Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-17 / 159. szám

Hyatatfimk titkán! Szeded minden ettenkeza átlűiut szem fa*t: facdwát&s — Akik a Tisza mtíleit patainak — Buzitgetés pestiekkel, ungváriakkal és — szalmákkal... (A Délmagyarország munkatársától) Figyelemreméltó' jelenség a nyaralási idény tulajdonképpeni kezdetén, hogy Szegeden divatossá lett az — itthonmaradás. Igen sokan, akik azelőtt a felkapott hazai fürdőhelyeken, még régebben külföldön töltötték el nyári szabadságukat, az idén Szegeden nyaralnak. Ennek a legfrissebb nyári divatnak kétféle oka van. Az egyik az, amiről derűs beletörődéssel számol be nekem két elegáns szegedi úriasszony: nem lehet szobát kapni egyetlen valamirevaló fürdőhelyen semí A szóbanforgó két szegedi hölgy pedig megjárta a nyaralóhely-keresés egész kálváriáját, bogy a Balaton ' mellett, vagy valahol Erdélyben legalább két hétre szobá boa jussanak: — Elmentünk a szegedi Idegenforgaini Hivatalba és ott azt az útbaigazítást kaptuk, hogy bátran írhatunk vagy buszféle cimre, mert mindenütt van szoba nyaralók számára- Szótfogadtunb a mindentudó tisztviselő urnák és irtunk. A felemelt bélyegárak mellett elleveleztünk egy egész vagyont, de mindenünnen csak azt a választ kaptuk, bogy már májusban kiadták az összes szobákat az egész szezonra... — panaszolta mosolyogva az eset egyik „áldozata". Szeged — (fadwáias! A másik ok pedig az, bogy igen sokan belátták: nem érdemes a mai utazási viszonyok mellett hosszú atra vállalkozni és felcserélni a kényelmes otthont, egy primitív „fürdőhelynek" nevezett falucska idillikus kezdetlegességeivel... Hiszen — minden ellenkező álhirrel szemben — Szeged fürdőváros. A Tisza fcüs hullámai bizony felérnek bármilyen más viz nyári fürdőzésre alkalmasságával sőt igen sok „idegen" nyaraló lelkes dicsérete bizonyítja, hogy a mi kanyargós, szeszélyes folyónk milyen általános megbecsülésnek örvend. Tehát nem is olyan lebecsülni való dolog az itthon nyaralás! Hogy Szegednek meg van minden fiirdalkalmatossága, arról személyesen meggyőződtünk. Felkerestük a Városi Partfürdőt, a SzUE uszodáját és néhány klubházat, ahol két nap óta, amióta végre beköszöntött a nyár, vidám fürdőélet zajlik. És az itthon nyaralók megnyugvására közöljük, hogy a Medárd-napi jóslat ideje is lejári vasárnap, 18-án telik le az ominózus negyven nap, amelyhez Medárd az idén annak ellenére is ragaszkodott, hogy junins 8-án, Medárd napján nem esett az eső. (A pontos hírszolgálat kedvéért megjegyezzük, hogy hajnalban esett és valószínű, hogy Me* dárd ezt a jóslatlehetőségot aknázta kj az idei nyárelő elsikkasztására...) Szegedet, mint fürdővárost felfedező körufunk első állomása a Városi Partfürdő volt. Már a hidról meggyőződhettünk arról, hogy odalent. a homokon éa a fák árnyas tövébea vidám fürdőélet zajlik. A rádió hatalmas negafonja éppen cigányzenét harsogott a délutáni napsütésbe s a veteményes táblák között ezerféle tarba színben hullámzott és tarkállott a fürdőzők tömege- Több, mint 1200 ember kereste fel pénteken délután a Városi Partfürdet, arai az idén rekorderedményt jelent A „paiUaszáClák' — Ma van az első igazi nyári napunk — mondotta a partfürdő felügyelője, aki szívesen kalauzolt végig a veteményes ágyak labirintusán. A partfürdő területén ugyanis a háborús gazdálkodás érdekében krumplit, kukoricát, napraforgót, babot és ricinust termelnek. Az iszapos,' homokos talaj nagyon jó termőföldnek bizonyult, mindenütt, amerre tekintünk, szinte buja növényzet borítja a homokot. Különösen jói fizet az idén a burgonya és a kukorica. Burgonyát nem egészen egy holdnyit ültettek és néni kevesebb, mint 70 mázsa termésre szamilanak! A kukorica pedig olyan fajta, hogy egy tövön három szára is van és igy háromfelé hoz csövet. Ebből is rekordtermésre számi tanak. — Az idén nem fizet rá a város a partfürdőro — büszkélkedik a