Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-30 / 170. szám

A margarin regénye Sedán • élt és Sedán után — Amit a margarin a léghajónak köszönhat Az első ember, aki rá akart ven-^s. A szükség köztudomásúlag találé­ni, hogy a margarinnal megbarátkoz-jkonnyá teszi az embert Így törtért nagy részét eí is vesztette volna. Ek­A hidrogén drága mulatság volt és az ilymódon szilárdított margarin előállítási költségei olyan mértékben éuielkedtek, hogy az eladási ár már megközelítette a vaj árét. Ilyenfor­mán természetesen veszélyben forgott a margarin népélelmezési jellege és egészen bizonyos, hogy á piacának be eagymermytáégtt hidrogén gyártá­sára. A hidrogén ára a nagyirama gyártás következtében természetesen máról-holnapra lcésett A margarin­gyárak Olcsó hidrogénhez jutottak éa ezzel á margarin szilárd állapotban is népélélmerési cikk maradhatott. Né­metországnak a margarin már n» 1114—tH-ns világháborúban is óriási zam, egy norvég hajóskapitány volt. aztán, hogy a két vajkereskedő egyikkor a margarin gróf Zeppelin síertié- szolgálatokat tett. A mostan! háhoro­.Sujnos, merész kísérletére nem éppen jkc, Paul Jürgens, 1871-ben felállította jlyéhen váratlan segítséget kapott. A ban is a mangarin aZ a cikk, amelyik " — —Oszban a világ első margaringyárát, léghajók részére úgyanis óriási meny-,az élelmezési liagV csatában egyik, 1873-ban a Szomszéd konkurrens, sb|nyiségü hidrogénre volt szükség, [legfontosabb szerepet játsza. a legalkalmasabb pillanatot válasz­totta. Mert hiszen egy hajóút n Kale­galbun, nagy viharban, nem tartozott a legkellemesebb szórakozások közé. Derék kapitányomat azonban nem Iz­gatta a vihar. Porapás étvággyal fo­gyasztotta el reggelijét, éppen ugy ebédjét, meg vacsoráját is. Mindegyik fogashoz megette a maga frissen főtt tőkehal adagját, mint ahogyan más enilier a burgonyát eszi és megkeni egv jókora darab kenyeret margarin­nal. Nem takarékosságból; szó sincs róla, hanem egyszerűen azért, mert a margarint többre beesülte, mint a va­jat. Ezt a cfiftzsirhól és pálmaolajból készült masszát egészségesebbnek tá­totta, mint a jófajta tehéntejből elő­állított Illatos vajat. — Tulajdonképpen miért nem ug­rik egyenesen a tengerbe, ha ennyire rajong a halakért? — mondottam ne­ki. meglehetősen gorombán, a vihar­ban kiáltott szenvedéseim hatása alatt, ö azonban nem vette zokon he­ves kirohanásomat és a tengerészek kedélyes nyugalmával magyarázta to­vább a margarin nagyszerű tulajdon­ságai! Akkor tudtam meg. hogy Dá niában, Európa egyik legnagyobb vaj­lertnelö országában például, minden font elfogyasztott vajra 3—4 font mar­garlnfivrvasztás esik. •Tejből előállított, vajhoz, vagy Ke olvasztott vajhoz hasonló készítmény, melv zsírtartalmát nem kizárólag lejből nyeri* — igy határozza meg a margarin fogalmát a német törvény. A margarin mint császári eledel Az, eredeti gondolat III. Napóleon­tól ered. Ilyenformán a margarin mél­tán tarthat igényt a .császári eledel* díszes jelzőre. TIT. Napoleon ugy gon­dolta, hogy valami, a vajhoz hasonló, olesó zsírtartalmú élelmiszeri kéné kitalálni, melvnek segítségével nagy­mértékben emelni lehetne a nép élet­színvonalát. Evégből pályázatot irn |o|f kl. Az epodmény nem