Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-22 / 189. szám

Csuha 7ónos: Szent István király és a nemzetiségek Szent István király siri nyugalmát nevének, és szellemének olyan gyakori emlegetése talán nein zavarja. Megérdemelten pihen immár ezer éve a legbölcsebb uralkodó, aki az emberi türelmesség felemelő érzéseit ültette el késői századok nyugtalan népének Lelkiségében is. A tanításai túlélték váltakozó korok rombolását és ha átmenetileg kopott és pusztult egymás megbecsülésének tisztelete, szavai és intelmei ma is időszerűek és tanulságosak. Hcgyarország szétdaraboitatásának idején t nemzetiségi sorsba kényszerült magyarság hányszor kereste, hivta Szent István királyt segítségül. Az indulatok hullámvölgyében kegyetlenül és szemünkbe vágták: megkötöttük má«ajku népek szárnyaló akaratát, elszinteleniteitük életüket, hogy a lassú halál végezzen velük. Más népek feletti uralomra törekedtünk, mint a Kárpátok medencéjének őslakói, holott velünk együtt, vagy már előbb érkezett népek is éltek az országban s ezeket a magyarsághoz hasonló Jogok illetik nieg. Mégis Szent Istvánra hivatkozva annyiszor tagadtuk mos tanitását, mást hirdettünk és másként cselekedtünk. Az utódállamok megalakulása és Magyarországtól való elszakadásuk azért tett annyi millió nemzetiségi polgárt megelégedetté. Nem elszigetelt jelenség volt az ilyen megnyilatkozás. A pusztító politika. egyoldalú történelem. iskola hirdette a szentistváni gondolat kicsúfolását, a magvarságo-t felelőssé téve a nemzetiségek elégedetlenségéért, amely végül Is saját államukban keresett más megoldást Megdöbbenéssel és pirulva hallgattuk a Tejünkre olvasott bűnöket s amikor leráztuk magunkról a ránkpermetezett vádakat, befelé fordultunk, saját lelkiségünk felé, bogy onnan kapjunk megnyugtató választ; hát valóban ilyen volt a gyakorlatban a szentistváni szellem? A nagy király hagyatékát ugy eltékozoltuk volna, hogy az első alkalmat megragadva siettek a nemzetiségek elhagyni a szentistváni palást védelmét? A múltba menekültünk, abban kerestünk bizonyítékokat, hogy magyarázatot, felvilágosítást kapjunk. At néztük a magyar és a nemzetiségi uj' ságok évfolyamait, a parlamenti jegyzőkönyveket, a nemzetiségekkel foglalkozó könyveket, hogy könnyitsünk lelkiismeretünkön. A megismert lázas századon végiglfiktetett a forró nem zeliségi kérdés. Önmarcangoló' gyötrelem szólalt meg bennünk, ez volt tehát a harcuk, amely útjainkat íketíé választotta, öntelten és önérzetesen azt magyaráztuk, hrvry a hazában virágzó iskolák hirdetik szellemiségük kultuszát, az egyén előtt nyitva áll a boldogulás sorompója. Mégsem tartották kielégítőnek és elegendőnek, töb bet akartak, bogy érvényesülésük, tehetségükkel és képességeikkel arányban álljon. S vajion mindazt, amit kerestek, megkapták-e nemzeti államaikban? Ha igen, akkor pedig minek ássuk ki ismét a szentistváni gondolatot ámult mély áérából. Minek emlegetjük. m>nt valami különös jótéteménvt, ha gyakorlati értékél kéfségbevonták s fitymálva bírálgatták? A válasz csak egyféle lehet: akármilyen tanulságokkal szolgál a nemzetiségek különélése az elmuit negyedszázadban s akármennyire Is igyékeztek egyesek a szentistváni türelmet és békülénységet félremagyarázni, nekünk nem lehet más feliidalunk ma sem, mint első királyunk áJtal megjelölt irányt követni a másalku népekkel való együttélésünkben. Ha kétféle felfogás áll is szemben egymással, európai küldetést lát a magyarság Szent István útmutatásaiban. Mosolyogva és csillogó szemekkel tekint fel erre a szellemre, amely minden megjegyzés és kritika ellenére mégis csak fenntartotta nemzetiségeinkét elősegitette anyagi és szellemi gyarapodásukat, bár voltak, akik soha sem tudtak Magvarországgal tartósan megbarátkozni. Az első hivó szóra elhagyták, hogy mással kísérletezzenek A nemzetiségi kérdés ezzel a próbálkozással