Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-22 / 163. szám

9 Portugál lap cikke Horthy Miklóskormányzóról LisftMtbOR, julius 21. A Solidarml dtnü portugál lap fontos cikket közöl Horfhy Miklós kormányzó érdemeiről. Többek között a következőket irja: /Magyarország népe oagy ünneplésben részesítette Horthy tengernagyot, az ország kormányzóját születésnapja alkalmából és hálájának adott kifejezést azért, hogy a Kun Béla bolsevista hordát által tönkretett orszrá got újjászervezte. Horthy Miklós hitvese ebben a hatalmas munkában állandó és hűséges munkatársa férjének. Buzgó katolikus és nagy szerepet játszik a katolikus Magyarországon a régi kálvinista családból származó kormányzó mellett- Horthy Miklós sohasem feledkezett meg arról a feladatról, amely őrá, mint kafíHkus állam vezetőjére hárul. Hitv^e pedig mint valódi édesanya és keresztény feleség megmutatta az országnak, hogy milyen legyen a magyar asszony anélkül, hogy a politikába keveredett volna. Ezért az egész nemzet tisztelt és becsüli. (MTI) Az Olvasó ina Az emberi szolidaritásról Igen tisztelt Szerkesztő url Olyan utcai jelenet tanuja, sőt cselekvő részese voltam, amely a nyilvánosság elé kívánkozik. Az elmúlt napokban a Tiszaparton jártam s arra lettem figyelmes, hogy csődület támadt a hajóállomás előtt. A csődület valakit körülállt, aki a parton, a földön feküdt. Vöröskeresztes önkéntes ápolónő vagyok, nyomban odasiettem és rászóltam az emberekre, hogy tágítsák a gyürüt a szerencsétlen körül, mert elveszik előle a levegőt. A tömegben néhány jómódú, sőt gazdag szegedi polgárt ismertem fel, akik sajnálkoztak azon a szerencsétlen asszonyon, aki ott feküdt a földön. Lelki megrázkódtatás következtében veszítette el az eszméletét, mint hamarosan megtudtam és miközben elsősegélyben részesítettem, kiérkezett az egyik klinika vezetőorvosa és injekciót adott az eszméletlen asszonynak. A szerencsétlen nő hamarosan viszanyerte eszméletét s akkor arról volt szó, hogy hová vigyük. Ugyanis budapesti lakos volt, aki csak egy napra jött le Szegedre. A klinikára már szükségtelen volt beszállítani, mert komolyabb baja nem volt s ekkor derült ki, hogy a kíváncsiskodók és sajnálkozók tömegében egyetlen ember sem akad', aki felajánlotta volna lakását, vagy valamilyen megoldást tudott volna a szerencsétlen asszony számára. En vállalkoztam arra, hogy lakásomra viszem s ott maradhat addig, amig haza tud utazni Budapestre. A tőmc.gből többen megkérdezték címemet — közöttük néhány igen jómódú uri ember is —, hogy majd érdeklődnek az asszony állapota iránt és felkeresik, hogy segítsék valamivel. Szállásadónőm: dr. Berényf Olga orvosnő megvizsgálta a szerencsétlen aszszonyf, nálam megpihent és az orvosnő nővére adott neki ebédet. Más senki nem segített rajta, a sok jelentkezőből raat napig sem érdeklődött sorsa iránt egyetlen egy sem! Azért fordulok most a Déímagyarország nagv nyilvánosságához, mert ez a sajnálatos eset nem maradhat nyilvánosság nélkül. íme, ilyen az emberi szolidaritás, ennyire érzéketlenek ma az emberek a bánat és baj iránt s azok. akik kíváncsiskodni és sopánkodni nyilvánosan, ha látják és hallják őket olyan jól tudnak, nem mozdítják meg az ujjukat sem akkor, amikor embertársuk megsegítéséről van szó. Fogadja igen tisztelt Szerkesztő ur *tiTitiMi nyilvánosságra hozataláért hálám kifejezését és maradok őszinte tisztelőjük: (AiáirásX Szeged váras f állást foglal a határán épülő mozi ellen Dr, Pálfy József polgármester és dr. Széchenyi István kormánybiztos nyilatkozata (A Déímagyarország munkatársá-[azon a pontján épiti fel, ahol téltől) Városszerte nagy feltűnést kel- ket tud szerezni. Érdekes véletlen, tett a Délmagyarország keddi ri portja arról, milyen szellemes módon tréfálta meg gróf Klebclsberg