Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-11 / 131. szám
Bonn bolgár király kitölttette a magyar újságírókat szófia, junius 10. A magyar újságírók Stimenből szerdán reggel visszaérte ezjek m fővárosba. Szófiai tartózkodásuk utolsó napján raeglekin ették a várost, délben pedig Szerelimov meghatalmazott miniszter, sajtófőnéi, vendégei voltak. Az ebéd alkalmával Z i m m e r Ferene. a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője köszönetet mondott a magyar njságirócsoport nevében a bolgárok hatnapos szíves vendéglátásáért. A délután programjának kiemelkedő pontja az volt. hogv Borisz vár kihallgatáson fogadta vitéz Thuránszky Lászlót, a minisBterelnőkséfi Mitóosztály vezetőjét. Délután fél 5 ódakor Szerafimov sajtéfőnők átnyújtotta azokat a bolgár érdemrendeket, amelyekkel Borisz eár a magyar újságírókat kitüntette A Szent Alexandar-rend II. osztályát kapták vftéz Thuránszkv T.ászló ás Tftrs Tibor. A polgári érdemrend IT. osztálvát Kolosvárv-Borcsa Mihály. a Szent Alexandar-rend TII. osztályát Zilahi-Sebess Jenő és Zimmer Ferene. a polgári érdemrend TIT. osztályát Tóth László, gróf Dessewffy Gyula, G'oldsrhmied Győrgv. Ráttkav Kálmán és Zathnreezkv Gyula, a bolgár érdemrend IV osz'álvát Darvas Tános, Lövik Károlv, Szerelembegyl Ervin. Tolly Jenő é« Gond! Ferene. A magvar ujságirók vonata este 7 ára 50 perekor hagvfa el Szófiát. A bolgár sajtóiroda részéről Dlmilriev Andrei. a magvar ilgvek referense kísérte el őket a határig. A legkiválóbb budapesti pilóták mutatnak be műrepülést a vasárnapi repülőnapon (A Délmagyarország munkatársától) A nagyszabásúnak ígérkező pünkösdi repülőnap, amelyet a Délvidéki Sportrepülő Egyesület rendez a szegedi repülőtéren, igen gazdag progrumot bonyolit le. Délelőtt féj it) órakor kezdődik a modellversuuy, amelyen vitorlázó, guminiotoros és mechanikus motoros re pülógepek szerepelnek, fiz az első olyan modellverseny, Szegeden, a melyen több vármegye modellezői vesznek részt. Nagyban emeli a verseny, színvonalát a Magyar Aero •Szövetségnek az a rendelkezése, hogy a körzeti versenyeken, tehát a szegedi versenyen is, csak azok a versenyzők vehetnek részt, akiknek a gépei bizonyos teljesítményt értek el, vagyis egy percen felül repültek. Délután 5 órakor kezdődik a tulajdonképpeni repülőnap, amikor >s a délelőtti modellverseny győztes modellek röpitése vezeti be a vitorlázó és motoros repülőgépek mii repüléseit. A vitorlázó és a motoros repülést, illetve mürepiilést a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület és a BSzKRT Sportrepülő Egyesület repülői végeik. Bemutatásra kerül a Délvidéki Sportrepülő Egyesület sportrepülőinek részvéte lével a vitorlázó repülőoktatás és bizonyos fokokon, vagyis A. B és C vizsgával rendelkezők repülőkészsége ós tudása. A Délvidéki Sportrepülő Egyesület közli Szeged társadalmával, hogy a repülőnap műsorát bárki megtekintheti, belépődíj ninct. A repülés barátait és hiveit ezúton is meghivja a Délvidéki Sportrepülő Egyesület Az élet és a halál harca a háborús Európában (STUD) A háború folyamán nem csak a harctereken pusztulnak az emberek, hanem a hadviseiő országokban a születések számának csökkenése is állandóan gyengíti a nemcetek életerejét. Nemcsak a férfiak távolléte, hanem a nehéz háborús viszonyok is hozzájárulnak ahhoz, bogy egyre jobban csőkken a születések abszolút száma a hadviselő országokban. Az első világháború (olyurnán ez a Csókkenés minden hadviselőnél ijesztő méretekei öltött. A háború után agyán újból felugrott a születések száma az egész világon, de sohasem érte el azt az arányszámot, mint a háború elölt. Néhány adat világítja meg legjobban ennek a pusztításnak mértékét. Németország bon az első világháború előtt évente 28— oU születés esett ezer lakosra. Ez a szám a világháború első évében, 1914ben 2b.8-ra csökkent, a további években pedig 20.4, 15.2, 139 és végül 1918-ban 143-ra csökkent. Franciaországban már nem csökkenhetett ilyen mértékben a születéseknek 1000 lakosra kiszámított arányszáma, meri nem volt honnan lezuhannia Itt a megfelelő arányszámok 1914-ben és a kővetkező években a következők: 17.8, 11.6, 8.4, 10.4, 12A A háború után, 1920-ban a születések száma magasabb volt ugyan, mint a háború előtt, de aztán éppúgy lecsökkent, mint másutt. A belgiumi születés történet eljescn hasonló a franciához, a számok csak igen kevéssé térnek el egymástól. Olaszországban a születések számának csökkenése nem olyan nagy mértékű, mint Németországban volt. A báboru előtti 31.7-ről 18.1-re hanyatlott 1918-ban, ami az olasz születések számának mélypontja. Nálunk Magyarországon az évi születési arányszám 1913-ban 33.8 volt, a kővetkező években pedig 34.2, 23.6, 17.0, 15.5, 16.3. A háború és a forradalmak után Magyarország egy időre ujfa megközelíti a békebeli születési arányszámokat, éspedig 1919-ben 27.6, 1920ban 314 Az európai hadviselők közül Anglia érezte meg legkevésbé a háborút, nemcsak anyagilag, hanem a születési arányszámok csökkenésének szempontjából is. Az 1913 évi 24.1 arányszámmal szemben a mélypont 1918-ban 17.7, a kilengés tehát kisebb, mint bármely más hadviselő országé. A semleges európai országokban Is tapasztalható volt • születések arányszámának lassú csökkenése, de természetesen korántsem olyan mérték ben. mint a hadviselőknél. a A mostani második világháborúban lényegesen más képet találunk. Az összes hadviselő országok tanultak a múltból és az első világháborúban szerzett tapasztalatok alapján megfelelő intézkedésekkel igyekeztek elejét venni a nemzet pusztulásának. Mint hadigazdálkodási téren, ugy l't is Németország járt elől. Nemcsak az élelmiszereknek és közszükségleti cikkeknek idejekorán bevezetett adagolásával biztosi'ott a háborús körülményekhez mérten megfelelő életszinvonalat, hanem arról is gondoskodott, hogy a hadviselők családjai a lehetőséghez mérten megmaradjanak a háború előtti élet szinvonalakon. A harcoló katonák sokkal gyakrabban kaptak szabadságot, mint az elmúlt világháborúban a ilyen módon lehetővé vált a családi élet időközönként való normális folytatása. A születések birodalmi arányszáma a második világháború előtt sokkal alacsonyabb szintről indult el, mint az elsőben. 1930-ban 19.0 gyermek ssüle'ett Németországban 1000 lakosra számitva. Az első világháborús évben, 1939-ben a születések száma méz emelkedett Is. azaz 205 volt. A kővetkező években az arányszámok 20.4, 18.8, 132. Az utolsó szám annyi, mint 1916-ban volt, de még messze van az 1917. évi 139-től, ami akkor a legmélyebb pontot jelentette. A háború Franciaországot csak Igen rövid ideig érintette, a születések számának csökkenése mégis olt a legérzékenyebb. Elsősorban azért, mert már a kiindulási pont |s igen alacsony volt Franciaországban már békeidőben is kevesebb gyermek született, mint Németországban a háború negyedik évében Az 1988. évi arányszám 145. 1941-b«-n pedig 130. Ilyen módon. tekintvei hogy Franciaországban a halálozások száma aránylag magas, a népesedéri mérleg egyre növekvő hiánnyal zárul. A születési többlet helvét halálozási többletet látunk, amely az 1988. és 39. évi IB-ról 1940-ben 4.9-re emelkedik, maid némileg envhül. mégpedig 4 ezrelékre 1941-ben. Ha sz elmúlt háborúval hasonlítjuk össze a mostani háború születési aránvseámai. azt találtuk, hogy Franciaországban ma lényegesen magasabb a születések arányszáma, mint ahova ekkor zuhant le. Belgium megint hasonló sorsra futott, mint Franciaország Ott a szflie'ési aránvszám a zl938. évi 138-ról 1911-ben 12.1-re esett és a születési többlet halálozási többlétté alakult át, ha nwn Is olyan mértékben, mint Franciaországban. A halálozási többlet maximuma 1940-ben volt: — XT, de 1942-ben már csak — 1.7 ezrelék. A háború eanttal Hollandiát sem kímélte meg, de Hollandia most ts bámulatos életerőről tes2 tanulságot A születések arányszáma itt úgyszólván változatlan. 1938-ban 205, majd 20.6, 20.8. 203 és 1943-ben 20.9. Ez annál meglepőbb, mert az első világháborúban Hollandia ugyan semleges volt, de az arányszám a háború négy éve alatt mégis csökkent 28.2—218 ezrelékre. A születési arányszám változatlansága mellett a halálozást arányszám is alig változott. Ilyen módon Hollandiában a legnagyobb aszú letési többlet Európa országai között. És pedig 1938-ban 12.0, majd 12.0, 10.9. 