felügyelő. — Tavaly hat héttel később nyitottunk és mégis 3000 pengő nyereséggel zárult a fürdőidény... A kukoricáson át, meg a burgonyaveteményes alján egyre folyik a népvándorlás a víz felé. Szépen tafcaritott, egyenes utak vezetnek a .kertgazdaságon. keresztül a Tiszához, ahol eleven viziélet lüktet. Gyermekek vitlam kacaja hangzik a nem úszók számára elkerített medence felől, lejjebb meg följebb csonakok es boldog fürdőzők szelik a Tisza szürke bullamait. A legvidámabb élet a homokon folyik. Ilarci zaj és hatalmas sivalkodás fogad, amint arra megyünk, ahol süppedő homok tábla virit ki a zöld vetemények közül. A gyerekek katonásdit, helyesebben hábofusdit játszanak. Két lövészárkot építettek és keményre gyúrt agyaggráriátokat hajigálnak át a sáncok mögül. Mindkét fél sérthetetlen, nagy erőtartalékokkal rendelkezik, mert bár zuhognak a gránátok és szélpukkannak a .gyilkosc bombák, senki sem sérül meg, egyetlen egy sem adja fel a küzdelmet a kis hősök közül. Most érdekes kis csapat közeledik a viz felől. Tetőtől talpig iszappal bekenve halad felénk, illetőleg a .bunkerek* felé négy kisfiú. — Ml vagyunk a partraszállók! — kiáltják kórusban. — Négerek vagyunk, most jöttünk Afrikából! Nagy csatazaj fogadja őket és a bátor .partraszállók* megtorpannak. Nem tudják, hogy a két csatázó fél közül melyik a barát és melyik az ellenség ... Nem várjuk be ennek a nemzetközi bonyodalomnak, eldöntését, hanem a gyermekjátszótér felé megyünk, ahol forog a körhinta, le és fej száll a hajóhinta és boldog gyermekkacagás száll a levegőben, tulrsilingelve száztizenötödik Móré Pityu rádiózenekarának zsivaját.... ÍÓCids a (<Mh A felügyelő panaszkodik, hc*;y ke. vés a kabin. A városnak van körülbelül 130 kis kabinja s ezek közül bérbeadtak már vagy hatvanat. Többet nem adhatnak ki. holott még 140 jelentkező vár kabinbérlelre. mert ez esetben nem maradna kabin a napi vendég ;k számára. Igaz, hogy van egy ötletesen friegoídott közös öltöző, ahol a kábi ban egymást váltják a vendégek, akik cgv kis zsákot és akasztót kapnak -ruhájuk és egyéb ingóságaik számára s ezt megőrzik, a mig fürdenek. Mindezt pedig napi 40 fillérért A felügyelő szerint a Városi Parifürdő nemcsak az ország, de az egész világ legszociálisabb fürdője. Napi 40 fillérért levetkőzhet, fürödhet és egész nap a kellemes fürdőhelyen tartózkodhat az itthon nyaraló. — Én ungvári vagyok — jelentkezik egy fiatalember. _ Nagyszerűen érzem magam itt, egész nap kint vagyok s szabadságom végéig itt maradok! Egy másik család Budapestről való, ők is a Városi Partffirdőben töltik nyaralásukat. De igen sokan akadnak olyan szegediek, akik egész napra kijönnek. Az ebédet, vacsorát ugy oldják meg, hogy vagy otthon főznek és kihozatják az ebédet, vagy a partfürdő vendéglőjében étkeznek. A vacsorázás néha ugy elnyúlik, hogy — a boldog kabintulajdonosok, akik fekvőhellyel is berendezték saját kabinjukat — éjszakára is kint maradnak. A magánkabi nok között van egy pár igen csinos, terrasszal ellátott faházacska. Ebben nem is lehet olyan rossz éjszakára megpihenni, leszámítva a szúnyogokat... — Nagy mulatozások folytak ám itt a régebb! időkben, a háború előtt meséli a felügyelő. — A vendégek, akik este jól beboroztak, bizony rendszeresen kint aludtak. A nyál egyéb aiümei A parifürdőből a SzUE-ben vezetett utunk s itt is .telt házat* találtunk. Igen sokan kultiválják az uszoda vízét is és a fürdő területén majd nem ugyanazok a fürdőzési lehetőségek vannak, amelyeket a Városi Part. fürdőben már kitapasztaltunk. Ugyancsak vidám élet folyik a tiszai klubházakban és az innenső part uszodáiban is. Mindenütt az illhounyaralók fömeOBKMAGY ARORSZÁfl SZOMBAT, 1943 julins 17. » gével Lalálkozunk. Egész jól érzik ma gukat, de legjobban tüntetnek vidámságukkal azok a .szalmák*, akiknek felesége mégis csak talált valahol egy szobát valamelyik kisebb vagy nagyobb fürdőhelyen... Beszélgettünk két szalma-férjjel is, mindkettőnél éppen előző napon volt a «sárkánycresztés«. Nem messze mentek az asszonyok, csak a közeli és egyre kedveltebbé váló Palicsra. A férjek olyan tüntetően vidámak voltak, hogy szent meggyőződésünk: a legközelebbi vasárnap felhasználják az alkalmat és kirándulnak Palicsra. .