Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-29 / 195. szám

fruka A londoni jugoszláv emigráció erőfeszítései A tragikus emlékű belgrádi parlamenti merénylet 15-ik évfordulóján wett át a iondoni jugoszláv emigráció legsúlyosabb válságán. Mintha a délszlávok történelmében oiyan fájdalmas dátum újra felkavarta volna a soha meg nem nyugvó szenvedélyekei és ki tudja már banyadszor kirobbantva a szerb-horvát ellentéteket, a rövidéletű Trifunovics-korroányt is elsodorta. A hirtelen cselekvő katonát, aszóit* tudós történelemtanár követte a menekült Jugoszláv kormány élén, majd a vérbeli politikus jött, hogy elődeinél nagyobb rutinja és kormányvezetői érzéke is kudarcot valljon. Három balulvégződő kísérlet ulán jelentkezett a negyedik látszólagos megoldás: a pártokon és néptörzsi törekvéseken felülálló semleges tisztviselőkormány. Purics Bozsidár, vott népszövetségi megbízott, majd párisi és newyorki követ, vállalta a szerb— horvát—szlovén nép sorsának drámai fordulóján, a menekült kormány öszszeállitását és a megingott délszláv állameszme képviseletét. Purics miniszfeieinök Pasics veje 5a valószinő, bogy különösebb képességek a értékes családi kapcsolatokon kívül nem is predesztinálták a kormányfői tisztség betöltésére. Purics keveset szerepelt a jugoszláv közéletben, diplomáciai téren vállalt mindig a szövetséges államok fővárosaiban megbízatásokat. Milyen sikerrel és eredménnyel állta meg helyét posztján, arról keveset tudott a közvélemény. Purics nem végzett emberfeletti teljesítményeket, nem keltettek fel maga iránt fokozottabb figyelmet, mert a csendes, feltünésnélküii munkát választotta. Ahhoz a szerb diplomáciai testülethez tartozott, amely következetesen egyet ismert és hirdetett: a megalkuvás nélküli kitartást és hűséget az angol—francia szövetségesek iránt. Miniszterelnöki megbízatásakor tehát Pasics hoz, a nagy név viselőjéhez való szoros családi vonatkozásain kívül érdemének tudhatták be azt Is, bogy mindig kfpróbáll barátja maradt Jugoszlávia nyugati protektor-iuak. Szűrte* jelentéktelen személyekből áíl Purics kormánya, amelynek megalakulását háromféle politikai kísérlet előzte meg. Jugoszlávia széthullása után Szimovics tábornok képviselte azt a szerb felfogást, amelynek már Jugoszláviának a báromhatalmi egyezményhez történt csatlakozása után ez volt a jelszava: — Bolje rat nego pakS.,. DÉLMAGYARORSZAC VASÁRNAP, 1943 aueuntus 28. ? Utazásnál * tiltoió életmód Tirirja a rcrdn emé«íté»t. Ez émelygést. tajlájlal okoz. Na folojUo hogy utazáshoz ds ennek következményei is raegmotatkoztak. Nem jelentkeztek az elköltözött politikusok utódai: Pasics, Radícs, Koros ec, Szpabo, Davidovics n'ódlásáért. A pártbajó nem maradt ugyan kormányos nélkül, de ezek a vezetők már nem abból a politikai nemzedékből valók, amelynek elég tehetsége, kitartása, európai látókőre és küldetésérzéke volt Jugoszláviát életrekelteni. Nagy nevek árnyékában a pártok élén a legtöbbszőr színtelen politikusok húzódtak meg s ebben a 1® •téri képessége, amely Pasfccsal s tekintetben talán még dr. Macse* szerbek által olyan sokra tartott BalVlatkó, a horvát parasztpárt vezére kán Bismarkjóval egyvonalba állitof sem kivétel. Hiányzott belőle Radlcs ta Pasicsnak, Radicson kivül, nem la zsenialitása, szikrázó szellemisége, volt méltó, vele egyenrangú politikai villámgyors elhatározása és sokolda ellenfele. Nincsenek tehát megfelelő vezetői a jugoszláv emigrációnak, ha a bor- • igy jött a Puries-kormány, amely / vát parasztpárt, szerb radikális párt, régi bevált belgrádi receptet alkalaki a miniszterelnöki székben követte, sem volt szerencsésebb. Megtartotta ugyan elődje minisztereit, de ami Szimovicsnak nem sikerült, azzal ő sem tudott megbirkózni. A személye különben