Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-24 / 165. szám

ga .aludjunk", mert éjfél 1 7 « U O l T in <4 I . 1 I m i 1 Ti- «... i SZOMBAT. ím j n 1 i n* 21. A szegeny Józsi ke. Tíz perc csend — Alszotok már? kérdi Szerén­— Nem — telelik n két sarokból. — Aludjunk — ao51 körbe Hitest,aki a jó muzsikát szereti, rossz ea* — egy óra elmúlt, leragad a szemem — Jó éjszakát, szép álmokat — hangzik » két másik ágyból. Negyedórás csend. Így a 'íjari veudegjaias itlejeii sok kor szegény Józsim, Isten nyugtassa — Há arra emlékezek-e még, ami- — Alszotok már? — hangzik Málcsj U'ilvcs rokon felkeresi az emberi. Li­H>n a Muesi nem Muglodröt, a lini néni Pakozdrol, a bzerén néni Algyö­rol es hogy igy együtt vannak, felraj nvulfarkal ragasztott a Dezső zsakett­jére? — Na, az nagyon rossz vioc volt — csattan fel Tini néni hangja — a sze­zik a sok regi emlék. KLbeszelgetik fi^ny Józsi, nyugodjék békében, tréfás magukat reggeltől napeslig, a kave- ember volt. dc néha nagyon rossz vic-jő is nem forog a tiszahörögi kriptó­felől. És igy megy hajnalig. Hetvenhét­szer kimondatott, hogy most már az­tán alvás, de alvás nines. Rajzanak az emlékek. Aludni csak a szegény Józsi alszik. Isten nyugtassa, ha ugyan zas a kilencvenes evek emlékezetes jegyeben zajlik, a leves a szazadfor­Juio nevezetesebb eseményei miait hul ki, a délutáni szundikalásl is feladja* es vacsora után egyhangú a határozat, hogy na mára aztan eiég volt, kilenc­kor mindenki ágyban legyen. Tízkor eloltják a villanyt, de a szó tovább folyik. A sötétben. Felrajzanak a regi emlékek, mint ősszel a méhikek. A ha­sonlat annál jobb, mert az emlékek néha csípősek. Például amikor Malcsi néni azt mondja a Szerénkének: — Tudod, édesem, azért akármit beszéltek, a szegény Józsi neketn ud­varolt és el is vel| volna, ha ki nem kosarazom. A szegény Józsi már őrök álmát alussza a tiszahőrögi kriptában s igv nem tiltakozhatik, ám annál élénkeb­ben horkan fel a Szerénke: — De drágám, ilyet ne mondj, a szegény Józsimmal a körösi majális­ban ismerkedtem meg, igaz, hogv anyu­kád meg akarta fogni, de a Józsi ki­tartott mellettem, nagyon hü termé­szete volt. Isten nyugtassa. Ebbe már Tini néni is beleszól a baloldali ágyból: — Na hát, amt azt illeti, a szegénv Józsi, nyugodjék békében, sokfelé esapta a szelet. Én ezt ugyan sohn nem mondtam senkinek, do most már elköltözött, nyugodjék békéiben ne­kem már bevallotta, hogy nem tud nélkülem élni, mint neked, édes Sze­rénkém. — Eljnve, angvaiom — m rel az i.ryban a két oldalról megtámadott Szerénke — ilyet már ne mondj! Hát nem ugyanakkor jöttél hozzám pa­naszkodni. hogy az F.mil, nkit a Kro­pnesek Jutótól próbáltál elkaparinta­ni. nem áll kötélnek??! F.rre már Tini néni is rclemeike­1ik. mint sellő a habokból és össze­csapja a kezét: ,, — Tisztára elment a Jödolgod. 5ze­rénkém, te mindig ilyen voltál, te pletykáltad azt is, hogy én a te Jó­zsidra vadászok, pedig éppen fordítva vo|t, mert a Józsi, Isten nyugtassa, nagyon cekct csinált. ,ban,<. Kiss József. I/idáht htwzsika K&ttfaljty tndteit. . . Bevezették Szegeden az 1 penge*, W U ZO (itléees zewnegyeket — így szegedi vendéglő, akol 1000 pengő étlékü táncos-zeneiegget váltottak. — Hem szüntetik meg a zenét a szegcdi vendéglőkben (A Délniagyarorazág munkatársá­tól j ó/egedet a régi, hamisítatlan bé­kevilughan mulatós városnak ismer­ték. Nem azt jelentette ez, hogy itt napirenden voltak a végetérni nem akaró dorbézolások, a hétköznapok mindenkor munkában teltek el, hanem ha eljött az ünnep, megteltek a kávé­hazak. éttermek és a kocsmák s vi­dám muzsikaszó hangja szűrődött ki belőlük az utcára. Gazdag bácskai földesurak, bánáti nábobok gyakran jöttek el Szegedre mulatni, ilyenkor folyt a pezsgő, alig győzték a muzsikálást a szegedi ci­gány zenészek. Messzeföldön hire volt, liogy sehol másutt nem lehet oly jól mulatni, mint itt Szegeden. S nem a szegedi bor csábította ide a vendege­ket, hanem inkább a jóhirü cigánymu­zsika. De sok minden