Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-13 / 182. szám

Pótanyagok és műanyagok a világgazdaságban A háború a civilizációban hányat- gileg mindezek mellett elenyészően lást, a termelési kultúrában azonban kis tételnek kdl tekinteni, évi termesokféle forradalmi fejlődést jelent, lése nem haladta meg fél millió má- e!ő a nitrogén, barnaszénből a roüIégési műszaki életünket gyökeres zsák A textilipar fejlődése léhát az (benzin és mflásváftyolaj, szénből és változással fenyegetik a pó". anyagok és műanyagok, amelyeknek termeiését a háborús világ fogalmi korlátozásai sürgelí. Dr Sípos Sándor a utóbbi időkben mindig nagyobb mér tékben a gyapottermelés függvényévé változott. Ugyanakkor azonban rohamosan fejlődött a celluloze termeműanyagok kérdésének kitűnő szak-j lés, amiből 1937-ben már 240 inillio embere nemtégiben az országos nem-' mázsáig állítottak elő. léhát kétszerzeti klubban larlott előadásában nagy annyit, mint amennyi szövés-fonás vonalban összefoglalta az anyagter-, céljaira ugyanabban az esztendőben mele- lerén bekövetkezett nagy váltó- termeltek Á celluloze jelentősége tuzásokat Adatai szerint ennek a vállozásnnk keretébe tartozik, bárha a szó igazi értelmében nem tekinthető pótanyagnak, az a'uminium és a többi könnyű fémek jelentőségének előnyomulása. Alumíniumot a mult század közepén állítottak elő elsöizben de 189öbcn a termelés egy év alatt az egész világon együtt még 50 tonnát sem ért el. Elektromos úton 1880 körül állítottak elő előszgr alumíniumot, amelynek termelését nagv mértékben dinamógépek elterjedése tette lehetővé, 1922-ben a világ aluminiumtermelése már közel járt az évi 100.000 tonnához, 1940-ben pedig meghaladta a 800 000 tonnát. Azóta az adatokat a világ államai nem közlik, laidonképpen akkor bontakozott ki, amikor bevonult a texlilapirba pótanyagnak és megindult belőle a műselyem, később pedig a'mflrosf előállítására. Az első tömegesen használt feliuloze mlírost * műselyem volt, mert ennek termelése már az első világháború alatt megindult és *ok tekintetben még jobb. mint a valódi selyem. 1922-ben már 2 millió mázsa müselymet termeltek a világ vegyi üzemei, amikor a nyersselyem termelés ennek a negyedrészét tette. 1937ben már több, mint 5 millió mázsa müselymet termettek. 11-szer annyit, mint nyersselymet. A műrosf termelés 1930-ban indult meg és azóta olyan rohamosan fejlődött, hogy 1910ben már több mürosfot állítottak elő. mint mflselvmct. mert n mfirost menVnyisége meghaladta a 6 méter mázsát, hár a müselyemé is felülemelkedett az Megindult azonban ezeken kívül a szintetikus anyagok egész sorának termelése i«. Ezeknek az anyagoknak alapanyaga » levegő, a vfz, kőszén, barnaszén, njésr, szesz , . , . , , ,, és a földgáz. A levegőből állítható 8Z'°vének, bunyeváeoksokácik elélő a nitrogén, barnaszénből a mű- }3«nyok, csupán a zsidó nemzetisé* güek 139.041 szúrna felel meg 1 telit* százaléknak. rak" 17WT.026 (7.2 százalek), raszter n?k 547.770 (8.7 százalék), horvát-' rak 12.346 (0.1 százalék), szerbnelí D 5.000 (1.1 százalék). Töredékszázalékokat jelentenek a vendek* dr egészen bizonyosan számolha'unk |5 mU1 ón *bhen " WMékhen « • azzal, hogy az rohamosan növekedett, • $*Ry tTOl-brn már 2 és talán meg is többszöröződött. Miután "^millió mázsa "iflsolvmet ter—»-* még egyáltalában 1f)37-bcn a nyersvas termelése a világon meghaladta a 1C0 millió »onrát. ehhez képest az alum'niiimtermelés már egé«z.en elenvészö mennyiség. de a rézhez, hasonlítva, amiből 1037-ben 2.3 millió tonna volt a termelés. az nlnminum már ioen komoly mennyiségei jelent Különösen fontos azért ez a viszonvlpt. mert a villamossági iparban az alumínium éppen n réz pótlására szolgál. D" arra szo.pá! más viszonylatban is, tekinle(;el arra, hogy mn már olvan "liárásokat Is kidolgozott a műszaki élet. amelyek segítségével az. alumíniumot egyfelől a vasnál is merevebbé. ínisfe'Öi tökéletesen oxidálásmemegsé lehet tennt, mégpedig sajtit oxi.in|ás« álfát. Miután a föld kérgének szerkezetében a vas 4.2 százalékkal szerepel az alumínium ellenben 7.5 százalékkal, könypyen kiszámítható, hogy a n'bés fémek korszakát az alumínium hegitséKével a könnyű fémekre való áttérés váljta majd fel. Európa szempontjából fontos, hogy a mi világrészünk a réz termelésében csak 6-3 százalékkal részesedik, ellenben az alumínium termelésének 55 százaléka a mienk. Az alumínium gyakorlati használhatóságúra jó példa, hogy 1939 bon Németországban 41.000 tonna alumíniumot használtak fel villamos szabadvezetékek céljaira és ezáltal tisztán csak ez.cn a területen 71.UIX) tonna vörösréz szabadult fel más célokra. Az alumínium nem annyira pótanyag, mint inkább olyan új anyag, amelynek felhasználásához a műszaki tudás csak most fejlődött f«l- A szó hétköznapi értelmében azonban jellegzetes pótanyag a cellu'oze mint a rostos anyagok mind nagyobb jelentőségű pótanyaga. A természetes textilanyagok növényt vagy állati eredetűek, újabban pedig ásványiak is, mert hiszen a többi pótanyagok kifejlődésével együtt asz.besztböü, üvegből és fémekből is készítenek textilanyagokat. 1937-ben 113 millió mázsa textilanyagot termelt az emberiség EbbÖJ 83 millió mázsa volt a gyapot súlya, 18 millió mázsa a gyapjúé, a lenre mAr mírkíffsszé 8 millió mázsa, a ketíilcrre pedig ennek a fele, 4 millió mázsa esett. A nversselvmet mennvisémeltek. mflrostot •emmlt 1910-ben a műrosf és a műselyem egvütt csaknem elérte a len és a kender termés egy évi teljes menvnviségét A műselyem és a mflrnst alapanyaga a kös/én. amiből évente 1.3 mard q-nyif termelnek, amiből ma még csak elenvészően kiesinv menvnviség szükséges a mttrostok készííé séhez. ami tehát a fejlölés számára ezen a iérCn korlátlan tehetőségeket ad. mészből rogy szeszből is a műgumi, mégpedig a buna és a netylbuna, szénből állítják elő a szintetikus benzolt. A nitrogénnek levegőből való előállítása a chilisalétrom termelését annyira megtámadta, hogy 1937-ben a világnak 30 millió mázsányi nitrogén féleségéből nem egészen 2 és fél százalék származott csak Chiléből, 92 százalék ellenben szintetikus eredetű volt. A miibenzin Jobb, mint az eredrti benzin. Termelése a háború kitörése előtt már évi 5 millió tonnái j kft. ami 6 százalékát telte a vtlág vplódi benzin termelésének Mint az alumínium, ugyanúgy a mflbenzin Európa számára nagyjelentőségű, mert a barnaszén előfordulásoknak több, mint 97 százaléka Európában van. A régebbi