< Legjobb barátnőmnek, egy tizedik éve férjnél levő asszonykának másféle nyaralási gondjai akadtak. A szakácsnője elment aratni... Ez ugyanis a1 legújabb divat, a szakácsnő vagy .szobalány szépen előáll azzal, hogy most megkereshetné a télire való gabonát családja számára, no meg az összes fivérei katonai szolgálatot teljesítenek és hol van az a kőszívű asszony, aki az aratási szabadságot meg nem adná? Igy járt barátnőm is, két hete arat a szakácsnője — rossz nyelvet szerint már sehol a határban nincs levágatlan buza — és kénytelen maga főzni.., — Az elmúlt tiz év alatl sohasem főztem. De gondoltam, nem is olyan nagy dolog az egész! Hozzáfogtam é? első nap zöldbablevest csináltam: főzelék lelt belőle. Másnap tökkáposztát főztem, ebből — püréleves lett... De azért buzgón folytatom, mert gyakorlat teszi a mestert... A férjem szorgalmasan jár a vendégtóbe ebédelni., magam pedig lefogytam vagy hat ki lót.., Hát ez is a nyár örömei közé tartozik. Csányi Piroska, Mm furtfáík niGcp ti városi lefűzem kSzgyiiléséf s aláirják a szerződést (A Délmagyarország munkatársától) A felszámolás alatt álló Központi Tejcsarnok részvénytársaság közgyűlését pénteken délelőttre hívták össze. A közgyűlés összehívása összefüggésben van a városi tejüzem felállításával, amennyiben, mint ismeretes, a város az OMTKtól a részvénytársasági keretet vásárolta meg s az üzem továbbra is mint részvénytársaság fog működni. Az OMTK birtokában viszont még a Központi Tejcsarnok részvénytársaság részvényei voltak s igy a város ezeket a részvényeket vásárolja meg 300.000 pengőért, aminek a felét 150.000 pengős államsegéllyel fedezik. A szerdán megtartott törvényhatósági közgyűlés határozatképpen a részvénytársaság elnökségi és tisztikari helyeit a város főtisztviselői s a törvényhatósági bizottság néhány tagja tölti majd be s ezekben az ügyekben a részvénytársaság keretén belül is közgyűlési határozatra van szükség. Tekintettel azonban arra, hogy, mint azt már jelentette a Délmagyarország, a szerződés aláírása is néhány napos késedelmet szenvedett s csak ma érkenek Szegedre az OMTK közporti vezetőségének megbízottai, hogy perfektuálják a szerződést és részt vegyenek a közgyűlésen, a pénteki közgyűlést mára halasztották el s igy ma keriil sor az uj részvénytársaság megalakulására s az | OMTK-val kötött szerződés aláírására. Á vállalat f ""mbehelyezésSneY előkészületei a befejezéshez közelednek. Jelenleg a külterületi szervezés folyik a tejgyüjtő központok felállítására, illetőleg a meglevő éa már régebb idő óta működő gyűjtőhelyek átvételére. Megkezdték a tejüzem belső berendezésének átalakítási, kijavítási és tatarozási munkáit is s valószínűnek tartják, hogy a hó vége felé már megkezdheti működését a városi tejüzem. A tej forgalombahozatalának rendszerére most dolgozzák ki a terveket 9 értesülésünk szerint a tejjegyeket augusztus 1-től kezdve rendszeresitik, még pedig annak figyelembevételével, hogy elsősorban a gyermekek, másodsorban azok kaphassanak a vállalattól tejet, akiknek erre egészségi okokból szükségük van. A rendszer kidolgozásánál végül figyelemmel lesznek arra. hogy az úgynevezett szabad tejet tovább" ra is behozhassák a termelők a városba s eljuttathassák azt a fogyasztókhoz. Ezzel kapcsolatban a közellátási hivatal kellő időben részletesen tájékoztatja majd a lakosságot. Ülés tart a 42«es bízottság) Budapest, julius 16. A 42 tagu országos bizottság 1943 julius 21-éa, szerdán délelőtt 11 órakor a képviselőház miniszterelnöki tanácstermében'' ülést tart, (MTU