Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-28 / 194. szám

Kungária-Kávéliáz terraszán a külföldi útról hazatért Zsiga Ernő"4" hangversenyez^ ív ICortünetek és korfeladafok Dr. Biazovich Jáltó előadása a Szent Imre-kollégium ifjúsági értekezletén «« Péntek délelőtt zajlott le a Csa­nádi egyházmegye papságának ér­tekezlete a püspöki intézetek dísz­termében R a s k rt Sándor apostoli kormányzó elnökletével. Az uj egy­házfő először jelent meg ilyen mél­tóságában paptársai között, akik éppen ezért meleg ünneplésben ré­szesítették. Dr. Henny Ferenc fő­esperes keresetlen szavakkal üdvö­zölte az apostoli adminisztrátort és biztosította a papság ragaszkodásá­ról. Raskó Sándor válaszában ki­emelte, hogy ő a csanádi papság kebeléből nőtt ki és éppen ezért meg fogja érteni őket minden ügyükben. Az ezután következő nagyszabá­-u ifjúsági értekezlet első szónoka dr. Biazovich Jákó főiskolai tanár volt. »Kortünetek és korfel­ndatok* cimmel mondotta el szel­lemtörténeti alapozottsággal elő­adását. Biazovich professzor, Ottó királyfi egykori nevelője széleskörű irodalmi tevékenysége folytán jól ismert a müveit magyar közönség előtt főleg knlturbőlcseleti munkái révén. filozófiai meglátásokkal világított bele a keresztény családneveiére társadalomnevelés praktikus kér­déseibe. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után B á n h i d i László móravárosi káplán beszélt a leányifjuság vcz<*- és anyagiakkal támogatott, déli téséről. majd dr. Korompai Ti.Jórakor ért véget, bor váci püspöki titkár tartott igenj érdekes előadást a szervezés prob­lémáiról. A három értékes előadást élénk vita követte, melyben dr. Becker Vendel főigazgató, dr. Halász Pál, Majtényi Béla. Reibel _ Lakhelye, illetőséget — Tápéi vagyok kérem, tápéi, testűt, lelkestül. Erre, mert a világot rengető gon­dolatok és az ihletett érzések, a kh csikart pillanatok és a felajzott lelki­állapot ritkán érvényesített nászából Mihály országgyűlési képviselő vei- kászálódnak elő .szabadlábra helye* 11 / ,ak< az "Sy®^11 védekező foglyot é» lek részt. A konferencia, amelyet dr. Hor­váth Lajos, az egyetem Szent Im­re kollégiumi igazgatója rendezett 1 Majtényi Béla Gyilkosság a szentesi sportuszodában Ismeretien tettes sxiveniőite Hódi János ren­dőrsági segédhivatali vezetői Szentes, augusztus 27. Szentesen Hódi Sándor 53 éves rendőrségi segédhivatali vezetőt a városi park­ban fekvő sportuszoda rendőr­ségi öltözője mellett egy nyugszék­ben átlőtt szívvel, holttan találták. Azonnal rendőri bizottság szállt ki a helyszínre és megállapította, hogy az 53 éves rendőrségi tisztvi­selő halála a kora reggeli órákban •következett be. A gyilkos golyó a — A mai háborúra jellemző —J szivén áthatolva keresztülment a mondotta —, hogy nemcsak gigán-ínyelőcsövön és percek alatt végzett ti kut méretű hadseregek csapnak össze, hanem eszmék, világnézetek sőt gyanús mitológiák is. A küzdő felek uj embertípust kínálnak a vi­lágnak. Mintha Nietzsche beteges víziója érvényesülne: »Umwertung alle.r Wierte*. — Az uj rend félre­lökte at egyént, amelynek értékét Krisztus nem győzte magasztalni és örök élettel buzdítani. A kollektív társadalmak csak a tömegei tekinti értéknek. Ez a világnézeti tévedés az ember szociális jellegének