rendszerű mfirostösok mellett egészen új jellegű szintetikus textílanyogokat is gyártanak, mégpedig szénből, mészbői, vizből és levegőből. Ezen az úton Védjük a termést otthon A legutóbb ismertettük, hogyaS védjük a termést a mezőn. Most ismerjük meg azokat a feladatokat, hogy hogyan védjük a termést otthon, a szérűskertekben az esetleges légi gyújtogatás elien. Az a füzet, amelyet a honvédelmi minisztérium irt élS, engedélyezett és a Légoltalmi Liga Országos elnöksége sok-sok ezer példányban küldött szét az országban részletes és rajzokkal szemléltető útbaigazítást ad a mezőgazdasági termények légoltntmárél, azért, ml itt csak rövid emlékeztetőül foglaljuk össze tennivalónkat. Telkünkre, vagy a szérűskertbe betakarított termés eiten fs repülőgépen, vagy léggömH utján ugyanazokkal a gyűjtőeszközökkel támad az ellenség, mint » mezőn levő termés ellen. Ezeknek a gvujtóeszkőzöknek, gviijtólapoknak, gyujtópermetnek, gyujtógömbnek, gvujtófo» *= s^asre sas s sr* jflff-a.sí'K lyek savakkal ég lúgokkal szemben ellenállának és éghetetlenek, viszont ha nem égnek el: megolvadnak, úgyhogy most á lágyulási fok emelésével kísérleteznek. A gumi helyettesítésére Is ilyén alapokra jutóit el az európai vegyésztudomány Szénből és mészből aeetylent állítanak elő és az alapon fokonnk a működését, veszedelmes tüzhntúsát és megsemmisítésének módjait már tudjuk, most arra a kérdésrekell megfelelnünk, ml n legfontosabbl tennivalónk ellenük akkor, amikor * termés már betakarítva, cséplésre vár. Az első legfontosabb teendőnk a» állandó éber tüzfigyelő és a szlgom, komoly tüzollószoígálat tarlása. Éjjel-nappal figyelnünk kell a látóhaszetételének megfelelő, de a nyers guminál használhatóbb és értékps'bh buna aiimlig Is A mfltrumi azonban felépíthető alkoholból ia. Az oroszok burgonyából állítják elő az ú n mntvllkauesukot. Az igy nvert nyersgumit még vulkanizálni kell és tömítő anvagokkaj k.ell használhatóvá tenni. zatosan eljutnak a nyers gumi ö*z- ,irt b()gy wm huIIflnak^ gyujtoeszAz orszéa magyar anyanyelvű lakosainak száma hárem százalékkal növekedett (A Dflmagyarország munkatár-; 1910-ben magyar anyanyelvűnek * . n . ... *». I n ,• b , I 3ÜUI13UU It'lhöUrClCMJIlCl. (U l | UÉ.1 k <s satol) A Központi Statisztikai Hi-;vr,llotta magat 9,367.342 lakó. nini r(.ndes fft|sw.relésen kivül mindenemvalal a Magyar Statisztikai Szemle j/4.5 százaléknak felel meg, míg her számára egy-egy ásó, vagy laközök, netn száll-e léggömb földjeink felé. Tüzfigyelőt kell tartani a templomtoronyban. de célszerű még a határ egy-két kimagasló pontján is, hogyha megjelennek az ellenséges repülőgépek vagy léggömbök, vagy gyűjtőeszközök hullását észlelnénk, azonnal riasztani tudják a falut Felbecsülhetetlen étőny az, hogyha a gyuj' tóeszközöket mAr akkor ártalmatlanná tudjuk tenni, mielőtt azok tüzet okoztak volna. A riasztás kürtjellel, kiáltással, nappal zászlójelzéssel vagy '.ovas, kerékpáros küldönccel történik. Természetcsen legelsőnek a tflzoltókészültségeket kell értesíteni —< nmelvnek felállításáról külön büntető rendelet intézkedik. A tüzoltókészültség felszeréléséhez tartozik a legutóbbi számúban közzétette az 1941. évi népszámlálás anyanyelvi 1941-ben 11.367.342 