Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-18 / 186. szám

Kállaq miniszterelnök csütörtökön rádióbeszédet mond Budapest, augusztus 17. A Buda­pesti Értesítő jelenti: K á 11 a y Mik­lós m. kir. miniszterelnök augusz­tus 19-én. csütörtökön este 7 óra­kor rádióbeszédet mond. A rádió csütörtöki műsora ennek megfelelő­en a következőképpen változik mes 6 ora 50 perckor hirek, 7 órakor Kállav Miklós miniszterelnök beszél a nemzethez. (MTI) A belügyminiszter rendelete kisegitő karhatalmi alakutatok haladéktalan felállításáról Budapest, augusztus 17. A bel­ügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében e hó 21-cn hatályba lép a közbiztonság foko­zottabb védelméről nemrég kiadott kormányrendelet, amely a kisegítő karhatalmi alakulatokról intézkedik. Ezeknek az alakulatoknak célja a helyi rendőrségi őrszemélyzet meg­erősítése. Feladata ehhez képest a közrend és közbiztonság megóvásá­ban való segédkezés. A belügymi­niszter elrendelte, hogy a kisegítő karhatalmi alakulatokat haladékta­lanul fel kell állítani. A szükséges intézkedéseket a m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitányságai teszik meg. (MTI) Muntyán István halála (A Délmagyarország munkatársától) Hetek óta tudtuk, hogy meg vannak számlálva napjai, mégis tele voltunk reménységgel, hogy meg lehet menteni az életnek azt a ritka emberi értéket, akit szerénységében, minden feltűnő szerepléstől való elvonulásában M u n­t y á u István jelentett. Az ő szereplé­se egybe voit forradva a hittel, a lélek munkájával, a katolikus humánummal, hiszen csak igy lehetett jó biró, felet­te állván mindennek olyan orraokon ahonnan már tisztán lehet látni és megbírálni a megnyilvánulásokat, az eseményeket. Az igazságot keresve, amely lehet épp olyan magasztosan krisztusi fel­adat, mint amilyen veszedelmes is, csakis az isteni jóság igazságossága virágozhatott ki benne hatalmas fává, amelynek árnyékában védelmet és üdülést kap az üldözött, biztonságot a tulajdonában megháborgatott s vigasz­taló bánásmódot a megtévelyedett, ha érdemes arra, hogy vezeklése után ki­közösítés helyett embert faragjanak még belőle. Ez vezette nyilván, mikor megala­pította a Vásárhelyi-sugáruti fiuott­hout, elejét venni már gyökerében a bajoknak s menteni ott, ahol a féreg nem vájt nagy utakat az eleven szer­vezetben. • Szeged legjobb fiai közé tartozott, a Teleki-utcai családi házban telt el ifjúsága s ennek a szieliden finom le­vegőjű, patriciusi értékekkel átszőtt csendes utcának levegőjét lehetett min­dig érezni raita. a szavaiban, cseleke­K o r z ó b a ÜI Ma 4—6 és 8-kor utoljára adjuk! SZELECZKY ZITA SÁRDY JÁNOS és LATABÁRRAL Leányvásár Csütörtökön uj magyar film­bemutatói MURATI LILI Kölcsönadott elei Jegyek elővételben deteiben, kifejezéseinek választékos lemérsékelésében, mikor kritikára nyílt volna az ajka s a szó belehalkult egy fáradt mozdulatba, elmerengő te­kintetbe, mintegy a reménytelenségbe. Nem abból a fából faragták, ame­lyik a népszerűség keresésének napja felé fordítja ágait, ezért csak azos ismerték, akik közelebbi érintkezésbe kerültek vele, munkatársai voltak. Annál jobban csodálhatták aztán fák­lyaként világító szellemét, páratlan műveltségéi, amely nem állt meg egy ponton, hanem kiterjedt olyan irá­nyokra, amelyek másoknak életében külön-külön