yáralott sokáig magárrt. Ecy szép napon a császár asztalánál félszolgálták az nj vajat. A feltaláló Mége-Mourier pro­fesszor volt aki olvasztott marha­fnggyu és tej keverékéből készítette el az első margarint. A találmány, bár izére és használhatóságára nézve jó­nak mntafkozott. egy tekintetben tő­kéletlen yolt: állati zsírból készült igy, mintán a világ összes rendelke­zésre álló állati zsiradéka sem fedte a világ zsirszflkségletét. az ilymódon elflálUfoff margarinból soha nem te­hetett népélclmezésl cikk. Megválto­zott azonban a helyzet akkor, amidőn a némef kémikusoknak sikerült az oj. nftvénvi zsírból készült margarint megteremteniük. A találmányoknak éppen ugy meg van a magnk sorsa, mint az emberek­nek TI T. Napoleon trónja 1871-ben Se­dánnál összeomlott A porba sújtott Franciaország Ismét a mezőgazdaság­ra tért át és minden további nélkül el tudta látni magát élelmiszerrel, igy természetesen vajjal Is. 1871-ben Hollandiában állították fel az első margaringyárat Egy kicsinyke holland városkában Dszkbun, egyébként Hollandiának egyetlM Olyan városában, mely nem rendelkezett viziutlal, élt az egyik ut­cában egymás mellett két vajkereake* Jő. Az üzlet nem ment éppen a leg­jobban. Sók gondot okozott ezenkívül a nion von den Bergh is követte pél daját. Ose lakossága ettől kézdve ugyanazért a pénzért, amibe eddig egy font vaj került, 4—5 font marga­rint vásárolhatott. Osz azonban, mint ahogyan későbben kiderült, túlságo­san kis piac volt egyszerre a vaj és margarin számára. Ezért von den Bergh család két lagja Londonba tet­te át székhelyé!, a harmadik és leg­fiatalabb van den Bengh pedig Né­metországban alapított gyáraf. Németország, hár meglehetősén nagy vajtermeíése volt. siirfl népessé­ge következtében a Zsirellátás terén már n középkortól kezdve állandó ne­hézségekkel küzdött. A békeévek átla­gos statisztikája szerint a németor­szági zsirfogyasztás fejadagja évi 15 kg köríti mozgott, Vagyis betenkint még 800 gramot sem fett ki. Érdekes, hogy Dániában, ahol elég sok zsírt fo­gyasztottak, az 1927. évi statisztika szerint, az abban az évben fejenkint elfogyasztott 26.4 kg zsirnemüből. 20.7 kg margarin volt, 36 uzfotak és rengeteg por!... Az óriási léptekkel iparosodó Né­metországban a zsirfogyasztás is nap­ról-napra nőtt. Igy aztán magától érthető, hogy a Rajna mellékén lete­lepedett van den Berghék pompás üz­leteket csináltak- Hasonlóképpen a Jürgens család, amelyik természete­sen ugyanazon a vidéken ütötte fel á tanyáját. \ margarin diadalmas út­ját nagy mértékben elősegítette az a körülmény is, hogy mint márkás áru. eredeti csomagolásban került forga­lomba. Csupán n háziasszonyok talál­tak még kifogásolni valót a marga­rinnál. Látszólag egész jelentéktelen kis hibát, az nj zsír ugvanis nem bar­nnlt! E-zt a bajt is hamarosan kikü­szöbölték. Bernegnn gvóuvszerésr voll az, akt segített a kétségbeesett házi­nsszonvok baján. Bernegan rájött, hogy tojássárgája hozzáadásával min­den nehézség nélkül segíteni lehet a hibán. Az ujabb Idők legérdekfeszitőbb és legmegkapóbb gazdasági regénye nz a folyamat, ahogvan ugyanabból a kis holland városkából származó két mnrgaringváros a világ valamennyi pinrát meghódította, miközben egymás