Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-11 / 131. szám

Bonn bolgár király kitölt­tette a magyar újságírókat szófia, junius 10. A magyar újság­írók Stimenből szerdán reggel vissza­érte ezjek m fővárosba. Szófiai tartóz­kodásuk utolsó napján raeglekin ették a várost, délben pedig Szerelimov meghatalmazott miniszter, sajtófőnéi, vendégei voltak. Az ebéd alkalmával Z i m m e r Ferene. a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője köszönetet mon­dott a magyar njságirócsoport nevé­ben a bolgárok hatnapos szíves ven­déglátásáért. A délután programjának kiemelke­dő pontja az volt. hogv Borisz vár ki­hallgatáson fogadta vitéz Thuránszky Lászlót, a minisBterelnőkséfi Mitóosz­tály vezetőjét. Délután fél 5 ódakor Szerafimov sajtéfőnők átnyújtotta azokat a bol­gár érdemrendeket, amelyekkel Borisz eár a magyar újságírókat kitüntette A Szent Alexandar-rend II. osztá­lyát kapták vftéz Thuránszkv T.ászló ás Tftrs Tibor. A polgári érdemrend IT. osztálvát Kolosvárv-Borcsa Mi­hály. a Szent Alexandar-rend TII. osztályát Zilahi-Sebess Jenő és Zim­mer Ferene. a polgári érdemrend TIT. osztályát Tóth László, gróf Dessewffy Gyula, G'oldsrhmied Győrgv. Ráttkav Kálmán és Zathnreezkv Gyula, a bol­gár érdemrend IV osz'álvát Darvas Tános, Lövik Károlv, Szerelembegyl Ervin. Tolly Jenő é« Gond! Ferene. A magvar ujságirók vonata este 7 ára 50 perekor hagvfa el Szófiát. A bolgár sajtóiroda részéről Dlmilriev Andrei. a magvar ilgvek referense kí­sérte el őket a határig. A legkiválóbb budapesti pilóták mutatnak be műrepülést a vasárnapi repülőnapon (A Délmagyarország munkatársá­tól) A nagyszabásúnak ígérkező pünkösdi repülőnap, amelyet a Dél­vidéki Sportrepülő Egyesület ren­dez a szegedi repülőtéren, igen gaz­dag progrumot bonyolit le. Délelőtt féj it) órakor kezdődik a modell­versuuy, amelyen vitorlázó, gumi­niotoros és mechanikus motoros re pülógepek szerepelnek, fiz az első olyan modellverseny, Szegeden, a melyen több vármegye modellezői vesznek részt. Nagyban emeli a verseny, színvonalát a Magyar Aero •Szövetségnek az a rendelkezése, hogy a körzeti versenyeken, tehát a szegedi versenyen is, csak azok a versenyzők vehetnek részt, akiknek a gépei bizonyos teljesítményt ér­tek el, vagyis egy percen felül re­pültek. Délután 5 órakor kezdődik a tu­lajdonképpeni repülőnap, amikor >s a délelőtti modellverseny győz­tes modellek röpitése vezeti be a vitorlázó és motoros repülőgépek mii repüléseit. A vitorlázó és a mo­toros repülést, illetve mürepiilést a Műegyetemi Sportrepülő Egye­sület és a BSzKRT Sportrepülő Egyesület repülői végeik. Bemuta­tásra kerül a Délvidéki Sportrepülő Egyesület sportrepülőinek részvéte lével a vitorlázó repülőoktatás és bizonyos fokokon, vagyis A. B és C vizsgával rendelkezők repülő­készsége ós tudása. A Délvidéki Sportrepülő Egye­sület közli Szeged társadalmával, hogy a repülőnap műsorát bárki megtekintheti, belépődíj ninct. A repülés barátait és hiveit ezúton is meghivja a Délvidéki Sportrepülő Egyesület Az élet és a halál harca a háborús Európában (STUD) A háború folyamán nem csak a harctereken pusztulnak az em­berek, hanem a hadviseiő országok­ban a születések számának csökkené­se is állandóan gyengíti a nemcetek életerejét. Nemcsak a férfiak távollé­te, hanem a nehéz háborús viszonyok is hozzájárulnak ahhoz, bogy egyre jobban csőkken a születések abszolút száma a hadviselő országokban. Az első világháború (olyurnán ez a Csók­kenés minden hadviselőnél ijesztő mé­retekei öltött. A háború után agyán újból felugrott a születések száma az egész világon, de sohasem érte el azt az arányszámot, mint a háború elölt. Néhány adat világítja meg legjobban ennek a pusztításnak mértékét. Németország bon az első világháború előtt évente 28— oU születés esett ezer lakosra. Ez a szám a világháború első évében, 1914­ben 2b.8-ra csökkent, a további évek­ben pedig 20.4, 15.2, 139 és végül 1918-ban 143-ra csökkent. Francia­országban már nem csökkenhetett ilyen mértékben a születéseknek 1000 lakosra kiszámított arányszáma, meri nem volt honnan lezuhannia Itt a meg­felelő arányszámok 1914-ben és a kő­vetkező években a következők: 17.8, 11.6, 8.4, 10.4, 12A A háború után, 1920-ban a