Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-03 / 147. szám

* oei.MAWV ABOPS7AB H a munka vé*z«Mtt indokolatlant gEOlfBAT, 1*48 ja Mi* 3. jmegtagadja, vagy a dolgos élettől vo; nakodik. a munkavállaló munkakönyvében feHüntetnL Teljesítmény bér esetében a munkaviszony megszűnését megelőző utolsó három hóuap alatt elért járandóság átlagos heti öszazegét kell as alapbér helyett kimutatni. A rendelet részletesen intézkedik atekintetben hogy az alapbérbe milyen járandóságokat kell, illetőleg milyeneket nem lehet számításba venni. Ismételten emlékeznünk kell a szegedi miniszteri beszédeknek arra a kijelentésére, amelyek szerint a háborús helyzet mindenkitől fegyelmet, odaadó wm*M á> AMoaatakat te kévetel. Meggyőződésem, hogy a munkaadók és munkavállalók közös meg értéssel, a termelésben előálló zökkenő nélkül fogják gyakorlatba vinni az uj munkabériendeletek intézkedéseit. Dr. Cseray Mihály. A szegény asszony élete Egy egész emberélet lelkiismeretes ezért a tyúk kelti ki egzotikus szármunkája, tapasztalata, tudása van az(mazásu sorstársa tojásait. A kis pulygyönyörű könyvben.,kának tiz napig nem szabad vizet infl tisztviselők és hasonló munkakörben dolgozó egyes magánalkalmazottak fizetését a déli) 1043. M. E. számú rendelet szabályoz za. Megállapítja a rendelet mindenekelőtt, hogy kik tartoznak a rendelet hatálya alá, illetőleg kikre nem vonatkozik az intézkedés. . Az alapfizetés itt az 1943 junius 30-án érvényben volt megállapodás vagy szokás (gyakorlat) alapján járó — az eddigi 30 százalék fizetési pótlék levonásával számított járandóság. Ha a munkaadó az érvényben volt -endelet ellenére a 30 százalékos bérpótlékot eddig nem külön számította volna, ugy a tényleg folyósított össz fizetésből ezt a 30 százalékot vissza kell számítani és az igy adódó alapfizetés lesz a jövőben az irányadó. A délvidéki területen ezt a számítást ugy kell elvégezni, hogy az évi V2.U0U pengőt meg nem haladó Járandóságból további hét százalékot, az évi 12.000 pengőtől 28.400 pengőig terjedő járandóságból pedig további öt százalékot kel] levonni A rendelet alapján adódó alapfizetéseket sem leszállítani, sem felemelni nem szabad, ugyanugy csakis az előirt fizetési pótlékot szabad folyó sitani Más munkakörbe való áthelyezés vagy előlépés esetén minden munka vállalónál csak azt a javadalmazást xzabad nyújtani, amely az uj munkakörben szokásos. Ugyanez a helyzet az uj alkalmazottaknál is. A megszabott alapbérekre az 1943. ívi junius 30. napja után teljesített szolgálatért külön fizetési pótlékot kell fizetni. A fizetési pótlék mértéke annál a munkavállalónál, akinek az alapfize a) az évi 4000 pengőt nem haladja «*icg: 60 (hatvan) százalék; b) évi 4000 pegnőnél több, de az »vi 8000 pengőt nem haladja meg: 55 (ötvenöt) százalék; ba azonban az alapfizetésnek és az ekként kiszámított fizetési pótléknak együttes őszszege az évi 6400 pengőt nem érné el: olvan összeg, amely az alapfizetéséi évi 6400 pengőre egészíti ki; c) évi 8000 pengőnél több. de az évi 24.000 pengőt nem baladja meg: 1400 pengő; d) évi 24.000 pengőnél több, de az évi 28400 pengőt nem éri el: olyan összeg, amely az alapfizetését 28.400 pengőre egészíti ki. A fizetési pótlékot a havi vagy heti fizetéssel együtt, megfelelő rész letekre osztva kell fizetni, de