Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-06 / 176. szám

DELM'A'GYABOBSZAG terségével és beállt Katonának. Szó PÉNTEK, 1ÍM3 augusztus 6. Régi holmi Aristarch bey török követ volt Berlinben a mull század hetvenes eveiben. Kellemes társaságbeli ember, nagy bálázó, főleg fiatal. Egyszer nagy parádéba vágja magát és megjelenik Bonin tábornoknál, aki arról volt bires, hogy nagyon szegény cm ber, ba csak a négy eladó lányát nem tekintik vagyonnak. — Minek köszönhetjük ezt a ritka szerencsét? — fogadja a követet. — Lehetnék-e olyan szerencsés, hogy nekem adja a lányéi? — A legnagyobb örömmel, kiált fel a lábornok. Hányat akar? — Bocsásson meg uram szemérmeteskedik Aristarch, keresztény vagyok és nem muzulmán. — De kár! — sóhajtott a tábornokAzért válogasson bennük, legalább kevesebben lesznek eggyel. A törők nevek a prófétákat utánozzák. Ibrahim—Ábrahám, Izred— Izsák. Mussa—Mózes. Harun—Áron. Sulinian—Salamon. Az >ahd« (szolga) összetételű nevek: Abd Allah—Isten szolgája. Abd el Kerim—a nagylelkűség szolgája és sincs róla, mint ilyen egészen jól bevált annál is inkább, mert most már ö fakasztott vért másokból. Szép szál legény volt, bátor katona, felvitte a tábornokságig. Karolina pedig, aki egyéniségében a legjobban hasonlított világhírűvé vált bátyjához, feleségül menf a hajdani mészároslegényhez. Ha a Bonaparte-kiasszonvok királyi székbe ülhettek, ez se volt akkora meszaliánsz. Napóleon esászár lett, természetes hát, hogy a hozzátartozók is előléptek s Murát hercegi rangra emelkedett. Mint ilyen egvsze Camhacéresnél ebédeli. a főúr kitűnő konyhát tartott, hát páratlanul kitűnő volt minden, a nagyétkű Murafnak pedig anv ségem, de azt hiszem, azzal fejezem ki a legtökéletesebben magam, ha arra kérem, adja át nekem a szakácsát. — Boldogan, ha szívességet teszek vele, felelte a herceg. Ebéd után hivatja is magához. lett lehet biztosítani. Az anyagi ha*1 ladás a technikai fejlődéstől, ez viszont a tőkebefektetésektől és így végeredményben a kötelező járulékfizetésben megnyilvánuló takarékosságtól függ. Beveridge álláspontja szerint fonlos lesz odahatni a tőkeSzedelőzz, elmégy. Átengedlek; képződés előmozdítása érdekében, Murát hercegnek. A szakács azonban halálra sápad és térd re rogy. — Kegyelem, nem mehetek. Lenvakaztat, ha rám ismer. Azzal elmeséli a régi jelenetet a bönyés hússal, az inzultust. — Igazad van, hagyta rá az eseten jót mulató herceg, jobb is ha elkerülöd. Majd küldőnk neki valaki mást, te meg itt maradsz. Dehogy maradt, egy-reftegés volt az ovira ízlett minden, hogv elragadtató- egész élete, hogy rátalálnak. Olt is sában azt mondja a hercegnek. Ihagvta hamarosan Parist és Ilam— A dicsérethez nincs elég szóbő- burgban nyitott vendéglőt. Háború a nyomor ellen A második világháború roppant arányú harcai még javában folynak, de máris feltornyosulnak a háboruutáni súlyos gondok. Az egyre totálisabbá váló hadviselés szükségletei a háborúskodó nemzetek minden tagjáigy megv ez tovább Isten 90 tulajdon- ra egyetemlegesen növekvő mértékű sága szerint. Hassan szépet jelent.'áldozatokat rónak. A sorsközösség Haken hatalmast, Musztafa Isten választottját. Péter cár 1716-ban Hollandiába nlaztában Danzigba érkezett. Vasárnap délelőtt volt és éppen bezárták a város kapuit, üresek voltak az utcák. — A templomban van mindenki, magvarázták a cárnak. OH volt a polgármester is, Péter cár elindult hát, hogv felkeresse. Az észrevévén az előkelő vendéget, elébe ment, bevezette a templomba a ritka notabilitások számára fenntartott helyre. — Üljön mellém, mondta a cár, aki aztán nagv figyelemmel hallgatta a prédikációt. Egyszer azonhan csak lekapja a polgármester allonge-parókájál és a maga Tejére krszi. — Bolondozik a cár, vagy valami ortodox ritmusnak hódol? — álmélkodtak a jámbor hollandusok és majd kimeresztették a szemüket. Tstenti tisztelet ulán a polgármesr óvatosan meg is kérdezte, hogy nv« jelent ez a rendkivüli megtiszteltess — Semmi különöset, frlelfe Pétpr e/e Fázott a fejem a hűvös templombanMarlborougb herceg hires volt a fukarságról, de még inkább a kapzsis igáról. Semmit sem szégyelt, ha pénzhez tudott jutni. Egyszer állásközvetítést kért tőle valaki, ismerte jol, hát megmondta nyiltan. — Ha megkapom az állást, ezer auineát adok hercegségednek s megköszönöm, hogy senki nem tud róla. — Tudja mit? — válaszolta a herceg, adjon kétezret és mondja el mindenkinek. Napoleon minden pereputtyát szokatlan poziciókha helyezte, igv lett nápolyi király Murát is, egy foltozó s iszter fia, ifjú korában henteslegény. f» szállította haza a hust is a megrendelőknek, mert nem csak abban a régi világban volt ez divat, hanem a magunk feljebb való esztendeiben is. Sem a sorbaállást nem ismertük, sem a mészárosi cézárkodást és újszerű udvariaskodását. (tarobacéres herceg szakácsa egyszer túlságosan bőnyésnek találta a ba/aszálljtotf hust, a ratjafeledkezett rsoniot Ls sokalta, miért is temperamentumának megértően ugy vágta az egészei Murai fejéhez, hogy annak or in-*záiín eleredt a vé.r. Maga hz Inzultus azonfban annyira el) eseritatfa, bőgy tövleenek találta a egyre jobban összeforrasztja a hadviselő nemzet tagjait és elevenné teszi bennük azt a közösségi érzést, amely az elkövetkező hékekorszakban is parancsoló követeléssé teszi majd a társadalmi igazságosság fokozottabb érvényesítését. Számolni kell mindenütt azzal, hogv a háború befejeztével a szociális kérdések gondozására fokozottabb súlvf kell helyezni. Világszerte általános feltűnést keltett és beható eszmecsere tárgya az a valóban nagyszabású szociálpolitikai elgondolás, amely az angol kormány megbízásából készült Beveridge-tervben a kötelező szociális biztosítás általánossá tételével a létbizonytalanság gyökeres megszüntetéséi. a nyomor teljes kiküszöbölését kivánja megvalósítani. Valóban nemes cél ez, amelyre való törekvés olyan régi. mint maga az emberiség és szülőanyja volt a mullban Is számos. de megvalósíthatatlan utópisztikus fervezgetéseknek. A bizottsági Jelentés alakjában az angol kormány a juttatások óriási összegével kell számolnia. Ez évente kereken 700 millió angol fontra (14 milliárd pengőre), 1695-re már 858 millió fontra rúgna. Ez körülbelül megfelelne Anglia évi háborús kiadásai egyhatodának. A biziositás roppant tértiét körülbelül löbb mint felerészben az állani,t több mint egynegyedét a biztosított személyek és egyötödét a munkaadók viselnék. A terttaz ulolsó évek tapasztalataiból indult ki. Az életfeltételekre vonatkozóan folytatolt alapos kutalások során megállapítást nyert, hogy Nagybritánnia nagy városaiban az élef színvonal az utolsó "0—40 év (o lyamán általában észrevehetően javult, A londoni átlagmui.kás, bár a munkaidő naponkint egy órával kevesbedett, mégis munkája ellenértékéből egyharmaddal több használati tár gvat vásárolhatott, mint 49 évvel ez előtt. Az az árutömeg, amelyet a munkások a háború kitörése előtt bérükből megszerezhettek, országos viszonylatban is -körülbelül egyharmaddal volt több. mint 1900-ban. Jóllehet akkor még cgv órával hosszabb ideig kellett érte dolgozniok. A halálozások aránya, különösen a gyermekhalandóság igen jelentékenyen csökkent. Az iskolásgyermekek testmagassága és sulva is növekedett. Mindez az általános életszínvonal hogy a bérmunkások és más korlátolt jövedelmű csoportok jövőbeli keresettöblelüknek egy részét ne költsék el szükségleti javakra, banem takarítsák meg és ezzel mozdítsák elő a termelés szükséges fokozása által igényelt tőkék előteremtését. A magyar szociális politika A Bereridge-tervről szóló munkái olvasva, bizonyos önérzettel gondolhatunk arra az egyre fokozódó ütemű és terjedelmű szociálpolitikára, amelyet a magyar kormányok különösen a munkásság életszínvonalának és szociális biztonságának érdekében kifejtettek. Magyarországon a szociális alkotások egész sora létesült az utolsó félszáz év alatt és a társadalombiztosítás terén sok nyugati államot is megelőztünk. Elég. ha megemlítjük az állami, városi és vállalati munkásházak építését, a családi pótlék bevezetését, a haleset és betegség esetére léfesitett biztosítási intézményeket, az öregségi biztosítást, a munkaidő törvényes szabályozását, a minimális munkabérek megállapítását, a fizetéses szabadság bevezetését. " nép- és családvédelmi alkotásokat és intézkedéseket, a közegészségügyi viszonyoknak és az egészségvédelemnek állandó javítását, g munkaalkalmaknak tervszerű beruházások utján történő céltudatos