Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-01 / 172. szám

Havas este Szánok csilingelnek és lovak nyihognak. A fák tetején komoly tudósokként lebzselnek a kányák. Fejüket * szárnyuk alá dugják, mintha rejtvényt fejtenének, a világ sorsának kibogozhatatlan keresztrejtvényét, amit az Isten adott fel nekik. Az egész világ olyan, mintha csodálatos szoknya lenne, amire az angyalok fércelik a fehér pettyeket. Az nton, amit hólapáttal tisztítottak le, hamuszürke macska lépked, mintha körmeit szappanozná, hogy az is tiszta legyen. A mindenes a pajtából viszi a szenet, az asszony a konyhában vasal, a hivatalban politizálnak- A hegyről öreg embert segit le a szél. Hóna alatt felszedett fahasáb, amit a hetivásárosok vesztettek el. Hátán bütykös vörös borral. Bajusza deres, mintha kankalinokat szárított volna az orra alá. Súlyos faklurapái meg-megcsusznak, siettetik. Otthon házsártos asszony várja, három rakoncátlan gyerek, meg a kecske. Neki pedig vesződni kell mindezekkel. Mert az asszony hétszámra alszik, azt mondja: beteg, gyerekei meg elszöknek a jégre csúszkálni. A kecske pedig mindig mekeg. fihes és nincsen abrakja. S ez mind rámarad, mint Péterre a hallgatás, amikor megszidta Krisztus Urunk. A bokrok atján a zuzmókat megesipogtatja a szél, mint becsületes kotlós, ha messze maradtak a kiscsibéi Buckák, amelyek tavaszig akarnak aludni, fehéren ásifanak, mintha a Fóld szájai lennének. Az öreg megbotlik az egyikben. Hóna alól kihűl! a fa, a bor nagyot loccsan a butvkosban. Keze megakad valamiben. Ijedten rántja vissza, mintha villámhoz nyuí? volna. Pedig csak" ember, hideg, megfagyott. Föltápászkodik". Olyan, mlnf a Jövendőmondók. amikor Vártváhól ráncigálják" elő * sorsot. Próbálja felismerni. Hanyatt fekszik, látja az arcát. Arra széles, borotválatlan. bajusza heffvesen merőd feléje, mint két dárda, amelv a titokzatosságát védi. Haja őszes, vaírv csak a dér vette eí a színét? __ Nem tudja. Tölcsért formál a szála elé. körei hajol a halotthoz, mint Krisztus n náimi ifin fölé. Rálehel. Nehezen olvad a hö a testen, nem fsmer rá R«lenynl zsebéhe, hátba otf van valami iris Szeretjük megtudni mindenkinek • titkát, hát még a halottét. Gyűrő?? lisjjtfcgyef fallál. (Bognár Tmrére van kiállítva. Terehegyi lakos, rokona. _ Hát fe vagv az. Tmre. bee? Amint a nevőf megtndta. ismerős fesz az arca is. Csak soványabb, mint tttoliára Tátta. Meg nagv a szakálla fis. Feje meg Be van verve. Most már eszébe fut a história Ts. Két hete hallotta, első hóbullás{Eor, hogy Imre veszekedett az apósával Főd miatt. Nem tudtak megegvezmi: ittak, összementek. Dorongot nem lakart az apósára fogni, az aztán fejtbe verte s azt mondta. Kogv nem akarja látni többet. Tmre elbujdosott, bogv ne kelljen sréevenéf kiteregetni a világ előtt és lám megfagvott— Szegénv. Imrei Matatni kezd a tarisznyájában, mint • mesebeli királyfi, hogv meglelje a varázsvesszőt. Megtalálja, amit keres, mert húzza is kifelé. Kis edénv. benne szannan és borotva Fzekef mindig magával hordozza, mert tavalv Is az egyik gvereknek majdnem halálát okozta az éles szerszám. A többit meg elrongálnák. Lehajol, bele a hóba VPSZ egv marékkal. beleteszi az edénvbe. gyufát kotor elő és már föl fs olvadt a hó. Most