Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-16 / 209. szám

4 l> E L M A ü Y A B U R S 55 A G CSÜTÖRTÖK. 19*3 szeptember Ili MAGYAR NYILVÁNOSSÁG q mé AZ ERDÉLYI PART szeptember 12-i kolozsvári ünnepi gyűlésen Tamá­si Áron, napjaink magyar tiodai­mának vezéregyénisége figyeienne­niélló nyilatkozatot lett. A "úeszedet Kérdés és felelet cimen közli a ko­lozsvári Kliensét szeptember 14-i szúrna. Tamási kijelenti: ngy véteted ik, hogy nz iró lehe'őleg maradion tá­vol a gyakorlati politikától, éppen ezért szeretné, na az ünnepi gyűlés tagjai az idők egyik szerény jelét > látnák abban, hogy a független író­ember most és életében először, po­litikai gyűlésen kivan röviden be­szélni s kéri, gondoljanak (alán arra is, bogy a magányos iró aggodalma ós véleménye mögött eset'eg szo rongó ós várakozó láthatatlan tö­meg áll, mint ahogy a nemzet éle­tében már nem egyszer megtörténi. Azután igy folytatja Tamási: Ugy vélem, hogy •• egjik, ,*mi napjainkban a világban forr, sz a politikai világnézet csődje. Különös tanulság, ami az. elemi Nők tragikus fordulatul közben, a nagy *ér­ifisl illetőleg, levonható. Én *M látom ugyanis, hogy a politikai világnézet kérdésén már valójában tnl lutott a háború. Tul jutott és elérkezett oda, •hol a nvers és puszta életösztön azo­kat a faji vonásokat teszi uralkodók­ká, amelyek az egyes népeknél lénve­géhen wohnsem változnak. Ott, . ahol a politikai világnézet a nép természe­tének megfelelő rendszert teremtett, «tt a faji vonások ebben a rendszer­ben még élesebben tűnnek elő; ahol pedig olyan rendszer fejlődött h»lő|e, a mely a nép természetének nem felelt míg, ott a rendszerrel együtt magái a népet is válságba sodorta. Valójában csak most döbbenek rá, irgy milyen veszedelmek közölt kel. Vtt lékünk magyaroknak áthaladnunk. Mindenek között a legbiztatóbb ,ie| s egyben nagy szerencse, hogy a nemzet eszméjét és államunk rendszerét nem ftidfa hatalmába keríteni olyan politi­kai világnézet, amely Idegenből érkez­• c, A magyarság természetének nem lh leheléit volna megfelelő. Ke ved 111 társadalmunkban tettek • Art ezek a politikai világnézetek, "MfiHyck niindakét szélsőségen idegen rendszerekkel szerettek volna boldogí­tani minket S ha már ide érkezíem. a megseb­:eft magyar társadalomhoz, akkor sz -mlttett tanulság titán szeretném azt a másik észrevételemet is megnevezni, melyet a forrongó világhan iigvanesnk reglát a figyelő seem. Ke pedig egy szigorú figyelmeztetés, melv arra iníl a r.emzelet. hogy erős és egységes tár­sadalom nélkül a mai harcot sikere­sen megvívni nem lehet Fel kell tennem tehát a kérdést, hogv erős és egységes-e a magyar tár­sadalom? Roltlog lehet és nem e világból va­ló, aki igennel válaszol erre a kérdés­re. Én egyik sem vagyok, sajnos, mert Ki-kat emészt az aggodalom, hogv a mai magyar társadalom egv szokatla­nul erős megpróbáltatás! nem Mr el­viselni. Mivel pedig ugy vélem, hogv a rnágvar történelemnek egyik legna­gyobb erőpróbáin előtt állunk. Inkább forrasztó Ián* csapjon M' szivünkből, semmint hflnös kőnnvelmflséggel le­mondjunk arról az akaratunkról, hogy ezt a társadalmat erőssé és egységes­sé frsSzilk. Itiztosan tudom, hogy tiatalnil szó­val ezt nem lehet megtenni: azt Is tu­dom. hogv politikai