Jenőné a várost az ötödik szegedi moziengedély megszerzésével. A legérdekesebb az ügyben, hogy ugy a moziengedély, mint az épitési engedély megszerzése az összes előírások szigorú betartása mellett, a Irgszabályszeriibben történt, csak éppen — egy kis leleménnyel. Nem is sokkal, csak éppen akkorával, bogy a város urai ne tudjanak a dologról és a moziépitkezés befejezett tények ele állítsa a helyi hatóságokat. Erre a leleményességre tagadhatatlanul szükség volt, meg a városi hatóságok ügyes megkerülésére is, mert arról, hogy Szeged városa hozzájárulását adja egy uj mozi alapításához, szó sem lehetett. A belügyminiszter évekkel ezelőtt megállapította az egy-egy város részére engedélyezhető mozik számát. Szegedre a miniszter, figyelembevéve a lakosság százezren felüli számát, négy mozit engedélyezett. Ez a kontingens már régen ki is merült és huszonhárom év óta három mozi van üzemben, a negyedikre is régen kiadták az engedélyt dr. Szűcs Ivánné nevére é« ezt a közelmúltban irták át az ujabb engedélyes: özvegy Liszkay Lórándné kívánságára Alsóközpontra, ahol vasárnaponként már játszik is a város negyedik mozija. Semmi jel sem valószínűsítette azt a feltevést, hogy a belügyminiszter eredeti intézkedésétől eltérőleg hajlandó lett volna felemelni sőt talán a véletlenek sorozatos összejátszása kellett ahhoz, hogy Ivlebi isberg Jenőné sthol másutt, csak a községnek Szeged—Somogyiteleppel éritkező határán kapott alkalmas telket, annak a téglagyárnak a területéből, amely most azután a kétszázezer tégláról szóló megrendelését is elvállalta. Szerencséje a moziengedélyesnek, hogy véletlenül azonos azzal a lehetséges építésznővel, aki hir szerint még pár évvel ezelőtt az egyik állami közhivatalban foglalkozott hivatászerüen épületek tervezésével. Igy a kellő rutinnal rendelkezve, játszi könnyedséggel ó maga tervezhette meg mozijának architektúráját is, impozáns, modern homlokzattal, amely véletlenül — minthogy a lelek fekvése éppen ugy adja ki — Szeged felé fordul és szembenéz a Szegedről Tápéra futó főútvonallal. Tápé lakosai földművesek, akiknek hétköznapjait »látástól-val<ulásig« kitölti a gazdasági munka, nemcsak tavasszal, nyáron és őszszel, de még télen is, mert köztujdomásu, hogy a tápéiak téli háziipara úgyszólván az egész országot elárasztja gyékényfonásu háztartási cikkekkel. A tápéiak tehát legfeljebb csak mint vasárnap délutáni publikum jöhetnének számításba és a a vékonyka üzleti lehetőségre nem lenne kifizetődő fényes, uj mozipalotát építeni. De nyilván nem is erre gondolt a leleményes uj moziengedélyes, hanem a tőszomszédságában levő SomogviteIcp, Uj-Somogyitelep és környéke a kontingenst, de erre nincs is |niszczer ifikel is meghaladó lakossemmi szükség. Érdemben tehát tárgyalás alá sem vehettek* semmiféle ilyen irányú kérelmet. De különben is, ha valaki megkísérelte volmoziengedélyt kérni, az elbíráláshoz feltétlenül szükséges lett volna a városnak, mint közigazgatási hatóságnak, valamint a rendőrkapitányságnak a véleményezése. Már pedig sem a rendőrséghez, sem a városhoz uj mozialapitási szándékkal kapcsolatban sem miniszteri leirat, sem beadvány nem érkezett. Az uj moziengedélyes: Rostás Irén, volt tisztviselőnő, aki a mult hetekben esküdött örök hűséget gróf Klebelsberg Jenőnek, meg sem kísérelte, hogy Szegedre kérjen engedélyt, hanem egyszerűen Tápé község területét jelölte meg az általa igényelt uj mozi telephelyéül. Igy már ment a dolog, hiszen Tápén még nincs mozi és az illetékes főszolgabíró semmi kifogásolnivalót nem láthatott abban, hogy valaki mozit akar létesíteni a községi* :n. A főszolgabírói hivatal tehát közérdekből megadta a kedvező véleményt, a belügyminiszter kiadta a falusi mozira az engedélyi és ennek alapján ugyancsak a főszolgabir.i hivatal engedélyezte az épitkezést. Eddig minden rendben is van. Az uj engedélyes a jogosítványok amelynek legnagyobb része iparos és gyárinninkás, tehát éppen az a népréteg,, amely szenvedélyes mozibajáró és igy a leghálásabb publikum. A mozi tehát i csak »telephelye« szerint van Tápén, azaz a Szegeddel tőszomszédos határon, közönségének túlnyomórészét azonban természetesen Szegedről fogja kapni, a somogyi telepiek közül. Gróf Klebelsberg Jenőné tehát Kolumbusz-tojásaként oldotta meg a megoldhatatlannak hitt problémát, hogyan lehet a szegcdi közönségre mozit alapítani, de ugy, hogy mentesüljön a városi moziüzemekre nehezülő súlyos anyagi terhektől és ugyanekkor a város közvetlen szomszédságának minden előnyét sikercsen gyümölcsöztethesse üzletileg, Dr. Pálfy József polgármester nyilatkozata Városházi körökben kinos meglepetést és nagy viszatetszést kel-, tett az uj mozi alapításának hirej és értesülésünk szerint a hivatalos város nem is nyugszik bele a dologba. Dr. Pálfy József polgármester az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy »az uj mozi létesítéséhez alighanem Szeged városának is lesz még egy-két szava.« — Semmi beleszólásunk nem le UBL-MAl/Y AKORSZAÖ p CSÜTÖRTÖK, 1943 Jnlins 22 d ter —, hogy Tápé községnek van-e mozija, vagy nincs, az azonban nem lehet Szeged számára közömbös, hogy az uj mozit ugy építik a község szélére, hogy az a szegcdi tömegek odavonzásával a városnak érzékeny károsodást okoz. A szegediek szórakozásra szánt pengői igy elvándorolnak a városból, ez adózási szempontból is felettébb káros. Azt hiszem, hogy sikerül ennek a tervnek megfelelő módosításával időben orvoslást találni a város gazdasági életét fenyegető, egyáltalán nem lekicsinylcndő veszélyre. Hozzávetőleges számítás szerint legalább is százezer pengő körüli az az összeg, amit a mozijegyeket terhelő adókból egy év; bevételként várni lehetne. Kötelességünknek tekintjük minden lehetőt megpróbálni, hogy ezt a pénzl megfogjuk és ue engedjük Szegedről kicsúszni. Dr. Széchenyi István véleménye Megkérdeztük dr. Széchenyi István kir. közjegyző, országmozgósitási kormánybiztost is, aki tudvalevőleg a városi törvényhatóság egyik vezető egyénisége, szava és véleménye tehát szegedi dolgokban méltán tekinthető irányadónak. — A legélesebben el kell ítélnem a mozialapitá.yiak azt a módját, amely más törvényhatóság területén, illetve a határon folyik ugyan, de a legsúlyosabban érint! Szeged város gazdasági és kulturális érdekeik Semmi szin alatt sem fogjuk ölhetett kézzel nézni, hogy a szegedi polgároknak ebben a városban megkeresett fillérei és pengői egy leleményes üzleti fogás következtében százezrekre szaporodva kivándoroljanak a városból. Bizonyos vagyok benne, hogy a belügyminisztérium illetékes tényezőinek sejtelmük sem volt az engedély kiadásakor arról, hogy ezzel luhíjdonképen az ötödik szegedi mozit akarják megvalósítani. /Az illetékes tényezőket tehát fel kell és fel is fogjuk világosítani. Tápénak is minden joga megvan ahhoz, hogy mozija legyen, de az semmiesetre sem történhet meg, hogy ez a mozi Szeged határán, fronttal a város felé, a szegediek látogatására építse üzleti kalkulációját. Tessék felépíteni a mozit bent a községben, ez ellen senkinek nem lesz és nem is lehet kifogása, a mostani terv ellen azonban, amely Szeged határától pár méternyire akarja felütni egy üzletileg igen gyümölcsözőnek ígérkező vállalkozás állandó sátorfáját, a leghatározottabban tiltakozunk. Hiszem és remélem, hogy álásfoglalásunknak meglesz az eieedménye és megtörténik a szükséges korrekció. A két illetékes nyilatkozat híven tükrözi az egyedül jogosult szegedi álláspontot. k. b. birtokában c mozit a községnek íhet abba — mondotta a polgáxmesDELMAGYARORSZAG fnindcH saia ^pj* élteké*