pályát, hivatást, elfoglalt­ságot jelentenek. Birói pályáját Facseten kezdte meg, a temesvári ítélőtábla területén, on­nan került be Temesvárra s a világ­háborút követő nagy összeomlásnak kellett bekövetkeznie, hogy hazakerül­jön szülővárosába. A románoknak ugyanis nem volt hajlandó hűségesküt tenni, ezért elmozdították birói állá­sából, viszont nem engedték át az anyaországba. Ezzel a gonosz önkény­nyel megnehezítették a megélhetését is, úgyhogy Muntyán István hosszú időn át a temesvári apácazárdában adott francia és angol nyelvleckékből tartotta el a családját. Mikor végre sikerült megszabadul­nia az uzurpátoroktól, előbb a szege­di törvényszék, majd az ítélőtábla bi­rója lett s ott emelkedett rangban az elnöki méltóságig. Hivatásán kivül a katolikus rene­szánsz volt a lelki munkaköve, aktív szerepet vállalva az elrontott elet itj­játeremtésenek munkájában s a nagy­nevű Bús páternek kevés olyan ön­zetlen, de alkotásokra termett, érett munkatársa volt, mint ő. Az A VE, a Stefánia-szövetség, az Actio Catholi­ca, mind-mind részben szervező erőt nyertek benne, részint a legtökélete­sebb munkatársat, aki a szó ragyogá­sát, a kifejezés klasszikus tökéletessé­gét egyesíti a megalkuvás nclkiili meggyőződéssel, hirdeti gyakorlatban is a tiszta bitet, azonban egyesítve az erkölccsel. Mint hitközségi világi el­nök is ugy tudta vezetni, irányítani a dolgokat, hogy azok már magukban hordozzák a meggyőzést, a meggyőző­dést, semmi kényszer, rábeszélés, csak az igazság,' melynek örök forrása a Názáreti, aki meghalt a tanításáért. Előadásai, amelyeket aránylag elég ritkán, csak a felmerült kívánságok­hoz mérten tartott, tele voltak böl­csességgel, egy szédületes perspektí­va sulvos, mindig helyén alkalmazott adataival, felette állván a témának, A BELVÁROSI HOZ! szerdán premierben és a köveikező napokon bemutatja Budapestet megelőzően ősbemutató keretében a Szent Istváni ünnepekre, a magyar filmgyártás leg­jobban sikerült alkotását: ÁLO11KEMN0Ő Sárdy János ragyogó főszereplésével. Szereplök: Latabár Kálmán, Zsilley Margit, Csorios Gyu a, Pethes és Makláry Zene: ÁKOM L«J0S Betétek: FÉNYES SZABOLCS Az uj szezon első nagyszabású magyar filmje. 4, 6. 8. mégis teljesen benne az egész egyéni­ségével, meggyőződésével. Ami aztán a Jegcsodálatosabban jellemzi az embert, az a különös vala­mi volt. hogy a könnyü-hnmar kriti­ka, a világnézeteknek nevezett majd­nem mindig türelmetlen divergálása sosem vádolta meg a maga bűnével, a a türelmetlenséggel. Apponvi Albert­re kellett sokszor gondolnunk, akit pályáj'a sok évtizeden át a legotrom­bább támadások gonoszkodása ért olyan részről, amely élete utolsó sza­kaszában nemcsak a nemzet bálványá­vá emelte, hanem halványává hajdani gáncsolóinak is. Muntyán Istvánban is megérezte mindenki a meggyőződés nagyságát s azt, hogy teljes, kivétele­sen egész ember, tudós, hitvalló, biz­tos talapzatu szikla ingadozásaink vi­lágában. Mint ember mintaképe a szeretetre­méltóságnak, igazi nagyúr a leeresz­kedés kellemetlen dölyfe nélkül, még­is tartózkodó annyira, hogy csak azt engedi magához közelebb, akit megis­mert annyira, hogy megbízhat benne. Tudása, műveltsége rengeteg tégla, amit azonban nem hagyott ebek har­mincadjára, hanem épített belőlük, ha­talmas, messzi idők értékelésére való példáját adva az egész embernek, a