elérkezett a legteljesebb tisztulás szakaszába. Maradinak bélyes;p*fék a szentistváni szellemet akkor, amikor uj államok keletkeztek Maaryarorszác ősi földjén, de annál jobbat, tökéletesebbet masnik "em tudtak nyújtani nemzetiséaeinknrk. Mégesak hozzá hasonlói sem. Talán lrisé sokai emlegetik nálunk a szentistváni gondolkodást, túlságos sok hálálkodást és köszönetet várnak érle. ami lehet tapintatlanság, hiszen amit adsz, azt jószlvvel és örömmel add de az més nem elé? ok a fö'ényes lebecsülésre. Ha más eredményt nem is tudunk felmutatni a szentisiváni örökségre hivatkozva, minthogy nemzetiségeink megmaradlak, vagyon! szereztek, akkor is hasznos és európai jelentőségű megőrzése. Mert mi lett volna nemzetiségeinkhői, ha nem ez a szellem érvényesült Magyarországra érkezésük óta? Csak a gyenge és a tehetet'en rágódik a mult tanulságain és kesereg elvesztett csaták romjai , felett. Az igazságot nyomban meglátni, önuralmunkat soha el nem veszíteni, a hibákat kiküszöbölni és a helyes uton továbbmenni félgyőzeiem. A kisebbségi éleiből visszatért magyarság ilyen meglátásokat hozott magával. Megelégedéssel látja, hogy a Délvidéken is, amelyet a legtöbb megrázkódtatás ért a hazatért területek közül, a türelmesség és a megbékülés szelleme annyiféle ingadozás után mégis felülkerekedik minden időnként előtérbe ugró más érzés heIvett. Ebben a törekvésben előljár a rugalmas iskolapolitika, amely határozottan egészséges szellemet áraszt. A nemzetiségi középiskolák kiépítése során most állították fel Szabadkán a bunyevác gimnáziumot és polgári iskolát. A szerbeknek elejétől kezdve Újvidéken gimnáziumuk van, meghagyták a petrőci szlovák eimnázíuNe tőrje á fejét! Resulta Önnek Összead, kivon, kalkulál. Ara P 175.— Odhner szorzó gépek P 500.—tói, Duconta eleklromos összeadógép, RötO villamos és kézi sokszorosítógép* Kapható: BftlCkDBr Elemér műszaki és imétórf váliáláfnál Melégvizkutnál. mot, a verDászi nemet gimnáziumot és tanitóképezdét sőt azóta Apatinban is létesült német gimnázium, a polgári iskolákról nem is beszélve. A bunyevác középiskolák létesítése azért is nagyjelentőségű, mert Jugoszláviában a bunvevácoknak nem volt gimnáziumuk, pedig a katolikus középiskolákért évtizedekig harcoltak. A nemzetiségi iskolák életrehivása sem lehet kegy, ajándékosztogatás a nemzetiségek felé, mert az egyszerűen jár nekik s nem megadni hiba volna. Ezer éve azt súgja mindennapi munkánk, közben a nagy király szelleme: uev élj és ugy cselekedj, hogy a veled együtt élő népeket jogos és büszke ön • érzetükben bántódás ne érje. Még akkor is, ha az elszakadáskor voltak nemzetiségek, illetve vezetők, akik Szent István szellemét kiforgatták jelentőségét elsikkasztották. Szent [ István megtanította a magyarokat arra, ho<rv lehet ennyiféle különböző lelkiségü és beállítottságú népeket DSLMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1913 augusztus 22. 1 összetartani, megbarátkoztatni (egymással és kényelmes otthont vará< zsolui hajlékuk köré. Nekünk ma még kellemesebbé, vidámabb és testvériesebbé kell tenni ezt a hajiékot N» sebeket osztogassunk, ne idézzük azokat a szavakat, amelyekkel a világ előtt pellengére állították a szentistváni szellemet és alkalmazásának módját, hanem gyógyítsunk, hogy méginkább megszerettessük azokkal is «' hazát, akik vérségileg nem hozzánk tartoznak. Ne essünk bele ugyanabba a hibába, mint amiben ők vergődtek tulnagy örömükben és felszabadulási érzelmeikben. Ne ismételjük meg mindazt, amit magunk is elitéltünk, bántónak Véltünk. Ha igy cselekszünk. ez különböztet meg a gyűlölködők táborától s ez az a magatartás, amely európai gondolkodásunkat igazolja. A szentistváni szedem változatlan vállalása arra is int, hogy minden téren és minden alkalommal bizonyltunk, nem vesztettük el higgadt, kiegyensúlyozott ítélőképességünket és megtanultuk a tanulnivalót. Nem büntetni, visszaszorítani, hanem felemelni és jóvátenni igyekezzünk.Az élethez és a boldoguláshoz való jog nem lehet senkinek privilégiuma, az egyformán jár mindenkinek. Adjunk alkalmat ezzel a csiszolt és nemes gondolkodással arra. hogy nemzetiségein kegyszer összehasonlításokat tehessenek s vigyázzunk, hogv ez az összehasonlitás a javunkra szóljon. Az eredményes nemzetiségi politika ezért esak olyan lehet, amelv nemzetiségeinkkel elfelejteti még a kisértő nemzetiségi állam emlékét Is. Megelégedett és boldog nemzetiségekkel áldozunk Szent István tündöklí géniuszának Ha ennek előfeltételen megteremtjük, akkor eljutunk a kívánatos együttműködés küszöbéig. Mert ha jobbat és megfelelőbbet nyújtónk nemzetiségeinknek annál, amit tegnap élveztek, akkor mind kevesebb olyan ornber lesz soraikban, aki mást akar és a bizonytalanért veszélyes kísérletezésekre ragadtatja magái De ahhoz is értenünk keli, bogv olyan nemzedéket neveljünk a magyar ifjuságból, amely megtanulja a nemzetiségekkel való bánásmód magas művészetét. Nem ingerlékeny, könnyen hevülő, ellenkezőleg megértő és biztos itéletü legyen. A nemzetiségek jelenléte fölényes tudást, kiegyensúlyozott lelkiséget és soha el nem fáradó türelmet igényel a magyarságtól. Szegeden rövidesen fetóllitfök a kisegítő karhatalmi alakulatot Dr. Duócz Béla föhapltónqheigeties nyilatkozata (A Dclmagyarország munkatársától) A belügyminiszter — mint ismeretes — rendeletet adott ki, amelynek értelmében az országban mindenütt meg kell szervezni a karhatalmi alakulatokat. Ezek az önkéntes jelentkezőkből felállítandó karhatalmi szervek kisegítő rendőri szolgálatot fognak teljesíteni, szolgálatuk közben fegyverhasználati jog is megilleti őket és általában ugyanolyan hatósági jogkört ruháznak rájuk, mint a rendőri őrszemélyzet tagjaira. A miniszteri rendeiet a karhalalmi alakulatok szervezésének munkáját a rendőrkapitányságok vezetőinek hatáskörébe utalta. A Délmagyarország munkatársa szombaton kérdést intézett dr. tarnóí Buőcz Béla főknpilányheyctteshez, a szegedi rendőrkapitányság vezetőjéhez, hogyan történik Szegeden a karhatalmi alakulat szervezése. Érdeklődésünkre a főkapitánvhelyéttes a következő nyilatkozatot tetle: — A karhatalmi alakulatokat a belügyminiszter ur rendelete értelmében haladéktalanul fel kell állítani, tehát Szegeden is a legrövidebb időn belül megtörténnek a szervezésre a szükséges intézkedések. Ennek megkezdéséhez azonban be kell várni a vidéki főkapitányság utasításait, mert a szervezés esak az ebben az utasításban lefektetett, országosán egységes irányelvek szerint történhet. A vidéki főkapitányság utasításának megérkezése mái esedékes és amint azt kézhezkapjuk, azonnal hozzálátunk a karhatalmi szerv felállításához. Addig természetesen semmiféle jelentkezést nem vehetünk figyelembe, már csak azért sem mert nem tudjuk, hogy mekkora létszámot ir elő, illetve engedélyez a főkapitány ur. — Szeged város közönségének Hazafias gondolkozására jellemző; hogy már az első huszonnégy órában nagy érdeklődést váltott ki a hír cs máris sokan voltak, akik átérezve a nemzeti vagyon és a közrend megóvásnak nagy jelentőségét siettek kinyilvánítani készségüket leimészetes, hogy minden feddhetetlen felnőttkora magyar ember jelentkezését szívesen fogadjuk és a felajánlott szolgálatokra a megszabandó létszám és a szükségletek keretein belül számítunk is. — Hiszem, hogy a karhatalm5 alakulat felállítása és szolgálatának megszervezése Szegeden könnyen és gyorsan fog menni. A közösség szolgálata és az érte való áldozatkészség, amely máskor is, sorsforgató időkben olyan elemi erővel nyilvánul meg a szegediek soraiban, most sem marad a múltbeli hasonló megnyilatkozások mögött Amint a főkapitányság utasilása megérkezik, a sajtó utján tájékoztatni fogjuk a közönséget a jelentkezés helyéről ds időpontjáról