Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-16 / 209. szám

4 l> E L M A ü Y A B U R S 55 A G CSÜTÖRTÖK. 19*3 szeptember Ili MAGYAR NYILVÁNOSSÁG q mé AZ ERDÉLYI PART szeptember 12-i kolozsvári ünnepi gyűlésen Tamási Áron, napjaink magyar tiodaimának vezéregyénisége figyeienneniélló nyilatkozatot lett. A "úeszedet Kérdés és felelet cimen közli a kolozsvári Kliensét szeptember 14-i szúrna. Tamási kijelenti: ngy véteted ik, hogy nz iró lehe'őleg maradion távol a gyakorlati politikától, éppen ezért szeretné, na az ünnepi gyűlés tagjai az idők egyik szerény jelét > látnák abban, hogy a független íróember most és életében először, politikai gyűlésen kivan röviden beszélni s kéri, gondoljanak (alán arra is, bogy a magányos iró aggodalma ós véleménye mögött eset'eg szo rongó ós várakozó láthatatlan tömeg áll, mint ahogy a nemzet életében már nem egyszer megtörténi. Azután igy folytatja Tamási: Ugy vélem, hogy •• egjik, ,*mi napjainkban a világban forr, sz a politikai világnézet csődje. Különös tanulság, ami az. elemi Nők tragikus fordulatul közben, a nagy *érifisl illetőleg, levonható. Én *M látom ugyanis, hogy a politikai világnézet kérdésén már valójában tnl lutott a háború. Tul jutott és elérkezett oda, •hol a nvers és puszta életösztön azokat a faji vonásokat teszi uralkodókká, amelyek az egyes népeknél lénvegéhen wohnsem változnak. Ott, . ahol a politikai világnézet a nép természetének megfelelő rendszert teremtett, «tt a faji vonások ebben a rendszerben még élesebben tűnnek elő; ahol pedig olyan rendszer fejlődött h»lő|e, a mely a nép természetének nem felelt míg, ott a rendszerrel együtt magái a népet is válságba sodorta. Valójában csak most döbbenek rá, irgy milyen veszedelmek közölt kel. Vtt lékünk magyaroknak áthaladnunk. Mindenek között a legbiztatóbb ,ie| s egyben nagy szerencse, hogy a nemzet eszméjét és államunk rendszerét nem ftidfa hatalmába keríteni olyan politikai világnézet, amely Idegenből érkez• c, A magyarság természetének nem lh leheléit volna megfelelő. Ke ved 111 társadalmunkban tettek • Art ezek a politikai világnézetek, "MfiHyck niindakét szélsőségen idegen rendszerekkel szerettek volna boldogítani minket S ha már ide érkezíem. a megseb:eft magyar társadalomhoz, akkor sz -mlttett tanulság titán szeretném azt a másik észrevételemet is megnevezni, melyet a forrongó világhan iigvanesnk reglát a figyelő seem. Ke pedig egy szigorú figyelmeztetés, melv arra iníl a r.emzelet. hogy erős és egységes társadalom nélkül a mai harcot sikeresen megvívni nem lehet Fel kell tennem tehát a kérdést, hogv erős és egységes-e a magyar társadalom? Roltlog lehet és nem e világból való, aki igennel válaszol erre a kérdésre. Én egyik sem vagyok, sajnos, mert Ki-kat emészt az aggodalom, hogv a mai magyar társadalom egv szokatlanul erős megpróbáltatás! nem Mr elviselni. Mivel pedig ugy vélem, hogv a rnágvar történelemnek egyik legnagyobb erőpróbáin előtt állunk. Inkább forrasztó Ián* csapjon M' szivünkből, semmint hflnös kőnnvelmflséggel lemondjunk arról az akaratunkról, hogy ezt a társadalmat erőssé és egységessé frsSzilk. Itiztosan tudom, hogy tiatalnil szóval ezt nem lehet megtenni: azt Is tudom. hogv politikai propngnndával, vagr felemelő szózatokkal sem. Olvan n>unkárg van Itt szükség, melyet igaz knvizseáUi és valóban beresaténvi lemondás atán a szellemnek ég a gya. korlatnak együtt és egyszerre kell el kezdenie. lia ez a nap valóban ünnep volna, akkor Isten megengedné nekünk, hogy kiessünk a szerepből, melyet a megcsaló látszat kedvéért és a magunk ámítására is, már bárom éve oly nehezen viselünk mi erdélyiek, kegyelemben kiesnénk ebből a szerepből, hogy világosan és bizonyossággá] láthassuk: a grófnak és a tekintetes magyarnak; gazdag polgárnak ég a munkasnak; a nadráguknak és a falusinak- a balodalinak és a jobboldalinak mind együtt kell élnie, ha nem akar talán külön, de sorjában elpusztulni. Vagy talán lehet erős egy társadalom, melyet elöntött a politikai kizárólagosság és « közéleti formalizmus? Hol a tetszelgő külső mögött silány a tartalom és kicsinyég a lélek? 