sem lehetett alkalmas a horvátokkal fennálló viszály megszüntetésére, hiszen a horvátok nehezen felejtették el neki. bogy a Szerb Klub clröke volt. A Cvetkovics—Macsek megegyezés idején a Szerb Klub elindította a szerb tömörülés-mozgalmat azzal a megbízatással, hogy verje félre a harangokat és figyelmeztesse a szerb népet, milyen veszély fenyeget! a horvátok feltűnő előretörésével és soha meg no mszünő követeléseivel. Jovánovics Szlobodánál is alkalmasabbnak látszott ezt a horvátok végleges megnyerésére b politikus, akinek az érzéketlen katonánál és az egyoldalú elméleti tudósnál nagyobb rutinja van az alkudozásokhoz és kényestermészetű politikai tárgyalások levezetéséhez. A londoni jugoszláv emigráció tagjai kőzött kevés a tekintélyes, nngyobbképességü politikus és ezért nem is lehetett alkalmasabb embert Jovánovics bukása után a kormánv élére állítani Trifunovics Misánál, a radikális párt miniszterviselt vezetőjénél. Londonban is jelentkeztek azok a nehézségek, amelyek a jugoszláv politika megtorpanását az elmúlt években annyiszor előidézték: hiányoztak a megfelelő alkalmas vezérek, olyan történelmi nevek viselői, . _ mint Pasics, Davidovics, Uzunovtcs, Belgrád utcáin ezzel a tüzes Jet- Marinkovics. Radics, Pribicsevtce, s«óval tüntettek azok, akik a francia— jS/rsk'cs, Korosec, Szpaho stb., akik angol hagyományoktól való eltávolo-'az első világháború után megadták a dás veszedelmét látták Cvetkovics miniszterelnök simulékony politikai vonalvezetésében és azt mondották Inkáhb vállalják u háború poklát, mint a paktumot, amely rosszabb a háborúnál. Szimovics tábornok kormánya I-ondonban egyideig még összetartotta azokat • szerb, horvát és szlovén politikusokat, akikkel Belgrádban poccskormányát összeállittatta, de ahogyan tisztult az európai látóhatár és felkerültek a háború befjezését követő problémák, távoznia kelleti A Londonban élő horvátok ugyanis legelébb már elérkezettnek látták az időt a szerbekkel keletkezett vitájuk végleges eldöntésére. Olyan szerb—horvát megegyezést sürgették, amely az ellentéteket minden időkre kiküszöböli. Szimovics na k, a merev katonának mennie kellett és Jovánovics Szlobodán, az enrópaihirü történelemtudós. délszláv politika értékes fémjelzését. Az 1929-ben kikiáltott diktatúra híve! ugyan a parancsuralmi rendszer leg nagyobb teljesítményének tekintették hogy sikerült a politikai szenvedélyemazva, mindent az időre biz. A kényes szerb—horvát probléma megoldását a háború utánra igéri, azt remélve, hogy az a légkör nynga'masabb és alkalmasabb lesz a mamái az ilyen kérdések megoldására. földműves párt, demokrata párt és a szlovén néppárt emberei nem is hiányoznak- Egyedül a boszniai muzulmán párt, amelyet a nem mindennapi politikai képességekkel felruházott Szpahó Mehmed tett naggyá és a jugoszláv közéletben szinte nélkülözhetetlenné, maradt távol Londontól. Szpahó ,aki különböző engedményekért és népe szociális felemléséért úgyszólván az összes belgrádi kormányokat hűségesen kiszolgálta, már régen halott, utódja Kulenovics Dzsafer, pedig az elsők között volt, aki az uj .Horvátország kiépítésére vállalkozva, helyettes miniszteelnöki állást fogadott el Zágrábban. Mintha Trifunovics megfelelő összhang hiányában se mtudta volna dűlőre vinni a szerb—horvát megegyezést, pedig erre valószínűleg meg volt a jóakarat. Hiába a ravasz Pasics jobban értett ahhoz, hogyan kell a temperamentumos Radicsot és rajta kersztül a horvát népet legalább egyidőre megszelídíteni és megnyerni Belgrád számára, bár politikai győzelme sem volt tartós. Most Trifunovics képviselte a szerbeket és dr. Krnyevics Juraj, a horvát parasztpárt főtitkára a horvátokat. A horvát emigránsok már Londoban szerették volna az uj délszláv állam problémáit