tul­hajtásáhól ered. A közösség lett az uj bálvány, melv elnyeléssel fenye­geti az egyént és egyéniséget. Az uj közösségi alakulatok nem tartják tiszteletben az egyén legelemibb jo­gát, vallási, politikai, gazdasági, vi­lágnézeti vonatkozásban. Pedig oz igazságos társadalmi rend nem ala­kulhat ki addig, amig az ember egyeni és szociális igényei teljes hni moniáha nem jutnak. Semmi­féle szociológiai Magna Charta nem feledkezhetik meg arról, hogy min­den ember egyénisége végtelen ér­ték és nemcsak egy tégla a hatal­mas társadalmi közösségben. A mi ifjusógnevelésünk tehát nem tö­megnevelés, hanem az egyéni élet megbecsüléséből sarjad. Az illusztris előadó ezután méiv Ilódi Sándorral. A bizottság megállapította, hogy Hódi Sándor igen korán ment az uszodába, mivel senki sem látta őt odaérkezni. A rendőrtiszt közel há­rom óra hosszat ült a nyugágyba. mire rátaláltak. Néhány korai für­dővendég látta a rendőrtisztet a nyugágyban, de nem is gondoltak arra, hogy már halott. A nyomozóbizottság öngyilkossá­got állapított meg az első pillanat­ban, de néhány óra múlva érdekes mellékkörülményekre derült fény, amely egészen ellentétes irányt adott a nyomozásnak. A feltevés szerint öngyilkos lett Hódi Sándor, azonban mégis vannak olyan bizo­nyító erejű mozzanatok, amelyek gyilkosságra engednek következtet­ni. Az automatapisztolyból a kilőtt töltény hüvelye ugyanis pontosan az ellenkező irányba repült ki a fegyverből, mint arra a rendőrtiszt holttestének helyzetélről következ­tetni lehetett. A nyomozás igen eré­lyesn folyik, hogy az öngyilkosság, vagy gyilkosság hátterét tisztázhas­sák. Közben Hódi Sándor holttestét Hódmezővásárhelyre szállították, hogv ott szülővárosában temessék el. Itt az ideié: fizessen elő a Dé'maqyarorszáqra ki (A IKlmagyarország munkatársa-italmat kaphat, mivel a rendőrség nem I knllAL iMmón,,nil.pt narcobha *f.n A. —A ~ _ «. KI. ... — t' tói) Költők élményeiket versekbe rög­zítik, tudósok könyvekben közlik gon­dolataikat, a nép bölcsesége és igazsá­ga közmondásokban száll szájról­szájra. Mi azonban nem nagy hordere­jű megállapításokat akarunk ráerő­szakolni az olvasóközönségre, csupán egyet próbálunk tudalositani benne a saját érdekében. Ahogyan vannak élmények, ame­lyeket jobb lett volna, ha nem irnak meg, gondolatok, amelyeket ujabb fel­fedezések gyömöszölnek maguk alá. ugy tévedhet a közmondások igazsá­ga is. Nemrégen, az augusztusi csillag­hullás, a holdfényes este és a szende szőkeség szerzette szeplőtlen alkalom­mal — hiszen ránk mindig nagy ha­tással volt a hamvas hangulat — ki­mentünk Újszegedre. Az emberi jó­indulat palántálta padokon mindenütt a "közösségi érzés* az uralkodó Itt nincs szükség diktatúrára, mert befo­lyásolható a gyengébb fél, _ azért hát továbbmentünk a rózsaliget felé. Az időtlen hangulatban, amelyet a lótott és érezni kívánt élmények cse­pegtettek belénk, nem néztünk órát. fejünk felett igy haladt el az idő Már ( ér rá elfogni a gonosztevőket, — ezért méla lesbe állottunk. Nem tellett bele egy bolbaugrásnyi öt perc, a rózsaliget legszebb rózsája felé kúszott egy kiveheteílenségig leírtuk tanulságképpen az alábbi versikét: Akj a virágot igazán szerett, nem lehet rossz ember, •em lehet aaegedi. Sok emberbe vezérelvvé é« űrt** nek tetsző igazsággá vált ez a mon­dás: .Vérszagra gyül az éji vad*. Mi is azt tartjuk, oda menjünk hát, ahol gazdagodhatunk tapasztalatokban. A tapasztalatnak azonban nincsen meg­szabott utja. Bizonyítja ezt az ia, mi­lyen véletlenül döbbenhetünk rá • szépségekre és a jelentőségekkel bír* dolgokra. Ahogy Newton, amikor a szél almát rázott a fejére a tárói, ebből az egyszerű tényből megállapí­totta, hogy kleptomániás a mi jó öreg Földünk (tudniillik testéhez enyvezi* tárgyakat), mi sem gondoltunk arra, hogy hol válhatunk jó pappá, aki hol­tig tanul és hol ássuk magunk alá « hírnév alapkövét? Csendesen szemlélődünk a Stefá­nia-parkban, amikor épp a legkelleme­sebb ábránd közben jelenik meg a lát­határon a főszerkesztő ur és mondja: — Hát maga, fiam, igy jár az anyag utáni Pedig semmi ok nem lehet panasz­ra, hiszen épp téma után leskelődünk mint Szép Ilonka után az Igazságos, bár a rossz nyelvek azt mondják, • lányok karján ez meddő kísérlet Igy veszünk észre szemlélődés közben egy öregurat, aki a Stefánia-park mada­rait etetgetl. Olyan, mint szótlan szelük Ferenc, akiért repesnek a madarak. _ Te kis bolond, hát nem látod? — szakítja meg az éber csendet. Ez annak a szürke mellényes ké­nveskedőnek szól, amelyik mit sem törődve a jóakarattal, a földbe ágya­zott ivzesap mellett fürdik- A fekete ru­hás bácsit azonban nem zavarja ez a különc, hanem a magával hozott ke­nvérből apró .csipetnyi morzsákat k«* rekitve tovább szórja azokat * vidám madárseregnek. Gondolva ujszegedi kalandunkra, közelebb bátortalankodunk s beszél­getni kezdünk régi időkről, amikor • verebecskéknek méig kaláccsal ked­veskedtek. _ Hát bizony, rram, netted meg­lep lezett fekete test. Ez csak nő lehet mondhatom ez a kenvér is, amit Így — gondoltuk magunkban —, azok sze­relnek minden titoknélküliségük mel­lett is titokzatosak lenni. Eme cáfol­hatatlan és tévedésmentes megállapí­tásunk után a szende szőkeséggel be­szétszórok a madaraim között, leket* kenyér. — Kinn lakom, ttam — tolyfatja * feketés öregúr _ Somogvitelppen, d» mint nyugdíjas, visszakívánkozom huzódunk a közeli bokorba, hogy ész- j Szegedre, az igaziba. re ne vegyen a tolvaj. Közben lassan kígyózva balad a ró­zsatő felé az árny. majd egészen közel érve az egyik rózsafához, felemelke­dik és leszakítja a legszebb rózsát Erre mi, nsgyt neki, vesdd el ma­gad, biugrunk a rejtekhelyünkről! A hirtelen támadástól és a felfedezés ré­mületébőí ocsúdó meglepett alak pe-; dig arra a kérdésünkre, hogy mi van összeszorított öklében, azt feleli: — A jóság jelvénye... További faggatásunkra már nagy­képű lesz: — Nem letszik ismerni azt az örök­szép és egyúttal örökértékü kőzmon-! dást: »Ki a virágot azerett, roeszem jócskán benn "harangoltunk az éjsz^-,ber «*m ,l«bWl* Mert ba tgeo, minden kában, amikor lopózkodó alatfra ler-,-P^üina^ Játszd körülmény olkmérő tünk figyelmesek A vérbeli riporter ^ elengedni ilyenkor sziroatolgst, gondolván arra' Ha azonban már nyomosunk, ha­is, hogy a nyomravezető 500 pengő ja- ladjunk tovább: Akkor döbbenünk rá az UJszegede* használt vers másik variációjára: Aki a madarat kenyérrel eteti, feketén teheti; nem lehet szegedi Aki máskép tudja, cáfolja meg. ") Kise Miklós' A Dálmagycrortzág ..n i i OVOT tPITI

Next

/
Thumbnails
Contents