Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-09 / 152. szám

Szd&r Tetet* UpMij* t Szegediek a Itolúawáti hgáci £ggctefnen> \Ji***aU& kbdU: HliéU nett* UHÍCZÜHU Sztyede* U, a Húgyótfőld (Zuáiotábot* nyáei tyyütmi tanfolyamot? adók Erdély földjével, Erdély irodaimával, a magyar—román történeti és művelődési kapcsolatokkal, Erdély őskorával, stb. ismertetik meg. Volt szegedi professzorok is szerepelnek az előadók között: FeiviucziTakács Zoltán Erdély művészetéről ad elő, L ő r i n c z Ferenc professzor Í

Erdély egészségügyét ismerteti, Géléi József pedig az unitárius egyház művelődéstörténeti szerepéről beszél. Kolessvár, julius hó. (A Délraagyarorsaág munkatársától) Debrecen és Sopron után Kolozsvár egyeteme fodégte fel — Szegedről való hazatérése után elég hamar — a Nyári Egyetem jelentőségét ós sietett megrendeími a maga nyári tanfolyamát. As a mozgékony baladó szellem, amely Erdély egyetemét jellemzi, as országrém varázs*, gazdug történelmi múltja, a magyar városok sorában elfoglalt előkelő helye és nem utolsó sorban földrajza fekvése, kiválóan alkalmamé teszik a várost arra, hogy nyári egyetem színhelye legyen. Szeged talán kevésbé volna alkalmas hasonló mozgalom magrendezésére, de aaért el aem mulaszthatjuk itt újólag megjegyezni, milyen sajnálatos, hogy nálunk még mindig nem fedezték fel egy ilyen nyári egyetemi kurzus nagyszerű kulturális, turisztikai, idegenforgalmi és propagandisztikus jelentőségét A Debreceni Nyári Egyetem tavaly) tanfolyamával kapcsolatban rámutattunk, hogy Szegeden is milyen fontos volna ilyen vagy hasonló mozgalom megteremtése, legalább arra u időre, amig a Szabadtéri Játékok szünetelnek. Most újólag felhívjuk rá a figyelmet, mert azt látjuk Kolozsvár példájából, bogy a nyári egyetemre szükség van. Áz ország fiatalsága megkedvelte a »já|szva tanulóénak, ezt a módját és szinte tódul az ilyen nyári pihenési, szórakozási, tanulási alkalmakra. Kolozsvár esetében ez talán kivételesen fokozott módon nyilvánul meg, mert az anyaország fiatalsága számára ez az első olcsón kinálkozó alkalom, hogy megismerje i huss éven át elzárt Erdélyt és fővá rosát. de biztosak vagyunk benne, Szeged is nagy érdeklődésre tarthat na számot egy esetleges nyári egye t«mi kurzus megrendelése esetén, mint a Nagyalföld •fővárosa*. Nálunk is rendelkezésre áll egy kitűnő előadói gárda, amely biztosítaná a tanfolyam tudományos színvonalát, a városnak és környékének megismerése pedig különösen a hazatért részek fiatalságára gyakorolna nagy vopuési. lentkezése futott be. Ettől sem ijedtek azonban meg: elfogadtak minden Jelentkezést. Természetes ennyi ember elhelyezése nem kis feladat és ennyi embernek enni adni sem tartozik a legkönnyebben megvalósítható dolgok közé, mégis teremtettek annyi feklie lyet és annyi teritett asztalt, hogy minden jelentkezőt el tudnak látni tisztességesen. Amikor a diákinternátusok, szemináriumok megteltek, Kolozsvár közönsége sietett a Nyári Egyetem rendezőségének segítségére: lakások felajánláséval tette lehetővé a tömeg befogadását. Sajnos a diákotthonok eyryrésze a román idők rovására irhatóan nincs a legmodernebbül berendezve, ezeken a helyeken azonban a civlllzéció legújabb (vívmányainak hiányáért bőven kárpótol a nagy idők történelmét lehelő évszázados falak sejtelmes hangulata és áhitata. £zu iffu felfedezi Jíotozsuáct Minden kezdet neUíz Kolozsvár nyári egyeteméhez vlsz«Zatérve, különösen méltánylandó az a bátorság és határozottság, amelylyel most, a háború negyedik évében egy ilye« cseppet sem könnyű vállalkozás megalapozásához fogtak, Amikor a Nyári Egyetem megrendezésének gondolata felmerült, itt nem intézték el a kérdést azzal, hogy há. ború van, nehezek az élelmezési viszonyok, hanem nekiláttak a gondolat megvalósításának és a vállalkozó* sikerült Kovrig Béla egyetemi rektoré a Nyán Egyetem gondolata és övé a megvalósítás főérdeme is. a gyakorlati keresztülvitelben azonban oroszlánrésze