ellen a legvadabb és horribilis össze­geket felemésztő, végnélkül! pörökef viselte. Késhegyig menő harc folvl Bernegan gyógyszerész szabadalmá­ért. Ügylátszik azonban a sok pór és hatalmas költségek észretéritetfék őket. A lipcsei legfelsőbb biróság elölt ugyanis végre egyességet kötöt­tek. Ez egvcsségcf társulás követte és a két margaringyár harca nyomán megszületett az Unl Margariné, mely később a londoni Lever tesfvérekel is magába olvasztotta és ezzel a vi­lág egyik legjelentősebb gazdasági hatalmassága lett, A Zeppelin ás a margarin A hatalommal ázonBan a ffőUdók Is nőttek. A legtöbb gondot « gyárak­nak az * körülmény okóztá. hogy a margarin készítéséhez felhasznált kü­lönböző zsirók már ft legmérsékeltebb hőfok mellett is Olvadlak. Igy aztán nyáron szinte lehetetlen vólt a mar­garin szilárdságát biztosítani Megint csak a német kémikusok vóltak azok, akik sejttettek Hidragénnél tebafővé tették a margarin saHáfditásIt Faj4 nós. áz Uj találmány nyomában ujabb iiiui^ruiv TUli „MB.,,^. ,» Egész séreg ipari üzem rendezkedett! MAGYAR NYILVÁNOSSÁG 1 .NEMZETI UJSAG* irjá a kássai katolikus nyári egyetem előadásá­ról: Dr. Polzovics Iván keres­kedelmi főiskolai tanár: »A nem­zetközi rend alapelvei XII. Pius pá­pa megnyilatkozásaiban* címmel a Nyári Egyetem tárgykörének alap­gondolata értelmében folytatta a Nyári Egyetem voltaképpeni irány­előadásának sorozatát. Bevezetőben ismertette századunk különböző el­méleteit a nemzetközi rendről, majd a Szentatya megnyilatkozásainak alapján az egyház tanítását fejtette kí erről az időszerű és nagyfontos­ságú kérdésről. A pápa megállapít ja ebben a beszédben a bajok okát. Ezek a következők: Az emberiség elhagyta az isteni igazság Útjait, a jog és erkölcs különvált és a jog pozitivizmus jufott uralomra, amely­nek alapja egyedül a törvénvhozó szeméivé, nem pedig az Igazság és a közösség érdeke. Egvcs államok ban olyan különböző elméletek kap­tak lábra, amelyek az államot leg­felsőbb létformának és birálhntat­lan tekintélynek tartják. Ezenkívül hlíonyos nemzelek, fajok vagy osz­tályok számára foglalják le a Jog­érzéket, mint fellebbezhetetlen Irányelvet. A nemzetközi éleiben el­hatalmasodott a nanvállnmok hideg önzésé, amely az ökőHoghnz vezet és igv a kisállamok állandó élet­veszélyben élnek A nagyhatalmak gazdasági ellentétel kiéleződtek, a nemzetközi életben mesterségesen szítotf svülŐIef érvényesült és las­san kiveszett a kölcsönös btralom E Világválság megoldására n Szenf­atva a következő alapelveket fek­tette le A jövőben az Isteni binvt­lafkozfatásra és természet joera énü­!ő nemzetközi rendet kell teremte­ni. A jog kövesse az erkölcs ittint hogy a világ ne kerüljön többé anvagelvü. haszonelvű vagy hala lomelvü elméletek rabságába. Az tij rend szervezetében legven meg min­den nemzet függetlensége és Jog­egyenlősége, különösen a kisnemzr­tek szabadsága, területi épsége ér, biztonsága. Mindezpk bfztosttásárn pedig meg kell követelni * nemze­tek együttműködését otvan rend­szerben. nmelv btzfosltanl tudja nz egységes jogszabályok végrebaltá­sáf és a nemzetközi szerződések esetleges procresszlv módosifSsft!. A .MAGYAR ZÉNEI SZEMLE* leg­újabb számában Vikár Sándor érde­kes Cikket