az elszámolásban külön fel kell tüntetni. Ezeknek a rendeleteknek intézkedé sri nem érintik a zsidótörvénynek az alkalmazottak illetményei összegének arányára vonatkozó rendelkezései!. Egyébként a rendeletben foglaltakkal szemben kötött bármiiven megállapodás vagy kikötés érvénytelen. Amikor a munkaadókra súlyos büntetőjogi következményeket előiró rendelet intézkedéseit nézzük, nem lehet figyelmen kivül hagvni az árdrágításról intézkedő 1920:XV. te. azon rendelkezését sem. amely szerint árdrágítás vétségét követi el az a munkavállaló is, aki a megállapított munkabérnél többet követel, vagv fogad el. A munkafegyelem biztosítását célzó 4860 —1941. M. E. sz. rendelet viszont rendőrhatósági őrizetbevételt (internálás) rendel el olvan esetben, amikor valaelöttünk levő _ _ ^ _ Kiss Lajos, a nyíregyházi múzeumi nia, különben himlös fesz, A iábátpehódmezilvasárhnlvi ^'/irmg/I.u »> o : — x i_..n . i.:_.-.„»«_ hódmezővásárhelyi származású jeles igazgatója sose volt »falukutató«, érive a fogalom alatt azokat az ambícióval teli ifjakat, akik végigrohannak egy tájékon, néhány órát rászánnak egy-egy falu felbolygatására s ítéletet mondanak elevenek és boltak, kormányok és hatóságok felett, többnyire politikai tendenciával emelve ki a legszegényebb sorból példányaikat, mintha nem volna a leggazdagabb világváros szélein is nyomor. Tudjuk jól a magunk bőréről mi mindent sütöttek ki Szegedről is a magukat mindeneknek felette állóknak valló ujdlvatu apostolok. Kiss Lajos nem az a Bolond Istók, aki csak bekukkant Debrecenbe, maga is küzdelmes esztendőket hagyott a háta mögött, néhány év előtt megírt* a szegény embernek hogy ugy mondjuk monográfiáját s most teljes sé tette müvét a szegény asszonyról szóló négyszáz oldalas müvével. Annál szenzációsabb ez a könyv, mert hiszen ahogy 6 maga mondja, az asszonyok történelének megírásáról elfeledkezett még a történelem is s egyetlen osztálybeli nő életét sem Is merjük teljesen a különböző kórokból. Szinte lexikon Kiss Lajos könyve, tendencia nélküli hiteles adatok teljessége, irva a szeretet hol borongós, dig 2—8 napig mosni kell a kisüstön fötf pálinka első szűrésében. Cudarul kényes állat, meggyötri a pásztort, mert nem ül le, folyton mászkál, ószszeférhetetlen természetű. A következő kenyérkereső stáció a pesztra ság, 12—14 éves városi «szép személyü jány* foglalkozása, mig a szegény asszony életének előkészítő tanfolyama a 15 érvel kesdődik, mikor *kis szolgáló* lesz. Teljes adatu képet kapónk a régi cseléd fogadásokról, ahol nem a pénz volt a fontos, hanem a ruha. Megtudjuk, hogy seperni csak az ajtótól befelé szabad, mert igy nem megy ki a szerencse, továbbá rendes bánnál rsak hétfőn mosnak. »Nagyszolgáló» 16 éves korában lesz a lány, kezdi tanulni a háztartási i A mof^vM II i i'H te ft*daIkozik Kiss Lajos, de ezek sora inkább kixrlányokból telik ki, nem szolgálókból. Ha férjhez mennek, jó asszony les* belőlük. — Akit egyszer megcsípett a te" gyó, az a gyíktól i« féL As asssonpok fejezete rengeteg népszokást, babonát sorol feL — Nincs a* a koszos disznó, akt dórgölöfát ne találna. A ravasz legény még lánykorában megszalajtja tréfából a kiszemeltjét, hogy nem sánta-e? A lakodalom éjjelén pedig borban mosdatják meg a* uj asszonyt, hogy ne legyen fejfájós. A szerző statisztikai adataiból tudjuk meg, hogy as Alföldön a bort esak 1606 óta isszák szódával. Az uraktól tanulták el ezt * helytele* szokást Megnyugtatjuk az illusztris szerzőt, a jóvérű szegedi magyar ma is tiszta bort kiván, nem vizet. Részletesen, szinte reoeptkönyv w rint, tudjuk meg, mit eszik a szegény ember. A szépen felhasadt kenyér • »ígálánt könyér>, a keléskor benne keletkezett hólyag neve >angyalhev»rés«, a szépen sült cipó a «nyalka cipó*. Máléőrlésnél senkivel sem szabad az asszonynak beszélnie, ugy les* a málé édesebb. Bepillantást nyerünk a régi életbe^ dolgokat, a főzést s mivel .szolgáló-!amikor a szövés-fonás, gyertyamárnak, macskának bent a helye*, általában a belső dolgokat végzi —, habár rendes asszony maga gyúr a az ura fehérneműjének kimosását sem bizza a nagymosást végző szolgálóra, mert ez biztosítja a esaládi békességet. A háztartás ágazata rengeteg irá nyu. Belső jószágok kezelése, tehénfejés, disznóhizlalás mind ide tartozik. Most tudjuk meg, hogy a márciusi csirkéből lesz a legjobb tojó, mert dehol^ derűs színeivel, a tqgzamatoaabbjgémbe, elején már megtartja a pre"*" " "' ~ u' mierjét (Hogy aztán fekete áru lesz belőle, arról nem ő tehet) A nagyszolgálót már kezdik megkörnyékezni, de a gazdasszony erkölcsös és vigyáz rá már csak a maga érdekében is. Ne mondják rá, hogy; — Borjút szolgált a bérén felni a gazdájától. Harminc éves korában válik 5reg szolgálóvá, ha ugyan nem szippantotta fel addig a többiekkel együtt a gyár. Külön fejezet szól a tanyai szolgálókról magyarsággal, nem takargatva a hl bát s nem túlozva el az érdemes jót. A naturalizmusra csábító alkalom nem tériti el útjából; a szavakra, helyzetek feltárására szüksége van a plasztika kedveért, de aztán ugy domborodnak is ki az alakjai, hogy szinte halljuk a hangjukat. Néprajzi munkában ilyen teljeset az Ormányság ismertetésén kivüi még nem kaptunk. Az állapotok adatai az 1848. évtől kezdődően az 19)4. évig terjedő időt ölelik fel, Kiss Lajos voltaképpen szülővárosabeli, a hódmezővásárhelyi szegény asszony életét dol-, tás is házimunka volt. A vasárnap viszont a pihenésé, ez araolyan »nad* rágfódozó ünnep*, nem komoly dologra való. A háztartáshoz tartozik a gyerek is, akit régen esővízben történt fürösztés után nem púderrel hintettek be, hanem avas szalonnával kenegettek. Csipás lesz a gyerek, ha az anyja p«derezi, vagy festi magát (Mindenesetre szép kilátás a mai divat mellett!) Mérges lesz, ba az állapotos asszony paprikát ültet. Rengeteg a népszokás. Szoptatós anya ne érjen a gyerekágyas ágyához, mert elviszi a tejét. Ha véletlenül mégis odaér, fejjen magából pár cseppet az ágyra. Meglepően érdekes megállapítás ez is: — Nem az a szép. aki szép, hanem aki kedves. Táplálkozás, betegség, viselet, lakás mind sorra kerülnek hatalmas, részletező fejezetekben épp ugy, mint a foglalkozási ágak, a ludtömő, a tépő, a kenő, a gyógyító, a balottmoső, halott-bejáró (temetést rendező és hatóságnál bejelentő), a sirató, virrasztó, beteg-gonoviselő, kosztot, kvárvaoaiuviyi oo^xaij aoowuj vívuut « — - [ tu, UClC^-^UIllJ v i^giu, uvraciivi^ n gozta fel. de adata érvényesek az egészlaz ottani munkákról. Ki hinné, hogy télyt adó, ószeres asszony, a >szóbeü VT,. AI(AIA.A A - k.li . o - »_ Cil 1l_ 'í.Xi I1J.1. / V1 \ , Nagy-Alföldre. A születésétől a balá Iáig, vergődő életének kalendáriumszerü minden napjára, helyzetére, érzésére, cselekedetére, utolsó feladatára vonatkozólag Ezért olyan ritka becsű ez a könyv, hogy izgalmasabb bármilyen regénynél, habár csak egyszerü, sorstól kergetett népek szerepelnek benne és nem monoklis, selyemharisnyában kaszát pengető, mozihősök. t Külön választja Kiss Lajos a nehezen élőket és a könnyen élőket, az etnográfiái kincsek aranyporáva! hintve tele müvét. Hogy a snegény em berek a lányt miért nem értékelik annyira, mint a fiút, azt súlyos gaz dasági okokkal magyarázza meg, s valahogy az se lep meg. hogy mennél kisebb a gazda, annál jobban fizeti a cselédjét. Minden osztály kebelén belül nagyobbak a szét tagozódások, mint az egyes rendek közötL Állattan Közben — a szegény asszony életé nek stációinál időzve — az állatok természetéről is egész sereg tudo mányt kapunk. A liba másképpen eszik, mint a csirke. Általában mi nindent tud a libáról, a vele való kereskedelemről! A pulyká-kotló ritka — ezt most tudjuk meg a pulykát mári a ak ifjabb álmainkból ismerők 13 részesnek és marokverőnek 50 liter leves kell? Amikor pedig lepényt, vagy pitét sütnek, abból 12 tepsire való éppen csak hogy megkottyan. A szobalány csak a városon szolgál 16—22 óves korában, fökelléke, hogy szép legyen, ezért igényesebb is, paraszthoz csak rendkívüli esetben megy férjhez. Szakácsnő (köznyelven sosem szakácsnő, aminthogy a színpadi nyelv sem ismer komikát, csak komikánét), — ritkán lesz szobalányból, inkább (lánynak veszett szolgálóból*. Elváii, >a bálázásból kigyónt* özvegy asszonyok, tönkrement önállóak pályája ez. Esetleg együtt szegődik el egy házaspár s a férfi kocsis. Nem szegény ember háztartásába való, bőven bánik a zsírral. A szobalánnyal ellenséges viszonyban él, fiatal legényt tart, az kizsarolja. Vén korában kofa lesz, uri helyekre hivják tálat diszitem, néha sütni. Mint kifőző asszony végzi. öreg lány az, aki elmúlt 30 éves. Csalódott, esetleg válogatós volt, szives modorát meggyanúsították, testi hibában szenvedő, a szüleit nem akarta magukra hagyni. Szórakozása nincs, rosszkedvű, csupa panasz. Esetleg férjhez megy öreg emberhez, gondviselőnek, de beválik száraz dajkáuak, házőrzőnek. fehércselédek« (rosszhirüek), nemkílömben a >szépszemé1yü. szembetfteí jányok*, végül a koldusok _ I-átod, hallotta e sorok iréj* éppen Hódmezővásárhelyen, mikor viháncoló lányokra tette íigyclmeasé öreg atyus a feleségét —, látód-e, as ilyenekből lesznek az olyanok. Kiss Lajos árulja cl, hogy a kecsmacégér hoszu gyaluforgáesa a hasonló lányok hosszn haját jelképen* ft, Innen származik a »eé|réres« jetefl, nem éppen a leghizclgőbb. De mindez csak nagyjából kikapd! kurta idézet abból a páratlan érfAkü könyvből, amely Kiss Lajost egyszerre kiragadja aszkétaszerü szerénységéből, a művészetben való elmélyedéséből és odaállítja a lelkiismereten, senki és semmi kedveért nem hamisító néprajzi tudósok legelső sorába. EH kell olvasni az egészet. (TJ Gyakran az ilyenek szalmazsákjába* találni haláluk után forgalomból kiment bankókat. Uj budapesti török követ Istanbul, julius 2. Istanbuli értesülés szerint a Rómába áthelyezett volt budapesti török követ helyébe Faud Kecsedztit, a jelenlegi lisszaboni török követet fogják kinevezni. (MTI)