propngnndával, vagr felemelő szózatokkal sem. Olvan n>unkárg van Itt szükség, melyet igaz knvizseáUi és valóban beresaténvi le­mondás atán a szellemnek ég a gya. korlatnak együtt és egyszerre kell el kezdenie. lia ez a nap valóban ünnep volna, akkor Isten megengedné nekünk, hogy kiessünk a szerepből, melyet a meg­csaló látszat kedvéért és a magunk ámítására is, már bárom éve oly ne­hezen viselünk mi erdélyiek, kegye­lemben kiesnénk ebből a szerepből, hogy világosan és bizonyossággá] lát­hassuk: a grófnak és a tekintetes ma­gyarnak; gazdag polgárnak ég a mun­kasnak; a nadráguknak és a falusi­nak- a balodalinak és a jobboldalinak mind együtt kell élnie, ha nem akar talán külön, de sorjában elpusztulni. Vagy talán lehet erős egy társada­lom, melyet elöntött a politikai kizá­rólagosság és « közéleti formalizmus? Hol a tetszelgő külső mögött silány a tartalom és kicsinyég a lélek? 8 le­het egységes egy társadalom, melynek osztályai titkos perceikben külön sor­son gondolkoznak? Bizonyára nem lehet. Mit kell hát tenni? A gyakorlati vonalon meg kell szüntetni a politikai és a közéleti üres formaságot, melyből nemcsak a bürokratizmus ered, hanem amely a jellem és a tudás helyett a szolgalel­küséget is érvényesülés alapjává tette. Klszántan küzdeni kell az ellen a •szel­lemi* módszer ellen, mely gondolat helyett egy divatos jelszóval i érvel. Törvényes erővel kell felruház­ni a személyes felelősség elvét, hogy fontos munkahelyek ne szolgáljanak ) csupán díszül s hogy aki felelőtlenül végzi a dolgát, «s ne állhasson bűnhő­dés nélkül, sőt igen sokszor megjutal­mazva tovább. A szellemnek pedig meg keli alkot­nia az egységes é* igazságos nemzeti társadalom tervét, melyben a sajátos magyar szellemiség » dolgozó tömegek természetes jogaival egyesül, g ha el­készül ez a terv, az uj magyar társa­dalom. elméleti rendszere, akkor ne vesse árva sorsra a gyakorlat és a ha­talom, hanem a szellemmel együtt kö­telezze el magát arra, hogy meg is valósítja. Mert egyedül a szellem és a gyakorlati hatalom együttes elkötele­zésében rejlik a biztosíték arra, hogy a veszélyt kibírja g hogy a békés nem­zeti építésben is egy-saiv, egy-lélekké válik a magyarság. Mindenki a maga helyén és a maga eszközeivel vegye gondjába est a mun­kát. Kérem tehát az Krdélyi Pártot, hogy teremtsen alkalmas keretet, melyben Krdély szellemi és gyakorlati erői, ennek a munkának elvégzésére, valóban össze tudjanak fogni. Ha ez nem történik meg, könnyen megeshetik, hogy az nj magyar társadalmat erő­szak fogja megteremteni. Aut bizo. nvosan tudom, hogy ezidőszerínt min­den ilyen erőszakos gondolat, vagy kí­sérlet ellen együtt küzdünk. De azt is őszintén meg kell mondanom, hogy • kiilső veszély elmultával a magyar megújulás dolgában az én helyem nem a védekezők, hanem aa erőszakos meg­ujitók oldalán less. A Délmagyararaxég ..II I í OVOT EPITI Magyarország negyedmillió kisipa rosa A vegyészeti, az építőipar, valomint a borbély- és rokon­szokrra bonyolítják la a legnagyobb forgalmat —- A tar­mait érték iekinialéban az élelmezési ipar áll alsó helyen (STUD) Az 1941 elején végrehaj­tott népszámlálássá! kapcsolatban ku­löu gyűjtötték iparunk és iparosviu­münk adatait. Anniit a Magyar Sta­tisztikai Szemle