Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-11 / 180. szám

A fehértói madarak Hogyan fedexlék fel a fehértói madórparadicsomot és hogyan pusztul a kiszáradásban a rövid idő alatt hiressé vált természetvédelmi terület (A DólmagyarorSzág munkatársától) A száraz, tikkasztó kánikula hetek óta tart és ha az utóbbi napokban az időjárás szelesre fordult is, a kibírhatatlan meleg pedig kissé csökkent, az ég csatornái csak nem akarnak megeredni és a földek odakünn a a/éles szegedi határban megrepedezve ábitozzák az esőt Kiadós, bőséges esőt kívánnak a földek _ és a fehértói természetvédelmi terület madarai. De hol van, hová lett ez a természetvédelmi terület? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Beretzk Péter főorvossal, * fehértói madárvilág lelkes protektorávaL — Sivataggá vált a Fehértó, kivirágzott a szik só, a madarak elvesztették a Vi«t, kietlen és kopár lett a természetvédelmi terület s a teljes kipusztulás veszélye fenvegeti ezt sz értékes rezervátumot, amely nemcsak Szegednek, de a tudománvos búvárkodásnak is hasznos és fontos területe volt — mondja dr. Beretzk Péter. A fehérfői madárvilág felfedezése Különös hely ez a Fehértó. Tdőflen tdök óta elátkozott, semmire sem használható területe volt Szeced halárának. Háromezer holdról van Itt szó. Amelyen szárazság idején semmi más rsak a sziksó virágzott ember, állat messze elkerülte, növény nem vert benne gyökeret amfkor meg feltört a talaíviz. vagy bőséges esepadék áldof. ta Szeged vidékét, minden nedvessé? itt fntoft össze, ebben a háromezer holdas teknőben és volt ugy. hogv sokszor évekig állott a viz a szik fölöH. A múlt század végén, a kilencvenes években két lelkes természetbúvár, /só tér László és Lakatos Károly felfedezte, hogy ennek az elátkozottnak éa teljesen hasznavehetetlennek látszó területnek olyan értékei vannak, amelyek a tudományos kutatás szempontjából felbecsülhetetlen ér. tékfiek. Az ő érdemük, hogy a fehértói madárvilág iránti közömbösség metrszünt g a tndománvos érdeklődés a Fehértó felé terelődött Az ő leírásaik publikálták először a fehértöi madárvltágnak azt a rendkívüli gazdagságit, ami egyedülálló az országban. Hadároaradiesom a Fehértó mocsaraiban Amikor azután az első világhábo ru után a kolozsvári Ferenc Józseftudománvegyetem Szegedre menekült s az egyetem két tudós professzora. Oyörffy István, az európai hlrü botanikus és Gelei József, a kiváló zoologus foglalkozni kezdett a Fehértó flórájával és faunájával, a Ngyelem fólvfon növekvő érdeklődéssel fordult a fehértói mocsarak, mint egyik leggazdagabb európai madár lelőhely felé, amelv nem csak érdekes, hanem különös fontossága van a termésaettndomántf kutatás szempontjából Is. A Magyarország területén akár észak-déli. akár kelet-nvugati irányban Avonuló madárfajok és rilkaságok i Fehértó nádasaiban, mocsaraiban és zsombékfaiban rendpzfék be Ideiglenes tanyájukat dc tömegesen élnek itt a magyarországi madarak mindenféle fajtál Is. ugv. hogv a madártani kutatás részére a szegedi Fehértó szinte kimerifhefefíen kinesrsbánvát kínál. Itt pihennék meg az átvonuló sroperek, megtalálhatók az északi madárfajok. a esonllrtllu madár, a magfórő a nvíífarku halfarkas, az Izlandi partfutó tömegévél Jelentkeznek átvonulás idéiért a déli- madarak, a szogáriai eselőpók. a 'örök gerle, de gyakran előfordulnak a messzi más világrészek madárkülfitilegességei is, az íbisz, a keselyű, a pelikán stb. Igen sok, már kipusztulóban levő madár is kézrekerült már a Fehértón, mini például a nemes kócsag, vagy a fattyú kócsag. Néhány évvel ezelőtt lőttek egy vadkacsát, amelynek a lábán a moszkvai ornithologifti intézet gyűrűjét találták, ugyanebben az évben sebzett meg dr. Beretzk Péter orvos, a fáradhatatlan szegedi amatőr-ornitológus egy hatalmas pelikánt, amelyet azután sajátkezüleg meggyógyított s a budapesti állalkertnek ajándékozott. A Fehértó természettudományi fontosságának felismerése és elismertetése dr. Beretzk Péter leikes és szívós munkájának eredménye. A szegedi muzeumban három termet tölt meg a fehértói madárgyüjlemény, amelyet kilencven százalékban ő gyűjtött össze és ö adományozott a muzeumNAK, Meg kell menten! az értékes rezervátumot Amikor ezt az értékes madárlelöhelyet védett területté nyilvánították, elrendelte a földmüvelésügyi miniszter, hogy ki kell jelölni a terület pontos határait — mondja dr Beretzk Péter _ és térképet kell róla készíteni. Ki is küldtek ebből a célból egv bizottságot a magam karó/tam ki sajá|kezüleg a terület határait. A három esztendős árviz azonban kimosta a karókat s mire a viz levonult, már