Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-26 / 192. szám

csniörfOK 1943. angnsztus 20. XIX. evl 192. sz. Ara fő fffwr <~rnmm—mmmmmmmmmmmmmmmmmm^mmmmmmm^mm Havonta 4.30 P. neőuedtvre 12.40 Roosevelt a Kanadai országgqaifóen beszámolt a quebeci határozatokról Szicília elfoalalását sikernek mondotta és kijelentette, hogy az atlantióceáni háború fontosabb a csendesóceáninál — Churchill csütörtökön mondia el konferencia utáni beszédét — Berlini vélemény szerint a quebeci értekezlet zárónyilatkozata televan ellentmondásokkal, zavaros és semmitmondó A finn saffó visszaofasifia, mintha Finnországban ellentétek Yolnánah a hehe nemesében — A Keleti fronton nem Yáltozett a Charhov Kiürítése utáni állásiieluzet Genf, augusztus 25. A Német TI jelenti: Washingtonból jelentik: Churchill és Roosevelt a quebeci tanácskozásokról szóló nyilatkozat kiadása után sajtóértekezletet tarlóit amelyen azonban a sajtó képviselőinek nem lehetett kérdéseket feltenni. Churchill elsősorban Nagybritannia és az Egyesült-Államok fegyveres erőinek legfontosabb kapcsolatait hangoztatta. Mivel a sajtóértekezletet főleg a csendesóceáni kérdéseknek szentelték, Churchill azt is hangoztatta, hogy csak azoknak az államoknak képviselői hivatalosak az értekezletre, amely államok hadat viselnek Japán ellen .Azt is kijelentette Churchill, hogy Nagybritannia és az Egyesült-Államok együttműködésében a hatalmas Szovjet hadmüveletekkel minden erejüket harcbavetik s ebben látják a legbiztosabb módot a szenvedések és á szükség enyhilésére. Roosevelt azt hangoztatta. hogy még sok kemény küzdelem van hátra és hogy a québeci megbeszélések beigazolták, hogy ez a háború »egy egységes nagy hadművelet*. (MTI) Beavatott angolszász körök szerint még Churchill hazatérése előtt megrendezik a hármas értekezletet * Quebec, augusztus 25. A' Budapesti Tudósitó jelenti: Itteni megfigyelők véleménye szerinrt a Nagybritannia, az Egyesült-Államok és a Szovjetunió közötti hármas értekezlet, amelyről Roosevelt és Churchill közös nyilatkozatban tesznek említést, valószínűleg még a brit miniszterelnök Angliába való visszatérése előtt összeül. Beavatott körökben valószínűtlennek tartják, hogy emlitést tettek volna ilyen értekezletről, ha Churchill és Roosevelt nem lettek volna tisztában azzal, hogy az értekezlet megtartása lehetséges. A quebeci politikai körökben hirlik, hogy a brit miniszterelnök Angliába való visszatérése előtt még további megbeszéléseken vesz részt. Biztos, hogy Quebccből ismét Washingtonba megy, Kogy folyiassa Roosevelttel való megbeszéléseit és tekintettel arra, hogy Quebecben teljes megegyezés jött létre a katonai és politikai kérdésekben, amennyiben Angliát és az Egyesült-Államokat érinti és a hadműveleti terveket is jóváhagyták, nagyon valószínűnek tartják, hogy az emiitett két értekezlet közül, amelyeken Churchill amennyiben még részlvesz, az egyik a háromhatalmi értekezlet lesz. Újságírók a keddi sajtóértekezleten azt a benyomást szerezték, hogy a csendesóceáni háborúra vonatkozó gyakorlati terveket teljesen kidolgozták és elfogadták, mig az európai háborj számos kérdés még nvitva maradt, vMlí) Éppen ugy jámbor kívánság marad a hadviselés célkitűzéseiben való tökéletes egység mindaddig, amig a Szovjetnek a második arcvonal megvalósítására irányuló kívánságai nem teljesülnek. Kérdéses az is, hogy Churchillnek és Rooseveltnek a nyilatkozatában kifejezett óhajtása egy Hármas megbeszélés iránt Moszkvában ha-onló óhajtással fog-e találkozni. Az angolszász hatalmak és Sztálin Szovjetuniója közötti niegbszélések politikai oldalát a neki telt engedmények alapján egyszersmindankorra elintézettnek tekinti, úgyhogy Sztálin részéről feleslegesnek látszik egy erről folytatott megbszélés. Az a közlés, hogy a politikai kérdésekben megegyezés jött létre, nyilvánvalóan azokra a nem katonai eszközökre és utakra vonatkozik, amelyeken a hábortí kimenetelét a szövetségesek javára akarják befolyásolni. Ezért az angol —amerikai hírverések és az idegIjáborunak a fokozásával kell számolni, amit Roosevelt ama nvillatkozata is valószínűsít, amely szerint egyedül a hadsereg nem tudják megnyerni a háborút. A Wilhelmstrassen a quebeci értekezlet eredményét egy rendkívül súlyos helyzet Kifejezésének tekintik. (MTI) A washingtoni hadügyminisztérium a Japán ellen indítandó hadmüveletekről Washington, augusztus 25. A Budapesti Tudósitó jelenti: Washingtoni hivatalos körökben nagy megelégedéssel nyilatkoznak Roosevelt és Churchill nyilatkozatáról, amelyet az értekezlet befejezése után rendezett sajtóértekezleten tettek. Különös elégtétellel fogadták a bejelentést, hogy a Japán elleni háborúban fokozott figyelmet fordita nak. A hadügyminisztérium képviselője ezzel kapcsolatban fontos nyilatkozatot tett, amelyben töbr bek között a következőket mondcflta: — Ezekután támadó hadmüveletek várhatók Japán ellen minden fronton, Burmában, Kínában és 9 Csendes-óceánon. Az Aleuti-szigelcsoport teljes megszállása azt jelenti, hogy számos ugródeszkával rendelkezünk a japán anyaország ellen. Ezeknek a támaszpontoknak egyrésze csupán 1100 kilométerre fekszik Japán területétől. Mind itt, mind a többi fronton azonban döntő sikert csak ugy érhetünk el, ha elegendő összekötő úttal rendelkezünk. Különösen Kínának van szüksége ilyen összeköttetésekre szövetségeseivel. Feladatunk tehát, hogy amilyen hamar csak lehet, megteremtsük ezeket az összeköttetéseket az eljövendő offenzíva számára. (MTl) Roosevelt beszéde a kanadai országgyűlés előtt A Német TI diplomáciai munkatársa a hármas értekezlet tervéről Berlin, augusztus 25. A Német TI diplomáciai munkatársa, Siegf^ied Horn irja: A quebeci megbeszélésekről kiadóit nyilatkozat azt a benyomást akarja kelleni, hogy minden lényeges kérdésben alapvető megegyezés jött létre Anglia és az Egyesült-Államok közölt. Aki azonban a sorok közöli tud olvasni, azt az ítéletet kell, hogy megalkossa macának, amelvet német politikai körökben már meghoztak, hogy itt egy terjengős közleményről van szó, ainclv tula jdonképpen semmi jót nem niond. Az a körülmény, hogy a nyilatkozat annak szükségességét hangsúlyozza, hogy rövidebb időközökben gyakrabban öszszejöjjenek, arra engéd következtetni, hogy a quebeci tárgyalások nem tisztáztak minden függő kérdést és azokat méa kevésbé oldották mee. Amszterdam, augusztus 25. A Német 11 jelenti: Roosevelt elnök szerdán a kanadai országgyűlés előtt beszédet mondott. A brit lurszolgaiat közlese szerint töbiüek között kijeíentette, hogy queüteben a szövetségesek háborús céljait teljes alapossággal megbeszeUek es kilejezcsre jutott a szövetségeseknek az az elbatarozottsaga is, nogy a győzelmet lehetőleg rövid idő alatt akarják kivívni. Az Egyesült-Államok elnöke kiíejezte azt az ohajtasat is, bárcsak az intuíciók nagymestere (Hitler Adolf) lélekben jelen lett volna az értekezleten. Roosevelt azt állította, bogy a szövetségesek ezt a háborút nem kezdték, hanem azj rajuk kéhyszeritették. Sziciiia elfoglalását Roosevelt fényes sikernek mondotta. Roosevelt ezután rámutatott arra, hogy sajnos, vannak amerikaiak és kanadaiak, asik főleg politikai okokból azt kívánják, bogy az amerikai kormány lépjen vissza az atlantióceám és a földkózitengeri hadjáratokból és egész erejét a japánoknak az Aleutákról való eltávolítására fordítsa. Végül megállapította az elnök, hogy a quebeci értesezleten az okosabb tanácsadók helyeselték az Egyesült-Államok fáradozásait az atlantióceani területen éppúgy, mint a dclnyugatcsendesóceáni hadműveleteket. Az északnyugatcscndesóceáni harcokat Roosevelt ugy jellemezte, hogy azok aránylag csekélyebb jelentőségűek és arra irányulnak, hogy a japánokat elűzzék a Kiska-, Attu-szigetekrőL Az Egyesült-Államok elnöke azt állította, hogy e két sziget megszállását maguk a japánok is megkönnyítették. (MTI; Churchill csütörtökön rádióbeszédet mond Zürich, augusztus 25. A NazionsIzeitung jelenti Stockholmból, hogy Chutchili csütörtökön rádióbeszédei mond valószínűleg a kora délutáni órákban. (MTI)