van Pikéthy Károlynak, a Nyári Egyetem agilis és fáradhatatlan titkárának, aki munkatársaival nagy körültekintéssé) intézi az ország minden részéből ideseregletl fiatalság ügyeit. Persze minden kezdet nehéz és eleinte zökkenők voltak az érkezők elhelyezése, az előre kitervelt program lebonyolítása köPüL de aztán hamar leküzdötték a nehézségeket és mostmár megy minden, mint a karikaesapás. A nehézségeket főleg as Okozta, hogy Kovrig rektor és munkatársai a ló^érossebb reménységül is legfel!ebb KMífl hallgatóra számítoltak. Kolozsvár olyan város, ahol az el SŐ félórában jól érzi magát a látogató, de igazán megszeretni csak akkor lehet, ha előbb felfedezi az ember. Az ország minden részébői öszszesereglett nyári egyetemi had mind: járt az első napokban nagy izgalom mai fogott a felfedezés lázas munkájához. Ebben segítségére sietett a Nyári Egyetem Kelemen Eajos levéltári főigazgató személyében. Kelemen főigazgató vezeti a naponta ismétlődő városnézést kirándulásokat, as ő rendkívül tájékozódott, tudományos, kedves humorral fűszerezett élvezetes előadása segíti bozzá a hallgatókat. hogy Kolozsvár gazdag történelmi múltját megismerjék és ezen a múlton keresztül hozzáférkőzzenek a város lelkéhez. Az ö magyarázata nyomán szinte újraéled a középkori Kolozsvár és a ferencrendi barátok XV. századbeli rendháza ebédlőtermének gyönyörű gótikus boltívei alatt a sejtelmes félhomályban megelevenedik a magyar középkor. Ha benunyjuk szemünket, szinte magunk elölt látjuk Izabella királynét, aki Lengyelországból jövet Gyulafehérvárra készülőben itf volt vendég kilenc hónapon áf és ebben a teremben költötte el ízletes ebédjét udvartartásának tagjaival együtt. Hogy Ízletes volt az ebéd, ez nem ujságirói frázis, hanem történelmi tény. Kelemen főigazgató ugyanis elárulja, hogy a királyné őfensége maga is jó gazdasszony volt, szeretett beleszólni a szakácsok dolgába és étkezés előtt mindig kilátogatott a konyhába, hogy maga adja meg az asztalra kerülő étkeknek a savát-borsát. Azért vágták a terem hátsó sarkában azt a konyhába vezető ajtót, amely most is azonmód ölt. ahogyan Izabella királyné idejében volt, hogy a királyné őfensége azon áf a konyhába juthasson. Azelőtt ugyanis csak egy kis ablak szolgált q konvhából az ebédlőbe, hogy azon át az ételeket beadják. Ugyanígy megelevenedett a főigazgató előadása nyomán az ősi Szent Mihátv-templomboz, Mátyás király szülőházához, a Bethlen-bástyához, a Bánffy-palolához és a többi érdekes látnivalóhoz, fűződő sok érdekes történet. Amityen érdeklődéssel viseltetik a hallgatóság a városnéző kirándulások íráut, ugyanolyao nagy siorgulomgiul iá ogstja a Nyári Egyetem elő. H'ák Hyáú íyyeteme A Kolozsvári Nyári Egyetemen legfeltűnőbb. hogy a hallgatók 75—80 százaléka nő. Talán a háborús viszonyokkal. a férfiak fokozottabb elfoglaltságának magyarázható, hotgy az ezer hallgató között alig akad 800 férfi, a többi mind nő. A nőballgatók legnagyobb része fiatal és csinos. Elsősorban egyetemi hallgatókból áll a női tábor, dc sokan vannak tisztviselőnők, tanárnők és egyéb diplomások is. Ilyen arányszám mellett a férfiaknak természetesen nagy ázsiójuk van, amit ki is használnak alapos-in, de még igy is nagyon nehezen tudják .elosztani, magukat. Előadáson, kávéházban, cukrászdában körülbelül ŰBLMAb V AHUK8ZAD »«NTE< 1943 jplins ». 5 hölgy között fedezhető fel egy-egy nyári zakkóba öltözött ur, a straudykat is főleg nők birtokolják Csupán a tündéri botanikuskert látogatása alkalmával egyenlítődik ki az arány, mert azt hamar felfedezte a Nyári Egyetem hallgatósága, hogy andalogni a remek kerti sétányokon igazán csak kettesben lehet. A hallgatók között sok Szegedi van. Szegedről is főleg ifjú hölgyek, iratkoztak be a Nyári Egyetemie es igazán nem elfogultság, vagy túlzott lokálpatriotizmus részünkről, ha azt állítjuk, hogy a szegedi lányok a leg szebbek közé tartoznak a női hallgatók között. Nagy sikere volt Kolozsváron a