Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-12 / 132. szám

OWI'MAÓYAROHS7A G SZOMBAT. 1943 junius 12. IDŐSZERŰ FÖLDRAJZ Martinique, az Antillák legjobb kikötője A Karibi tengernek az Atlanti óbeán felé feltért szájában egész sor kisebb-nagyobb sziget alkotja a fogazatot Ezek közé tartozik Martinique szigete is, az egykori francia gyarmatbirodalom utolsó maradványa, melyre most az amerikai étvágy szintén szemet vetett A majdnem teljesen angol birtokban levő szigetkoszorúból csak Martinique, Gaudeloupe és Maria Galante lartozik jog szerint Franciaországhoz. Egyébként ez a három sziget már három ízben volt angol megszállás alatt: 1762-től 1763-ig as északaroerkiai angol-francia háború idején, 1739-tól 1801-ig, majd 1804-től 1811-ig a napoleonl háborúk korában, ezektől a megszakításoktól el tekintve azonban 1635-től kezdve mindig a franciák kezében volt Arra, hogy egy tengerjáró, vagy tftngeri hatalomra törekvő népre 5ppen Martinqiie szigete különösen csábítóan hasson, minden ok megvan, mert főkikötöje, Fort de Fronté, as Antillák legjobb kikötője minden kedvesőtlen időjárási helyzettől tökéletesen védve, a kikötői öböl szorosan a nyugati parthoz sí rnnl és olyan mélyen benyúlik, hogy szigetet majdnem két résare osztja. A nagyobb északi részen fekszik az 1350 méter magas Mont Pelée, Martinique legmagasabb begye, melynek nevét a történelem egyik legnagyobb tfizhányókat.nsztrófája tette az egész világon ismertté. Az Antillák vulkánjait már mint teljesen kialudt tűzhányót tekintették, r,mikor 1902 áprilisában először jelentkeztek a szigeten földrengésszerű jelenségek. Azonban ezeknek sem tulajdonítottak nagyobb jelen tőséget, úgy, hogy a május 8-án be következett félelmetes katasztrófa ° lakosságot teljesen váratlanul érte Si Pierre városa 28.000 lakosával úgyszólván pillanatok alatt elpusztult Ennek az első katasztrófának és a következő év márciusában több hónapos időközönkiut megismétlődő újabb kitöréseknek összesen 40.000 ember esett áldozatul. Az addig igen sűrűn lakott sziget népességszáma a katasztrófa nyomán- 207 ezerről erősen lecsökkent és csak 1905-ben emelkedett ismét, 182.000-re, 1912-ben 194.000-re, majd 1932-ben a régi népességszámot ismét elérve, 244.000-re. Az 1939. évi statisztika 255.000 főiCfi lakosságot mutatott kiEzzel a népességszámmal lés 987 uégyzetkilóméfcernyi területével Martinique az Antillák második legnagyobb és egyúttal legnagyobb népsűrűségű szigete (négyzetkilométeren kin 249.). Ez a rendkívül kedvező tropikus óceáni klima (25.8 fokos évi átlagos hőmérséklet, jelentéktelen ingadozásokkal), a hason* lóképpen előnyös közlekedési helyzet, főképpen pedig a termékeny vulkanikus talaj következménye. A lakosságnak ennek ellenére legnagyobbrészt négerekből és négerkeverékekbol áll, akik mellett még mintegy 13.000 indiai és kínai él. pjíg a nagybirtokosok áa kereskedők osztályát alkotó fehérek _ száma csak SOOO körlff mozog. A'uóewftRhbsilg afclMav^qne ©sekélyebb mennyiségben egykori raLozolgareudszer következménye, mely csak 1848-bau meg. A sziget első gazdasági fellendülését az 1717-től kezdve létesített kávéültetvények hozták meg, száz év múlva azonban a tűkor vette át a vezetöszerepet. 1828-ban Martinique cukorkivitele mar elérte a 24.5 millió kilogramot, míg a kávékivitel egymillió kilogramra zsugorodott össze. A termelésnek a két világháború között bekövetkezett eltolódását a következő összeállítás szemlélteti: 1922-ben cukor 18.810 tonna, rum 5.600.000 gallon. 1927-ben c ukor 46.000 tonna, rum 1,704.000 gallon, banán 39.300 tonna. Ezenkívül kávét, kakaót ós dohányt is terpiel kivitelre. Gazdasági ós közlekedési Jelentőség ( mellett Martinique. az Antillák egyik legbájosabb szigete. A termékeny partvidékek mögött trópusi erdőségekkel borított hegyek sorakoznak. melyeknek mély szakadékokat vájó gyors hegyipatakok adnak vadregényes jelleget. A forró hónapokban a parvidéki klíma fehér ember számára nem egészséges ugyan, de a majdnem kivétel nélkül jó módot élvező fehérek ezt az időt rera is itt töltik, hanem az 500 méteren felüli erdőövezetben épített nyaralóikban és üdülő szanatórlq mokban. Iioiauelm! Ünnepi frizurájukat nálam csináltassák! A legkényesebb igényeket is kielégítem. Tartós ondolálás, bajfestés. szőkítés felelősséggel. Forduljanak hozzám bizalommal. CSISZÁR.NÉ KI 8PÉTER RÓZSI, Kossuth L-sugárut 85 szám (óvoda mellett). 135 Szabad pafyáia tódul a most Uittsíqixctt iftuaáty M^^hJUzt fíógyat* alakult ál a* életbe Upá ifíak $&tdólkedá*a te fclclfatéfétocelc ? — A statisztikai khd&vtk écdekee adatai (A Délmagyarorseág munkatársától) Péntek délelőtt megtartották az összes középiskolákban a miniszteri rendeletnek megfelelően leegyszerűsített tanévzáró ünnepségeket s ezzel az aktussal befejeződött a tanév. Ma kell beiratkozni a diákságnak a jövő tanévre s piros pünkösd napján végérvényesen beköszönt a nagyvahddó, A tanév megrövidítése maga ntán vonta az idén azt, bogy az élet küszöbén álló érettségizettek s az alsóbb osztályok tanulói egyszerre kapták meg bizonyítványukat s együtt léptek ki a bucsn napján az iskolából, kl a jövő sok reménnyel kecsegtető, de beláthatatlan utjaira, ki meg a nyárj vakációba. Ez a nnp tulajdonképpen a matnránsok uagy napja volt, nyolc esztendő után búcsúztak az egésí életüknek alapot rakó iskolától. Az életbe kilépő ifjak legnagyobb problémája a „szabadság" éa „függetlenség" élménye mellett kétségtelenül a pályaválasztás kérdése• Oyan időkben serdültek fel a középiskolás diákkorból s léptek be érett fejjel a jövőért dolgozó férfiak sorába, amikor a jövő kérdése <ú egyes embereken keresztül is egyetemes nemzeti probléma, ÜnnePERZSASZŐNYEGET használt állapotban magas áron ruiik. VARGA-szönyegház Kárász-utca 12. alakult: mérnök, vegyész, építése 10, orvos 1, állatorvos 1, katoug 2, tanár 6, jogász, közgazdász 4, tisztviselő 3, lelkész 1, zeneművész 1, bankszakma l, kereskedelem 1. Feltűnő, hogy az orvosi pálya mennyire nem kecsegtető, de jogása is alig akad. Az életbe kilépő nj generáció azonban nem ringatja ma* fiát a nyugodalmas köztisztviselői pálya kizárólag boldogítónak vélt álomképeiben sem, hanem túlnyomórészt a szabad pályák küzdelmes, de karrierlehetőségeket hindié útját választja s ezeken a pályákoui kívánja szolgálni egy életen át wu ját boldogulását, családja Ós nemzete jövőjét szebbmenőeu elhanyagolta a gyakorlati pályák választását. Ma már ez az állapot