Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-14 / 156. szám

Csütörtöktől számlailletéket fizetnek a vendégek A szagadi vandáglóipsri szakosztály azt kér, hoqy a futóvandágak fogyasztása na assék illeték alá és a kocsmákra is tarjasszék ki az illetékfizetést — Tárgyalások Szagodén az uj illetékrendszer bevezetéséről (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtöktől nj rendszer lép életbe a vendéglátóüzemekben. Egy legutóbb megjelent rendelet szerint azokban a szállodákban, kávéházakban és vendéglőkben, ahol szeszes italt méirnek ki, mindennemű fogyasztás illeték alá esik. Ezeken a helyeken számiállapot tartoznak kitölteni és megfelelő illeték összegét okmánybélyeggel kell leróni. A szegedi vendéglátóüzemek már kedden előkészületeket tettek az nj rendszer bevezetésére. A vendéglőiben szakosztályt értekezletre hivták Seern és tárgyalták meg az nj rendswr következtében előálló helyzetet A tanácskozás eredményeképpen átmenetileg cégbélyegzővel ellátott számlát fognák, mától kezdve a vendéglősök kállitani a vendégeiknek mindennemű fogyasztás után. Ha a vendég 5 pengőnél kevesebb értékűt fogyaszt, a* illeték ekkor 10 fillért tesz ki; 5-10 pengőig 30 fillér az illeték. 10 pengőiéi 20 pengőig 50 fillér, 20 pengőtől 50 pengőig 2 pengő, 50 penegőnél nagyobb ősszegnél minden megkezdett 50 pengőnél 5 pengő az illeték. Fsaerlnt már 51 pengős fogyasztásnál 10 pengő a számlalap illetéke. Az illetéket a vendéglős köteles a vendégtől a fizetés alkalmával szintén beszedni. Az illeték összegét okmánybélyegben köteles a vendéglős a számlálólapra ráragasztani és lyukasztással megsemmsitve v vendégnek átadni. Az illeték lerovásáért a rendelet ugy a vendégiátéüzem tulajdonosát, mint a pénz beszedésére jogositott megbízottját egyetemlegesen teszi felelőssé, de egyúttal felelős az illeték lerovásáért maga a vendég is. A rendelet szerint kihágást követ el az a vendég, aki a számlálólapot bélyeg nélkül elfogadja. Nemcsak a vendéglátóüzemek helyiségeiben fogyasztott ételek és italok illetékkötelesek, hanem az utcán át kiszolgáltatott ételekért és italokért fizetett összegek is. Az illetéket a vendéglői söntésekben, az ugynevesett álló (futó) vendégek fogyasztása ntán is le kell róni. Tehát az ilyen futóvendégnek is számlát kell majd adni és azon az illetéket szabályszerűen, bélyeggel kell beszedni. Az illetéket csupán a számlaösszeg után szabad felszámítani. a fényűzési és forgalmiadó, valamint a kiszolgálási dij nem esik ífTeték síd. A szegedi vendéglősök a számlailletékekre vonatkozó rendelkezést megnyugvással fogadták, csupán attól tartanak bogy első időkben bizonyos fennakadást okoz majd a számálólapok kiállítása. Előzőleg ugyanis külön 6zámlálóoédulán kell összeadni a fogyasztást és csak ezután vezethetik rá az illeték alá eső összegeket a hivatalos számolólapra. Kifogásolják a szegedi vendéglősök, hogy a futóvendégek fogyasztása is Illeték alá esik. — Gyakran előfordul, bogy a aöQttohe olyan vendégek jönnék be, skik egy pohár szódát fogyasztanak — mondotta a vendéelősipari szakosztály egyik vezető tagja. — Most már a fillér értékű fogyasztás után a vendégnek 10 fillér illetéket kell majd lerónia és ezenfelül nekünk külön bélyeges számlálólapbt, is ki kell majd állítanunk a 6 filléres fogyasztás után. A vasúti restik nagyrésze vendéglői joggal rendelkezik és ugyancsak kötelesek az illetéket behajtani vendégeiktől. Ennek a lebonyolítását pedig nehezen tudják elképzelni. A restiket ugyanis egy-egy vonatinditás előtt valósággal megszokták rohanni a futóvendégek, mindenki siet és a vendéglős képtelen lest a fogyasztók mindegyikének bélyeges számlát kiállítani, még a legkisebb fogyasztást sem kivéve. Éppen erre való tekintettel is, azt a kívánságot terjesztjük elő a szegedi pénzűffffIgazgatóságnáJ, hasson oda, hogy az állóvendégek fogyasztását, az úgynevezett söntésekben, mentesítsék a számlailleték alól. Panaszkodnak a vendéglősök amiatt is, hogy a kocsmákra nem vonatkozik a számlálólapos illetéklerovás. — Nem irigyeljük ezért a koesmárosokat — mondják a vendéglősök —, de megengedhetetlen konkurreneiát idézhet elő ez a körülmény. A város egy forgalmas pontján, egymás szomszédságában, hárem vendéglő működik. Nem meszseire a vendéglőktől kocsma van és most majd a rendeletből kifolyóan a koCsma illetéktelen előnyhöz jut, mert az italfogyasztó vendégek nagyrésze hihetőleg odamegy, ahol ugyanazért a kiszolgálásért kevesebbet kell fizetnie. A szegedi vendéglősök egyelőre még a várakozás álláspontján vlnnak, a következő napok majd megmutatják, a vendéglősök és a vendégek hogyan fogadják az nj rendszert; a vendéglői számlailletéket ÖBLMAÜYAKURSZAÖ SZERDA 1943. julius 14 nyek száma. A tiz kerületben teh»t 10.000 kémény állandó tisztitásóról gondoskodnak a kéményseprők. Évekkel ezelőtt szaporították Szegeden a kéményseprő kerületeket és nemrég s szó volt arról, hogy még két njabb kerületet állítanak fel. erre azonban ngylátszik most már nem kerül sor. A kémények a tisztitaa szempontjából ugy vannak elosztva, hogy általában 3300 kémény a városból, 700 kémény pedig a tanyákról jut egy-egy kerületnek. A 40.000 kémény egyhavi tisztítási dija — az alapdijemelés ntán — mintegy 9.20P pengő. A kéményseprés egy régebbi miniszteri rendelet kötelezően irja elő, azonban ezt a költséget a háztulajdonosok viselik, a kéményseprési dij nem hárítható át a lakásbérlőkre. Anlal István miniszter a mogqarsdg elsőbbségi fogérői Mátamarossziget, julins 13- Anlal István nemzetvédelmi propagandaügyi miniszter Máramarosszisreten résztvett a megyei társadalmi egyesületek együttműködésének alakuló ülésén, amelyen beszédet is mondott. Ezután Viskre rneut a miniszter, ahol résztvett a hősi emlékmű felavatásán, majd Téesőn átvette a két hősi magyar koronaváros díszpolgári oklevelét. Antal miniszter beszédben köszönte meg a díszpolgári oklevelet. Hangsúlyozta, hegy érzése szerint ezt nem az ő személyének szól, hanem annak a közéleti irányzatnak és vonalvezetésnek, amely Szegedről elindulva, negyedszázados munkásságával es küzdelmeivel eljutott a máramarosi magyarság felszabadításához is. Ennek a közéleti munkának elindulásától kezdve ő is egyik közkatonája. • Ezután a miniszter a máramarosi határszéli nép évszázados küzdelmeiről emlékezett, majd igy folytatta; — Ezt az országot ezer esztendőn keresztül a magyar nép ősi államalkotó ós nemzetfenntartó képességei vezették át a történelem viharos évszázadain ás ugyanezen képességek biztosították az összes később bejövő és most itt lakó más ajkú népek boldogulását is. Ne felejtsük el, hogy a magyarság ebben az oszágban sehol sem kisebbség, mert ahol magyar él, ott ez a magyar az államfenntartó nagy magyar többség reprezentánsa és a magyarságot illeti az elsőszülöttségi jog ebben az országban. Kivánat'S, hogy a magyarság a hagyományos magyar államvezetósi módon: megértéssel, szeretettel, békével, türelemmel és az idősebb testvér melf g érzésével közeledjék a vele együtt élő más nemzetiségű népek felé, de azzal a biztonságos öntudattal és szilárd nyugalommal is, amellyel uj évszázad küzdelmei és tapasztalatai ezt a magyarságot olyan bőven gazdagították. — Azt kívánom nemzetemnek — folytatta a miniszter — .legyen általános, legyen uralkodó és mélyen begyökerezett minden egyes magyarban és az ország minden sarkában az a hajthatatlan, szilárd és erős magyar lélek, amely máramarosi testvéreinket az elnyomás ideje alatt megtartotta hűséges magyarságában. 23 fllKrre emelfók Szegeden a hemenqsepresi difahaf Tiz Kéményseprő heruief, 40.000 kemena (A Délmagyarország munkatársától) A hivatalos lap legutóbbi számában megjelent az iparügyi miniszter rendelete, amely a kéményseprői dijakat újból szabályozza. A rendelet értelmében a kémény egyszeri tisztításának alapdija Budapesten 20 fillér, más törvónyatósági jogú városok területén 23 fillér, kis és nagyközségek területén pedig 30 fillérben vau megállapítva. Szegeden és a városhoz tartozó tanyavidéken ezentúl a kéményseprési dij 23 fillér, ezek a dijak már julius teri rendelet a kéményseprési ipatiban felszámitható egyéb dijakat is megfelelően felemeli. Az iparügyi miniszter egyúttal megállapította a kéményseprő iparban foglalkoztatott segédmunkások egyhavi javadalmazását is, amely 170 pengőtől 280 pengőig terjed. A miniszteri rendeletnek megfelelően a szegedi kéményseprőmesterek már a julins hónapra esedékes kéményseprési Ipari növények termesztése Budapest, julius 13. A kormány, már most kiadta az ipari növények 1943—44. gazdasági óv kötelező termeléséről szóló rendeletet. Az uj rendelet alig jelent változást a most érvényes hasontárgyn rendelettel szemben. A rendelet függeléke állapítja meg, hogy melyik járás (város) területén milyen ipari növényt kell termelni. A jövő évben is a lá katasztrális holdnál nagyobb szántóterülettel rendelkező gazdák kötelesek szántóterületük 7 százalékán ipari növényeket termelni. A' termelési kötelezettségbe beszámító növények azonosak az eddigiekkei Körük kibővül a LallemanttávaJ (fekete szezámmal és a gumi-pitypanggal (Esk-szaghyssal). A cukorrépára és dohányra vonatkozó rendelkezés szerint 500 katasztrális holdon felüli olyan birtokosok, akik eddig nem termesztettek cukorrépát, kötelesek ezután a megfelelő előfeltételek fennforgása eaetóu szántóföldjük 2 százalékán Cukorrépát termelni- A dohánytermelés torén pedig a rendelet csak az ezer katasztrális hold szántóföldön falüli birtokoskra nézve állapit rnes ujabb termelési kötelezettséget. A vetőmagellátás terén meghagyja az uj rendelet azt a bevált kedvezményt, bogy a szerződós alapjár termelő gazdák kölcsön, illetve kedvezményes áru vetőmagot kapnak. Azok a kedvezmények, amelyekhez az pari növények termelésénél a gazdák már hozzászoktak, igy a kölcsönvetőmag, műtrágya, termelési előleg, előtakarmány-juttatás is megilleti a gazdákat a jövő termelési évben. A termelési előleget azonban változatlan feltételek mellett háromszorosra, 50 pengőről katasztrális boldankint 150 pengőre emelte fel a kormány. Az nj rendelet egyéb rendelkezései azonosak a jelenleg érvényben levő 4780—1942. M. E. számú rendelet Rendelkezéseivel, kivéve azt, hogy az ipari növények termelése alól felmentés iránti kérvényeket legkésőbb december hó 31 napjáig kell előterjeszteni. (MTI) Tozto körútja Tokió, julius 13. Tazsó miniszterek sszírSSÖ*SSSRts szempontjából Szeged varosa 10 ke-ja Kémet TI jelenti — a nagy keietriiletre van elosztva és egy-egy ke-; ázsiai rend felépítése céljából a déli elsején életbe is léütek. A nvinL42^iHHp.then ee^vformán 4000 a kÁmé-1 területeken vé£Z6tt munkáról (MTSj