tudás, amely felhasználása, a család­fő, a társadalmi lény szempontjából egyaránt. Élete utolsó szakaszát alattomos kór emésztette, de páratlan energiá­val küzdött az elgyengülés ellen, amíg 74 esztendeje ágyba döntötte. Utolsó öröme volt a legutóbbi napokban a szokatlanul előkelő pápai kitüntetés, amelyet nem tapasztalt meghatottság­gal fogadott. Az idei nyár páratlan kánikulája csak fokozta állandó nagv fájdalmát, mig végre kedden délben fél 2 órakor, megbékélve lélekben az örökkévalóval, akitől soha pillanatra sem tántorodott el, két nappal Ma­gyarországot Szűz Mária védelmébe ajánló szent királyunk halálának nap­ja után megtért krisztus királyságá­ba. az örökkévalóba. A Mat'ca első ülése Újvidéken Újvidék, augusztus 17. Több mini kétévi szünet után kedden délelőtt tar totta első ülését a szerb Matica vá lasztmánva dr. Mócs Sándor elnök vezetésével. Az elnöki bevezető után dr. B a 11 a Pál kormánybiztos szólalt fel. Beszéde folyamán a többi között ezeket mondotta: A legnagyobb örömmel váltai tam a kormánybiztosi megbízást, amely csak átmeneti velejárója annak a kormányzati elhatározásnak, amely az egyesület működését kivételes viszo ryok okozta szünet után ismét lehető­vé tette. Ez az elhatározás ujabb bt zonvitéka a magyar kormány megértő nemzetiségi politikájánál, annak a politikának, amelynek egyik sarkala­tos alapelve, hogy az ország területén élő nem magyar alku polgárok jtygau iiiik, nyelvének, népi kultúrájúnak fej­lődéséhez módot adjon, hogy azok sa­játos népi műveltségűket kielégíthes­sék. A nemzetiségek természetes jo­gait az államalkotó magyarság min­denkor elismerte. A maga részéről nem­csak mint kormánykiküldött, hanem mint magánember is a kölcsönös meg­értés és megbecsülés jogának tisztelet­ben tartása jegyébeb áll. Ez a munka azonban csak akkor lehet sikeres, ta-.i a nemzetiségek is az állam iránt félté*­len lojális magatartást tanúsítanak, intézkedéseit tiszteletben tartják és az államalkotó magyarsággal az őszinte együttműködést szolgálják. Dr. Bal la Pál kormánybiztos beszédéért Mocs Sándor elnök mondott köszönetet, han­goztatva. hogy a Matica ki akarja venni részét a magyar irodalom, mű­vészet és tudomány műveléséből a jövőben is. (MTI) Rende'ef a számlailietéí.eVről Budapest, augusztus 17. A pénzügy­miniszter rendeletet adott ki a szám­lailletékkel kapcsolatos egyes kérdé­sek szabályozásáról. A rendelet a Bu­dapesti Közlöny legközelebbi számá­ban jelenik meg. | Eszerint a kereskedők vagy más jiparüzők saját üzletük tárgyairól vagy .az azokból várható követelések felöl i üzletfelük részére kiállított irat első ! példányán, számla, árujegyzék, kimu­tatás, közkivonat és számolási jegy után, tekiátet nélkül arra, hogy a kö­vetelés kiegyenlítését elismeri-e vagy sem, a következő illetéket tartozik fi­zetni: Ha az iratban feltüntetett összeg az 50 pengőt meg nem haladja, 5 fillér, 50 pengőnél nagyobb, de 1()0 pengőnél kevesebb összeg után 10 fillér, 100— 200 pengő között 20 fillér, 200—500 pengőig 50 fillér. 500—1000 pengőig l pengő. 1000 pengőnél nagyobb összeg után minden megkezdett 1000 pengőre 1 pengő illeték esik. (MTI) ' Ma 4, 6, 8 órakor UZ BENCE Nyirő ' József regényének filmvál tozata. Főszereplők: JÁVOR PAD BORDY BELLA SZILASSY LÁSZLÖ MALY GERÖ Ezenkívül: HIRAP0

Next

/
Thumbnails
Contents