10.3, 11.4. Norvégia, noha némileg eltérő számokkal, de ugyanazt a képet mutatja, mint Hollandia. A születések arányszáma apróbb ingadozásokkal 15.9 és 163 között mozog. Éppen ezért tehát a születési többlet is változatlan, noha lényegesen alacsonyabb, min' Hollandiában, azaz 5.4 változatlanul. Olaszországban a születések arányszáma 235-ről 203-re csökkent a második világháború alatt, ami a természetes szaporodásnak, illetve a születési többletnek 103-ről 6-l-re való csökkenését jelenti. Anglia és Wales szüle'ésl arányszáma előbb 15.1-ről 14.2-re csökken 1941-ig, tavaly azonban az arányszám magasabb, mint bármikor a 80-as évek folyamán. A közigazgatásilag külön kimutatott Skótország arányszáma viszont úgyszólván változatlanul 17.7 körül mozog. A halálozások száma azonban mind Angliában és Walesben, mint Skótországban emelkedik és ezért a ermészetes szaporodás 3.S-röl 13-ra esőkkent az előbbinél és 5.1-ről 3 4-re az utóbbinál A logmogoMbb sziilotési arányszámot Európában Romániában találjuk, 24.3-at, ax ifi felsorolt államok között azonban a legnagyobb szüle.ési arányszám Hollandiáé A legalacso oyabb születési arányszám 1941-ber. Belgiumban volt, I3.t. 4 lesirias*»abi' halálozás az Itt felsorolt országok közül Franciaországban volt, t7-4 európai vlszonyUlbas pedig Észtország vewp aSB-nwT ftemám* és gp*. nyolország előtt, ahol a halálozási aránvszám 191 l-ben egyaránt 18.4 A legalacsonyabb a halálozási arányszám csakúgy, mint békeidőben tz Hollandiában 9.3 A termésnetes saaporodás, amint már emlitet'ük Hollandiában a legnagyobb és Franciaországban a legkisebb, ott és Belgiumban. valamint Észtországban már halálozási többletről kel! beszélnünk. A kevés európai semleges országban nem tapasztalunk jelentősebb változásokat, sem a szüle'ések, sem a halálozások, sem a természetes saaporodás, illetve születési többlet arányszámainál. Markos György BELYEGEIT a legmagasabb áron veszem meg. BÉLYEUKKRE8KEDÉS, togadalmt templommal asamban. TeL: Az OIyo>6 irjq A bocsíilotos mogtolálá Igen tisztelt Szerkesztő url Rége* fúrja már valami az oldalamat, ueai tartogatom tovább, bál ha szolgálatot teszek vele és megértökre talajoki Naponta olvashatjuk becses lapjuk apróhirdetési rovatában, bogy valaki elveszett valamit s ezt a becsületet megtaláló figyelmébe a janija. Egyszer egy fél keztyü kallódik el s ige» helyesnek tartom, uogy a károsult aa újság utján keresi, mert helyette ujat Ugy sem tud ma venni. Gyakran találkozni élelmiszer jegyek u'an való kutatással, nem beszélve a sok minden másról. Ez rendjén is van, csak a károsultak számítását nCm értem, Arra kélik a becsületes megtalálói, hogy juttassa ej a megtalált tárgyat mondjuk a Ka ona-utca UW, vagy a Hóbiárt basa-utca ti. szám alá. Tegyük fel, hogy én vagyok a becsületes megtaláló, hát engedelmet, hogyan jövök hozzá, hogy kigyalogoljak a város vegére pusztán embersteretetböl? Alig tudom igy is elvégezni a napi dolgomat, pihenésre sem jut időm, mert a sorbanállás művészetében gyakorolom magam éa kedvenc íróim számára gyüj égetem azokat a kiszólásokat, amiket ilyenkor találnák ki türelmetlen, egyéni modora delnők, szinte pályázva a derűt jelentő babérra, akárcsak a rossz kórista, aki meghal bánatában, ha a primadonnán kivül nem veszik észre öt ha Ezért vág grimaszt a hát érben. Bocsássanak meg a jámbor kárvallottak, de nincs hozzá jussuk, bogy ew gem molesztáljanak azért, mivel becsületes vagyok. Keressék elveszett holmijukat a rendörségen, oda még beadom, ha belebotlok, de a Hóbiárt basa-utcába nem fogok elzarándokolni halálom ese'én sem. Engem ugyanis az alsóvárosi temetőbe szoklak temetni. Ne tessenek elfelejteni azt sem, bogy mikor kér valamit az ember, azt udvarias, észszerű formában leszi, nem pedig teheráttéellel. Énért ajánlom mindenkinek, gondolja meg jól, hogyan kér szívességet. Tisztelettel: Aláiráa. Szombat esfa, vasárnap délután és este. hétfőn délután és este a TÁBORI SZÍNHÁZ Jóhangu hölgyeket és arakat keres a színház a jövő évi operakórusba. Próbaéneklés kedden és szerdán délelőtt 10-12 óra kőzött a színpadon. Kotlát az énekesek hoensnak magukkal. Akik beválnak, V. hónapos szerződést kapnak.