8 lehet egységes egy társadalom, melynek osztályai titkos perceikben külön sorson gondolkoznak? Bizonyára nem lehet. Mit kell hát tenni? A gyakorlati vonalon meg kell szüntetni a politikai és a közéleti üres formaságot, melyből nemcsak a bürokratizmus ered, hanem amely a jellem és a tudás helyett a szolgalelküséget is érvényesülés alapjává tette. Klszántan küzdeni kell az ellen a •szellemi* módszer ellen, mely gondolat helyett egy divatos jelszóval i érvel. Törvényes erővel kell felruházni a személyes felelősség elvét, hogy fontos munkahelyek ne szolgáljanak ) csupán díszül s hogy aki felelőtlenül végzi a dolgát, «s ne állhasson bűnhődés nélkül, sőt igen sokszor megjutalmazva tovább. A szellemnek pedig meg keli alkotnia az egységes é* igazságos nemzeti társadalom tervét, melyben a sajátos magyar szellemiség » dolgozó tömegek természetes jogaival egyesül, g ha elkészül ez a terv, az uj magyar társadalom. elméleti rendszere, akkor ne vesse árva sorsra a gyakorlat és a hatalom, hanem a szellemmel együtt kötelezze el magát arra, hogy meg is valósítja. Mert egyedül a szellem és a gyakorlati hatalom együttes elkötelezésében rejlik a biztosíték arra, hogy a veszélyt kibírja g hogy a békés nemzeti építésben is egy-saiv, egy-lélekké válik a magyarság. Mindenki a maga helyén és a maga eszközeivel vegye gondjába est a munkát. Kérem tehát az Krdélyi Pártot, hogy teremtsen alkalmas keretet, melyben Krdély szellemi és gyakorlati erői, ennek a munkának elvégzésére, valóban össze tudjanak fogni. Ha ez nem történik meg, könnyen megeshetik, hogy az nj magyar társadalmat erőszak fogja megteremteni. Aut bizo. nvosan tudom, hogy ezidőszerínt minden ilyen erőszakos gondolat, vagy kísérlet ellen együtt küzdünk. De azt is őszintén meg kell mondanom, hogy • kiilső veszély elmultával a magyar megújulás dolgában az én helyem nem a védekezők, hanem aa erőszakos megujitók oldalán less. A Délmagyararaxég ..II I í OVOT EPITI Magyarország negyedmillió kisipa rosa A vegyészeti, az építőipar, valomint a borbély- és rokonszokrra bonyolítják la a legnagyobb forgalmat —- A tarmait érték iekinialéban az élelmezési ipar áll alsó helyen (STUD) Az 1941 elején végrehajtott népszámlálássá! kapcsolatban kulöu gyűjtötték iparunk és iparosviumünk adatait. Anniit a Magyar Statisztikai Szemle legutóbbi szamában dr. bzulay Zoltán közű és amint czl az adatot már nu is ismertettük, az ország inai területén 256.000 kisipari Üzemet számláltak meg. A negyedmillió kisiparos összesen 4(11.0(1(1 munkást alkalmazott mégpedig az alkalmazottak létszáma az llMO-es esztendő október elsejének állapotát tünteti fel. Ez a terminus azért fontos, mert lóién, amikor a népszámlálást tartják, az építőipai már alig dolgozik 6 ennélfogva a téli adat alapján jelentősége nem látszanék olyan nagynak, mini amilyen az a valóságban, ősszel ellenben a legtöbb iparunk már teljes tizemmel dolgozik, a karácsonyra dolgozó igényjellegü iparágak megkezdjék működésűket és körüli>elül vége van annak a nyári, az aratással és a behnrdással kapcsolatos ipari ellanybulásnak. amely természetes olyan országban, amelyben o mezőgazdasági termelés jelentősége még olyan nagy, mint nálunk. Kisiparunk ezek szerint az adatok szerint üzemként átlag 1.6-nyi munkáslétszámmal dolgozik. Ez a szám természetesen ugy jön ki, hogy nagyon sok kisipari üzem egyáltalában munkás nélkül és alkalmazott nélkül áll fenn és tisztán csak magának a kisiparosnak munkaerejére támaszkodik. Száz kisipari üzem közül 1930ban, az akkori trianoni területen körülbelül 80 dolgozott munkások nélkül és csak minden ötödik üzemnek voltak alkalmazottai Eszerint tehát azokban a kisipari üzemekben, amelyekben nemcsak maga a mester dolgozott, a foglalkoztatott (személyeit átlaga körülbelül nyolc lenne. Az erre vonatkozó adatolt a Statisztikai Hivatal most már nem sok Idő multán fogja közölni. As országos átlag szerint aránylag a legtöbb munkást a vegyészeti kis'nar foglalkoztatja. Itt az üzemet száma nagyon kicsi, összesen 910 és a foglalkoztatott személyek átlaga, magái a vállalkozói nem számítva 4.2. A csonl- és műanyagipar még kevesebb üzemet foglal magában, mert az üzemek száma mindössze 163, a foglalkoztatottak átlaga pedig 4.1. Nem áll messze e mögött az iparág mögött a papirosipar sem. amelyben a kisipari üzemen száma 646. a foglalkoztatollak átlaga 3.9. Mind a három iparágazat nagyon kevéssé kisiparos jellegű tehát, mégpedig az üzemek csekély számánál éppen ugy, mint a többiekhez viszonyitva aránylag igen nagy alkalmazotti létszám miatt. •Nagyon érdekes, hogy a többé Iparoscsoportok között nem is találunk egyet sem. amelynél a munkások áltagos létszáma elérné a hármot. Ellenben nagyon egyformán 2.6 és 2.9 között van az alkalmazottak átlagos létszáma, az Iparágak ccész sorában, mint amilyen a kő.