jrt az utóbbi időben sO­kat emiégetett témáról, a zenei pónwáról A zenei ponyva napja­inkban már mindenhova beférkő­zik, még az iskolákat sem kíméli meg Nap-nap után jelennek meg hazafiaskodó dalok, diákhucsuzó nó­ták, zenei közhelyekből összeállított giccsek. Sajnálatos és eléggé el fcem ítélhető, hogy hivatalos, komoly zenei Intézmények ls élőseöttlk a zenei ponyya terjedését Nem kivé­tel ez alól az Operaház, a Zeneaka­démia és a rádió sert A Zeneaka­démia ÜZteti érdekből Válogatás nél­kül bóésátjé reniíélvezésra i^n*. yersepvterrtét mindenféle (Dr. sb. l.J letf szempóntból operettekkél tara­kit ja műsorát. Az iskolára vár a feladat, hogy az átállítás sikerrel járjon. Az iskolákban kell helyet ad­ni a magyar népdalnak, amely eset* ben az iskolából kikerülő aj gene­ráció már nem yolna kény re-kedv­re kiszolgáltatva a feléje áradó ze­nei ponyvának. Minden iskolatipue részére kötelező magyar népdal4 kiadványőkat kéli rendszeresíteni. Sokan azzal a tervvel jönnék, hogy egyes befutott nótaszerzőknek * da­laival talán kivételt lehetne lenni. De ezen a téren nincs megalkuvás­nak helye. Amig minden magya^ ember nem tud 100 igaz magya* népdalt, nem juthatnak szóhoz ag uri nótaszerzők se. A nagyközönség műveletlen és Ízléstelen — állapitjaf meg a cikkíró —, nem tud különb­séget tenni kevésbé rossz és rosst között. Neki éppén olyan jó a Ba­lázs-, Murgács- vagy Fráter-nóta, mint a .Pannika*, .Márika*, vn£f a többi éhhez hasonló sláger. Épp ezért a zenei nagytakarításnál egyiknek sem jár kímélet. Ha rtaj«f minden magvar ember lelke át les* hatvá. Itatva az Igaz magvar dallal, jöhetnék az álmagyar műdalok és a manapság gombamódra szaporodó slágerek is. Szigora törvényt kéli hozni a zenei ponyva élten! a két konkurrensnek népes családjuk aebézséaek iártak. Közellátási Vöytántánvek A' város közellátási hivatala fi­gyelmezteti a termelőket, hogv ke­nvórgnbnna ós zsiradék beszolgál­tatási kötelesség törlését, vagv csök­kentéséi egyáltalán nem lehet en­gedélveznl. llven kérelmeket senkf ne adjon he. A zsir beszolgáltatás? kötelességei árpa és zab beszolgál­tatásával már lehet teljesíteni. Hé­lvesen cselekszik azonban a terme­ló. ha takarmánytermését serléshiz­lajásra használja fel és hizolt ser­tést szolgálta he. A közellátási hi­vatal a cséplések befejezése utárt bérhizlalás! szerződést szándékozik kötni a termelőkkel, hogy a beszol­gáltatandó hizott sertésekkel ft pontszámainak törlesztését elősegít­se és a lakosság hus- és zslrellálá­sát biztosítsa. Szilvatermés értékesítése* Az idén igen jó szilvalermés ígér­kezik. Felhívja a közellátási hiva­tal a gazdákat, hogy szílvatcrmé­siiket lehetőleg jő éretten, lekvár­főzésre alkalmas állapotban hozzák piacra. A város lakossága tedlg igyekezzék minél több, s2ilv*1ekváf­ról gondoskodni. A szilvalekvárfő­ztshez cukor nem kell. líletes ég igen magas tápérlékü élelttiibzcr. Behivások Horvátországban Zágráb, juli us29. A horvát hon­védelmi miniszter hirdetménye ér­telmében az 1017—1920. évi korosz­tályoknak augusztus 6-én csapattes­tükjiél jelentkezni kell. Minden ad­hélásztás, Vagy kivMél hatály ­céljára, az Óoefaház ugyancsak üz-italán, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents