Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-13 / 133. szám

A pünkösdi királysági Minden népnél megtalálható va!*»ilyen fórínábaö a tavasz megünneplése. Ezek az ősi tavaszi ünr.épék aa európai népek megkere-ztelkedésével leginkább pünködhöz tápadtak- Tálán legjöllegaetesf bh a pünkösdi király és királyné választaná, akik á tavasz eljövetelét, a termést, szaporodást akarják titokzatos szertartásokkal biztosítani. A pünkösdi királyságról Való elSÜ hazai főijegyzések Geleji Katona Istvántól származnak (1647), aki ezekről * „fáteángos, pünkősti királyoktól" elmondja, hogy „királyi rühában öltöátettetvén, egy falkáig magokat királyok gyanánt viselik, Valamely királynak históriáját és Zá ága viseletét tüntetik, tettetik. Bőt a nézőktől is mind áünak ábrázoltatnák lennie, de ez esak addig tart, míg a kóiüédiá elvégződik, mely meglévén, mindjárt levonnák a királyi ékességét rólok és á magok .Viselt robajokra szornleak." A XVIIL századból Jánosi és Télfmn (Öömöf) magyar fáinkról tadjnk. hegy pünkösdi királyt szokták választani, aki rövid Ideig Volt ugyan á hatalom birtokában, de arakodáaa alatt legfőbb birói hatalmát gyakorolta a falnban és királynak címezték. A XVIII. századból is Vannak szórványos, de jelentéktelen följegyzéseink. A pünkösdi királyságért DwdnMl a legények lóversenyben vetélkedtek. Csaprég városában a versenynek az vólt a föltétéle, hogy minden legény a tulajdon lován nyereg és kengyel nélkül egymásután háromszor futott és kifeszített kötélakadályokat ngrott át A győztesnek, ázaz a pünkösdi királynak tilosba tévedt lovát jószágát büntetés nem érte. Ha kocsmába tért kornnAformára font virágkoszorút kapott a lányoktól és azt a mulatság alatt a fején hordtá. Engedelme nélkül táneot nert rendezhettek. Más helyeken még az ls a kiváltságai közé tartozott, bogy minden lakodalomra, mulatságra hivatalos volt a község rovására minden kocsmában ingyen ihatott jószágát ingyen őrizték, büntetést nem szabhattak rá. Megemlíthetjük itt hogy a pünkösdi királyságért tartott lóversenynek színes, költői leirása öl vasható Jókai Mórnak Egy magyar nábob című regényében. Uffoesában az obsitos katonák közül választották a pünkösdi ki tflyt aki álarcot 'éjén papírkoronát oldalán kardot kezében fokost mellén mindenféle érdemeket szokott viselni és szedett-vedett tarka ruhába öltözni. Egyébként rozzant gébére szokták ültetni. Kíséretei a Palatínus, egyéb főméltóságok, udvar nép. szintén álarcban és tarka viseletben rajzottak körülötte. A falán átvonuló menetet minden felől meg 6zokták dobálni; repült a sok törött tál, rossz edény, Hamuval telt fazék a király felé- A furcsa ünnepséget. amely bizonyára már esak töredéke egy teljesebb, az európai emberiség prffflfftv korszakába vitw szanyúló kultusznak, mulatság fejezte be. A pünkösdi király volt a bálgazda a szokott kiváltságokkal. Uralkodása azonban itt csak egy napig tartott A pünkösdi királyság egyébként nemcsak nálunk divatozott sokféle változatban él egész mostanáig a németek között is, de más európai népeknél (lengyelek* szlovákok, csehek, oroszok, franciák stb.) is megtalálható. A pünkösdi királyné alakja köré ta padt a pünkösdölés, amelyben átcsillannak ugyan az ősi tavaszünneplő, természetvarázsló képzetek, egészében azonhan már keresztény szellemű. A pünkösdölés legrégibb fönnmaradt szövegét Dugonics András jegyezte föl, éppen