású elemekkel sohasem rokonszenveztünk és holmi bicikli-szabálytalanságokon, ablakon át ürtént porrongv-kirázásokon és késede'mes adófizetésen ktvül soha nem kerültünk összeütközésbe hatósági rendelkezésekkel — meglehetősen izgaloir bennünket ez a dolog, sőt bizoTVOS mértékig azt is meg tudtuk érteliö milyen érzés lehet az, amidőn va•aki a saját zsírjába fullad. Tegnap délben aztán egész hirtelen s nem remélt módon oszlottak el nyaralásunk egéről a zsir-okozla gondfej legek. Hazajöttünk a strandról, tat találtuk az asztalon a zsirosüve;et, harmadrészben kiürítve és az asztal alatt Szuszi kutyát, öszehuzódzkodva és rendkívül búbánatosan. Kisebbik fiain szerint Szuszit a rossz lelkiismeret bántotta. Szerintem a gyomorgörcs. Feleségem megmérte a zsírt és jiegállupitoUa, hogy Szuszi egy fél feilot evett meg. Mire nagyobbik fiam ugy vélekedett, hogy ha Szuszi épp azt a (él kilót tüntette el, ami fölösleges volt, dikor ez az állat egész váratlan és zellemes módon oldotta meg összes elképzelhető zsirprobléraáinkat, tehát lia volt ezen a világon Kolumbusz tolása, akkor Szuszi joggal nevezhető Kolumbusz kutyájának. 2. PALI Pult, a fiam egyik barátja és uszóparlnere. Nyúlánk, barna, szelid fiu. _ Csendesnek látszik, finomnak, jól neveltnők és épp ma akartam hosszabb értekezési tartani a fiamnak arról, hogy jo lenne ezt a Pali gyereket nemcsak a rizisportok terén tekinteni követendő példának, hanem ugy egyébként is, iiieggondoltság, fékezettség és — mint mondani szokás — általános magaviselet tekintetében. Kőzbeu azonban megismerkedtem Pali egyik itteni hölgyrokonával, aki a következő két apróságot mesélte: «) Pali aic'.ceves korában légtornászt játszott öccsével. A légtornászt ugy játszották, hogy Pali pesti lakásuk egyik ablakrácsába beleakasztotta a lábát, az öccse kimászott a rácson és Pali, fejjel lefelé függeszkedve, kézenfogva lógatta le öccsét a harmadik emeletről. b) Mikor Pali ötéves volt, az öcsese meg három, a két fiu Pali rábeszélésére kiállóit a budai Linzi-lépcső aljára az ott tanyázó koldusgyerekek közé és azokhoz hasonlóan két- és tizfilléres könyöradományokat gyűjtött sapkába. Egy adakozó néninek megesett a szite a két, ragyogótiszla koldusgyereken és azt kérdezte tőlük: — Ó, édes ártatlan gyermekeim, hogy kerültök ti erre a szomorú sorsra? Mi az apátok? — Főmérnök — mondta Pali őszinte egyszerűséggel és azt hiszem:ezek után talán mégsem fogorn fiamat arra buzdítani, hogy a jövőben szigorúan kövesse ennek a Pali gyereknek úgynevezett példaadását. Zágon István • f IGY KEZDODOTT A római szent birodalmi korona * Xí. Április 9-én megtartották a népszavazást Ausztriában és az óriási többség ratifikálta a csatlakozást a német birodalomhoz. Az uj román külügyminiszter a sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a kisantant kipróbáit (élő politikai és gazdasági szervezet, amely a béke kulcsát tartja a kezébeu Európa kelelén. A második Blum-kormány megbukott, mert pénzügyi javaslatait a szenátus leszavazta. Az uj kormányt Daiadier alakította meg. Külügyminiszter George Bonnct. A szakadatlan angol—olasz tárgyalások eredményeként az angol kormány jegyzéket intézett a Népszövetséghez, amelyben kéri, hogy a népszövetségi tanács 'legközelebbi ülésén tűzzék napirendre Abesszíniai olasz annexiójának kérdését. Nagy feltűnést kelt a hír, hogv a négus meg fog jelenni a Népszövetség ülésén, ami később meg is történt. Ez volt az első eset, hogv az elűzött király megjelent a Népszövetség előtt .