Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-10 / 179. szám
MAGYAR NYILVÁNOSSÁG FÖLÖSLEGES AGGODALMAK címen írja a Mai Nap vasárnapi számában L e n d v a i István: Néhány katolikus olvasónk egyébként igen megtisztelő hangú levelekben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Mai Nap és a vele e so rok írója is a szociáldemokrata pártban szervezkedett munkássággal való együttműködést szorgalmazza a demokratikus megújhodás polgári és népi hívei előtt és hogy lapunkban rendszeresen megjelenik az említett párt napilapjának hirdetése. Egyik levélíró hivatkozik a hivatalosan is katolikusnak fémjelzett újságírás és szépirodalom szolgálatában eltöltött esztendőimre. Nos, éppen ezek az esztendők teszik nemcsak jogossá, hanem egyenesen kötelességszerűvé, hogy e jószándékú aggodalmaskodók megnyugtatását én kíséreljem meg 'A Mai Nap hasábjain. Nem egyszer kifejtettem már lapunkban, hogy amikor a magyarság állami és nemzeti létének mostani megpróbáltatásai idején a vérzivatarból való minél szerencsésebb. minden belső megrázkódtatás elkerülésével való kigázol ásnak, a szebb jövőnek előkészitésére többek közt a megszervezett munkássággal is összefogtunk, ezzel semrr iképen sem adjuk fel keresztény és nemzeti gondolkodásunkat, nem tesszük magunkévá a marxista társadalomtant, mint olyat. Ezt nagyon jól tudják a szociáldemokraták is, s éppen mert becsülettel vállalják az egyetemes nemzeti érdekből szükségessé vált paktumot, nem veszik rossz néven. Nekik is, nekünk is az a felfogásunk, hogy amikor mint a magyar jövendő előir-unkásaí szövetkezünk, akkor tílagnézeti különbségeink fentartásával hidat kell vernünk egymás felé az egybefogó cél érdekében. Akik általános keresztény vagy sajátosan katolikus szempontból aggodalmaskodnak, ebben a tekintetben is megnyugodhatnak. A Népszava őszentsége XII. Pius pápának és Serédi hercegprímásnak szózatait sokkal részletesebben köz1*, mint a szélsőjobboldali lapok, önmagunk igazolásául hivatkozhatunk döntőbb érvekre is. Az egyik, az időszerűbb, magának a Vatikánnak mostani magatartása. A másik, az időben távolibb, de nemzttileg közelebb fekvő: a magyar országgyűlés katolikus néppártjának viselkedése a híres választójogi küzdelmek éveiben. Mindnyájan érthetően hatása Blatt vagyunk mindannak, ami Olaszországban július .25-én történt és azóta is történik. A fasisztaellenes pártok tudvalevőleg a Diktátor eltávolításáig is együttműködnek azoknak a céloknak elérésére, amelyekre nézve köztük különbség nincs. Ebben az együttműködésben éppúgy része volt és van a katolikus pártnak (régi nevén: partite popolarenak), mint a liberális vagy marxista pártnak. Nincs tudomásunk arról, bogy ezt éppen Olaszországban a Vatikán tudta és helyeslése hélktíl tenné, mert anélkül nyilván nem is tehetné. Mi sem vetünk tehát magyar vonatkozásokban a Vatikán szelleme ellen, mikor ugyanezt cselekesszük. Ami a magyar politika közelmúltjára való utalást illeti: az 1910e-s években a gróf Zichy Nándor állal alapított katolikus néppárt, természetesen a maga kereszténydemokráciájának hadműveleti érdekében. éppúgy belépett a választójogi blokkba, mint a semmikép sem keresztény jellegű egyéb ellenzéki pártok. Nem tudunk arról, hogy ebben Esztergom katolikusellenes magatartást látott volna. Mi legalább, akik a biboros hercegprímás megnyilatkozásait mindig teljes helyesléssel kommentáljuk, nem részesültünk eddig semmiféle kárlioztatásban a magyar Sión részéről, mint ahogyan nem részesült abban az a katoliküs papképviselő sem, aki az együttműködésben résztvevő kisgazdapártnak egyik vezető egyénisége. Mindez, úgy hiszem, éppen elég a magunk igazolására és az aggodalmaskodók megnyugatására. tehát annak bizonyítására, hogy aggodalmaik fölöslegesek DÉLMAGYARORSZÁG c KEDD. 1943 a u a u s zt n s 10 w Megrendelte a varos a Szent Antai-hnt szoboralakot Erdei Dezső szobrászművész hopott megbízást a szobormű eiNeszitesere (A Délmagyarország munkatársától) Hosszú évek óta napirenden levő kérdés a torony alatt Szent Antalkutjának ügye. A kut felállításának alapja az az 50.000 pengős hagyaték, amely azzal a rendeltetéssel szállott Szeged városára, hogy felhasználásával a Dóm-téren fel kell állitani g7ent Antal kútját, egy szökőkutmegoldásos szobormüvet. A kut felállításának sokáig nagy akadálya volt az a határozott kikötés, hogy a szoborműnek a Dóm-téren kell állani, amit kezdetben ugy értelmeztek, hogy a tér közepén, mi megoldhatatlan volna, egyrészt azért, mert a szabadtéri játékok tribünjét ilyenformán nem lehetne felállítani, de különben is szakértők megállapítása szerint egy ilyenmódon elhelyezendő szobormű rontaná a tér egységes építészeti hatását A kut elhelyezésévei kapcsolatban az elmúlt években több izben folytattak különböző tárgyalásokat és több terv is készült abból a célból, bogy valami megfelelő megoldást találjanak. Legutóbb azt az álláspontot fogadták el, hogy alkalmas és diszes elhelyezés volna, ha a kutat a Székesegyháznak az Eötvös-utcára néző toronyfalánál, illetőleg magán a toronylábon helyeznék «L Ennek a megoldásnak a terveit Sebestyén Endre építészmérnök annakidején el is készítette s miután ezt a tervezetet megvizsgálta és elfogadta az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács is, ugy döntöttek a városházán, hogy a Szent Antal kútját ennek a megoldásnak megfelelően készítik el és helyezik cl a Dóm-téren. A Szent Antal-kut szoboralakjának elkészítésére a város Erdei Dezső szobrászművészt kérte fel, akinek a megrendelést már meg is adta a polgármester. Erdei Dezső szegedi származású szobrászművész, tanulmányai végzésében a város támogatta s néhány évvel ezelőtt a támogatásért hálából a Kormányzó ur mellszobrát ajándékozta a városnak. A szobor szakértők megállapításai szerint egyike a legsikerültebb Horthy-szobroknak s a város a bizottsági terem elnöki széke fölött helyezte azt el. A Szent Antal-kut szoboralakjának elkészítésével most nyilvános téren is helvet kap majd Erdei Dezső egvik szobra. Amint a szobor elkészül, rögtön elhelyezik azt a kijelölt helyen s ünnepélyes keretek közölt avatják fel a Dóm-tér legújabb szobordíszét nek és a legnagyobbaknak is akadó, zás és akadékosság nélkül kell betöltenie rendeltetését De fontos marad azonban a bábom elmultával is. ! — Hogy milyen sors vár reánk a jócőbíüb? Elsősorban magunktól függ, a magunk egyetértésétől, belső harmóniánktól, összefogásunktól és elszántságunktól. — A kitüntetettek nagy száma an mutaja, hogy a magyar munkásság soraiban ezrével és tízezrével vannak a legjobb magyar emberek, a legmunkásabb magyar emberek, akik előtt kettős cél lebeg: családjuk és nemzetük boldogulása. E derék munkások a nemzeti társadalom háláját éa elismerését érdemlik meg. Az itt kitüntetett 302 munkástestvéremen kerészfül az egész magyar munkássá? felé kívánom elmondani az eüsmerét szavait. Bornemisza Géza Ipaügyi miniszter ezután a kitüntetett munkások közé lépett, majd átnyújtotta nekik t miniszteri elismerési oklevelet, vala[mint a MAVAG pénz- és óraaiándékát. Lukács Gyula vasöntés előmunkás köszönte meg a miniszter beszédét Bornemisza miniszter a nemzet háláfát és elismerését tolmácsolta a munkásságnak Miskolc, augusztus 8. A diósgyőri vasgyár kultúrházában vasárnap 11 órakor diszes ünnepség keretében tüntette ki Bornemisza Géza iparügyi miniszter a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár 302 munkását, akik több, mint harminc esztendeje odaadó munkával és példás magaviselettel állanak a gyár szolgálatában. Éljenzés közben emelkedett szólásra Bornemisza Géza iparügyi miniszter. Beszéde bevezetésében örömének adott kifejezést, hogy a diósgyőri munkásokon keresztül közvetlenül szólhat az összes magyar munkásokhoz, akik a nemzeti erőpróbának ezekben a napjaiban a katonák mellett az országépitésnek és honvédelemek talán legnehezebb feladatát végzik. — Nem üres szólam a magyar sorsközösség, — mondotta a többi között a miniszter —, hanem komoly és véres, egyben pedig biztató és az erőket összefogó valóság. Kifejezi azt a kemény igazságot, hogy mi mindanynyian magyarok, akármi a foglalkozásunk és a társadalmi rangunk, együtt szenvedünk meg minden hibát, mulasztást vagy kicslnyhitfiséget, de együtt boldogulunk is, ha megtesszük mindazt, amivel önmagunknak, hajzánkaak ás jövőnkaek tartozunk. I _ Ne higyje senki ehixa az ország ban, hogy magának jobb helyzetet, esetleg kedvezőbb elbírálást biztosithat, ha megtagadja ezt a sorsközösséget, ha bármely irányban kilép a nemzeti egység kötelékéből mert magyar volta eltéphetetlenüi részesévé teszi annak a jövőnek, amely az egész magjarságnak jut osztályrészül. — A nemzeti boldogulás azonossága magába zárja természetesen a szociális haladást is. Az az út, amelyet e téren az utolsó két évtized alatt megtettünk, kétségbevonhatatlanul bizonyítja, hogy a szociális eszme már megtelitette és olyan rugójává vált a magyar léleknek, amely a háború befejeztével továbbra is alkotásokra sarkal. A lelkek átalakulása e tekintetben már annyira mélyreható, hogy nincs szükség semmiféle erőszakra, vagy kényszeriteniakarásra annál kevésbé, mert mint a mult is megmutatta, minden erőszakos fellépés bizalmatlanságot kelthet a nemzet egyetemében és a szociális haladást munkáló felelős vezetőkre is elkedvetlenitően hathat. — A megnövekedett kötelességtudat és felelősségérzet fontos mozzanat bábom idején, amikor a nemzetnek ej vetlen teljesítményi közösséget kell :otnia, ebben a hatalmas gépezetben valamennyi keréknek a legkisebbHasbaszuda bérlőjének fiát a házbér ra'att veszekciő házfufaidnnos fA Délmagyarország munkatársul, sáfól) Vasárnap reggel fél 9 órakor véres jelnefek játszódtak le a Terézu'ca 7. számú házban a háztulajdonos és a bérlő között. Ptckert János 45 éves asztalossegéd, a háztulajdonos már hosszabb ideje tartó zaklatás után, vasárnap reggel rátámadt R«* bicsekné n®vü bérlőjére, akit állandóan azzal fenyegetett, hogv kiüldözi! őket a lakásból, ha kell véres áldozatok árán Is, mert nem lehet —mint mondotta — a mai világban 18 pengős házbérre] lakni egy szoha-konvw hás lakásban. Kiirtom az egész Családot, tv* másképpen nem mennek ki a házamból I — mondotta a vasárnap délelőtti veszekedés alkalmával. A heves kifakadásf nyomtál! fett is követte. Elvette a nagv kónyhakásf Kurai Margit nevü vadházastársá'ót és rátámadt Bobicseknéra. Az szonv látva a férfi szándékát, seeiíőógérf kiáltott. A kiáltozásra kisraUdtak a szobából Bobicsek László ós Zoltán az asszony 15. illetve 17 éves fia. hogy anyjuk segítségére siessenek'. Pickert erre a gyermekekre támadt és nagv lendülettel RobtifscJc T,ászlóba szúrta a kést. A fiút h«»sán érte a szúrás. Zoltán látva, hogy testvére véresen zuhan a földre, öccse sopitsé-gére akart sietni. Az asztaloosegéd amikor a Robirsek zolfán lesévé* re fölé halolt. a konyhakést a fin hátába akarta szúrni. Az azonban elugrott a szúrás elöl, ugy, bogy a kés csak a karfát érte. A veszekedés zajára és az egsve süriibb SP«étvk iáit ásókra előrohantak a szomszédok és kimentették szorongatott helyzetükből Rohirsekéket A* eset ntán a Jelenlévők értesitették * rendőrséget. akik" el fs fogfák a véretywt háztulajdonost. Kihallgatása' ntán átkísérték az ügyészségre, ahol előzetes letartóztatásban van. Rohiesek Lászlót, akinek sebe ige* sulvos, bátviával, Zoltánnal együtt a segé.szett klinikára vitték Rohiesek Zolfánf azonban, mivel sérülése könvnvebb volt, elsősegélynyújtás ntárt hazaengedték Robicsek László állanota éfetveszélves Üzleti szolfiát megbízható fiatalembert azonnali belépésre jó fizetéssel felvesz SÁNDOR BÉLA italáru üzlete a Főpostánál. AFE