születések száma magasabb volt ugyan, mint a háború előtt, de aztán éppúgy lecsökkent, mint má­sutt. A belgiumi születés történet eljescn hasonló a franciához, a szá­mok csak igen kevéssé térnek el egy­mástól. Olaszországban a születések számának csökkenése nem olyan nagy mértékű, mint Németországban volt. A báboru előtti 31.7-ről 18.1-re ha­nyatlott 1918-ban, ami az olasz szüle­tések számának mélypontja. Nálunk Magyarországon az évi születési arányszám 1913-ban 33.8 volt, a kő­vetkező években pedig 34.2, 23.6, 17.0, 15.5, 16.3. A háború és a forradalmak után Magyarország egy időre ujfa megközelíti a békebeli születési arány­számokat, éspedig 1919-ben 27.6, 1920­ban 314 Az európai hadviselők kö­zül Anglia érezte meg legkevésbé a háborút, nemcsak anyagilag, hanem a születési arányszámok csökkenésének szempontjából is. Az 1913 évi 24.1 arányszámmal szemben a mélypont 1918-ban 17.7, a kilengés tehát kisebb, mint bármely más hadviselő országé. A semleges európai országokban Is tapasztalható volt • születések arány­számának lassú csökkenése, de ter­mészetesen korántsem olyan mérték ben. mint a hadviselőknél. a A mostani második világháborúban lényegesen más képet találunk. Az összes hadviselő országok tanultak a múltból és az első világháborúban szerzett tapasztalatok alapján meg­felelő intézkedésekkel igyekeztek ele­jét venni a nemzet pusztulásának. Mint hadigazdálkodási téren, ugy l't is Németország járt elől. Nemcsak az élelmiszereknek és közszükségleti cikkeknek idejekorán bevezetett ada­golásával biztosi'ott a háborús körül­ményekhez mérten megfelelő életszin­vonalat, hanem arról is gondoskodott, hogy a hadviselők családjai a lehető­séghez mérten megmaradjanak a há­ború előtti élet szinvonalakon. A harcoló katonák sokkal gyakrabban kaptak szabadságot, mint az elmúlt világháborúban a ilyen módon lehe­tővé vált a családi élet időközönként való normális folytatása. A születé­sek birodalmi arányszáma a második világháború előtt sokkal alacsonyabb szintről indult el, mint az elsőben. 1930-ban 19.0 gyermek ssüle'ett Né­metországban 1000 lakosra számitva. Az első világháborús évben, 1939-ben a születések száma méz emelkedett Is. azaz 205 volt. A kővetkező években az arányszámok 20.4, 18.8, 132. Az utolsó szám annyi, mint 1916-ban volt, de még messze van az 1917. évi 139-től, ami akkor a legmélyebb pon­tot jelentette. A háború Franciaországot csak Igen rövid ideig érintette, a szü­letések számának csökkenése mégis olt a legérzékenyebb. Elsősorban azért, mert már a kiindulási pont |s igen alacsony volt Franciaországban már békeidőben is kevesebb gyermek született, mint Németországban a há­ború negyedik évében Az 1988. évi arányszám 145. 1941-b«-n pedig 130. Ilyen módon. tekintvei hogy Francia­országban a halálozások száma arány­lag magas, a népesedéri mérleg egyre növekvő hiánnyal zárul. A születési többlet helvét halálozási többletet látunk, amely az 1988. és 39. évi IB-ról 1940-ben 4.9-re emelkedik, maid némileg envhül. mégpedig 4 ezrelékre 1941-ben. Ha sz elmúlt háborúval ha­sonlítjuk össze a mostani háború szü­letési aránvseámai. azt találtuk, hogy Franciaországban ma lényegesen ma­gasabb a születések arányszáma, mint ahova ekkor zuhant le. Belgium megint hasonló sorsra fu­tott, mint Franciaország Ott a szfl­ie'ési aránvszám a zl938. évi 138-ról 1911-ben 12.1-re esett és a születési többlet halálozási többlétté alakult át, ha nwn Is olyan mértékben, mint Franciaországban. A halálozási több­let maximuma 1940-ben volt: — XT, de 1942-ben már csak — 1.7 ezrelék. A háború eanttal Hollandiát sem kímélte meg, de Hollandia most ts bámulatos életerőről tes2 tanulságot A születések arányszáma itt úgyszól­ván változatlan. 1938-ban 205, majd 20.6, 20.8. 203 és 1943-ben 20.9. Ez annál meglepőbb, mert az első világ­háborúban Hollandia ugyan semleges volt, de az arányszám a háború négy éve alatt mégis csökkent 28.2—218 ezrelékre. A születési arányszám vál­tozatlansága mellett a halálozást arányszám is alig változott. Ilyen mó­don Hollandiában a legnagyobb aszú letési többlet Európa országai között. És pedig 1938-ban 12.0, majd 12.0, 10.9. 10.3, 11.4. Norvégia, noha némileg eltérő szá­mokkal, de ugyanazt a képet mutatja, mint Hollandia. A születések arány­száma apróbb ingadozásokkal 15.9 és 163 között mozog. Éppen ezért tehát a születési többlet is változatlan, no­ha lényegesen alacsonyabb, min' Hol­landiában, azaz 5.4 változatlanul. Olaszországban a születések arány­száma 235-ről 203-re csökkent a második világháború alatt, ami a ter­mészetes szaporodásnak, illetve a születési többletnek 103-ről 6-l-re való csökkenését jelenti. Anglia és Wales szüle'ésl arány­száma előbb 15.1-ről 14.2-re csökken 1941-ig, tavaly azonban az arányszám magasabb, mint bármikor a 80-as évek folyamán. A közigazgatásilag külön kimutatott Skótország arány­száma viszont úgyszólván változatla­nul 17.7 körül mozog. A halálozások száma azonban mind Angliában és Walesben, mint Skótországban emel­kedik és ezért a ermészetes szapo­rodás 3.S-röl 13-ra esőkkent az előb­binél és 5.1-ről 3 4-re az utóbbinál A logmogoMbb sziilotési arányszámot Európában Romániában találjuk, 24.3-at, ax ifi felsorolt államok kö­zött azonban a legnagyobb szüle.ési arányszám Hollandiáé A legalacso oyabb születési arányszám 1941-ber. Belgiumban volt, I3.t. 4 lesirias*»abi' halálozás az Itt felsorolt országok kö­zül Franciaországban volt, t7-4 európai vlszonyUlbas pedig Észtor­szág vewp aSB-nwT ftemám* és gp*. nyolország előtt, ahol a halálozási aránvszám 191 l-ben egyaránt 18.4 A legalacsonyabb a halálozási arány­szám csakúgy, mint békeidőben tz Hollandiában 9.3 A termésnetes saa­porodás, amint már emlitet'ük Hol­landiában a legnagyobb és Francia­országban a legkisebb, ott és Bel­giumban. valamint Észtországban már halálozási többletről kel! beszélnünk. A kevés európai semleges ország­ban nem tapasztalunk jelentősebb változásokat, sem a szüle'ések, sem a halálozások, sem a természetes saa­porodás, illetve születési többlet arányszámainál. Markos György BELYEGEIT a legmagasabb áron veszem meg. BÉLYEUKKRE8KEDÉS, togadalmt templommal asamban. TeL: Az OIyo>6 irjq A bocsíilotos mogtolálá Igen tisztelt Szerkesztő url Rége* fúrja már valami az oldalamat, ueai tartogatom tovább, bál ha szolgála­tot teszek vele és megértökre talajoki Naponta olvashatjuk becses lapjuk apróhirdetési rovatában, bogy valaki elveszett valamit s ezt a becsületet megtaláló figyelmébe a janija. Egy­szer egy fél keztyü kallódik el s ige» helyesnek tartom, uogy a károsult aa újság utján keresi, mert helyette ujat Ugy sem tud ma venni. Gyakran ta­lálkozni élelmiszer jegyek u'an való kutatással, nem beszélve a sok min­den másról. Ez rendjén is van, csak a károsultak számítását nCm értem, Arra kélik a becsületes megtalálói, hogy juttassa ej a megtalált tárgyat mondjuk a Ka ona-utca UW, vagy a Hóbiárt basa-utca ti. szám alá. Te­gyük fel, hogy én vagyok a becsüle­tes megtaláló, hát engedelmet, hogyan jövök hozzá, hogy kigyalogoljak a város vegére pusztán embersteretet­böl? Alig tudom igy is elvégezni a napi dolgomat, pihenésre sem jut időm, mert a sorbanállás művészeté­ben gyakorolom magam éa kedvenc íróim számára gyüj égetem azokat a kiszólásokat, amiket ilyenkor talál­nák ki türelmetlen, egyéni modora delnők, szinte pályázva a derűt jelen­tő babérra, akárcsak a rossz kórista, aki meghal bánatában, ha a prima­donnán kivül nem veszik észre öt ha Ezért vág grimaszt a hát érben. Bo­csássanak meg a jámbor kárvallot­tak, de nincs hozzá jussuk, bogy ew gem molesztáljanak azért, mivel be­csületes vagyok. Keressék elveszett holmijukat a rendörségen, oda még beadom, ha belebotlok, de a Hóbiárt basa-utcába nem fogok elzarándokol­ni halálom ese'én sem. Engem ugyan­is az alsóvárosi temetőbe szoklak te­metni. Ne tessenek elfelejteni azt sem, bogy mikor kér valamit az em­ber, azt udvarias, észszerű formában leszi, nem pedig teheráttéellel. Énért ajánlom mindenkinek, gondolja meg jól, hogyan kér szívességet. Tisztelet­tel: Aláiráa. Szombat esfa, vasárnap délután és este. hétfőn délután és este a TÁBORI SZÍNHÁZ Jóhangu hölgyeket és arakat keres a színház a jövő évi operakórusba. Próbaéneklés kedden és szerdán délelőtt 10-12 óra kőzött a szín­padon. Kotlát az énekesek hoens­nak magukkal. Akik beválnak, V. hónapos szerződést kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents