Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-05 / 175. szám

Egy erdélyi újságíró súlyos vádja az „önzetlen és nem önzetlen külföldi tájékoztatók" ellen Tovább zajlik a Rajniss-ügy Kolozsvár, augusztus 4. Megírta a tézkedéseit sértően bírálta berlini előadásában. Rajniss élesen kritizál­ta a magyar belpolitikát s kifogá­solta, hogy a zsidó kérdést nem ugy oldották meg, ahogy ó szeretné. A lap azt nehezményezte, hogy Raj­niss nem itthon, hanem külföldön mondta el birálatát Rajniss az ••Egyedül vagyunk* című lapban nyilatkozik s azzal védekezik, hogy ő semmi olyat nem mondott Né­metországban, amit ott nem tudtak volna. A kérdéshez szenzációs vezércikk-, ben szólott hozzá a kolozsvári »E1­lcnzék* (Z) jelzésű cikkírója, Zat­hureczky Gyula, a lap felelős szer­kesztője. Többek között ezeket írja:!rá> ki'c azok az újságírók és kép­»A barát, barát s az idegen, viselők?..* A havi búcsú Szeged vallásos nápéletének tűz­helye az alsóvárosi templom és a köréje épült ferences kolostor, amely már a középkor óta sugározza té­nyét és melegét nemcsak a szegedi népre, hanem messze katolikus vidé­kekre is. A búcsújárás már a török időkben elkezdődik. A kegyképhez a.^,, . következő ismeretes legenda fűződik: j Delmagyarorszag, hogy Rajniss be­. .. ... . renc ismert imrédista képviselő bér­Amikor a torok 1552-ben szegedet ,. ., <• i. • elfoglalta, néhány buzgó hivő a fegy- llni eloadasa milyen nagy telhabo-j képet a lángbaborult templomból ki-jrodást keltett. Az Ország című lap, mentette és magával akarta vinni. Aziamely Antal István nemzetvédelmi; üldöző török elől azonban a C&öpöi-jpropaganda miniszter irányításai ke-tóban (a mostani Délibáb- és Szent j alatt áll, súlyos szavakkal ítélte el Antal-utca keresztezése táján) vetet- j Rajniss előadását, amiatt, hogy aí ték elhatározással, hogy a képviselő a magyar kormány in-1 jobb idők beálltaval onnan kihalasz- r OJ - J 1 szák. Ugylátszik azonban, hogy el­pusztultak, akik oda rejtették, a hivek pedig mindig nagy szomorúsággal gondoltak az eltűnt kegy képre. Az 1630 táján azonban egy török vitéz lovát a Csópörkében akarta megitat­ni. Ali£ hogy a szélére ért, a ló meg­rettent és két első lábával térdre esett A kép fölmerült és a jámbor török átadta a barátoknak e szavak­kal: íme a keresztények anyja és asszonya, akit a vízben találtam, ve­gyétek magatokboa vissza. A íép ki­mondhatatlan örült, amikor az elve­szettnek hitt kincs megkerült. A bú­csújárás ettől kezdve nagy arányok­ban bontakozik ki és a török alatt sínylődő magyarság összetartásában nagy szerepet játszik. A havi búcsú jelentősége a XVIII. Mázadban is megmaradt, sőt Aj moz­zanatokkal bővült. Ismeretes ugyan­is, hogy Szeged megmaradt magyar­sága ebben a században ötvenné'. ;óbb délvidéki törökdvHa falut szállt meg &s telepített újra. E kivándorolt hl­vfk lelki gondozását hosszú évtize deken át alsovárosi barátok látták el, tehát a szegedi rajok továbbra is megmaradtak az anyaváros szellemi hatása, a Havi Boldogasszony-tép ol­talma alatt Természetesen a rokon­sági kapcsolatokat is fenntartják a nemzetség otthon, Szegeden maradt tagjaival. A bavi búcsú most új fényben kezd ragyogni: nemcsak a búcsújárás, azaz a vezeklés és lelki elégtétel alkalma, hanem hazatérés is. A templom és búcsújárót.eiy har­madik nagy batása a XIX ssázad fo­lyamán a szegedi tanyavilág kialaku­lásával bontakozik ki, ame-yet majd száz esztendeig szintén a-sóvárosi barátok gondoznak. A havi búcsú a tanyavilágnak annak ellenére, hogy területén új plébániák ke'elkeziek, még most is pirosbefüs ünnepe Ha­zajönnek a búcsúra, meglátogatják várost rokonaikat és halottjaikat A Havi Boldogasszony ősi szegedi kultusza sajnos, mintha har.yatlenan volna. Szeged nagyvárossá le'f. Más tájakról sokan vándoroltak he. akik nfm asszimilálódtak Szeged vallásos levegőjéhez. A helybeliek is inkább őhozzájuk alkalmazkodnak, mint pa­raszti őseikhez; A kegyhely valami­kor az egész szegedi társadalmat misztikus igézete alatt tarlot'a ma már bizony inkább csak parasztok hódolnak a Boldogasszony előtt Milyen gyönyörű hivatás várako­zik pedig a havi búcsúra! Nemcsak a helybeli katolikus hitélet elmélyhésé ben való nagyszerű hivatására gon­dolunk, hanem arra is, hogy Szeged­nek mint a Délvidék fővárosának fo­kozott mértékben kell belekapcsolód­nia a maga szakrális vonzásába is a visszatért magyarságot. Milyen e-ép Táladat volna a bukovinai székelyek ídeszoktatása a havi búcsúra: ezzel új szülőföldjük mintegy metafizikai gyökérzetet kapna. A magvarság lel­ki készségei, ellenálló erejét minden eszközzel fokoznunk k*U. bog* gvii­mőlesöztatni tudtuk a vallás asvesifő 'Iményífoen wiMJEaií népi. energiá­kat " Bálint Sándor. OBI MAtiYAROKS/AO CSÜTÖRTÖK, 1943 augusztus 5. idegen. Személyemre példának okáért számos külföldi újságíróval és politikussal állok baráti vi­szonyban. Gyakran megdöbbentem a tökéletes tájékozottság felett, amellyel legintimebb ügyeink fe­lől rendelkeztek. Tényleg baráta­im voltak az illetők, barátaim ma is, így módomban állt megkér­dezni, hogy honnan vették érte­süléseiket. Megmondották, hogy X. vagy Y. újságíró, képviselő, közéleti férfiú mondotta el ne­kik. Volt aki önzetlenül, volt aki nem önzetlenül. Mindenesetre az történt, hogy akadtak olyan ma­gyarok, akik első kötelességüknek tartották azt, hogy minden belső bajunkkal, hibánkkal, csúfsá­gunkkal, tévedésünkkel a baráti hatalom képviselőihez fussanak, hogy azt azon melegében elmond­ják nekik. Külföldi barátaink őszinte undorodással mondották ezt nekem...« Mindenesetre kíváncsiak vagyunk S^Jú'Zz, ' íMÍMCÍ&h, A&tfat: lílOTlNl vnnmri-TT Ez ár-, bér- és fizetésnivé emelkedése miatt a városi szabály­rendeletek egész sorát át keli aiakitaní Rendkívüli közgyűlés csszehivását tervez k a városházán — Mikor kerüliiet a közgyűlés ele a jövö évi költségvetési tervezet es a műit evi zárszamacás (A Délmagyarország munkatár­sától) A törvényhatósági berkek­ben ngay érdeklődés kiséri azt a kér­dést, hogy milyen stádiumban van a jövő évi költségvetési tervezet s a mult évi zárszámadás elkészítése? A múltban, amikor a közigazgatás munkájának ütemét nem a háborús események által felszínre veteit tr-eadők sürgőssége s a szükséghely­zet, hanem egy kialakult normális munkarend diktálta, nyár elejére már elkészült a zárszámadás, ezek­ben a hetekben pedig befejeződés­I ez közeledett a jövő évi költségve­tés elkészítése. A költségvetési ter­vezet szeptemberben, vagy legké­sőbb októberben közgyűlés elé ke­rült s a letárgyalásra és a felter­jesztésre előirt határidőket be lehe­tett tartani. Az utóbbi években a nyugodt munkarendből folyó szabályszerű­ség ezen a téren is megszűnt. A vá­ros mellett működő állami szám­vevőség már évek óta nem tudja elkészíteni a nyár folyamán a jövő évi költségvetési tervezetet . részint , , . azért, mert a számok hatalmasan számvevőségen s megsokasodtak, részint azért, mert D,mden nehezség a rendelkezésre álló tisztviselőlét különösebb gondot, sem nagyobb ítnnakadást a város pénzügyeinek intézésében, egyrészt azért, mert a költségvetés jóváhagyásáig az előző évi költségvetés alapján intézik a városi pénzügyekel, másrészt pedig azért, mert az ország legtöbb váro­sóban körülbelül ugyanez a helyzet s legtöbb helyen szintén elkésve táigyalhatják le a költségvetési ter­vezetet. Értesülésünk szerint az idén tel­jesen hasonló a helyzet a tavalyi­akhoz, sót a tervezet elkészítése szempontjából a munka tempójá­nak rovására ujabb hátrányt jelent nz, hogy az árváltozások és a bér­emelések következtében a költség­vetés legtöbb tételét teljesen át kell dolgozni s ezek az átszámítási mü­veletek csale fokozzák a munkatöbb­letet. A városházán valószínűnek tartják, hogy éppen ezeknek a vál­tozásoknak következtében a jövő évi költségvetés végösszege az idei tízmilliós végösszeggel szemben milliókkal fog emelkedni. A terve­zet előkészületei javában folynak a remélik, hogy 6 ellenére is az idén már novemberben közgyűlés szám fordított arány szerint lecsök-,dé lehet maJd terjeszteni a javasla­kent. Ennek következtében a terve-j'ot" zet elkészítési folyamata is meg-) Hasonlóképpen késik a zárszám­lassubbodott s az elniult két évben ,adás beterjesztése is a költségvetés­már közvetlenül karácsony előtt sel kapcsolatban felsorolt okok mi­került a törvényhatósági bizottság att. Ezek a munkálatok azonban közgyűlése «lé a költségvetési ter- «#4r befejeződéshez közelednek s vezet. A helyzet azonban az, bog)' értesülésünk szerint az addigra el­ei a késedelem nem okozott sem készített mult évi zárszámadást be Irhet majd mutatni a szeptemberi közgyűlésnek. Ujabb hirek szerint azonban le­het, hogy erre hamarabb is sor ke­rül Valószínűnek tartják ugyanis, hogy még augusztus folyamán rend­kívüli közgyűlést kell összehívni s amennyiben erre az időre elkészül­ne a számvevőség a zárszámadás összeállításával és kinyomtatásával, ezt is felveszik a rendkívüli köz­gyűlés tárgysorozatára. A rendkí­vüli közgyűlés összehívását értesü­lésünk szerint az teszi szükségessé, hogy az előbbiekben emiitett ár és bérváltozások valamint munkabér éc fizetésemelések több szabályren­delet sürgős megváltoztatását te­szik szükségessé. Az érintett sza­bályrendeletek a régi ár és bérni­vót tartalmazzák s miután etekin­tetben igen sok változás történt az utóbbi időkben, a közigazgaási ügy­intézés zavartalansága érdekében elkerülhetetlenné vált ezeknek a szabályrendeleteknek megtelelő át­alakítása. A városháza különböző ügyosztályain most folyik azoknak a szabályrendeleteknek összeállítása amelyek ebből a szempontból re­vízióra szorulnak s az a terv. hogy ezzel kapcsolatban a legrövidebb időn belül összehívják a rendkívüli közgyűlést. A jövő gazdasági évben is ír vény ben marad a termény­beszolgáltatás uj rendje Dudapest, augusztus 4. Az ara­tás, betakarítás és cséplés befejezé­se után minden gazda hozzákezd ,az őszi szántáshoz. A munkálatok megkezdésével kapcsolatban ille­tékes helyről felhívják a gazdák fi­gyelmét arra, hogy a terménybe­szolgállatás mai rendje a jövő gaz­dasági évben is érvényben marad. Éppen ezért a gazdák ugy készít­sék el számvetésüket és ugy osz­szák be szántóföldjeiket, hogy a ka­taszteri tisztajövedelem alapján ki­vetett buzaegységeket be tudják szolgáltatni. A romániai zsidó mérnökök mentesülnek a zsidótörvény alól Bukarest, augusztus 4. A román | hivatalos lap szerdai száma közli, ihogy az olyan zsidók, akik mérnö­jki, kultúrmérnöki, építészmérnöki, vagy képesített köztisztviselői állá­sokra diplomával rendelkeznek, a törvény hatálya alól mentesülnek olyan értelemben, bogy közmunká­latoknál igénybeveszik őket és mint végrehajtó közegek alkalmazhatók ott, ahol az ország biztonsága ezt megengedi és nem áll fent az ellen­séggel való közreműködés veszélye, (MTI) t

Next

/
Thumbnails
Contents