Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-01 / 172. szám

I BENEDETTO CROCE SZABADSÁG-HITVALLÁSA örök továbbhaladásának lehetőségét; hogv semilyen rendszer nem X* olaszországi fasiszta rendszeróra és sírásója jelenik meg. Croce 'P'.:adáJvozhatja meg a fennálló bérelszámolása során nagy figyelmet liberalizmusa szembeszáll a kulon-] rondezkc-tíós kritikáját, a Jobb kerekített Leonardo Se vérinek, az höző szocializmusokkal, noha a szo-|s-sét meglá,ását és .m olasz kormány közoktatásügyi eializmusnak számos célkitűzése ez- sál. hogv semmiféie miniszterének távirata, amelvet az a liberális gondolattal semmi- áiialkozzék Be- t''"™ ellentétben nem all. A libegendolattal, de csak egyetlen kfkö-pE ITW'ATTrs F mtv/to tó téssel - mondja Croce. - Ez a ki- VASABNAP, 1943. snausztus 1 * kötés biztosítja az emberi szellem • ainig az Európára szabaditolt háborús fenevadak hangos lármája mindinkább el nem nyomta ezt a belső, tisztító és lelket edző érzést. Ujabb megvalósilá-! államok tűntek cl Luropa korruKlurendszer ne'rara szorult térképéről es Magyarortökéletes ember- ^ m*r Kárpátalja visszacsatolását ufalmriátvétel első napiaiban tiedello Crocehoz. Olaszország nagy gondolkodójához intézett. »Az olasz I1"1 iskolák és intézmények csodálattal és hálával fordulnak ön felé ezekben a napokban. Fogadja ön ezzel egyült az ön által ismert személyes érzelmeim legőszintéb nyilvánítását* — irja üdvözlő táviratában Leonardo Severi. Croce. a modern' filozófia egyik legmarkánsabb európai képviselője, világszemlélete folytán elejétől fogva ellentétben állott a fasizmussal, bár megtudta érteni annak negativ történelmi szerepét. Éppen ezért a fasiszta rendszer nem üldözte a nagy gondolkozót és tanait, de működé-* séf pusztán elméleti síkra szorította. 'Á croeei liberálizmus a szellem szabadságának hitét és követelményét jelenti. Jelenti azt a meggyőződést — irja róla Csécsy Imre, egyik legkiválóbb magyar ismerője és forditója —, hogy a szellem, •természete* szerint szabad, a szabadságban van minden ereje, nélküle nincs alkotás, nincs szépség, nincs kultura, nincs emberiség —, rle épp ezért a szabadság elpusztíthatatlan, az eszmény ősereje mindig diadalmaskodni fog. Ennek a szabadságelvnek nincs köze az úgynevezett gazdasági liberalizmushoz; maga Croce élesen elválasztja tőle, bár természetesen anélkül, hogy a gazdasági megkötöttségek rendszerét helveselné. (automata gyártására és taibmusnak semmi oka nincsen ar- )vo/za • az cmllcrl emberi ós- hogy elle>-zegüljön a dolgozó jj"0Rában. a tévedésben és a vétke.. Iünnepelte mámoros elragadtatással, ne akarta- » Kárpátok magyar karéja lenyúlt a »» i ' lf.,-1 f\C_ 1 I1_ _ r ' _ . r i 1 • - , , ^ .. osztályok, munkások és földmüve sek 'felemelkedésének,, embermel- lcseíekedheti; azt tóságban való gyarapodásának, sót a maga módján a liberalizmus is ezen dolgozik és távol áll attól, hogy teljes szolidaritást vállaljon jzésben, mert ezek nélkül a Jót sem a Jót, amelyről pedig mindnyájan érezzük és tudjuk, miként, kell és lehet elérnünk. Ez a síiritett ismertetés, amelyet » kapitalista termelési renddel (fenti mondatainkban nyújtottunk vagy a gazdasági liberalizmussal, a Croce szabadság-hivallásáról, kiegészabadverseny gazdasági rendszerével. A javak termelésének és tulajdonának legkülönfélébb rendsze szitve Severi miniszter üdvözlő táv iratával, ugy véljük, megérteti azt a változást is, amelv az olász rei egyeztethetők össze a liberális,életben napjainkban végbemegy. A kormány megállapította a napilapok uj árait Szombati számunkban megírtuk, hogy a m. kir. minisztérium augusztus 1-i hatállyal megállapította az! újságok uj előfizetési dijait és példányonkénti eladási árát. A rendelet szerint a Pélmagyarország előfizetési diAz ujabb emelést a munkabérek, nyersanyagok és a lapelőállitássai kapcsolatos minden más költség nagymérvű emelkedése telte szükségessé, éppen ezért kérjük igen tisztelt előfizetőinket és példányonkénti vásárhavi 4.30 pengő, a negyedévi elöfize-Hóinkat, bogy az áremelést — amit a tési díj pedig 12.40 pengő. A példá-j kormányhatóság az összes fővárosi nyonkénf eladási ár hétköznap 16, és vidéki lapok számára kötelezően vásárnap 30 fillér. iir elő — fogadják megértéssel. Croéé az »Etfca e Politica* cimü 1931-ben megjelent könyvében fejtette ki errevonatkozó álláspontját. 'Az ebben a műben foglalt tanulmányok magyarul is megjelentek és ezeknek a tanulmányoknak egyike »A szabadság hitvallása* cimü tanulmány foglalja magában a azabadságeszme crocei megfogalmazását. Croce azzal kezdi tanulmányát, hogy a szabadság eszméje » tekintély elvétől elválaszthafaflan, hiszen igazi tekintély rsak ott lebet, ahol élei és szabadság van. Abfran, Piriit a liberális világnézetnek nevezünk — mondja —, az újkor egész filozófiája és vallása tükröződik: az uj itozófia és vallásosság; amelynek középpont jában a dialektikus fejlődés eszméje áll. Ez az eszme ad Croce szemében célt és értelmet az életnek, fokozza ritmusát és megnemositi tarfalmát, a szellemi erők ellentétes összecsapását használván fel hajtóerő gyanánt. Ebbó] az elméleti alapból táplálkozik Croce szerint a liberalizmus gyakorlati magatartása, aniely semmi jóf sem vár az erők megrendszabályozásátói. gúzsbakötésétől. hanem inkább bizalommal fogadja és örömest támogatja az erók és irányok sokféleségét s szívesen bocsát teret rendelkezésükre, hadd vetélkedjenek, hadd próbálják ki egymás erejét s kooperáljanak egyetértő viszályban. Vallások őszeszeütkőzése ez s ebben az Összecsapásban a liberális, immanens világnézet mint a tekintély-bálváfcyozó. transzeedens életfelfogás hóCSUKA JÁNOS: A hazatért részek öröksége öt éve lesz, hogy az első hasadás árulkodó nyomai felpattantak öntelt elképzelésekből befejezettnek hitt gyarló munkán, amelyet pedig, ha nem is minden időkre, de bosszú századokra szántak. Mint minden emberi alkotás, ez sem lehetett tökéletes és örökéletű s feltűnő szerkezeti hibáinál fogva nem birta el feszítő elemek ránehezedő sutvát. Megdőlt, mint a vihartól megpofozott, talajvíztől alámosott gyengeépitményű ház s egyenként kiengedte düledező 05»lopai közül azokat, akik nem akartak roncsai alatt végleg elpusztulni. Már nem lehetett alátámasztani, megújítani, hiába álltak vastag falai mellé izmosvállu önkéntes mentők, el kellett tűnnie, hogy születési hibája tanulságul és intő például szolgáljon az uj építőknek. Az összeroskadt házból sorban kirepültek az odaszegezett lakók s a szárnyra kapott lendület négyszer is megkopogtatta a szülői ház ablakát. A háború gomolygó viharfelhői még nem tömörültek fenyegető csoportokba Európa söféfrdö etrén, amikor ptsőnek a saját lábán járni megtanult és a legegészségesrhh gvermek. a Felvidék hosszú és színesen szaladó farka szegélve szelíden nrlaillrsztette forradásos hátát az ösrszeszabdalf Magyarország ríharálló törzséhez. A határon tul maradt Erdélv és a Délvidék, de p harsogó felvidéki hang hullámzása a Kárpátok 711 gő hegyeiből elindulva, mélv vötgvrk friss vizében megt'srtátkodva ut. rakelt. hoirv eljusson szelíd dombhátakon bukdácsolva a bérre* F.rdélv é* a ringó szelWhailásu Bácska várakozó népéhez. Közvetlen -és szivélvrs. melgg és barátságos volt ez az áramlás. könnyen ; odatalált a szivekhez, amelyek' elragadtatásukban * maguk emberi érzéseit és gondolkodását f*jf«i TTjrp szóli. mint aheuor ml is mindig beszéltünk egymáshoz; testvériesen, megszüntetve különállást, diszt, vagyont, rangot, hogy egységes és imponáló legyen vágyakozásunk és elképzelésünk. A lelkes magyarázók azt mondották: ez a felvidéki szellem, amely megszüntetett minden kötöttséget, bosszantó társadalmi különállást, amely magyart a magyartól elválaszthat, kiapadhatatlan szociális gyökerek táplálják és kizárólag emberi értéket, jellemet és teljesítményt ismer el a magyar élet egyedüli szilárd erkölcsi alapjának. Kissé csodálkozva néztünk fel lázas szemeinkkel s örömmel ujségoltuk: az elszakított részek között úgyszólván semmilyen kapcsolat nem volt. mégis boldogan ismerjük fel a felvidéki magatartásban és viselkedésben a magunk egyszerű, de megvesztegethetetlen és éppen azért nagyjövőjü gondolkodását. Aztán fokozódó kíváncsisággal lestük, hogy ez az Ismerős szellemáramlás, amely a hegyek nyergéről könnyedén leereszkedve feltartóztathatatlanul bejárta a magyar föld minden zugát, milyen átalakító hatással lesz. Melyik bírja tovább? * Az önálló élet kísérletezéseinek fájdalmas tüzében megedzett, nagykorúvá vált jövevénvszellem a maga újításával, vagy a régi ösvényeken bandukoló, tradíciókat tisztelő? Melyik lesz erősebb? Az uj áramlás le tudja-e győzni a régif. a fiafal az öreget, a kipróbált a'tapasztaltabbat? Hullámzott a csendes harc, hol ajr egyik, hol a másik maradt alól. magyar rnult napfényes földjének legtávolabbi tájaiba. Onnan is erősítést várt, hogy törvényszerűen fplylalódjou a kör bezárulása és az ázonős szellem beáradasa onnan is elinduljon. Nem kelleti soká várni, Eszakerdclyt is megkapta Magyarország, a székely megyék legnemesebb érzésű [lakosságával s ezek a területek hazahozták Kolozsvárt a magyar történelem legdíszesebb ékszerét. Erdély kevésbé volt ismeretlen a magyarnyelvterületek lakossága előtt. Gondolkodóit, iróit. tudósait, egészséges szellemét tiszteltük és kifejezőbb megnyilatkozásai miatt még közelebb éreztük magunkhoz. Felvidék még csak megnyilatkozás, körvonalazott akarat. enyhe kívánság voll, Hrdély már több; program, útravaló ujabb századokra, amelyek a magyar jövőt, egyenes és semerre el nem hajló irányait hivatott megjelölni. Olyan széles területen és viszaszoritbatatlanul rohant a magyar föld minden tája felé az erdélyi lélek enyhe hangulata, emberséges hangja, mint a gátat félszakifó folyó mindent elseprő áradása. Vele értékes támogatást kapot( a felvidéki szellem, amely ekkor mái kissé ellanvhult, a boldog elhelyezkedés és visszatérés káprázatos varázsában sorban kioltotta az északi Őrtüzeket. összeolvadt, elmosódott s csonkaország kifejező szellemiségével s alig néhány késői hirtelen felvillanó lángnyelv emlékeztetett létezésére F.rdély alaposabb, megfontoltabb, ősibb múltra és nagyobb kiélési tehetőségekre támaszkodó küldetéssel jött s ha nemsokára a figyelem kelet felől jóidőre dél felé, a Délvidék Viszszatérése felé fordult is, Erdély sugárzó lelke, hamvas arca és roeieg szive elevenen él tovább ugy Íróinak, mint politikusainak azóta megismert munkáiban. A hazatért területek, nemes örökségét i hozták magukkal a megnagyobbodott Magyarország uj részei olyan biztató útravalót, amely nem rombolásra, erőszakos változtatásokra törekszik, csupán a teljes eredmény és a baladás érdekében összefogja az erőket, j» magyarság széthulló kévéit. Az igazi keresztény és magyar szellemmel tölti jmeg Magyarország minden vidékét s ezt ngv hívják, bogy szociális megelégedett és emberséges magyar életszemlélet. A hazatért részek közel negyedszázadig tartó vergődéseik között megismerték a becsületes segítés, áldozatkészség, fáradtság és zokszó nélkül vállalt munka mindig izzó jelentőségét, amely valamennyi társadalmi réteget jótékonyan összeforrasztott Ma sem tud ja ezeket a z önként váltait boldog kötelékekel sem a felvidéki, sem az erdélyi, sem a délvidéki magyarság nvoeflazitani « nem is akarja. Ellenkezőleg azt szeretné, ha a csatazaj elültével, amikor mindenki visszakerül munkahelyére, minden magyarral, akárhol él és bárhova szólitoifa kölelességteljesitése i'ven kapcsolatokba kerülne, mert ez. lenne a különélés minden nehézségé, szívósan leküzdő fáradozásainak legemberibb jutalmazása. szobám, mm Sz aco tsiuán I. r. kivitelben a legújabb külföldi mintákkal vállak szobafestő- és mázolémester, feslékkereskedő. lelefon: 18—33. — Református-palota,