Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-25 / 191. szám

A nqllos csímcfiramlafoh alkonp Szegetfen GOliner Latos a szegedi polgárok njilos tanítómestere Hubaq vacsora a CsOnahozo Egyesület Klubházában — A végeredmény : semmi (A Délmagyarország munkatársától) Szegeden a legrégibb újkori nyilas dr. Göllner Lajos fogor vos, aki a szegedi egyetem fogá szati intézetének vezetője és az egyetem magántanára. Ez a szűkszavú, aprótermetü, fekete, aldunai tipusu ember már akkor intranzigensen szélsőséges volt amikor a magyar politikai élet porondján és a parlamentben talán egyedül M e skó Zoltán képviselte »az eszmét*. Göllner politikailag akkor szerepelt először, amikor Szálasi hungarista mozgalmát kezdte terjeszteni. Szegedén az első hungarista dr. Göllner Lajos Volt. Pártéletről akkor még persze nem lehetett beszélni és a szegedi hungaristák kiskocsmákban fehérasztal körül cserélték az eszmét a rögvalóságról és a zagyvaparti hungarista államról. Azulán Szálasi lakat alá kerül és aki csak tehette, azonnyomban letgadta, hogy valamikor köze lett volna a hungarista mozgalomhoz. Göllner Lajo? ekkor is intranzigens maradi Amikor a Nyilaskeresztes Párt megalakult, ó lett a szegedi tagozat elnöke. Amíg azonban idáig ért a dolog, Göllner Lajos mögött nagy és mitagadás eredményes nyilas propaganda munka volt már. Ez a csőn des szavú, halk beszédű ember valóságosan tanítómestere lett a köny nyelmü, hiszékeny és legkevésbbé a saját fejével gondolkodó szegedi agynevezett középosztálybeli polgárságnak. Orvosok, ügyvédek, gyógyszerészek és mások szegődlek a nyílás ideológia táborába, amely nőttőn nőit. A tömeghisztéria alig tapasztalható bódulata már-már patologikus volt, hiszen egyfelől valóság volt a nyugalmas, békés, bölcs kormányzású Magyarország, másfelől a fanlomból és zagyvaságból épített légvár, a nyilas paradicsom. Amikor a belügyminiszter tiltó rendelete megjelent arról, hogy a nyilas mozgalomnak köztisztviselő tagja nem lehet. dr. Göllner Lajos nem vette figyelembe a belügyminiszter rendeletét és továbbra szervező, nktiv tagja maradt a nyilaspártnak. Böldogemlékü néhai dr. Ereky István, az egyetem akkori rektora 1939 tavaszán felfüggesztette Göllner Lajost az egyetemi fogászati intézet vezetői állásától, a felfüggesztés azonban nem sokáig maradt hatályos, Gölloert Hóman Bálint kultuszminiszter visszahelyezte, illetve a felfüggesztést hatálytalanította. Ez az idő már egybe esik az 1939es választás előkészületeivel. S amig a MÉP-et ugy informálták, hogy a szegedi nyilasmozgalom elenyészően csekély jelentőségű, Göllner Lajos magabiztosan informálhatta a párt cárevicsét és akkori vezetőjét, Hubay Kálmánt, hogy egy szegedi mandátum megszerzése csaknem biztosra vehető. 5000 párttagja volt akkor a nyilaspárt szegedi szervezetének és a szimpatizánsok, a kivülrói támogatók száma is tekintélyes volt Hubavt azelőtt nem ismerte az kot rögtönöztek: Arra szavazunk, | 1)ÉLM AGf AKOKSíao j? akinek a kenyerét esszük. Legjobb | 8 z E R n A» 1943 a"g'""du8 3 a Szögi kenyéri Ezzel a szó játékkal j Szögi sütőiparos családból való, árusított textilárut; akiknek iparszármazását az iparosság és mun-, igazolványa számos más cikken kikásság felé hangsúlyozták s az vül textilárura is szól, de ebbeli eredmény nem is maradt el. A választás óta Göllner Lajos alig szerepelt a nyilvánosság előli, hacsak azt nem tekintjük szereplésnek. hogy elvállalta a MONE elnökségét Dehát egy elnökséggel több, a nyilaspárt szegedi elnöki székében s mint ilyen vendégül látta a Csillagbörtönből kiszabadult Szálaugynevezett szegedi középosztály, Göllner kitűnő érzékkel olyan helyen mutatta be először, ahol a nyilas ideológia legtermékenyebb talajra talált. Göllner Lajos vacsorát rendezett Hubay Kálmán tiszteletére a Szegedi Csónakázó Egyesület tiszai klubházában és erre hivatalos volt minden nyilasrajongó klubtag. Igy kezdődött a választási kampány s mint tudott dolog, a szegedi lajstromos listán megválasztották Hubay Kálmánt képviselővé, aki azután lemondott Szögi Géza javára. Érdekes tárgyalások előzték meg a képviselőjelöltek névsorának öszszéállítását. Eredetileg Göllnert szánták második helyre és Szögi a harmadik lett volna. Göllner Lajos azonban kijelentette, hogy nem pályázik képviselői mandátumra és jelöltséget nem vállal. Voltak olyan vélemények, hogy Göllner Lajosnak sokkal nagyobb ambíciói vannak •hatalomátvételkor*, mint képviselői mandátum... Igy lett a szegedi nyilas képviselőjelöltség esélyese Szögi Géza, akinek párthívei korlesnóta helyett örömükben szójálé A textilkiskereskedők áruellátásának uj rendje Kél szegedi nagykereskedő családtagja folylat texliikiskereskedést — A kereskedelem érdeke a kettős jogosítványok rendezése forgalmuk oly csekély volt, hogy áruellátás szempontjából nem volt figyeJembevehető. Nem kaphatnak bevásárlási köny, vet azok sem, akik kereskedésre szóló iparigazolványuk mellett, mini vagy kevesebb, már igazán nem zői, vagy férfiszabók, illetve fehér számit. Göllner megmaradt ugyan nemükészitők is dolgoztak és tex tilkh kereskedésre szóló iparigazolványuk alapján textilárut eddig változatlan alakban (méteráruként) si Ferencet, de mintha jobban be-, semmit, vagy alig számottevő meny zárkózott volna szűkszavúságában, nyiséget hoztak fogalomba és az Azoknál az asztaloknál, ahol gyak-i összes beszerzett árumennyiséget ran megfordult és ma is megfor-! ipangazolványuk alapján dolgozták dul, inkább csak hallgatja tanításai, |ek visszhangját, 6 maga nem igen ke-' szél. Lehet, hogy orvosi szemmel kezdte Szálásit nézni attól kezdve, hogy a »vezér« kiszabadulása után megszólalt s zagyvaságokat beszélt magyartalanul, hasonlatosan azokhoz az elmebetegekhez, akiket Göllner mint fogorvos néha meglátogat a Pulcz-utcában... S most, amiNem kapnak vásárlási könyvel végül azok a feldolgozó iparosok, akik négynél kevesebb segédet foglalkoztatnak, vagy négynél többet foglalkoztanak ugyan, de nem viszonteladóknak adták el az általuk készített ruházati cikket. Az elutasítás ellen 15 napon belül ielszo(A Délmagyarország munkatársától) A közellátásügyi miniszter, amint ismeretes, az ország textilanyagszükségletének biztosítására az áruelosz tá» uj rendjét léptette életbe. Eszerint mindazok a kiskereskedők, akiknek jogosultságát a Körzeti Textilbizottság a miniszter 35.677—1943. VI. 1. számú leiratában kapott felhatalmazás és irányelvek alapján megállapította, >Textiláru Bevásárlási Könyvet* kapnak, amellyel az abban feltüntetett nagykereskedőknél bizonyos pontrendszer szerint szerezheti be a jövőben a textiláruszükségletét. A szegedi kereskedelmi és iparkamara területe az elsők között volt az országban — a nagyváradival együtt—, ahol a kiskereskedők már a mntt hét végén kézhezkápták a bevásárlási könyveiket. Már hétfőn Csak az nj rendelkezés alapján, kiinyv. re eszközölhettek a kiskereskedők bevásárlásaikát a nagvkereskedőknéL A szegedi kereskedelmi és iparkamara területén nyilvántartott 3200 trxtilkiskereskedőböl eddig mintegv 1900-an kapták kézhez a bevásárlási könyvecskéket. A szabóipar, vagy más rokonipari szakma gyakorláséi rat egybekötött kiskereskedői jogosítvánnyal biró kereskedők ügyében egyelőre még ném történt döntés, mert az 0 igényléseik elbírálása külön mérlegelés tárgya. A közvetlenül fogyasztóknak dolgozó és árusító feldolgozó iparosok egyelőre könyv nél-| kfil szerezhetik be áruszükségletüket a kiskereskedőknél. A szegedi kereskedelmi és iparkamara keretében működő körzeti Textilbizottság köriévéiben különös nyomatékkal hívja fel a kiskereskedők figyelmét arra, bogy addig is, amig a feldolgozó iparosok áruellátását kormáayrsndeleUel szabályozzák, a legnagyobb kófültékWéífceá és előzékenységgel, a feldolgozó ípáfttéók érdekeit messzemenően szemelőtt tartva szolgálják ti őket. A kiskereskedő attól a feldolgozó iparostól, akit személyesen nem ismer, ipartestületi igazolást kérhet, azonban a körlevél nyoma íékosan hangsúlyozza, hogy mindezt a tiszlésségés magyar kereskedői mult szellemében tegye. A Körzeti Texlilbizoltsághoz a kiskereskedőknek igénylést kellett beadniok, az ehhez csatolt kérdőíven személyi és üzemi adataikon kivül föl kellett tüntetni a forgalmukat is, valamint alkalmazottaik számát, fizeiését, sőt a közjótékonykodásban való részvételükről is be kellett számolni. A bizottság minden egyes kiskereskedő kérelmét az összes adatok mérlegelésével hozta meg és az áruetosztásban való részesedés mértékének megállapításában a kereskedő bevallott üzleti forgalmán kivül figyelembe vették esetlpges katonai érdemeit, valamint azt, hogy mekkora szociális terheket vállalt rA szegedi kereskedelmi és iparkamarától nyert értesülésünk szerint a Körzeti Textilbizottság eddig 1918 vásárlási könyvet adott ki, amelyből textilárut forgalmazó kiskereskedő kapott 1912 darabot, vásárlásra jogosult feldolgozó iparos (koníekciós) 7-et A bizottság 1538 kérelmezőt elutasitótt, ebből 1160 kiskereskedő, 378 pedig feldogozó iparos. Nem kaphattak ugyanis vásárlási könyvet a vonatkozó miniszteri rendelkezés értelmében azok, akik nyilt árusítási üzlettel nem rendelkeznek, a piacon, vagy vásáron való textilárusitást nem főfoglalkozásként űzték; vegyeskereskedők oly községben, ahol textilszaküzlet ís van, Vagy ahol nics szaküzlet, de eddig a kérelmező sem . . , , lamlásnak van helye, de a helyeskor a mozgalom országosan és sze-kéfésé[ okmán,okka» ken iga. gedi viszonylatban is bomladozik, ^„j Göllner Lajos is megcsinálhatja élete mérlegét s az eredmény olda- A kiskereskedők jogosultságinak Iára odaírhatja: semmi. S azután el elbírálásával egyidejűleg a teüá, .. ., . . ,... ,. tasugyi miniszter kijelölte azokat » kell majd tűnnie — a jobbleneken. „„pereskedőket is, akiken keresztül az áruellátást lebonyolítják. A szegedi kereskedelmi és iparkamara körzetében összesen 77 nagykereskedői kijelölés történt. Ezek közül 24, tehát a körzetben detailisták részére viszonteladásra jogosultaknak egvnarmada budapesti cég, a többi pedig megoszlik a kerület vidéki városai és helységei között, Szegeden összesen 9 nagykereskedőt jelöltek ki. A kijelölt nagykereskedői oégek a következők: Baross Szabóipari Szövetkezet, vitéz Kakuszi István, K e 111 n g Lajos, Krier Kudolt, ifj. Kionkay András, Nngymibály Gáspár, dr, Pallay Vümos, Szegedi Ruházati Kisipari Szövetkezet, Szécsi GyörgyAz áruellátás ugy történik, hogy a közellátásügyi miniszter minden nagykereskedő részére bizonyos pontszámot állapit meg, amelynek arányában az általános elosztáshói részesük. A pontszám nem meghatározott árumennyiséget, hanem az esetenként szétosztásra kerülő árumennyiség bizonyos hányadat jelenti. Azt, bogy az egyes kiosztások alkalmával mennyi áru kerül szétosztásra, a gyártás munkaütemétöl függ, annak mennyisége tehát esetenk«nt változó. Eszerint változik az egyes pontok értéke is. Az arányos és igazságos elosztás elvét követve, a kiskereskedők szükségletét is megfelelő számú pontértékben állapította meg a körzeti textilbizottság. Egy nagykereskedői pont tehát bizonyos számú kiskereskedői pontra oszlik fel. (Ez most 10. azonban ez sem állandó, hanem időnként változhat) Ezt a pontszámot a kiskereskedők bevásárlási könyveiben följegyezték annak a nagykereskedőnek a törzsszámával együtt akinek körzetébe a kiskereskedőt vásárlásra utalták. Egy kiskereskedő természetesen több nagykereskedőhöz is tartozhat akUs közül kiválaszthatja az», vagy azokat akikkel üzleti összeköttetésbe akar lépni. Más nagykereskedőhöz azonban, mint akinek törzsszáma a könyvében szerepel, nem fordulhat vásárlási igényével. A kiskereskedői, úgynevezett részpontokat a textilipar gyártmányaira külön szabták meg. Á textilbizottság szakmák szerint különböző kategóriákat állított fel, igy az »A« jelzésű a gyapjút, a »B< a pamutot és selymet. A >C« a lent és kendert, a »D< a kötött és frorgoltárut, az »S» pedig a kárpttósanyagökat é» kellékeket jelenti.