főiskolai teniszbajnokságon résztvevő szegedi teniszgárda hölgytagjainak is. Nemcsak tudásukkal, ban*m szépségükkel, eleganciájukkal is meghódították a háromnapos verseny négy közönségét. Igy csinál magának Szeged idegenben Nyári Egyetemet, ha már saját minden 4—5 tarka imprimé loalettes magának nem lehet Nyári Egyeteme Halaszthatatlanná vált a tiszai viziment&állomás felállítása Miért szünetel a vizimentőle működése és milyen módon lehetne megoldani a kérdést? — A mentőállomás felállítására tárgyalások kezdődtek a város és a rendőrség között •twlyett tobb, »int msr résztvevő js- adásait, amelyeken a legkiválóbb elő(A Délmagyar ország munkatársától) A nyár derekára értünk, a Tiszán tnár áll a szezon, csónakok siklanak a vizén, lubickolókat ringat viv» a tiszai vizi mentőállomást azonban az idén még mindig nem állították fel. A Délmagyarország még a tavasz folyamán részletesen ismertette ennek a rendkívüli fontcs kérdésnek bonyodalmaik közöl tök az illetékes nyilatkozatokat, nmelyek azt hangoztatták, hogy el kerülhetetlenül szükséges a kérdés idejekorán való megoldása, a helyzet azonban az még ma is, hogy a vizi mentoŐFpég még mindig nem kezdhette meg működését a Tiszán Aa elmúlt évek tapasztalatai meggyőzően igazolták, hogy milyen fontossága van főleg nyáridején a vizimentők működésének. A tiszai fürdőzés során egymást érhetik, sőt érik is a balesetek, ahol a men tők közreműködésének életfontosságú szerepe van- De a tapasztalat azt is mutatja, hogy a tiszai öngyilkosságok is túlnyomórészt nyáron fordulnak elő s a vizimentők a múltban számos halálbaindulót hoztak vissza már az letbe. A szegedi révkapitányság hatásköre a Tiszának Szolnoktól Titelig terjedő szakaszára, továbbá a Marosnak és a Kőrösnek alföldi szakaszaira terjed ki, szolgálatának legfontosabb helyén azonban, a szegedi városi folyóróezen, nem tudja kifejteni működésének legfontosabb részét, mert a mentőörségnek nem áll rendelkezésére alkalmas kikötőhely. A tiszai mentőőrség az elmúlt években különböző csónakházakban- kapott helyet, ezek a megoldások azonban, mint a tapasztalatok igazolták, nem voltak kielégitőek s éppen ezért már a mult évben azzal a kéréssel fordultak a városhoz, ljogy közérdekű működésűk kifejtáoóuek bistosjtis* yégett adjon a város alkalmas kikötőhelyet a mentőőrségnek. Ezzel kapcsolatban tárgyalások indultak meg, miután azonban lényegileg arról volt szó, hogy a vizi mentőállomás felépítése nagyobb összeget igényel s ehhez nem tudtak fedezetet találni, egészen a mai napig húzódott az ügy megoldása. A rendőrség most, hogy a mentőszolgálat megkezdése most már halaszthatat* lanul szükségessé és sürgőssé vált, ismételten érintkezésbe lépett £ várossal s tárgyalások kezdődtek arra nézve, hogy miként volna gyorsan és kielégítően megoldható a kérdésf A helyzet mostani alakulása valószínűvé teszi, hogy a mentőállomás felállítására a legrövidebb időn belül sor kerül. Sikerült találni ugyanis egy megfelelőnek tartott uszó épületet, amely egyszerűen átalakítható és berendezhető volna a mentőállomás céljaira. Ebbep az ügyben a városi mérnökség most javaslatot tesz a számvevőségnek s amennyiben a szükséges fedezetet rendelkezésre bocsátja a számvevőség, as uszó épületet megvásárolják és átadják a vizimentők" nek. A felszerelés és berendezkedés már nem jár nagyobb huzavonával s rövidesen megkezdhetik majd működésüket a vizimentők. Az állomást a hid közelében fogják elhelyezni, Paulai Szent Ferenc a tengereszek védőszentje. Rómából jelentik: A pápa paolai Szent Ferencet a tengerészt! védőszentjének nyilvánította. (MTI) Nemzetvédelmi propagandahét Debrecenben, Debrecenből jelentik: A nyári egyetem igazgatósága dr. Antal István nemzetvédelmi miniszter kez deményezésére a tavalyi nyári egyetem előadássorozatával párhuzamosai* rendeleti sajtótanfolyam mintájára, Illetőleg a nyári egyetem keretében augusztus lűrtől 17-ig nemzetvédelmi és uropaaaijeUtbetel rendez. (MTI)