Szegeden, ahol régebben eladó lányok, ma már csak tápal kislányok járnak pünkösdül ni. Ruhájuk fehér, fejükön rózsakoszorú. A királyné fehér fátyollal van leborítva és másik két kislány kezénél fogva vezeti. Néhány régi följegyzésből arra következtethetünk. hogy a pünkösdi király és királyné valamikor jelképes roennycgzőt is kötött egymással. SZÖOEDI BATANT f> E ffmtfit y ah(fwrs'7. a n M VASAftNAT, 1943 junius 13. ' Tavasszal van az ideje a tzokátos tisztit* kurdnak. A Darmol hashajtót milliók használják azért, mert hatása kltdnó Használata után az ember mintha ujjá szQletnt. \axEBa telepes és hálózati rádiók, elemek és izzók, kerékpáron kaphatók. Nagy kerékpár- és rádiójavitó-mühely. Koráéi Testvérek villamossági- és müszerészvállalata Szened, Petőfi Sándor-sugárut 69. — Telefon: 39—0?. Hét alias sxcunái Uatandia a IV.Ib-Un... Hletpik a legkedvesebb csettfreiifuszö — Kisdiákok esett az ékes szatrtúAakkal (A Délmagyarország munkatársától) A belvárosi fiu népiskola apró diákjai között nagy az izgalom: vizsga előtt állanak. A 111 h.-ben éppen Kiagyar óra van és fogalmazni tanulnak a nyolcesztendős emberkék. Belép az osztályba Botond Lajos, az iskola érdemes igazgatója, aki ellenőrzi a tanitás menetét. Egyszerre éles berregéssel megszólal az iskola csengője, vége az órának. A Ill/b.-re ezaíkalommal a csengctyüjelzés nem vonatkozik, tovább folyik a tanítás. Botond igazgató a csengetéssel kapcsolatban ad fel kérdéseket a parányi nebulóknak: — Gyerekek, reggeltől estig soksok csengetést hallotok. Gondolkozzatok. hol, mikor szólal meg a csengő? A gyermekek találgatják, egymásután jönnek a válaszok. — Korán reggel megszólal a harangszó, — mondja az egyik kisdiák — Csengetnek az előszobában, hozzák a tejet. Megszólal a telefon. Iskalábamenef: csenget a kerékpáros, a villamos. Csengetnek az iskolában, kezdődik a tanitás! — Nagyon jól van. S mikor csengetnek még? — kérdi az igazgató bácsi. — 9 órakor, 10-kor, 11, 12, í órakor. — Helyik csengetés tetszik" nektek a legjobban? — A tízórai, mert akkor uzsonnázunk. Sokan korrigálni próbálnak: — Az 1 órás csengetés a legkedvesebb, mért akkor hazamegyünk... — Nagyon helyes. Hát délután hol szólal meg a Csepgetyü? — kérdez tovább az igazgató. — A hajóállomáson: Indul a hajó; csengetnek a moziban, a színházban. Este pedig a temetőben megszólal a lélekharang. — Gyerekek! Mint hallottátok, sok helyen szól a csengő és mindig figyülmeaHet bennünket valamire a csengetvú szava. Szeretném, ha minden kisfiú gondolatban elmenne olyan helyre, ahol valamilyen esemény kezdődik, megszólal a csengő s megírná, amit ott lát, vagy ami vele történik. Az igazgató egyetlen szót ir a táblára: Csengetnek... — Mindenki erről Írjon dolgozatot; azt irja meg, ami éppen eszébe jut a csengetésről, — hangzik az igazgatói utasítás. Félóra Van kitűzve a fogalmazvány elkészítésére. De a 30 perc még el sem telt, máris jelentkeznek a tanítói pulpitus előtt az első fecskék, az első kész fogalmazványokkal. Amiko% tnctyszótal a CStftQÖ ... Lássuk csak mit ir'ák a harmadik b-osztály kisdiákjai a csengetésről. Acs Attila ez* irta: •Csengetnek! Épp most a temetőbe megyek, mert ott van éltemetve édesapám. A temetőben van a kisharang, ez a lélekharang, amely akkor szólal meg, ha agy lélek eltávozik hosszú utfa. Amikor az én édesapámat temetlék, akkor is az a kisharang szólt. Én azért mentém el a temetőbe, hogy édesapukám sírjánál imádkozzam. Akárhányszor elmegyek' a temetőbe, vagy a templomba, bár, ha nem Is szól akkor valamelyik harang, mégis arra gondolok, hogy amikor édesapukámat temetlék, megszólalt a templom harangja és a temető lélekharangja is®. Rosztóezy Zoltán az iskolai csengőre gondol, amikor dolgozatot ir: 'Csengetnek! Vége a tizpercnek, bejön a tanitó bácsi Lassan, nagyon lassan telik az óra. Az óra végén már unatkozom. Tízpereben megint a folyosóra megyünk ki. De a következő óra is elmúlik. Most ujbót csengetnek, de jó is ezt hallani, mert hazamegyünk®. Orley Szabolcs sokféle csengetést ismer: 'Otthon vagyok. Reggel van:csenget az óra egynegyed ő-af. Alig kelek fel, csenget a házmester, jön a szemétért. Nemsokára megint csengetnek, jön a tejes. Megyek az utcán, csenget a villamos. Átmegyek az utkereszteződései\ rámcsenget egy biciklista. Tiz órakor harangoznak, szép busán szól a harangszó®. Itju Hecker Henrik Károly a villamosok csilingelésével nincs ugylát«zik kibékülve: »Az utcán csenget a villamos Én a villamoson utazok és ha valaki a villamos útjába kerül, csenget a vezető. Sokan kerülnek a villamos útjába, mert mindig csengetnek a villamosok. Ha a Végállomáson leszállunk, csöngetés hallatszik,, csöngetés, csöngetés. Mindig csöngetés. Itt ir Jön egy villamos, ott is jön egy és csönget®. Ladomérszky László hálás lehet a téves telefonkapcsolásért, mert ez adott neki témát az iskolai dolgozatához Ezt irta meg: 'Otthon vagyok, csengetnek többször is. Anyuka nyit ajtót. Délután van, megint csengetnek. Este lefekszünk. De reggel 6 órakor felcsenget bennünket a telefon. Apuka kiugrik az ágyból és fölveszi a kagylót. Halló-haÜó! Tévedés volt, más számot! tárcsázott tévedésből az illető, a ml számunkat, a másik helyett. Még jó, hogy a mi számunkat, a 20-54-et tárcsázta le, mert különben nem ébredt volna fel Apuka és elkésett volna * templomból s lett volna mise gör.l kath. plébános nélkül®. Merényi Kálmán vallásos, jó fin lehet, amikor dolgozatot ir, a templomba szállnak gondolatai. 'Csengetnek! Reggel elmegyek * templomba minlstr&lní. Először fel-; Óltözök ministráns ruhába, azután fogom a mise könyvet és csengetek, hogy megszólaljon az orgona. Azután még sokat kell esengethi, jelezni n mise főrészeit. A mise után még egyet csengetek, mert látom, hogv még nagyon sokan szeretnének áldozni. Én " azért szeretek mlnistrálni, mert a jó Istent szolgálom ezzel is®. Most újból csengetés hallatszik, es már visszavonhatatlanul n magyar óra végét jelzi a harmadik b.-ban. A két csacsi: Howtül és a Csöki esett A IV-ik b.-ben is magyar óra van, dolgozatot Írnak itt >«* akár a harmadikosok. De Itt már nehezebb a tétel: rajzokról kell megcsinálni a fogalmazványt. Barabás Jenő tanító őt színes rajzot vesz elő. Az első rajzon egy falusi környezet látható, hosszan kígyózó nttal. A második képen már feltűnik az ut végén két nagytó 15 csacsi. A harmadikon egészen közelérnek a szamarak és látni, hogy őszsze vannak kötve. A negyedik képen a két csacsi elérkezett két boglyához, jobbra ls, balra ls volt egy-egy szénaboglya. Az egyik csacsi az I CSODÁK BIRODALMA 3 órás ragyogó revü. RENDKÍVÜLI jelentesü Jön! TIHANYI MESTER Jön! a bűvészek és varázslók koronázatlan királya és revü társulatának vendégjátéka a Városi Színházban f. hé (7. csütörtöktől kezdve. PAZAR KIÁLLÍTÁS Óriási felszerelés.