és ott szót is emelt. Az Economist cimü angol lap tanulmányt közöl arról, hogy Németország élelmezés, vas- és olajellátás és emberanyag szempontjából nem bir ki egv hosszú háborút. Német lapok adatokkal cáfolják az Economist állításait Ekörül a léma körül a vita állandóvá vált a világsajtóban. A fejtegetések egyike sem vette számításba, hogy Németország elfoglalja majd az ukrán búzaföldeket és neki fog dolgozni úgyszólván egész Európa ipara. Hora Belisba angol hadügyminiszter Párisba utazott, hogy a franciaangol katonai szerződést előkészítse. Az angol—olasz egyezményt a római Chigi-palotában április lő-án aláírták. Az egyezmény főleg a spanyolországi olasz önkéntesek elismerésére vonatkozik. A világsajtó, mint a béke biztositékát ünnepli a megegyezést. Azt hiszik, hogy a külpolitikai feszültségben áitallános enyhülés következett be. Ribbentrop német külügyminiszter bejelenti Hitler küszöbön álló római látogatását. Azt remélik, hogy mire e látogatás megtörténik,, az olasz külpolitikai légkör is kedvezően megváltozik annak hatása alatt, hogy Anglia elismeri az olaszok abesszíniai hódításait és Viktor Emánuel ethiopiai császárságát. A Daily Herald oly messze megy az optimizmusban, hogy azt reméli, hogy az angol—olasz— francia egyezmény nyélbeütése után Németországgal keresnek megegyezést és megcsinálják mégis a négyhatalmi egyezményt Anglia, Francia-, Olasz- és Németországok között. Félhivatalos formában > előkelő német körök* a következőképpen ecsetelték a nemzetközi helyzetet 1938 húsvétján: Németország a gyarmataiért sem könyörögni, sem harcolni nem fog. A béke hivei lássák be, hogy a német gyarmati igényei jogosak. Hitler vezér és kancellár római látogatása alkalmával felkéri Mussolinit: hasson oda az angol—olasz-egyezmény révén szerzett barátjainál, hogy a német gyarmati igények terén teremtsenek kielégítő mezőidéit, A Daily Herald ugyanekkor >szenzációs* leleplezéssel szolgái a világnak. Egyáltalában ez az idő tele ven szenzációkkal, akár igazak, akár oem. A lap szerint lehetőség van arra, hogy Hitlert a nagynémet birodalom császárává koronázzák. Az előaészületek ebben az irányban — a lap szerint — már megtörténtek. Az osztrák nemzeti bankból elszállilotlák Berlinbe a német-római császárok koronáját. — A német birodalom vezetői már évekkel ezelőtt kísérletet tettek, hogy megszerezzék a nagy német birodalmat szimbolizáló koronát — irja a Daily Mail. — Göring porosz miniszterelnök, amikor pár évvel ezelőtt Bécsben járt, tárgyalt is a korona átadásáról Schuschnigg volt osztrák kanecllárral. de megtagadták a kérést és nem adták át a koronát. Sőt, hogy Ausztriát meglepetés ne érje a korona esetleges eltűnésével azt a Nemzeti Bank páncélszobájába vitték és ott őrizték. A szent római birodalmat vagyis a német imperiumot tudvalevőleg Nagy Károly alapította 800-ban és a középkorban ez volt Európa legnagyobb birodalma. A római sz%nt birodalomnak Napoleon vetett véget 1804-ben és ekkor alapították meg az osztrák császárságot, amely 1918-ban omlott öszsze. Az angol lap szenzációjának azonban csupán annyi alapja volt, hogy a koronát, mint történelmi emléket, Berlinbe vitték. Hitler soha nem akart császár lenni. Más lapok ugyanekkor azt irták, hogy Hitlernek a birodalmi gyűlés ezt a eimet fogja adni: >Az összes németek Führerje*. Ezzel szimbólizálni akarják az egész német egységet, tekintet nélkül, hogv a németek mely országban laknak. Ez sem történt meg, mert ez utánzása lett volna a >minden oroszok cárja* cimnek. Henlein ultimátuma Mindezek eltörpültek az egyetleu igazáu aktuális kérdés; a cseh allam sorsa mellett. Az Anschluss óta valójában ez izgatja Európát. A csehKérdésnek két kulminációs pontja van: 1938 május 21, amikor percek választották el a világot attól, hogy a németek bevonuljanak Csehszlovákiába és 1938 szeptember 29: a müncheni döntés, amikor leválasztották a szudeti német területeket a cseh állani testéről. Addig azonban sok irgalom és változat idegesítette Európát. A cseh kormány engedményekkel igyekezett leszerelni a német kisebbségi problémát, amely a Ileinieiiiféle nemzeti szocialista párt dominálása óta egyre jobban elhatalmasodott. 1938 április végén Heinlein Karisbadba hivta össze pártjának gyűlését, amely elé fesziült érdeklődéssel nézett a világ. A cseh kormány a karlsbadi német gyűlés előtt körvonalazta, hogy miiyen engedményeket hajlandó tenni a csehszlovákiai németeknek: 1. A cseh nyelv mellett a német nyelvet is hivatalos nyelvvé léptetik elő. 2. A németeket arányosan bevonjak * minisztériumokba, a kormány hivatalaiba és a közigazgatásba. 3. A németek közoktatási önkormányzatot kapnak. 4. A prágai kormány fokozza a némellakta területen a pénzügyi és szo ciális támogatást. 5. Minden csebesitő törekvésnek véget vetnek. 6. Kormányhivatalt állítanak fel a német követelések végrehajtásának ellenőrzésére. Ezzel szemben Heinlein a párt karlsbadi nagygyűlésén sokkal tneszszebbinetiő követeléseket állitolt fel Heinlein rendkívüli éles beszédet mondott, amelynek ultimátum jellege volt Kijelentette, hogy a szudeti németek sem belső, sem külső háborút .nem akarnak, de követeléseik sürgős teljesítését kivánjfk. íme a pontok: 1. Teljes egyenjogú és egyenrangú helyzetet a csehek és németek közölt. 2. A német letelepülési terület elismerése és elhatárolása. 3. A szudeti német csoport elismerése közjogi személyként. 4. Német önkormányzat a közélet liiiiiden ágában, a települési területen. 5. Törvényben szabályozandó azoknak a németeknek a jogai, akik a települési területen kivül laknak Csehszlovákiában. A szudeti németekkel szemben 1918 óta elkövetett sérelmek jóvátétele és kártalanítása. 6. Német területen elvileg német köztisztviselők alkalmazhatók. 7. Teljes szabadság a németeknek arra, hogy magukat nemzeti és világnézeti szemportból berendezzék. Ezek a pontok kétségkívül teljesen önálló nemzetiszocialista jellegű német autonómteriiletet kívántak teljesen német szervezettel és igazgatással. A karlsbadi események világpolitikai jelentőségét mutatta, hogy Karlsbadban külföldi diplomaták .is voltak jelen, valamint a világsajtó számtalan képviselője. Angol lapók szerint Heinlein nem maximális, hanem minimális követeléseket állított fel. Benesnek tehát — irta a Times — választania kell az eddigi cseh nemzeti állam és a németekkel közös állam kőzött. A karlsbadi pontokat most már konkrét tárgyalásoknak kell kövelniök. Az angol és francia kormányférfiak londoni tanácskozása, amely 1938 április 28-án ült egybe, főleg a cseh kérdéssel foglalkozott. Benes emlékiratot juttatott el ezekhez a kormányokhoz, amelyben készségét jelenti ki a megegyezésre. Benes hajlandó , messzemenő engedményeket lenni, ha ;biztosítva látja a szudeti német lerü'leien a cseh állam iránt való hűséget, Elzárkózik attól, hogy IíenJeinnel tárgyaljon. Henderson angol munkáspárti képviselő, aki ezidőtájt középeurópai tanulmányútján Budapesten is járt, Prágába utazott, hogy a helyszínen tanulmányozza a cseh—német problémát. A londoni angol—francia kormánymegbeszélésről kiadott hivatalos közlegény ennyit mond a cseh kérdésről; >Az angol és francia miniszterek teljes figyelmet szenteltek a középeurópai helyzetnek és megegyeztek abban az eljárásban, amely a legcélravgzetöbbnek bizonyulhat a vidék problémáinak békés és igazságos megoldására*. E jelentés alapján a csehek angol és francia diplomáciai lépéseket várnak Csehszlovákia egzisztenciája érdekében. Henderson beszámol kiözópeurópat útjáról és főleg Heinleinnal folylato't eszmecseréiről. Henderson nem jói látta a helyzetet, mikor megállapította. hogy Heinlein sokkal többe! kért karlsbadi beszédében, mint amennyit elérni akar. (Folytatjuk.) Varga Mihály kMdcrklkínltC, r kötétftrw „ár é.meehen.R.lhélésn^ SZEGED.