-, föld-, agyag-, üvegipar — valószínűen a fazekasok naev számánál fogva —. a gumiipar, a fonó- és szövőipar, az éipitőipar. Ezek közül a legerőteljesebb az építőipar. amelyben 25.700 önálló mester 67.000 munkást foglalkoztatott és ehhez mindjárt megjegyezhetjük azt is, hogv összesen 228 millió pengő értékű épületet és javítást termelt. Ez kétségtelenül Igen lelentékenv rézzé az országhan egy esztendő alatt végzett épilésék és épületmunkák értékének. Legnépesebb iparoscsoportnnk kisipari szemmel nézve a ruházati Ipar, mert csaknem 75.000 önálló mestert talált a statisztika ebben a sokfelé elágazó ipari ágazatban, de ennek a sok mesternek összesen 84.000 alkalmazottja volt, tehát, ha minden mesternek lett volna egy alkalmazottja, akkor közülük csak minden tizediknek jutott volna kettő A termelési érték egv esztendő alatt a mesterek saját adatai szerint 270 millió pengő, vagvls nem több. mint havonta átlagosan 300 pengő. Ebbői az ősszegből perrhogy egy alkalmazottnál több nem fqtig. hanem valóságos esed a. hegy "(•*« a kis mester is kijön belőle, különösen miután ebben az összegben még a feldolgozott nyersanyag érték* is benne van. Ennél gyengébb forgalom csak a vasipari önálló mestereknek, vagyis főként az idetartozó kovácsoknak jut, mert az 6 soraikban 24 ezer önálló mester ugyanannyi mun* kással összesen évi 3200 pengőt tudott forgalmazni, legalább is a saját bevallása szerint. A termelt érték tekintetében efs* helyen az élelmezést és élvezeti cikkek készítésével foglalkozó kisipar áll, [mert az ő termelésüknek az értéke egy év alatt megközelítette a 600 mililiót és a 33000 idetartozó önálló kis1 iparosra ebből fejenként 17.600 Pengd j esett. A termelés értéke tekintetében pedig a legelső helyen a vegyészeti Ipar áll, mert az ő csoportjukban minden kisiparosra 37.500 pengő termelési érték esett, ami azt Jelenti, hogv a kisipar termelő erejfl saerint minden vegyészeti kisiparos pontosan tiz kováccsal és más vas- és fémipari kisiparossal ér fel, A szolgáltatásokat végző kisipar, amelybe a borbélyok és hasonló foglalkozásúak tartoznak, összesen 394)06 kisiparost számlál, akik 69.000 alkalmazottat tartanak és egy esztendő alatt 325 millió pengő értéket forgalmaznak. Ebből csoportokban mindé* egyes kisiparosra 8300 pengő esik, tehát erősen megközelítik az építőiparosok évi forgalmát és bét és félszeresét forgalmazták annak, amit a* építőipar kisvállalkozói kimutatnak. E* valóban meglepő ellentét, mert hiszen amilyen pontosan egyezik az értéklermejés fogalma az építéssel, úgyannyira ellenkezik a hajvágással é« a mosással Ez nem jelenti azt. mintha a tisztítás és tisztálkodás nem joleni nemzetgazdasági hasznot, de mégis joggal tűnik feL hogv 15 millió lélek felruházásával 75.000 kisiparos foglalkozik, beretválásával 30.000 és * számunkra szolgáló épületek és lakások készítésével és berendezésével csak 26.000 kisiparos. Ugyanakkor pedig a forgalom tekint©tében ezek közül az első helyr* » borbélyok és rokon iparágak kerülnek 325 millió pengővel. Utánuk, de jókora távolsággal a ruházati ipar 276 miiHóval és végül harmadik helyen mi építőipar nem egészen 230 millióval. E szerint az ország 15 millió lakosa «** esztendő alatt fejenként átlagosan II pengöf költ az építésre, 18 Pengőt ruházkodásra é» 23 pengőt borotválkozásra és ehhez hasonló más szükségleteire. a kisipar ntién Uj ügybeosztás a kultuszminisztériumban Budapest, szeptember 15. SzinyeiMerse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter uj ügybeosztást léptetett életbe a kultuszminisztériumokban. Az uj ügybeosztást több szempont tette szükségessé. Elsősorban a minisztérium ügykezelésenek egyszerűsítése, racionalizál,•»u Az ügyosztályok száma 36-ról 23-ra csökkent. Az átszervezés másik szempontja ai volt, hogy az ügyosztályok és az állami költségvetés beosztása » lehetőség szerint megegyezzék. (MTI)