legutóbbi szamában dr. bzulay Zoltán közű és amint czl az adatot már nu is ismertettük, az ország inai területén 256.000 kisipari Üzemet számláltak meg. A negyedmil­lió kisiparos összesen 4(11.0(1(1 munkást alkalmazott mégpedig az alkalmazot­tak létszáma az llMO-es esztendő ok­tóber elsejének állapotát tünteti fel. Ez a terminus azért fontos, mert lóién, amikor a népszámlálást tartják, az építőipai már alig dolgozik 6 ennél­fogva a téli adat alapján jelentősége nem látszanék olyan nagynak, mini amilyen az a valóságban, ősszel el­lenben a legtöbb iparunk már teljes tizemmel dolgozik, a karácsonyra dol­gozó igényjellegü iparágak megkezd­jék működésűket és körüli>elül vége van annak a nyári, az aratással és a behnrdással kapcsolatos ipari ellany­bulásnak. amely természetes olyan or­szágban, amelyben o mezőgazdasági termelés jelentősége még olyan nagy, mint nálunk. Kisiparunk ezek szerint az adatok szerint üzemként átlag 1.6-nyi mun­káslétszámmal dolgozik. Ez a szám természetesen ugy jön ki, hogy na­gyon sok kisipari üzem egyáltalában munkás nélkül és alkalmazott nélkül áll fenn és tisztán csak magának a kisiparosnak munkaerejére támaszko­dik. Száz kisipari üzem közül 1930­ban, az akkori trianoni területen kö­rülbelül 80 dolgozott munkások nél­kül és csak minden ötödik üzemnek voltak alkalmazottai Eszerint tehát azokban a kisipari üzemekben, ame­lyekben nemcsak maga a mester dol­gozott, a foglalkoztatott (személyeit átlaga körülbelül nyolc lenne. Az er­re vonatkozó adatolt a Statisztikai Hi­vatal most már nem sok Idő multán fogja közölni. As országos átlag szerint aránylag a legtöbb munkást a vegyészeti kis­'nar foglalkoztatja. Itt az üzemet szá­ma nagyon kicsi, összesen 910 és a foglalkoztatott személyek átlaga, ma­gái a vállalkozói nem számítva 4.2. A csonl- és műanyagipar még kevesebb üzemet foglal magában, mert az üze­mek száma mindössze 163, a foglalkoz­tatottak átlaga pedig 4.1. Nem áll messze e mögött az iparág mögött a papirosipar sem. amelyben a kisipari üzemen száma 646. a foglalkoztatollak átlaga 3.9. Mind a három iparágazat nagyon kevéssé kisiparos jellegű te­hát, mégpedig az üzemek csekély szá­mánál éppen ugy, mint a többiekhez viszonyitva aránylag igen nagy al­kalmazotti létszám miatt. •Nagyon érdekes, hogy a többé Iparoscsoportok között nem is talá­lunk egyet sem. amelynél a munkások áltagos létszáma elérné a hármot. El­lenben nagyon egyformán 2.6 és 2.9 között van az alkalmazottak átlagos létszáma, az Iparágak ccész sorában, mint amilyen a kő.-, föld-, agyag-, üvegipar — valószínűen a fazekasok naev számánál fogva —. a gumiipar, a fonó- és szövőipar, az éipitőipar. Ezek közül a legerőteljesebb az épí­tőipar. amelyben 25.700 önálló mes­ter 67.000 munkást foglalkoztatott és ehhez mindjárt megjegyezhetjük azt is, hogv összesen 228 millió pengő ér­tékű épületet és javítást termelt. Ez kétségtelenül Igen lelentékenv rézzé az országhan egy esztendő alatt végzett épilésék és épületmunkák értékének. Legnépesebb iparoscsoportnnk kis­ipari szemmel nézve a ruházati Ipar, mert csaknem 75.000 önálló mestert talált a statisztika ebben a sokfelé el­ágazó ipari ágazatban, de ennek a sok mesternek összesen 84.000 alkal­mazottja volt, tehát, ha minden mes­ternek lett volna egy alkalmazottja, akkor közülük csak minden tizedik­nek jutott volna kettő A termelési ér­ték egv esztendő alatt a mesterek sa­ját adatai szerint 270 millió pengő, vagvls nem több. mint havonta átla­gosan 300 pengő. Ebbői az ősszegből perrhogy egy alkalmazottnál több nem fqtig. hanem valóságos esed a. hegy "(•*« a kis mester is kijön belőle, kü­lönösen miután ebben az összegben még a feldolgozott nyersanyag érték* is benne van. Ennél gyengébb forga­lom csak a vasipari önálló mesterek­nek, vagyis főként az idetartozó ko­vácsoknak jut, mert az 6 soraikban 24 ezer önálló mester ugyanannyi mun* kással összesen évi 3200 pengőt tudott forgalmazni, legalább is a saját be­vallása szerint. A termelt érték tekintetében efs* helyen az élelmezést és élvezeti cikkek készítésével foglalkozó kisipar áll, [mert az ő termelésüknek az értéke egy év alatt megközelítette a 600 mil­iliót és a 33000 idetartozó önálló kis­1 iparosra ebből fejenként 17.600 Pengd j esett. A termelés értéke tekintetében pedig a legelső helyen a vegyészeti Ipar áll, mert az ő csoportjukban minden kisiparosra 37.500 pengő ter­melési érték esett, ami azt Jelenti, hogv a kisipar termelő erejfl saerint minden vegyészeti kisiparos pontosan tiz kováccsal és más vas- és fémipari kisiparossal ér fel, A szolgáltatásokat végző kisipar, amelybe a borbélyok és hasonló fog­lalkozásúak tartoznak, összesen 394)06 kisiparost számlál, akik 69.000 alkal­mazottat tartanak és egy esztendő alatt 325 millió pengő értéket forgal­maznak. Ebből csoportokban mindé* egyes kisiparosra 8300 pengő esik, tehát erősen megközelítik az építőipa­rosok évi forgalmát és bét és félsze­resét forgalmazták annak, amit a* építőipar kisvállalkozói kimutatnak. E* valóban meglepő ellentét, mert hi­szen amilyen pontosan egyezik az ér­téklermejés fogalma az építéssel, úgy­annyira ellenkezik a hajvágással é« a mosással Ez nem jelenti azt. mint­ha a tisztítás és tisztálkodás nem jo­leni nemzetgazdasági hasznot, de még­is joggal tűnik feL hogv 15 millió lé­lek felruházásával 75.000 kisiparos foglalkozik, beretválásával 30.000 és * számunkra szolgáló épületek és laká­sok készítésével és berendezésével csak 26.000 kisiparos. Ugyanak­kor pedig a forgalom tekint©­tében ezek közül az első helyr* » borbélyok és rokon iparágak kerülnek 325 millió pengővel. Utánuk, de jóko­ra távolsággal a ruházati ipar 276 mii­Hóval és végül harmadik helyen mi építőipar nem egészen 230 millióval. E szerint az ország 15 millió lakosa «** esztendő alatt fejenként átlagosan II pengöf költ az építésre, 18 Pengőt ru­házkodásra é» 23 pengőt borotválko­zásra és ehhez hasonló más szükség­leteire. a kisipar ntién Uj ügybeosztás a kultuszminisztériumban Budapest, szeptember 15. Szinyei­Merse Jenő vallás- és közoktatás­ügyi miniszter uj ügybeosztást lép­tetett életbe a kultuszminisztériu­mokban. Az uj ügybeosztást több szempont tette szükségessé. Első­sorban a minisztérium ügykezelé­senek egyszerűsítése, racionalizál,•»­u Az ügyosztályok száma 36-ról 23-ra csökkent. Az átszervezés má­sik szempontja ai volt, hogy az ügyosztályok és az állami költség­vetés beosztása » lehetőség szerint megegyezzék. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents