Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-31 / 196. szám

Kedd / # Ara 16 tlifer 194). duínsilos St. XIX. e?1196. n. Havonta 4.JO P. netgedttrc 12.40 P DtLMftöYAROKSZAG I Dr. moóri Glattfelder Gyula év I csanádi püspök I 1874—1943 •sel I tei | Komor és fájdalmas harangzugpás hasított bele hétfőn este 9 éra tájban Szeged csendes nyárvégi estjébe. Az emberek felfigyeltek és szorongó érzéssel, rossz sejtelemmel fordultak gondolatban a Klebelsberg-téri püspöki palota felé. Szünet nélkül csengett a szerkesztőségi lelefon és mi kénytelenek voltunk szinte félpercenként ismételni a lesújtó hirt: igen, a sejtés :gaz, a harangzugás Szeged nagy főpapja, dr. moóri Giattfeldi. r Gyula érsek, csanádi püspök halálának megdöbbentő hírét adja tudtul. Este fél 9 óra tájban érkezett *« telefonjelentés Budapestről, abol Glatlfelder érseket a Siesla-szanatóriumban ápolták, hogy * nagybeteg főpap nemes szive 8 óra 6 perckor megszűnt dobogni, lelke Teremtőjéhez szállt. A halál hire percek alatt futótűzként terjedi el a városban és Szeged katolikus hivei s minden egyes polgára vallási különbség nélkül mélységes fájdalommal vette tudomásul a tragikus halálesetet A súlyosan beteg főpap maga is érezte halála közeledtét Kívánságára a Jézus Társaság egyik tagja kereste fel betegágyánál, n jézustársasági atya kezéből ájtalosan felvcíte a betegek szentségét, majd hétfő este 8 óra 5 perckor örök álomra hi'nyta le szemét. Az elhunyt főpap temetéséről még nemt történt intézkedés. Földi pályája véget ért, a másvilág kapujába kiseregleneK elébe régen elköltözött jelesen, tudósai a káuounak, a dogmatikának, az értelemneK, a megfontoltságnak, soha nem látott színharmóniák kárpitozzák az eget tiszteletére a képzőművészetek nagy patrónusának, de a legelső sorban az ifjúság térdepel, annak szeméből harmatoznak a könnyek. Tudtuk már életében, hogy a kivételes nagy püspökök közül való, felruházva az égi hatalom ritka adományaival, de igazi értéke csak ezután domborodik ki, tevékenysége, alkotásai nyoméin s száll, száll a végtelenben, amig magyar él a földön. Már pedig Szűz Mária népe ezer éven át sokkal több szenvedésben acélosodott meg, semhogy alkalmat lesők megérhetnék a széthullását. Bölcs volt, mindig tudta, hogy mit akar, elhamarkodott lépések nem porozták be a saruját. Messzebb látott a legélesebb szemüeknél is, kezét, amely épp olyati puhán tudott áldást osztani, mint amilyen vassá vált az akarata végrehajtásánál, — a túlvilági hatalom vezette alkotások gyarapítására, emberséges cselekedetekre, a klasszikus értelemben vett humánumra. Szónoklataiban magasan felette állt annak a nívónak, amely a hierarchia előkelő fokán természetesen kötelező, mondatait rem kellett csiszolni, mert hömpölyögtek azok önmaguktól is, magukkal ragadva g hívőket, a szóra szomjúhozókat olyan időben, amikor minden igének sorsdöntő a jelentősége. Sokszor bátorság kellett ehhez, hiszen kitől várhat a lélek különb irányítást, felvilágosítást, mint az élen álló vezérektől? — dfl mindig megnyugovás ^szegődött a nyomába, annyira kinyilatkoztatásként hatott egy-egy beszéde, pásztorlevele. Szoborszép alakja olyankor kiegyenesedett és szárnyas cherubok zsolozsmáját hintette szét a szivekbe a magyarázkodás nélkül is megértett ősi ige: — Non possumus! Mondjuk-e, mit tett az ifjuségért, már a maga ifjú korában kezdve hozzá alapkőletételéhez annak a páratlan palotának, amely a Szent Imrések fogalmával az ő nyomán a világ minden katolikus területét megtermékenyítette? A jövő nemzedék istápolása, utjá nak egyengetése nagyon szép és alkalmas téma a tapsszerzésre. Utána legfeljebb társas ebéd következik ez anyag felületes továbbrágcsálátóval. Glattfelder azonban másoknál sokkn! előbb megérezte a követelődző feladatokat s örök alkotó tevékenységében nem riadt vissza a fárasztó úttól, a sokszor kényelemszülte akadályoktól. Nem is igaz, hogv bármikor elfáradt, hol lát akadályt az, aki tudja, hogy valamire égető szükség van s modern idők Anteusává válik, elkedvetclnedcst nem ismerve? Beszéljünk a Képzőművészeti Társulatban kifejtett tevékenységéről, ahol szintén a lelkeket csiszolta, hangol'a át a szép. a felemelő nemes, az élet értelmét jelentő örökbecsű alkotások befogadására? Majd elmondják a hivatottak, az érdekeltek, mit veszttettek benne ezen a zsongásában soha el nem zsibbadó területen. S ha már veszteségről Beszélünk ki méri fel a miénket, mikor elveszítjük? A sok kongeniális elgondolás, szár: dék . és akarat megteremthette vnlr.a a leeuiabb Szegedet az 6 részvétele. részletekben is nagyot teremtő ereje és jósága nélkül? Kötetekre megy a sok idézet, amit Szeged magábaolvasztó, átalakító erejéről az idők folyamán elmondtak és megírtak. Legnagyobb példája mégis püspök atyánk, aki ugy megszerette ezt a sokszor még szeretetreméltónak is mondható várost, hogy felette állt számtalan bennszülöttnek. lokálpatriótának, példáját adva alkotásaival, szavaival, bánatunkból-örömünkből való rész kérésével az igazi szegedi lelkiségnek. Tudtuk kezdettől fogva, hogy nem hagy el Bennünket, Kalocsa méltósága, cime nem csábítja, Szent Gellért örököse akar maradni mindvégig a Szeged megtiszteltetésére hozzánk kerüö csanádegyhá.xmegyei püspöki székben Majdnem belebetegedett a válás gondolatába s tanú rá a város nagy rété-, ge, milyen kedélyváltozáson esett át.' mennyire felfrissült, mikor életének ezt a nagy válságát sikerült áthidalnia. Hozzánk való szeretetét sosem feledjük el, uj levegőt hozott a városba, itt profán és duhaj igyekezetek, akaratok csitultak halkabb ütemre csak azért, mert ugy éreztük, hosv jelenléte, gyakran hallatott apostoli szava erre kötelez mindnyájunkat. A vend 'g felszabadítja az illendőség béklyói aló! a pajkos csemetéket, Glattfelder azonban nem vendégként jött közénk, "fianem a midiknek s nyugvó porában is örökké őrködik szegedi földben megszeretett nivója, boldogulása felett. Oe utmutatás is az egész élete arra, mit kell csinálnunk, hogvan csináljuk, hogy méltóvá váljunk önmagunkhoz. Nagvon nehéz a szivünk, mikor btiesiif veszünk az ő, velünk összedobbanó szivétől, amelyben csak jóság, szeretet, megértés lakozott. Glattfelder Gyula életrajza Glattfelder Gyula 1874-ben szüle-1 sorával gazdagitja a magyar egyleti Budapesten, tehát mindössze' házi irodalmat. Magyarországon ő 69 évet élt. Ebből az időből azon- hivta fel a figyelmet az Actio Catban 32 év esik főpásztori működé- holici mozgalmára, amely az ő ?zesének áldásosán termékeny és lelki I retetteljes kezdeményezéséből tereeredményekben gazdag idejére, bélyesedelt ki országos arányú :.k1896-ban szentellek pappá Buda-jrióvá. Az A. C.-iiak ő mindhaláláig pesten, ahol egy idéig nittanárko-, országos ügyvezető-elnöke maradt jdott, majd a központi papnevelőj és ebbeli minőségében állandóan intézet tanulmányi felügyelője iettj fr.jleszlette, irányította ennek az (1909-ben már egyetemi rvnár a fcu-'egész magyar katolikus társacíal/lapesti egyelem hittudományi tan-jmat szeretettel magához ölelő, ön!székén. Ebben az időben már »r«~' tudatos keresztényeket és szociális Jdalmi téren is élénk tevékenységet, erzésü embereket nevelő mozgai fej tett ki és az egyházi, valamint a, lomnak a működését. hitéletet elmélyítő intézmények egész sora születik meg az ő kezdeményezésére. Nemcsak nagyképzettségü hittudós, de kitűnő szónok, lelkes és fáradhatatlan cselekvő Lelkipásztori hivatottságának fényes bizonysága, hogy ifjan, alig 37 éves korában, 1911-ben Ferenc József király, mint a magyar katohkus egyház legfőbb kegyura. Hóembere is, aki szinte isteni sugai- mával egyetértve öt iléli érdemes latra megérzi, mik azok a modern nek aria, hogy a csanádi püspök intézmények, amelyekkel az Lgy-jség megüresedő székét betöltse. Egv fcázat a kor kívánalmainak megfe-j évtizeden keresztül fejti ki áldasolelően gyarapítani kell. Megalapítja,lőpásztori tevékenységét püspöksége ÍS Szent Imre-kollégiumok egész so-] székhelyén: Temesvárott és ez a detát, melyek mindmegannyi szelid ccnnium magában foglalja az első várai a katolikus ifjúság valláser- világháború küzdelmes is sulvo> kölcsi alapra helyezkedő nevelésé- j lelki válságokat felidéző eveit, ámenek. Az ő fáradhatatlan buzgólko- lyek <jiatt az igazi jó pásztor szedásának eredménye a budapesti retetevei és bölcsességével vezeti örökímádás temploma és zárdája.' :gyhastnegyéjének ügyei' A hábon. Megindítja és éveken At szerkeszti ütötte lelki sebeket gyó^yitgaija az »ürökimádás< cimü hitbuzgal- felszaritje a gyász és niegpróbáüa mi folyóiratot, az értékes cikkek tások kö ínyeit sokak síméből é* és elmélyülő tanulmányok egész a Hit élo \ilágossugánal mutatja