a múlté. As ifjút, aki az életbelép, már a középiskola padjaiban át meg átjárja a megváltozott élet, a megváltozott kötelességek, az egyéni és köztudat parancsa, de gondoskodás törtéut intézményesen arról is, hogy ettől függetlenül se legyen magára hagyatva a pályaválasztásának sorsdöntő éráiban. A középiskolákban rendszeresített pályaválasztási tanácsadó oktatás nagy hasznára van az ifjúságnak, mint azt az eredmény is mutatja. A Központi Statisztikai Hivatal minden esztendőben megküldi minden olyan középIskolának, ahol érettségi vizsgálatokat tesznek, az érettségizők állal kiállítandó statisztikai lapokat amelyeknek tizedik kórdőporitjábau arra a kérdésre kell felelni, hogy az illető ifjú milyen pályára kíván lépnit A feleletek rendkívül szemléltető képet adnak arról, hogy milyen nagy mértékben átalakult az életbelépő ifjúság gondolatvilága, megfontoltsága As jövőbelátása Átnéztük egyik szegedi gimnáziumban kiállított statisztikai lapokat. A pályát választó ifjak legnagyobbrésze gyakorlati szabad páA MAI NAP Fóaserkesztője: pi szónoklatok gyakran hangozta- hiúra, készül. Az érettségit tett hartott szóvirága, hogy a nemzet jó'-| inincnégy ifjú pályaválasztása igy vője olyan lesz, amilyen ifjusáaá- ^ vak felkészültsége és lelki tartalma. Az életbe kilépő érett ifjúnak pályát kell választani s el kell döntenie, hogy a munka melyik frontján kívánja szolgálni saját jobb jövőjét. családját és nemzetét. Valamikor régen, amikor a pályaválasztás kérdése nem tornyosodott a fontosságnak mai magaslataira, as ifjú szinte magára volt hagyatva. Egymaga, vagy családi kör, oetleg barátok társaságában döntötte el, hogy melyik pályát választja élethivatásnak t a döntés leginkább a kényelmes, nyugodt megélhetést igérő. lehetőleg közhivatali pályáknak kedveseit. érettségizett ifjúság valósággal tódult e#ekw « páJyákra • a MAGYAR NYILVÁNOSSÁG „A KISGAZDAPART ÉS DISZ' SZIDENSEI" elmen írja a Magyar Nemzet as alábbi cikket: Á kisgazdapárti tömegeket foglal" koztatja a hír, mely a párt aktivitásának újabb jele, hogj a nagyválasztmányi ülés határozata szerint fel fogják azólitani a párt kilépett képviselőit, Klein Antali és Váczy Józsefet, hogy adják vissza lajstromoe mandátumokat a pártnak. Kiss Gergely vésztői' kisgazda úgy indokolta indítványát a nagyválasztmányi ülésen, hogy Klein Antal nem egyéni kerületben szerezte mandátumát, mert hiszen a bonyhádi kerületben a Volksbnnd képviselőivel szemben megbukott, hanem a tolnamegyei magyar kisgazdapárti tömegek szavazataival jutott mandátumhoz. A lista nem Klein Antal listája volt, hanem a független kisgazdapárté. Ugyanez áll Váczy Józsefre, miként rdrtay| Tivadar, nHgyválasztraányi tag megindokolta. Politikai körökbeal figyelik, hogy mi less a disszidens képviselők válasza a felsőé* lításraKlein Antal tudvalevően akkor lépett ki a kisgazdapártból, mikor a párt képviselői BajcsyZsilinszky Endre, Szentivdnyi Lajos és Vásáry István nem szavazták meg Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez törté" nő csatlakozását Váczy József pedig későbbi időben hagyta el a pártot Hegedűs Gyula Ffounkatársalr: Kunszery Gyula Lendvai István Parragi György Mintfe* este et» a laeot írére uisáqérusétél!