előveszi a na ma esőt. beszanpanozza a halott arcát. Megborotválj*. — Ne lássanak rajtad bánatot és szomorúságot. Megérti Imrét, mert az első feleségénél ő is vő volt és annak nehéz a sora. Maid előrángatja a fésűt is belső kabátja zsobéhől. mert ott tartja ő •is, mint az urak. Megakad egv sza1Fa35sKasJ, 'de kirántja. Ha foga kitörött — Jó lössz azér neköd igy is, ugye Imre? Megfésüli a halottat. A véres és megfagyott sebre rákunkoritja a hajat. Ezt lemossa a hóval és a véres havat elkotorja mellőle a fával. Ezután ceruzát vesz elő és papirt. Ir rá. _ Láttam... Megakad. Nincs nála naptár és az órája, pedig az ugy dukálna, bogv a pontos napot és időt is odaírná. De hát, Istenem, nem számított ő erre. Majd meg is mondja, hogyha jelentés! tesz. Azért ir tovább. Neve a üsztcédulán van. Nem lopott cédula, ismertem. — Kovács János, kisbiró, Mégpgyszer ránéz a halottra. Búcsúzik tőle. Sürün kezd esni a hó, mintha csak az öreget akarná fehérbe bagyulálni L Olyan, mint egy járó cukorhegy akit az Isten öltöztetett fel. Kiss Ottó Miklós TTsxrirso meg szervezetét a betett felhalmozódott salaktól, ha nincs Is éppen székrekedése Jó tisztító hashajtó a lágra Münchhausen báró, a hazugság Napoleonja 1786 Londonában egy furcsa, már később katedrájáról nyiltan hirdetett a külső formájában is különös kis hogy Münchhausen báró nem költött könyv jelent meg a könyvesboltokban, alak, hanem valóban élt. Húsból és A fedele, égő, lángvörös bőrből ké-.vérből született, harcolt, csatázott az szült, amelyen valószínűtlen csillogás- j ellenséggel és a szélmaimokkal. Kassal a holdsarló ragyogott. Az uj hóid, | per szerint Hannoverben jött a via török zászlók és a szerencse jele. amelyre a babónás londoniak még talán ma is tisztelettel gondolnak, mert hiszen az ezüstsarló a pénzt, a sikeres tengeri utat és a jó házasságot jelentette Caisser hires régi álmoskönyve szerint. De a feltűnés oka közvetlenebbül az volt, hogy a holdsarló szélén egy hórihorgas katona lógatta lábait a világűrbe és pipája fölött, olvan szemtelen, hányiveti tekintettel bámult az igen tisztelt közönségre, hogy sokan nem sajnálták kiadni a könyvért négy shillinget Hogy a könw valóban megérte ezf a pénzt, az is bizonyította, hogy néhány héten belül London összes klubjaiban, irodalmi szalonjaiban az újonnan feltűnt bősről beszéltek.— Münchhausen báró — mordofta Ulmer a svájci származású hires könyvkiadó — a felnőttek ni meséskönyve, amelyet szíTszfendök múlva is olvasni fognak ség temploma alatti kriptában azokban mindenkinek megmutatlak egy hatalmas kőszarkofágot, amelyen gót belükkel báró Münchhausen nevét olvashatja az ember. Hozzá kell lennünk, hogy az egész síremlék kicsit gyanúsan frissnek látszik. Általában egész Bcdenkirchenben tudják, hogy Münchhausen báró ur még halála után sem szűnt meg számukra hasznot hajtani. Tudják, hogy Münchhausen neve idegenforgalmi attrakció. Ezért lépten-nyomon beleütközünk egy-egy Münchhausen relikviába. Münchhausen utca Münchhausen t Éh vagv nem éh ? Hogy a könyvnek ki a szerzője arról nem tudott senki semmit. Ezúttal nem kiadói ötletről volt szó. mert Ulmer, aki a könyvef Londonban a piacra dobta, csak annvif tudott mondani. bogv a kéziratot Wittenbergből küldték néki a királvi postán A címe: >Münchhnusen báró viselt kalandjai Európa hires országaiban*. Nem valami sokat Ígérő, sokat sejtető rlm A szerző neve helvén egv kérdőid meredt az olvasó elé. Ez a kérdőid hívta fel a kiadó figyelmét arra. hogv a szép kaligrafikns írással irt remekművet valóban érdemes kiadnia. Münchhausen báró először hivatalosan Londonhan született. Ttt adta az első életjelt magáról. Legalább is az olvasók számára. Néhány esztendővel később azonban a könw Knsrver kasselí egyetemi tanár kiadásában, németül is megjelenik. Hogv ezt a német kiadást az angol után forditofta le vagv sem. arra semmiféle hizonviték nincsen. Kasper egyetemi tanár hirps tudósa volt a kasseli egvefemnek ahol történelmet adott elő. meglehető sen türelmetlen és soviniszta alanon Lehet, hogv az angolnyelvé könw a kezébe került és .fejháborodva fanasztnlta. hogv egv olvan százszázalékosan német hőst. mint Münchhausen. az angolok népszerüsifenek". Ez egvik ok'a lehetett a német könw megtelcné sének". A másik eshetőség azt sejteti, hogv Münchhausen kalandos históriáinak szerzőle maga Kasper profeszszor, aki tanáig méltóságával összeegyeztethetetlennek tartotta, hogv hazájában a neve alatt a könvv megjelenték'. De az angol kiadás sikere, uwlátszik, eloszlatta aggályait s Igv 1775-bon megkezdte Atünchhausen németországi hódításait is. A C»r !e*nvj» Itt a n^met kiadás előszavában Kasper meglehetősen ügyesen, még csak valószinüsiteni akarja azt. amit Apja bajor kisnemes, aki a lovak, a bor és az asszonyok megbecsülésének művészetére oktatja éleseszü fiát. Hannover akkoriban a békés kereske-1 dők forgalmas, de mégis nyugodt és Csendes centruma volt, ahol a pirosteritős kocsmaasztalok és a másfélliteres söröskáncsók már több békés, nehézmozgásu nemzedéket adtak a birodalomnak. Münchhausen állítólag megunta ezt az álmosító jólétet é« fiatalsága forrongó vérével tisztnek csapott fel Braunschweigi Ulrik herceg seregébe. Amikor a herceg a cár látogatására Moszkvába utazóit, magával vitte Münohhausent is. aki Itt találkozott először a könvvben lejátszódó kalandjainak a szinhelvévei Első hőstettét a cári udvarban vif'c végbe. A cár Braunschweigi Ulrik tiszteletére pnlotahátt adott és a sol: ember, táncos kavargása közben ki gvulladf a bálterem. <">riási pánik tört ki. az emberek egymást taposták és a cár leánvának ruháia is lángralohbant. Münchhausen közhelénése azonban eleiét vette a nagvohh katasztrófának Könenvével eloltotta az égő esinkefodroknt és kimentette a lányt a halálos veszedetembö!. Ezért a tettért állítólag a császári kapitányi cimet és külön tekintélyes évjáradékot kapott. Ekkor otthagyta Oroszországot és »nekiindult körülnézni a vitágban*. Ez a körülnézés Jó harminc esztendőt vett igénybe. Envnvi idő alatt pedig még a legközönségesebb emberrel is történnek kalandok. Harmincévi csavargás után Münchhausen hazajött és Bodenktrehenben telepedett le. Egv kis kastélyt vásárolt magának és öreg fejjel elkövefte életének legveszedelmesebb kalandját. I-Iefven esztendős korában sem szűnt meg tereiben lobogni a A falu ^gvik vendéglőjének falát, pékiául Münchhausen meséinek egvegv jelenete díszíti. A kocsmáros, amikor odaáll a holdsarlón ülő lovag elé, kezében hatalmas cseréppipát