nyoma sem volt a haláraknak, de nvoma sem volt a mérnöki hivatalban se ahol nem készítettek a védett területről térképet. Illetőleg: forgalomban van egy térképvázlat, de az nem hiteles és az ezen feltüntetett határok nem azonosak az eredetileg kijelölt határokkal. — A belvízi áradások elleni védekezés során az ármentesitö társulat derékban kettészelte egy csatornával a védett területet s a csatorna az utolsó csepp nedvességet is lehúzta a területről. A terület igy teljesen kiszáradt B az ift tanyázó vízi madarak elvesztették éltető elemüket. Az ármentesitő társulat azt mondja, hogy a csatorna alig szel le néhány holdat a védett területből és ezt az elöhb említett ismeretlen eredetű térképpel igazolja. Ezzel szemben a valóság az, hogy a térkép teljesen ellolja a védett területet — Ma a helyzet az, hogy a legteljesebb bizonytalanság uralkodik a természetvédelmi terület felett és a túlságba vitt lecsapolás a pusztulás veszélyével fenyegeti az egész rezervátumot. A közgyűlésben elmondott interpellációm után felterjesztésemre a földmüvelésügyi minisztériumban is elrendelték a terület pontos határainak megállapítását s a csatornaépítés körülményeinek kivizsgálását, a határok kijelölésére kiküldött bizottságból azonban csodálatosképpen éppen engem hagytak ki. nkf évek óla foglalkozom a kérdéssel s aki annakidején kijelöltem a védelem alá vett terület határait. — A fehértói természetvédelmi terület megmentése egyformán érdeke Szeged városnak s a tudománynak s éppen ezért feltétlenül szükséges volna ennek érdekében mielőbb megtenni a szükséges Intézkedéseket, mert különben jóvátehetetlen kár éri ugv a várost, mint a tudományos buvárkodlásf a ma már európai hirü lelőhely megszűnésével és az értékes és ri'ka madarak kipusztulásával, vagv elköltözésével. — fejezi be érdekes nyilatkozatát dr. Bertzk Péter OTÖ. A lap most következő legújabb számában az ismert publicista, üiselher Wirsing ismét egy rendkívüli érdekes kérdési világit meg: Szegény lesve Furcpa? Milyen éfetaxinvonala lesz jivíhfn a dolgozó tömegeknek? Bltrnal Earóps lípes folyóirat*. Mindenütt knphutrt <0 fllldrért. 1945-ben felles lendülettel megindul a hazai nyersgumigyártás Valóság lesz a szegedi cipészmesfer ötletéből (A Délmagyarország munkatársától) Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy Jankó' Lajos szegedi cipészmester, akinek automatikus gumiragasztója már egy évtized óta világszabadalom, megtalálta a módját, miképpen lehet hazai növények nedvéből ipari feldolgozásra alkalmas nversgumianvagot előállítani Az érdekes és nagyjelentőségű felfedezésről szóló beszámolónkat számos budapesti és vidéki napilap álvette, igy a hazai guminövény termesztésében rejlő óriási nemzetgazdasági érdekekről úgyszólván az egész ország közönsége értesült. Jankó Lajos megállapításai már régebben ismertek az illetékes körök előtt és azokkal a földművelésügyi minisztérium növényvédelmi osztálya is foglalkozott. Az ügyben most érdekes fordulat állott be. A földmüvelésügyi minisztériumban nagyszabású guminövénytermesztési tervezetet dolgoztak ki. amelynek Valóraváltása azt fogja eredményezni, hogy 1945-ben már az ország egész gumiipari nyersanyagszükségletéi hazai növényekbői lehet majd fedezni. Most került nyilvánosságra az a lerv, amely szerint már az idén is mintegy kilencszáz holdnyi teriilelet veinek be a pitypang — tudományos ntVen Kok-Ságyk — magjával. Az ebből a magból sarjadó növényeket még sem használják fel gumigyártási célokra, hanem M! magoztatják és a remények szefirtt : a> igy nyert nagymennyiségű pitypang-maggal jövőre már tizenötezer holdat vetnek majd be. A pity-pang ugyanis, amelynek fehér, tejszerű nedvével Jankó Lajos teljes sikerrel kísérletezett, nagyon szapora maglerniő, ha azonban a magot a szárán beérni hagyják, a (növény kiszikkad és nedve nem alkalmas ipari célokra. Az első »gumíszüret« tehát tulajdonképpen csak két esztendő mtliva, 1945-ben lesz Magyarországon. Az eddigi tervek szerint ebben az évben már akkora lesz a termés, hogy annak háromnegyed részét Ipari célokra használhatják fel és egynegyedrésze elegendő lesz arra, hogy a következő évi növényszükségletet biztosítsa. Az előkészületek már fóhamatban vannak. Tárgyalások indullak a termelési szerződések megfelelő előkészítéséről és ezzel párhuzamosan folynak a tudományos kisérlelek a pity-pang kellő felhasználására is. Ezeknek a kísérleteknek" során megállapították, hogy a pity-pang ((népies nevén kutyatej, vagy gyermekláncfű) gumi nedvességtartalma teljesen kielégítő. Aa összegyűjtött és megfelelő szakszerűséggel tárolt