szaporítását és ilymódu a munkanélküli segély szükségének elhárítását. Most készül a szociális biztosítás kiterjesztése a mezőgazdaságra és egyéb fogUfkozási ágakra is. A magyar szociálpolitikának az helyes álláspontja, hogy a szociális kérdések megoldásának párhuzamosan kell haladnia a fokoz,off muikateljesitéssel, a termelés eredményérek állandó növelésével. Régi igazság, hogv a helyes gazdasági politika jelenti egyúttal a legeredményesebb szociális politikát Beveridge nagy célokat kitűző elgondolásából szintén ez az alapvető télel tükröződik . . , (a, J.) elé terjesztett Beveridge-terv hosszas, emelkedésére mulat ugyan, de még- zr alapos és mindeniránvu tanulmányo- 'sem tudta megszüntetni, avagy jelen- j | Z S D E zás és szükséges előfeltételek gondos, téktelen mértékre csökkenteni a nyo- j mérlegelése alapján keresi a szociá-1 mórt. MindPn kilenc család közül lis kérdés egyik legfontosabb részé nek, a szociális biztositásnak szerves és reális megvalósítását. Beveridge eszméit és kidolgozott tervezetét rész, letesen ismerteti Mihelics Vid most megjelent munkája. Beveridge-terv A terv lényege abban van, hogy a létbizonytalanság megszüntetésének súlyos problémáját célra vezetőén megoldhatónak véli a biztosítás általánossá és mindenkire nézve kötelezővé tételével, annak teljes államosításával. Beveridge elgondolása szerint a biztositás kötelezettsége kiterjedne mindenkire, szegényre és gazdagra, munkásra és murtkaadóra, a keresetből és vagyonból élőre egyaránt. Az élet bármily kedvezőtlen alakulása esetén az életfenntartást lehetővé tevő juttatásban részesítené a biztosítottat. Magában foglalná tehát szociális szempontból fontos minden ágát: a betegség, baleset, rokkantság, munkanélküliség és öregség esetére szólót egyaránt. Ezenkivül gyemek nevelési pótlékkal könnyítene a nagv családok gondján, házassági juttatási, anyasági segélyt, temetkezési költséget és átképzési támogatást nyújtana uj munkakörben való elhelyezkedésre. Ennek az egyetemes biztositásnak ugyanis egy valósággal fizikai nyomorban tengődött. A nyomort tehát a vizsgálatra kiküldött bizottság véleménye szerint meg kell és meg lehet szüntetni a szociális kényszerbiztosilással, mint főeszközzel. Éhhez csatlakoznék kisegítő eszköz gyanánt a közjótékonysági támogatás és az önkéntes biztositás. A bizottság a megélhetéshez szükséges legkisebb jövedelmet, az 1938 évi árak alapul vétele mellett: egv házaspárnál heti 40 (mintegy 40 pengőben), egy személynél pedig 24 shillingben állapította meg. Ehhez mérik a szükségessé váló támogatást, a juttatás heti összegét. A Beveridge-terv tehát a kötelező biztosítás szolgáttatásait csupán a létfontosságú színvonalra korlátozza és ígv továbbra is teret enged, sőt szükségesnek mondja az önkéntes biztositás kiegészítő szerepét. A szociális biztosításra vonatkozó jelentős edd'gl angol törvényhozási intézkedések meszszemenő továbbfejlesztését és egységes, szerves rendszerbe foglalását je-1 lenti a Beveridge-terv. Alapelve a tervnek a biztosítottak í feltétlen járulékfizetési kötelezettsége. A bizositolt egvénhen ugyanis nem szabad olyan érzést ébreszleni, hogy! a tétlenségért létfenntartást biztosító' jövedelmei nyerhet egy kimerithetet-1 len erszényből. A juttatások roppant ó«» regé* esak fokozort mntikateliesí-! Budapesti érléktőzsdezá fal. Ismó' telt pénzajánlatokkal indult a budapesti tőzsde csütörtöki forga.ina. Az üzletidő egész folyamán xs.amennyi érlékcsoportban a kereslet volt tiiF súlyban és a szóványosan jelentkező áru változatlan árakon könnyen helyezkedett el. A szabott kamatozású papirok piacán a forgalom lovábk élénkült. A zárlati irányzat szilárd. Zürichi devizazArlat. Páris 5 45. I/Ondon 1730, Newyork 431 —, Brüszszel 69.25, Milánó 22.45, Madrid 39.75, Amszterdam 229.375, Berlin 172 55, Szófia 5375, Bukarest 2.375. A Magyar Nemzett Bank hivatalot valutaárfolyamai: Szlovák kor. 11.45— 11.75. líra ' 17 40—17.90, svájci frank 76.60-80.60, svéd kor. 71.70—82.70. A budapesti terménytőzsdén a foe-. galom csendes volt, a hivatalos árak nem változtak. .mészárosi hivatást, felhagyott a mes- és segélynyújtásnak önként érthetően (éssel elérhető nagvobb termelés me DELMAGYARORSZAG fnútdeh. Sölö.^p' éMl&lus