tart, amely hü mása Münchhausen pipájának. Állítólag még a dédapja kapta, a hires bárótól, aki itt mesélgetett ebben a szobáhaa, itt ivott ebhől a söröskancsóból, ezen a széken ült és ezért ragyog mindenen egv kif fémtáblácska. Néhány pfennigért eredeti Münchhausen ereklyébe ülhet ember. Ezenkívül van Mfuichhausen-Platz, MünchhausCn-Strasse. Egvik házban egy százéves öreganyóka üldögél. Nem látszik százévesnek. Meglehetősen frissen mesél egv régi Szerelemről, amelv az ő anyját és a bárót egymáshoz fűzte. A vitrint, ahol ennPk a szerelemnek rózsaszínű, ma már sárgáló levelekben van lerögzítve a nvoma, bárkinek meg lehet tekinteni. Rárkinej<. aki kétcl1<edik abban, hogv Münchhausen élt. A sok" bizonyíték" után azonban erre senkinek sincs sok mersze. Ez Münchhausen hiteles élettárt* nete. Hiteles azok számára, akik szerétik a meséket. Az öreg kalandor, aki életében annyit hazudott, leglegalább a halálát akarta jótékony és kegyeletes kezek által valószinüsPeni Természetesen akadnak megrögzött materialisták, akik nem hisznek abban, hogy a mesék alakjai valamt! kor éltek volna. Jó Don Quichote-nak I Cervantes volt a szfilőapja és Sevillában mégis mutogatják azt a házat, ahol a világ legismertebb tragikus hőse, paripájával Rozinante-val kilehelte lelkét. Egv szomszédos rézművesnél valódi pajzsokat lehet kannt. Állítólag minden egyes darabot Aanchó Panza használt. Évente legalább tendős parasztleányt. Soros kancsi mellett vér. feleségül vett egy tizennvole esz-'," , , ,t .. .. _ .„„,,.,„ .kétszázat eladnak a hiszékeny ídege| nőknek. Végül, hogy Münchhausen j harmadik rokonáról, vitéz és nemez \Hárv Jánosról is beszéllek, eskü alatt Ez votl életének utolsó állomása. | vallom, hogv Túri Gásoár debreceni Minden nap leballagott a kastélvbói j popueskészitö mester édesapja, egvűtt és a régi áldott német sörőskanesrt jharcolt vele a franciák ellen. _ xósdemokrafizmus jegyéhen a kocsma- j mérte szőrnélvesenc. Ezt az öregúr asztalok mellett mesélgette kalandjait most is telies bizonyossággal állitja a bodenkircheni polgároknak. Annvijés kész hitet tenni a biróság elötf Is. fantázia, annyi szépség csillogott meséiben. hogv nemsokára elterjedt az egész országban a híre Kasper nrofesszor pedig nem , müvptf egyebet, mint összeszedte a hazugságnak pme hizarr. de a tegmagasahbfokn művészettel büszkélkedő virágait és alázatos szívvel nvujtotta át német kiadásban az olvasónak. Kasper ezt a beállítást, később, mint százszázalékos valóságot hirdette. Tény az. hogy még a világháború előtt tényleg meg lehetett találni Münchhausen nyomait Bodenkirclienben. A kis német városka egy hegy lábánál húzódik meg. A hegyen négvtOrnyu román stilusu kastély büszkélkedik — jelenleg a hires fegyvergyáros. Krupp-család tulajdona. A közHigvjfik el tehát, hogv Münchhausen is élt Elt és valóban a toronvhoz kötötfe narináját TTigvmk el, ihogv amikor Moszkva mellett mocsárba került, copfiánál fogva húzta kl önmagát az iszapból. Htgvjük el az összes kalandjait a vadkacsa vadászattól kezdve, a hold megnvergeléséig.- Higvjük el. bogv hős volt! Hős és miivész. De művész, a szónak majdnem igazi értelmében. Jégszekrények elsőrendű kivitelben kanhatók Fekete Nándornál Kossuth Laios-snqárut 18. száip