megváltozott. Ko­moly időket élünk és a szórakozásra sem telik már ugy, mint régebben. A kávéházak, vendéglők és a többi szó­rakozóhelyek korábban zárnak, az emberek is csendesebbek leitek. Azok, akik eddig abból éltek, hogy mások szórakoztak, most súlyosabban meg­érzik ,az idők változását. Nehezebbé bejelentést, de azután szónélkül meg­fizette mindenki a zenedijat, amit ezentúl már külön számítanak fel. — A fogyasztási és a vigalmi adó­ról szóló rendelet közelről érinti a vendéglátó iparosokat — mondotta a szegedi vendéglősipari szakosztály egyik vezetője. Az egypengős, a 40 fil­léres, illetve a 20 filléres zenedijakból jelentős összegek folynak majd be Sze­geden. Kiszámitottnk. hogy az egyik vendéglőben, ahol táncolnak is, aránylag rövid idő leforcá­ea alatf J000 pengős értékben fognak zenejegyet eladni. De általában 100 pengőtől 500 pengőig fogjuk fizetni a zenedijakat. A zene­jegyeket százas tömbökben és külön­böző címletekben — 20 és 40 filléres és egypengős címletek vannak — adja ki a javadalmi hivalal. A vendéglő­sök Szegeden előre kiváltanak bizo­nyos értékű zcncjegyet és a rendelet értelmében azt a vendégnek előre kell már megváltania. Tannak 3 pengős zen*jegyek is, ezek" a lokálokra érvénvesek, itt Sze­ber nem lehet.. , A zenét egy másféle adó U Uto heli: ez a zenejogdij. A törvény Magyarországon minden tu­lajdonjogot megvéd, megvédi a háztu­lajdonos ingatlanát, a gyáros üzemet, a kereskedő boltját és az iparos mű­helyét is. Éppenigy törvény védi » szellemi tulajdont is. A zeneszerző szerzeményét is védi a tulajdonjogról alkotott törvény. A zeneszerzőt, ba valamely üzleli vállalkozás az ő mü­vét eljátsza. méltányos kereset illeti meg. A zeneszerzők Magyarországon is tömörültek és a szerzői jogukat tö­megjog formájabnn érvényesítik. Min­dén művelt állam területén megala­kult a zeneszerzők szervezete, nálunk a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők, Zeneműkiadók Szövetkezetébe tömö­rültek a zeneszerzőink. A szövetkezet­nek Szegeden is működik egv körzete és a központ intézkedésére most a sr.earedi körzetben ia felemel­ték a zenejogdijiikat. Az emelés _ mint velünk- közölték — mintegy 20 százalékot te«z kt. — Amelyik vendéglőben, vagv ká­véházban zene játszik, ott az. előadan­dó zenemüvek után meg kell fize'ni a zenejogdijnt. — közöltek velünk w szövetség szegedi körzetében. — MV­niszteri rendelet a nyilvános zenélé* jogát a szemzői jogdíj előzetes lerová­sához kötötte. Fzzel rászoktatta * rendelet a zenéltetőket a zeneszerzőt jogok tiszteletére és értékelésére. Évekkel ezelőtt e tekintetben még bizonyos visszásságok voltak. Szege­den Is tömegesen előfordult, hogv a vendéglőkben vigan látszották a ze­nejogdij alá eső müveket, anélkül, bogv előzetesen lefizették volna a jog. dijat. Emiatt azután <őmeitesen loőnl­tak perek. Most már a 7en»ir>atei i 11. zeté«* körflt öregeden fe|1e« a ren4t, ritkén lordul etfí. bocry v,ialttt frt VM1 jelenteni azért, mivel n»m fizeti me­rt zenejosdiint. \ körnvéki városok­ban ellenben effvnehánv vendéglőin­lajdonos ellen feljelentést teli n *zA­veíség. met n zenejogdijat nem voltak hnilandók megfizetni. Szegeden tehát rend van a n<Vá­zás körül. Itt hetartiák azt, hogv akt mnzslkáltat az fizessen Is... vált a cigányzenészek helyzete. A közelmúltba n — mint ismeretes rf^don nzonbnn ily©n s^órakofóhclT — rendelet jelent meg. amely "gvne- nincs éppenezért a 3 pengős cimletüj ^.nlH'Jíll,Wt "em'ÍCgy h™*c,ését tcsEÍ zenejegvek- nálu.k nem is kerülnek csapodár természetű volt, ne- ,Hezövé. A rendelet eiöirja, hogy forgalomba. Közölte még a vendéglősök vezető-' kem még akkor is küldözte a virágot, >azokban a kávéházakban, éttermekben amikor féligmeddig mór iegyességben vendéglőkben, ahol a vendégek tán. jártatok. — Na ne vitatkozzatok vág soz­he most Málcsi néni — aludjunk, mert rrggel korán kelünk. Mindenki helybenhagyja, ne oi perc­ny csend után Málrsi néni szólal meg a halsarokböl: Te, Szerénke, hogv is nivtftk nz.f a kopasz könyvelőt, aki szegénv Józsi­tól a kaszinóban elnyerte az egész ha­vi fizetését? — Ez. túlzás, szivem szót !Szerén­ke —, mert igaz ugvan, hogv a sze­génv Józsim, nyugodjék békében, sze­retett néha elmaradni egy kicsit, de sose volt kártyás. — Ugyan, ugvan _ szól közbe Ti­ni néni mintha ma lenne, ngv em­lékszem, sirva jöttél hozzám egy kedd rste, hogy segifsünk, mert g Józsi. Is. ten nvuglnssR, elkárlyázott háromszáz forintot. — fgnn. igen nervesei Málcsi néni — ez akkor roll. amikor a Griin­trvájg boltja leégett. — Dehogy, édesem mondja Tini a Grünevájg farsangkor é.aeft )e. ez májusban volt — Na mindeyv. szót Mátrsf — Törkölypálinka e. séplésra kapható ICucska Mihály söntésben Kossuth L-s.-Ut 21. Tel: 29 33 tudnak, egypengős ?ánejegy*t kell váltani. A zenejegy megváltása szem­pontjából még niásik két kategóriát állit fel a rendelet, igv ahol kombinált zene szól (szalon é« jazz-zene), ott 40 fillér a Zenejegry, ahol pedig cicán?­imizsikával szórakoztatják a vendé­geket, ezeken a helyeken 20 fillére* zenejeory megváltása kötelező. Ezf a 2*1 fillért azonban kivétel nélkül mind­egyik vendégnek meg kell váltania. A zenejegvek megváltását a városi fogyaszási adóhivatal közegei ellen­őrzik Azon a napon, midőn a zene­jegy életbelépett Szegeden, a javadal­mi hivatal emberei sorrajnrták a ven­déglátóipart üzemeket és közölték, hogv azonnal érvé.nvhelép a zeneje­gvek szedésére vonatkozó rendelke­zés. A javadalmi hivatal közegei egv­ut|al kimeritő felvilágosítással szol­gáltak a zenejegyek bevezetésére néz­ve. Érdekes, hogy egyik belvárosi étterembe ettt tél 10 órakor ériek a javadal­mi hivatal közegei és ott ettől a perctől kezdve lépett életbe a zenejegy. A pincérek odaléptek a vendégek asz­talához és udvariasan közölték, bogy külön zenejegyet kell váltani, ha to­vábbra is gyönyörködni akarnak a cicáuvmuzsikában. A vendégek egy­résre először mss-lerctéssel fogadta a js azt is. hogy egyes városokban a [ vendéglősök attól való aggodalmuk­ban, hogv a z.enedijak miatt a vendé­gek egvrészét elveszítik, már jóel«re felmondtak a zenészeknek és megszün­tették * zenéf. — Kálónk erre nem Kerül sor _ mondotta informátorunk. —. Tudtommal egyik helyen sem mondottak fe| a zenészeknek és nem is tervezik ezt. A zeneilleték emelése aránylag nem rótt nagy megterhelést a vendégekre é« indokolt, hogy aki táncol, többel fizessen, mint a csendesen szórakozó vendég. Méltánvos volna azonban, ha azoknak kellene megfizelni az <*<TV­prngős zenejegr-et. akik valóiéban táncolnak is. mig » többj vendéc csu­pán s zene hallgatásáért adózzon a 20 filléres zenejegr megváltásával. El­lenőrzéssel meg lehetne különböztetni a vendégeket, a ánoolókat, a ncm­táncnlókfól. Vannak vendéglők Szegeden, nme­Ivek ötletes nittást vezettek be a ze­neszó tekintetében. A vendéglő helyi ségét két részre osztották, as egyik a. zenés-résíi. itt köte­lező a zenejegy megváltása, mig a másik rés* csendes. Érdekes, hogy a eenejegy ellenére is. ezek a zenés-részek, sokkalta forgal­masabbak manapság is. Mert hiába. FERENC J ÓZSEF KESERŰVÍZ >4. • v; v Bárdossy László íesz a Baross-Szövelség elnöke Budapest, julius 23. Min( ismeretes, flovszky János országgyűlési képvise­lő, a Baross-Szövetség elnöke, lemon­dott tisztségéről s a szövetség "gyei­nek ellenőrzésére s átmeneti irányilá sára kormánybiztost küldtek ki. Köz­tien megtörtént a kereskedelmi érdek­képviselet átszervezése oly módon, hngy a szakérdekképviseleti munka­kört a Halla Anrél ny. államtitkár el­nöksége alatt létesült KOK vette át, míg a Baross-Szövetség mint társa­dalmi és kereskedelempolitikai szerve­zet fog a jövőben tovább működni. A Raross-Szóvrtség kehelében moz­galom indult meg. hogv a változott hivntásSzervezeti helvzetre való te kintettel Rárdossv László nv minise, torelnököt kéríék fel a szövetség elnö­ki pozíciójának betöltésére. RF,VONULÁS MIATT Bélyegeit s veszem meg Bélyegkereskeles fogadalmi templommal Telefon S9-03. szemben. 188

Next

/
Thumbnails
Contents