Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

Szalma Józtál: A szegedi országúton Szeged felé sétáltam * ranlt be­fékben. Éppen egy csapat katona vonult m úton nagy énekszóval. A ststfttról Jöttek. Már aieasae Jártam raláhol a Vám körül s csak énekük foszlányait lehetett még hallani, amikor a* egyik ház udvarából hir­telen éles fütty hasít bele a leve­gőbe a utána egy kiáltás: Nérói Va­laki a kutyáját hívta. Elgondoltam, hogy Istenem, de változik a világ, as álet! Valamikor önnek a névnek a hallatára milliók bújtak össze re­megve, mint a megriadt nyáj, mert est a nevet valaha ember viselte, ba ugyan méltó az embernévre az * vadállatnál kegyetlenebb szörny, akit egykor Nérónak neveztek. Ró­tta esáetára volt Olyan hatalom­mal rendelkezett, amilyenhez fog­ható azóta se igen akadt, de olyan gonosz is volt, hogy nem lehet pár­ját találni még a mostani elvadult világban sem. Anyját vízbe foj tatja, áldott állapotban levő felesé­gét agyenrugja, öreg tanítómeste­rét, Seneca bölcsészt öngyilkosság ba kergeti, Rómát felgyújtja a ml kor legjavában ég a város, jajve saékelnek az emberek, 6 lantját pen getve dalol, énekel. Amidőn pedig ezzel a gaztettel betelt a mérték s alattvalói föllázadak ellene, a ke­resztényeket állította oda bűnbakul s eleven fáklyaként égette el okot Róma ligeteiben, árnyas parkjai­ban. Utcasorokat állit fel keresztek­ből s vad kéjelgéssel gyönyörködik a megfeszített szüzek haláltusája ban. Uralkodása gazságok sorozata volt s csak úgy kerülte ki a hóhér kezét, hogy gyáva menekülés köz­ben megölte magát. Ahogy ezeken elgondolkozva bal­lagok tovább az úton, rámköszönt valaki. Egy régi ismerős, szeged­palánki gazda. Kicsit elbeszélge­tünk, aztán elkezelünk egymástól No, Isten áldja, tisztelendő úr! Is ten áldja, Péter bácsi, mondom! És ez utóbbi szó megint elgondolkoz­tat. Krisztus adta ezt a nevet va­lamikor egy gallileai halásznak, aki az apostolok oszlása ntán Ró­mába került, 25 évig volt annak püspöke s éppen az előbb emiege­lett Néró alatt halt vértanúhalált. Fejjel lefelé feszítették keresztre Ennek a galileai halásznak, ennek a Péternek sírja fölé később egy gyönyörűséges bazilikát emeltek, amely központjává lett Krisztus egyházának, zarándokhelyévé a hí­vek mtlHéinak. 8 ezt a nevet ugyan­csak a hívek milliói viselik azóta, patróuusokká választván az első Pétert, a szegéuy galileai halászt. Az a másik, a császár, annyi átkot vont viszont magára, oly gyűlöle­tes volt emléke, hogy attól fogva a Néró nevet anya nem adta gyerme­kének s még ma la, majdnem 2000 esztendő múlva, csak a kutyájukat hívják így az emberek. Ugy-e, olyan az egész, mint egy álom, mint egy mese- Olyan és mé­gis a legteljesebb valóság. Néró és Péter neve, személye as Egyház 2000 esztendős történetének a tükre. Krisztus egyházának minden szá­zadban meg volt a Nérója, néhai Nérói. S a tömeg utnü' a Nérók oldalán állott, azoknak tapsolt Csak amikor a korbács az ő hátán la pattogott ak kor eszmélni A spasyoi vö Hte Uiftdin is lelkes páxtfpgókxa te­fiit a népben. Egymással ve gyújtogatták a kolostorokat, tem­plomokat, gyilkolták a papokat, ba­rátokat, apácákat Mikor aztán a forradalom kifogyott özekből a nép­szerű áldozatokból, sor került ma­gára a népre. Természetesen a be­csületesre, a javára, amint azt nem is lehetett másként várni olyan ve­zetőktől, akik jórésze akasztófavi­rág volt és börtöuszökevóny. Akkor látták ezek a jó polgárok, hogy ki­nek tapsoltak, kiket segítettek ők hatalomra! De így volt ez még minden szá­zadban, minden népnél. Nehéz az Isten igája, nehéz a vallás paran­csa, az egyház törvénye! Megaláz­va érezzük magunkat, hogy imád­koznunk kell, templomba járnunk, tízparancsolat törvényeire tekin­tetlel lennünk. Fölcseréljük hát az isteni Igáját egy még nehezebbel, még súlyosabbal, emberi szenve­dély és rövidlátás diktálta renddel, törvénnyel hogy azután meakul­pázva térjünk vissza az atyai ház­ba, mint a véginségbe jutott tékoz­ló fiú. A tékozló fiú! Ez is eszembe jut­tat valamit. Eszembe juttatja az aratásra érett búzamezőket. Azo­kat is, amelyeket eltékozoltunk 1918 halálos dáridóján, meg azokat is, amelyeket meghagyott nekünk Trianon, Petőfi aranykalásszal ékes rónaságát, Tömörkény István és Móra Ferenc szerelmes múzsáját Eszembe juttatja a tékozló fiú a magyar búzamezőket, amelyeken Az országos nevü RACZ VALI mm elMliMM július 6. és 7-én este 20 órai kezdettel tartja Hungária-szálló kávé­házában CLOADOESTJET. Belépődíj P 2.60. Asztalrendé­lés 1034-es telefonon, vagy a főpincérnél. azóta, hogy azt a füttyöt hallottam ott a szegedi országúton, peng a kasza, dalol az arató, gyűlik a ma­rok, kötődik a kéve, sorakoznak a keresztek- Lám, itt is a kereszt! így aratás táján nemcsak valami égi propagandista szórta volna tele a határt keresztekkel. De ezek nem Néró keresztjei, nem is Péteré, még kevésbbé a napi politika huligán­jaié. Vagy ki tudjál Van-e egyál­talán olyan kereszt, amellyel ne forrna össze a szenvedés, megaláz­tatás, psúfság? E földi életben min­den keresztté ácsolódik számunk­ra. Végeredményben nem a búza­keresztekért folyik-e most is az öl­döklő harci Mi más a céljuk a ké­szülődő új rendűek, mint az, hogy a jövőbon igazságosan osszák el a búzamezők keresztjeit és megszabi»­ditsák a szenvedő milliókat a nyo morúság keresztjétől! Csakhát ai elosztást egyik se akarja a másik­ra bízui. Majd ő! Mire aztán eldől a véres verseny sorsa, nem lesz már atyai ház sem, ahová a véginségbe jutott tékozló fiú visszatérhetne. Ez volt az én sétám a szegcdi országúton 1913 Péter-Pál napján. Imádkozzunk, Testvérek, hogy Isten ne hagyjon el bennünket! Mvaióünnep Domasxéken Dr. Tukais Sándor főispán beszédei intézeti a gazdákhoz (A Délmagyarország munkatársá­tél) Az idei Péter-Pál napján is megrendezték a szegedi tanyavilág­ban a hagyományos keuyér-ün né­pet, azonban a háborús viszonyokra való tekintettől jóval szerényebb keretek között, mint az utóbbi évek­ben, Ez azonban csak a külsőségek­re vouakozik, az ünnep belső tar­talmát, bensőséges voltát nera csök­kentette és nem halványította el azt a lelki fényességet sem, amellyel a magyar föld népe ezt az ünnepet övezi. Domasxéken az aratási ünnepet egybekötötték a munkaközösség megalakulásával- Az ünnepségen megjelent dr. Tukais Sándor főis­pán is, aki már a kora reggeli órák­ban megérkezett Domaszékre és résztvett a kápolnában . bemutatott ünnepi .szentmisén. A város részéről dr. Katona Ist­ván tanácsnok ée dr. Biacsy Béla tb. tanácsnok jelent meg, a munka közösség főszervezőjeként dr. Ka nyó Béla professzor, a zöldkeresz­tes védőnőképzőintézet igazgatója, az ONCsA részéről Kovács Sándor, a Közjóléti Szövetkezet igazgatója, a hadigondozó hivatal részéről pe­dig Tóth Sándor ezredes, hadi­gondozási félügyelő vett részt. A szentmisét bemutató Szili József plébános szentbeszéd után fölavatta a Jlzent László-agrárifjakat", majd megkezdődött az aratóünnepség. Balta József, a domaszéki gazda­kör elnöke keresetlen szavakkal üdvözölte az ünnepségen résztvevő főispánt • vendégekkel majd dr. Tukats Sándor Rámutatott, hogy a mai komoly és sorsdöntő idők nem alkalmasak a zajos külsőségek között lepergő ün­nepségek ülésére, ezért helyes és indokolt, hogy a magyar föld né­pének az az évről-évre visszatérő ünnepét, amelyben legsajátabb lé­nye és munkás életének minden törekvése kifejezésre jut, az idén a helyzethez méltó komolysággal és parádézástól menten ünnepeljék meg. — A mai idők parancsa: dolgozni! — folyatta a főispán — és ez szól mindenkihez, mert mindenkire egy­formán snlyos feladatok hárulnak. Ezeknek a feladatoknak a teljesíté­sét mindenkinek