magvar anya- pát, vizesveder, vasvilla, több tüzholívclvüt mulat ki a népszámlálás, mg. A készültség szállítására, a és nemzetiségi adatait. Tudvalevően nmi 77.5 százaléknak felel meg, fecskendő, a vizeslajtok vontatására ennél a népszámlálásnál az adatgyűjtés módszereit gróf Teleki Pál utasítására tökéletesítették s a szérnlálólapokra a nemzetiségre vorokozó kérdést is beiktatták, mint a népi közösségérzés kifejezésének sa'átos ismérvét, mert hiszen Teleki Pál a népszámlálás főcéljaként a nemzet önismeretét jelölte meg. Rendkívül érdekes eredményeket mutatott fel az igy tökéletesedett adatgyűjtés. A korábbi népszámlálások adataival való összehasonlításnál persze mutatkoznak kisebbnagyobb eltolódások, ami az egyes vidékek eltérő népszaporodásával, az állandó belső vándorlással és az oiszág megnagyobbodásával járó átmeneti vándormozgalomma) függ össze. Miután a korábbi népszámlálások eltérő módszerekkel dolgoztak, a hivatal az összehasonlítás alapjául az 1910. évi népszámlálásnak a mai országteröletre kiszámított adatait vette. E 30 év alatt a köyetksző jeldntós változásokat, tünteti fel a nagy gonddal készült statii ztlka: vagvis a magvar anvanyelvtiek szá- jelőfogatokat kell biztosítani, hogyha nm 3 százalékkal növekedett A né- tuz ,6madna vaiahol, Időveszteség ma a szazaieKKai noveKeneit a ne élkQ, munkához tudjon |átQÍ< A tüt. év.al-l! oltAst az általános tüzoltógyakorial W6.538-ról 719.762-re csökkent, i-4 jszerínt kell végezni. A készültséget százalékról 4.9 százalékra, a szlová-'12 óránként váltsuk, koké 313.650-ről 268.9l3-ra, 2.61 A 180 000. eln. 1936. B M. és a százalékról 1.8 százalékra csökkent. 191700-1941. B. M. szátnu rendelet iámig a román anvanvelvflek száma az 1910. évi 960.220-ról (7.9 százalék) 1,100.352-re növekedett, a rusz'noké pedig 381.220-ról 564 002-re. A horvátok száma az 1910. évi 130.695-ról 369.34S-ra nőtt. Feltűnő a németek arányszámának csökkenése de ez csak látszólagos és oka az hogy 1910-ben a németek között mutatták ki a német zsargonban beszélő jillis .anyelvűeket. Még érdekesebb Magyarország népességének megoszlása 1914-ben nemzetiségek szerint. A statisztikai bivafal gondos és megbízható adatai alapján magyarnak vallotta magát 11.881.455 lakos, vagyis hazánk népességének 80.9 százaléka. NÉMEIL T)«TÓ#STÍSLÉGÜAEK VALLOTTA TNA tezkedik arról is, hogy már az asztngok ugy legyínek rakva, hogy mentésük könnyebb legyen A szérűskertet a község legszélső házától 100 méterre abba az irányba kéli telepíteni, amerre az uralkodó szél fuj és lombos fákkal, vizesárokkal kell körülvenni. A kazlak hosszúsága legfeljebb 20, magassága 8, szélessége méter lehet. A kazlak kőzött megfelelő széles, legalább négy méter széles útnak kell lennie.Tfizoltófelszerelést, mint takaróponyvát, vedret lapátot, vasvlllát, lüzhorgot, szikracsapót, létrát és oltóvizet (bőtlzü kutat) tartsunk itt- A nem a közös szérűskertbe, hanem a telkünkre hordott gaboneosztagok. szaímakflzlak közelében is készitsűk elö a lüzoltóeszközöket. Ezeknek az intézkedéseknek, á pon'fos magatartási fefadményatem. tvgat 533.045 <3.6 százalék). wloVÜc- ^ueÉvédéktoai ^ aJlaaségas' légigyujnak 175^50 (U «*&z*lék). román- (togatás ellen. i