meg oldani, hogy meg ne ismétlődjék 1918. amikor a délszláv államnak csupán körvonalait megjelölő 1915-ös korfui paktumot amelyet a frgoszlá«' bizott-J A MM0_im lVa számn p^y. Zágráb természetesen élénken figyeli a londoni jugoszláv emigráció politikusainak mind mozgékonyabb tevékenységét és most sem marad adós a véleményével. Kovacsevics propaganda miniszter a Hrvatszki Narodban bírálta Krnyevicséket A személyeskedésig eljutva a jugoszláv gondolat végleges eltemetéséf látta a Trifunovics-kormány bukásában. Kovacseivcs szerint nincsen olyan horvát, aki mégegyszer kiváná Jugoszláviát és Macsekre hivatkozva állítja, hogy még a horvát parasztpárt is, amely csak egyes személyek utján vesz részt a független horvát állam irányításában, ugyancsak szabad és önálló Horvátországot akar Jugoszlávia heIvett. Szeged sz. kir. város adóhivatalaiéi. 51356—943. vb. Tárgy: Hadisegélyek kifizetése folyó évi _ szeptember hóban. Hirdetmény horvátok kívánsága meglephette, hiszen tu'korainak tarthatták annak a kérdésnek tisztázását, hogy milyen lesz az uj Jugoszlávia annál is inkább, mert ot volt a Cvetkovics—Macsek megegyezés, amely a megnagyobbodott horvát bánságnak szélesebbkörü jogokat adott. A horvátok azonban ma már nem olyan könyen lelkesednek, mint azelőtt. Ugy látszik, még az emigráns horvátok sem. Az uj horvát bán nogy siaeruit a politikai szenvedélye- ,i1,,s ""'vaiun =<-»•• ket lehűteni azáltal is, hogy a politl-' fáS vagy konföderáció határai érdekai élet nagyágyúi egvmásu'án hal! gattak el. Pasics ugyan még a diktatúra előtt halt meg, de pártjában, amely nevének gyakori megváltoztatásával mindvégig az ország legszámo'tevőbb pártja maradt nem akadt méltó utódja. Hasonló nehézségekkel küzdött a horvát parasztpárt is. amelv nem tudta pótolni a parlamentben agyonlőtt Radics Istvánt.. A katonai diktatúra által visszaszorított és elszintelenedett politikai élet, a semmit tevés és sokáig kilátástalannak látszó harc, amely néma tüntetésben Jutott kifejezésre, megszabadította az országot a politikai bangoskodóktól. kelhették őket elsősorban, aminthogy a veldeszi szerb-horvát megeevezís után is ez a kérdés kötötte ie elsősorban figyelmüket. Ahol csak néhány ezer horvát élt horvát népi szigetek mutatkoztak, akár a Duna, Dráva. Száva, vagy a Drina mentén, azt mind beleakarták olvasztani a horvát bánságba. De nemcsak ilven irányú törekvéseikre emlékezünk Még szabadabbá, Belgrádtól teljesen függetleníteni szerették volna bánságukat, hogy mindennapi életüknek kizárólag horvát színe, hangja és jellege legyen. A Trifunovics-kormány nem tudott megegyezni Krnyeviccsel és Sutejjel és lyeket folyó évi szeptember hóban is m. kir. postatakarékpénztár fogja a postai kézbesítők utján a hadisegélyben részesülők kezéhez lakásukon kifizetni. A személyazonosság igazolása céljából minden hadisegélyben részesülő köteles személyi okmányait a kézbesítőnek felmutatni. Figyelmeztetem a hadisegélvhen részesülőket, hogy minden a badise» gély folyósítására kihatással biró változást (leszerelés, gyermekeknél a korhatár elérése, terhesség megszűnése. stb.) kötelesek a városi adóhivatalnál, vagy a hadisegélyt utalványozó népjóléti ügyosztálynál nzonnal bejelenteni. A bejelentés elmulasztása a 6800—1942. M. B. rendelet 9. §-a szerint 8000 pengőig terjedhető pénzbüntetést, illetve 6 hónapig terjedhető elzárást vonhat maga ntáa A hadisegély folyósítása irántikéréssel és panaszai közvetlenül a városi népjóléti ügyosztályhoz (Vár-utca 7. sz.) kell fordulni. Szeged, 1943 augusztus 24. Dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok, a városi adóhivatal vezetője. UrlszabOságomat megnyitottam! Del- es kOllOldt szövetek nagy választókban. - lelefonhlvO: 49-04. • Husztik Dezső tattSZSE