vállalnia kell ós ez éppúgy kötelessége, mint a le­mondás, aa igények csökkentése. Miudez a nemzet jobb jövője érde­kében történik. Meggyőződésem, hogy ezt mindenki megérti és át­érzi a közös munkában reánehezedő felelősség súlyát is. Ha előfordul, hogy egyesek egyenetlenséget akar­nak szítani, ezeket az ártókat a jó­zan elemek kiközösítik magukból, mint a salakot- Könyörteleutil ki kell pusztítani azokat, akik ma is 1918 után áhitoznak. — Az európai kulturát elpuszti­|tással fenyegető bolsevista veszély elhárítása és lebirása még nem fe­jeződött be, a nagy küzdelem még folyik. Az egész keresztény civili­zációnak meg kell birkóznia a bol­sevizmussal. amely Európa legna­gyobb ellensége. Beszéde további során utalt a fő­egytttt - tf>pán arra, hogy az elmúlt va>ár főiepáfi nupott uz egész ország népe áhítató nyekkel ékes magyar király: Szent László emlékének. Szent László le­gendás alakját, igaz keresztényi ér­zületét és hősi elszánását állította példaképül minden idők magyar ifjúsága elé. Ezután a faji öntudat fejleszté­sének szükségességéről beszélt 4 főispán, rámutatva, hogy ez teszi erőssé a nemzetet. A fokozott köte­lességteljesítés példája a magyar, honvédség, amelynek áldozatkész hősiessége megérdemli a legna­gyobb elismerést és a nemzet örök háláját. A munkaközösséggel kapcsolatban intett arra, hogy senki ne húzza /,:' magát a kötelességteljesítés alól. Felhívta a gazdákat arra, hogy le­gyen mindenki hiven eleget a be­szolgáltatási kötlcsségnek, mert fontos nemzetgazdasági érdekek fű­ződnek ennek maradéktalan teljesí­téséhez. Kivételeket senki ne kér­jen, megkülönböztetéskot ne várjon, mert a muukában és kötelességtel­jesitésbeu valamennyien egyformák vagyunk. Beszédét azzal végezte, hogy mindou magyar egy testvér, fontos azoubau, hogy a magyar testvériség fogalmáu ne mostoha­testvért értsünk. Ezután dr. Kanyó Béla profesz­szor a munkaközösség jelentőségét méltatta, majd Tóth Sándor* ezredes, a bajtársi szolgálat ered­ményes működéséről számolt b»\ Peták Nándor országgyűlési képvi­selő a többterraelésről értekezett, dr. Katona István tanácsnok pedig a bcszolgálatási kötelezettség rész­leteit ismertette. Ballá József gazdaköri elööÜ megköszönte az elhangzott oktatá­sokat ós gazdalársai nevében Ígére­tet tett rá. hogy azoknak minden szavát megszívlelik- A vendégek ozuán az aratók közé vegyülve vésztvettek azok ünnepi örömében, elbeszélgettek a gazdákkal ügyes­bajos dolgaikról, majd a főispán é>: társasági a délutáni órákban visz­S7atért a városba. intésett béMédftí az ünneplőkhöz.! kaízelettei adózott a lovagi — Rendeletek a hivatalos lapban. A hivatalos lap fontos rendeletet kő­zöl. Megjelent a légoltalmi óvóhelyek létesítési kötelezettségének kiterjesz­téséről szóló rendelet, a rendőrség fogalmazási és felügyelői karába tar­tozó tisztviselők személyi pótlékáról, a marhalevél kiállításáért és kezelé­séért fizetendő dijak ujabb megállapí­tásáról, továbbá a tej- és tejtermékek beszolgáltatásának, forgalmának és felhasználásáról szóló ujabb rendelet A közellátásügyi miniszter tejrende­lete megállapítja, hogy a termelői tej felvásárlására milyen kereskedői szerv jogosult, hogy történik a tej szállítása és a fogyasztók ellátása. A közellátásügyi miniszter a sertés- és zsiradékbeszolgáltatást és forgalmi rendjét is újból szabályozta. Ez a ren­delet is meghatározza, hogy a gazdál­kodók, illetve hizlalók a vágástól szá­mított nyolc nap alatt milyen keres­kedői szervnél vagy kirendeltségnél adják le a kötelező zsirmennyiséget. A rendelet tövábbi része a felhasználás módjáról intézkedik. Gál Ferencné gyorsíró- ós gépiröiskolájában (Széchenyi-tér 7, II. 22.) a vizsgák július hó 1-én lesznek, uj tanfolyamra mar 2-áa lehet jelentkezni. Telefon: 2S-1Ú. — Ene. sz. 3599—1941—d'i

Next

/
Thumbnails
Contents